Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

XLIII. évfolyam, 185. szám Ara: 1,80 Ft 1987. augusztus 7., péntek A KORMÁNY ÉS A SZOT VEZETŐINEK MEGBESZÉLÉSE Az adóreform előkészítéséről, a népgazdasági terv irányairól Assály, vihar és légváré* után Állnak a kombájnok Tegnap a Szakszervezetek Országos Tanácsa székházá­ban Grósz Károlynak, a Mi­nisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjainak vezetésével a kormány és a SZOT képviselői munkameg­beszélést tartottak. A ta­nácskozáson áttekintették az adóreform előkészítésének munkálatait, és megvitatták a szakszervezeteknek a dol­gozók széles köréből szer­zett észrevételeit, javasla­tait. A SZOT és a kormány vezetői úgy ítélik meg, hogy az adóreformra vonatkozó törvénytervezet alkalmas ar­ra, hogy az Országgyűléseié kerüljön. A továbbiakban a kor­mány és a SZOT vezetői vé­leményt cseréltek az 1988. évi népgazdasági terv kidol­gozásának fő irányairól. Egyetértettek abban, hogy a jövő évi terv megalapozása jelentős mértékben függ az idei év második felének gazdasági eredményeitől. Ezért felkérik a dolgozó kol­lektívákat, a szocialista bri­gádokat, a gazdasági vezető­ket és a szakszervezeti ak­tivistákat, hogy tegyenek meg mindent az 1987. évi munkahelyi feladatok sike­res teljesítése érdekében. A kormány és a” szakszer­vezetek képviselői szüksé­gesnek tartják, hogy a jövő évi terv keretei között meg­felelő szociálpolitikai intéz­kedések történjenek. Az e körben hozandó döntésekre a kormány és a SZOT veze­tőinek következő megbeszé­lésén térnek vissza. Új állattenyésztő szervezet alakult Egymást segítve A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium az állattenyésztés szervezeti rendszerének korszerűsítése kapcsán lehetővé tette te­nyésztő szervezetek alakítá­sát, önkéntes elhatározás alapján. Az újonnan adódó lehetőséget kihasználva kötött szerződést tegnap Szekszár- don, a Boscoop Agráripari Fejlesztő Közös Vállalat és a Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat. Együttműködésük elsősor­ban a szarvasmarhatenyész­tés fejlesztését segíti. Abból indultak ki. hogy a gazdasá­goknak — ha az állatte­nyésztés fejlesztését hatá­rozzák el —, általában több termelési rendszerrel, állat- tenyésztő vállalattal kel! kapcsolatot teremteniük. A szolgáltatást nyújtó vállala­tok viszont az esetleges hi­bák esetén legtöbbször má­sokban vélik fölfedezni a gondok okozóját. Elsősorban ennek a kedvezőtlen hely­zetnek a feloldása vezette a szerződő feleket az együtt­működés kialakítására. Ezen­túl a két vállalat közösen, egymást segítve tevékenyke­dik. Az állattenyésztő telepe­ken igényelt szolgáltatások teljes körét ajánlják partne­reiknek a szaporító anyagtól kezdve a fejőgép szervizig. Szolgáltatásaik köre kiegé­szíti egymást, így nem iesz szükség a későbbiekben pár­huzamos fejlesztésekre. Kü­lön előny, hogy mndkét vál­lalatnak kiváló tenyészérté- kű apaállatai vannak, így nagyobb a termelő üzemek választási lehetősége. Megkezdődött a helyreállítás a Balaton-parton Célt ért a Progressz Tegnap, magyar idő sze­rint hajnali fél egykor, si­keresen összekapcsolódott a Progressz—31 automatikus vezérlésű teherűrhajó és a föld körüli pályán keringő Mir űrállomás. A megközelítést, a rögzí­tést és a teljes összekapcso­lódást a fedélzeti műszerek és berendezések irányítot­ták. De az egész műveletet figyelemmel kísérték a földi irányítóközpont szakembe­rei, és a Miren tartózkodó két szovjet űrhajós: Jurij Romanyenko és Alekszandr Alekszandrov. A teherűrhajó üzem­anyagot, élelmiszert, vizet, különböző berendezéseket és postát szállított az űrállo­másra. Az űrállomás fedélzeti be­rendezései kifogástalanul működnek, a két űrhajós közérzete jó. Naponta nő a betakarítási veszteség latonszárszói téeszbe készül­nek. Az előzetes kárértékelés, mely az aszály okozta vesz­teségekre terjedt ki a so­mogyi gazdaságokban, 479 millió forintot tett ki, ez később további 354 millió fo­rint jégkárral növekedett. Ám még ez a 833 millió fo­rint sem volt a „csúcs”, ugyanis az eddigi elemi ká­rok az augusztus 3-i jégve­réssel tetőztek: a szennai, a vései, a nagybajomi, a jákói és a csökölyi termelőszövet­kezet még betakarítatlan ter­mését érte a csapás. A szen­nai tsz például 9 millió fo­rint kárt jelentett. Július 25-ig — tehát az augusztus 3-i jégverést nem számolva — Somogy 22 ter­melőszövetkezetében és két állami gazdaságában együtt­véve 24 844 hektárt ér ki- sebb-nagyobb mértékű jég­kár. A biztosító eddig az úgynevezett totálkáros terü­letre — 5490 hektárra — 33,6 millió forintot fizetett a gaz­daságoknak. Folyik az elő- szemle további 5877 hektáron, illetve sürgősségi sorrendben a 12 651 hektárt ért kár ren­dezése. Az elemi csapás súj­totta területből mindössze 826 hektárra vonatkozóan utasította el a kártérítési igényt a biztosító — a meg­állapodásnak megfelelően —, miután ott a kár 5 százalék alatt maradt. A megyei tűzoltóparancs­nokság ügyelete arról tájé­koztatott, hogy Boglárlellén és Fonyódligeten még szer­da éjjel és csütörtökön is szivattyúzták a vizet. Dol­goztak a tűzoltók Marcali térségében és Rinyakovácsi- ban is. A balatonföldvári Túra kemping egyelőre magán vi­seli a felhőszakadás nyomait. A vendégek egyötöde haza­ment, maga után hagyva az összetúrt sátorhelyeket, mi­vel ki-ki igyekezett a lehe­tőségekhez képest körülár- kolni alkalmi lakhelyét. A lakókocsis vendégek sikere­sebben vészelték át az eső­zést. A talaj egyengetése megkezdődött, a kemping élete lassan visszatér a meg­szokott medrébe. A szemesi Vadvirág kem­pingben két napig szinte egyfolytában működött a DRV és a tanácsi önkéntes tűzoltók vízszivattyúja. Víz tegnap délutánra már nem volt a kempingben, de a talaj nagyon átázott. A kedvezőtlen időjárás éreztette hatását a telefon­összeköttetésben is: egyes helyeken beáztak a vonalak. Hirosimái emléknap A hirosimai atomrobban­tás áldozataira emlékeztek csütörtökön országszerte. A fővárosi békeközösségek ak­tivistái az Országos Béketa­nács ifjúsági bizottságának szervezésében a kora hajna­li óráktól a tragédiát felidé­ző árnyékalakokat festettek a Felszabadulás tér Károlyi Mihály utca felöli oldalán a járdára. Ezzel az akcióval és szórólapokkal emlékeztek meg a pusztulásról, s hívták fel a figyelmet az atomfegy­verek veszélyére. Délelőtt a gyermekek bé­kevágyát kifejező léggömbö­ket eregettek a legkisebbek a Felszabadulás téren. A fő­városi békeközösségek kul­turális műsorral — versek­kel, dalokkal — tisztelegtek az 1945. augusztus 6-i atom­támadás áldozatainak emléke előtt. A földre festett árnyalakok Hirosimára emlékeztetnek Budapesten A napoiKig tartó kiadó eső­zés ártott is, használt is a somogyi mezőgazdasági üze­meknek, s bármilyen furcsá­nak tűnik is, de igy igaz: reményeket foszlatott szét és újabb reményeket keltett a gazdálkodókban. Abbama­radt a búza aratása, mely- lyel most 85 százaléknál tar­tanak a nagyüzemek. Ások csapadék miatt még a dél- somogyi területeken is napo­kat kell várni, amíg a kom­bájnok ismét rámehetnek a földekre, öt somogyi téeszt hétfőn újabb jégverés ért. Bizakodásra az ad okot, hogy az eső jót tett a szem­termésért és a silónak ve­tett kukoricának, a cukorré­pának, a napraforgónak. Dr. Kersák Jenő, a me­gyei tanács csoportvezetője elmondta: — A búza betakarításával a megye déli részén tarta­nak előbbre A legtöbb lábon álló gabonát az északi terü­leten találni, az időjárás ala­kulása megnehezítette az aratás befejező szakaszát. Általában a tervezettnél ke­vesebb búzát hordanak le a táblákról a gazdaságok. Az őszi árpa viszonylag kedve­ző hozama után most a ta­vaszi árpa is jól fizet. Az esőzés fokozta a kiesést a rozsnál és a zabnál. Ezeket a kalászosokat főként a me­gye déli, homoktalajú térsé­gében termesztik. A zab ép­pen akkor érett kasza alá — miután előzőleg már az aszály is „megfogta” —, amikor rázúdult a több na­pos eső. Az időjárás — a szárazság — az oka annak Is. hogy a másod- és tarló­vetésekre a tervezett terü­letnek alig több mint a fe­lén ke-ii't edd'c sor. ióllehet a szalmát letakarították a tarlóról. A kiskörzetekben segítség­re készek az aratáson már túljutott gazdaságok, a ko­rábbi években jól bevált módszer szerint irányítják a komplex betakarító brigádo­kat a társgazdaságokba. A homokszentgyörgyieknél pél­dául a barcsiak nyolc kom­bájnja áll készenlétben; a fonyódiak — miután náluk a Balaton nagybereki Állami Gazdaság gépei segítették a munka gyorsítását — a ba­Növekvő fagazdasági export Az első félévben tovább javultak a fagazdaság telje­sítményei: 1986 azonos idő­szakához képest mintegy hét százalékkal nőtt a termelés értéke. Különösen figyelem­re méltó, hogy mintegy har­madával több termék kelt el a tőkés piacon, mivel a fölkínált áru jelentős része a minőség és a használható­ság szempontjából egyaránt sokat javult az elmúlt idő­szakban. Beértek a koráb­ban indított exportbővítő beruházások is, ily módon egyes termékek kivitele ug­rásszerűen nőtt. Egy sor újabb létesítmény javította a fagazdaság ter­melési lehetőségeit. Sziget­váron mintegy 100 millió fo­rintos költséggel bútoralkat­részgyártó üzemet rendeztek be, Szombathelyen pedig korszerűsítették a házgyári technológia felületkezelő gé­peit, eszközeit. Általában is korszerűsödött a termelés szerkezete; a korábbinál lé­nyegesen több a kínálatban a magasabb feldolgozottságú áru aránya. Az akácot új­szerűén dolgozzák fel, bú­torléceket és kitűnő minősé­gű bútóralkatrészeket is gyártanak belőle. A bútor­elemek előállítását szintén fejlesztették, több erdő- és fagazdaságban foglalkoznak gyártásukkal. Az export bővítését a vá­laszték gazdagodása is elő­segítette. Az úgynevezett raklapokból — ezekre a szál­lításnál van szükség — az első félévben másfél milliót adtak külföldi értékesítésre, és a korábbinál . nagyobb mennyiségben kelt el bútor­alkatrész a konvertibilis pia­con. A parketta szintén ke­resett exporttermék lett oly­annyira, hogy a gazdaságok­ban bevezették a többmű­szakos termelést. A növekvő feldolgozóipari teljesítményekkel nem álltak arányban az első félévben a fakitermelés eredményei, a tervezett teljesítménytől az első félévben 100 ezer köb­méterrel elmaradtak a gaz­daságok. Munkájukat nehe­zíti ugyanis, hogy nincsen elegendő technikai eszköz, például motorfűrész, emiatt akadozik az erdei munka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom