Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-04 / 182. szám

1987. augusztus 4., kedd Somogyi Néplap 3 BANKKAMAT NÉLKOL Á Délviép hitele Kánya pulykával barátkozik A kányaiak előnevelt állománnyal, a nágocsiak napospuly­kákkal foglalkoznak az egykori istállóban — Igaz, hogy a mai körül­mények között nehezebb a főkönyvelők munkája? — Nehezebb ... kétségte­len, hogy nehezebb. Páli Ernő tizenhét év óta a Dél-dunántúli Vízügyi Épí­tő Vállalat főkönyvelője. — Most sakkal gyorsab­ban, körültekintőbben kell döntenie a vállalatnak. Elő­térbe került a fizetőképes­ség is; ez érződik a külső megítélésünkben, s ugyan­így én is érzem a partnerek esetében. Ha bármelyikük nem fizetőképes, az a Délvi- épnek is hátrányos. Csak úgy tarthatunk lépést a gaz­dálkodásban, ha mindenben azonnal döntünk. Egyre ne­hezebb megfelelő végzettsé­gű, fölkészültségű, szakmai gyakorlatú, lelkiismeretes munkatársakat fölvenni. Akik pedig itt vannak, azo­kat meg kell tartanunk. A négy megyében dolgo­zó Délviép eredményei bi­zonyítják, amit elmondott a főkönyvelő: igyekeznek kéz­ben tartani a gazdálkodás minden fontos területét. — Ehhez szükség van azokra a friss információk­ra, amelyek érdemben segí­tik a vállalat vezetődnek a munkáját, alapot adnak a gyors intézkedésekhez. Ez csak úgy megy, ha a terme­lésben tevékenykedő vezetők minden hónapban megkap­ják a legfontosabb informá­ciókat, így az egyes munkák költségeit, az árbevételt és alakulását, azaz a fedezet összegét, ahogy az építőipar­ban nevezzük. Ezek nőikül se fönt, se lent nem lehet eldönteni, hogy mit használ­hatunk fel, hogyan alakul a termelés, a nyereség és így tovább. A Délviépnél megfelelő ér­dekeltségi rendszert alakí­tottak ki évekkel ezelőtt. Akik jobbak az átlagnál, azok többletbérhez juthat­nak. Ezzel közvetlen módon befolyásolják a termelést, az árbevételt, elérik a Kí­vánt kölitségszdntet, egyben a fedezetet. A vállalat egyen­súlya közismert. Az eredmé­nyek közé tartozik, hogyne­hány éve nincs hitelkapcso­latuk a bankkal, így milliós nagyságú kamatmegtakarí­tásokat értek el. A Magyar Tudományos Akadémia Föidrajztudomá- nyd Kutató Intézetének mun­katársai — az Országos Tu­dományos Kutatási Alap pályázatát elnyerve — olyan mifcroszámítógépes környe­zetértékelési rendszert fej­lesztettek ki, amellyel ki­mutathatják, hogy az egyes növények termesztésére me­lyik tájegység a legalkalma­sabb. A kutatók elsőként Somogy megye termőterüle­teit minősítették, s az idén Borsod-Abaúj-Zemplén és Szolnok megye kerül sorra. Összegyűjtötték a vizsgáit területek éghajlati, vízföld­rajzi, domborzati, geológiai és talajtani adottságaira vo­natkozó adatokat. A mun­kához 23 hazai kutatóinté­zetitől kaptak a szakterüle­tükre vonatkozó térképeket, s ezek felhasználásával ér­tékelték Somogy megye ter­mőterületeit. Az adatbank 300 ezer adatot tartalmaz, s tovább bővíthető. A szak­emberek az 54 legfontosabb környezeti tényezőt figye­lembe véve, 16 négyzetkilo­méterenként minősítettek a versenytárgyaláson elnyer egy munkát, élve a jogsza­bályban előírt lehetőségé­vel, bevonja a finanszírozás­ba az előlegleket, sőt ebből továbbad az alvállalkozóik­nak is. 1 milliárd 700 millió forint a termelésünk, ebből 810 millió forint a saját ma­gunk végezte munka érté­ke. Mivel szélesedik a fő- vállalkozói, versenytárgya­lásos rendszer, ezért van szükség arra, hogy minden­hol fegyelmezetten tartsák a határidőt, gondoskodjanak a jó minőségről, a szerződé­ses fegyelemről, a nyereség­ről. A vállalat számítógéppark­jának köszönhető a gyors elemzés, az információ, a kritikus helyzetekben pedig a beavatkozás a termelésbe és a gazdálkodásba. Az év első felében is szükség volt ilyenre, elsősorban a nagy tél miatt elmaradt munkák pótlásában. — örülünk annak, hogy az idén az eddigi legjobb el­ső félévet zártuk. Nagyon jó eredménynek számít a mély- építőiparban a termelés 44, az árbevétel 42,4, a nyereség 41,8 százalékos teljesítése. A munkaidőalap védelmében hozott intézkedések szjntón érezhetőek. Különösen az igazolatlan hiányzások, a fizetés nélküli távollétek csökkentek, így növekedett a hasznos munkaidőalap. — Naponta meg kell néz­ni, milyen a vállalat pénz­ügyi egyensúlya, fizetőképes­sége. Élő telefon- és szemé­lyes kapcsolatot tartunk a partnerokkal, hogy hol van a munkánk ellenértéke. Hét- köznapiasan fogalmazva a vállalat megy a pénze után. Szinte név szerint ismerjük mindenhol a pénzügyi veze­tőket és beosztottakat. — Mekkora összegek után kell menni? — Vannak milliós, sőt tíz­milliónál nagyobb tételek is. .. Egy vállalat tekintélyét rö­vid és hosszú távon az hatá­rozza meg, hogy hitel- és fi­zetőképes-e. A Délviép kö­vetkezetes munkával, a kö­rülményekhez való gyors al­kalmazkodással érte ezt el, s tartja meg napról napra. Ez a műszakiakkal való jó együ ttműködésnek is köszön­megye területét. Az adato­kat mágneslemezeken tárol­ják, számítógép segítségével dolgozzák fel, s végül jól át­tekinthető, négyzetrácsos be­osztású minősítő térképeket készítenek. A Földrajztudományi Ku­tató Intézet munkatársai el­készítették, illetve most ké­szítik azokat a térképeket, amelyek több növény és gyümölcs termesztésére a legmegfelelőbb területeket jelölik. Ebbe a munkába be­vonták a mezőgazdasági szafcemberéket is, akik egye­bek között arról adtak szak­véleményt, hogy egy-egy nö­vény milyen talajion, milyen csapadék- és napfénymeny- nyiséggel fejlődik a legjob­ban. A számítógépbe táplált adatok alapján percek alatt készíthető olyan térkép, amely tíz színnel megkülön­böztetve mutatja, hogy a vizsgált tájegy^g mely te­rületei felelnek meg legin­kább. illetve legkevésbé a termesztendő növény kívá­nalmainak. Somogy megyé­Nem Debrecenbe mentek kakasért... Nem Debrecenbe mentek érte, hanem Kecskemétre, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-be; nem kocsival s nem is kasban hozták, így aztán ki sem ugorhatott az a több száz előnevelt pulykakakas, mely az idén márciusban érkezett a kányái termelő- szövetkezetbe. A kányái és a nágocsi pulykatenyésztés „előtörténetéről” Tolnai Gyu­la, az Oviscoop igazgatója tájékoztatott: — A juhtenyésztési társu­lás tavaly tavasszal tartott igazgatótanácsi ülésén úgy határozott, hogy kisállatte­nyésztéssel bővíti tevékeny­ségi körét. Somogybán itt vannak üresen, kihasználat­lanul a szarvasmarha-istál­lók, a sertésólak. Miért ne lehetne ezeket okosan hasz­nosítani és a pulykával nö­velni az állattenyésztési ága­zat "bevételeit, nyereségét? Erre gondoltunk, és a so­mogyi Teszöwel hozzálát­tunk a szervezéshez. Megnézték a pulykaneve­lésre és -hizlalásra alkalmas helyeket a mezőgazdasági nagyüzemekben, tárgyaltak a gazdaságok vezetőivel, föl­keresték a Kecskeméti Ba­mölcsfajta termőhelyeit mi­nősítették. A földrajzi környezetin­formációs rendszer nemcsak a megyék átfogó minősítésé­nek elkészítéséhez alkalmas. Ennél jóval részletesebb, ki­sebb földterületekre, akár táblákra lebontható térképek is készíthetők, amelyek je­lentősen segítik a mezőgaz­dasági nagyüzemek vezetőit döntéseik meghozatalában. A Földraj ztudamányd Kutató Intézet munkatársai arra tö­rekednek, hogy kutatási eredményeik minél gyorsab­ban hasznosuljanak a ter­melési gyakorlatban, ezért a megyék és a mezőgazdasági üzemek megrendelésére el­készítik a helyi adottságok­nak megfelelő földrajzi kör- nyezetértákelési rendszert A kutatók a miknoszámí tógépes rendszert alkalmas­sá tették a környezetgazdál­kodásra vonatkozó más ada­tok rendszerezésére is. így például jól áttekinthetően feltérképezhető, hogy hazánk mely területeit sújtja legin­kább a környezetszennyezés. romfiiipari Vállalatot, és közös érdekeltségen alapuló együttműködést ajánlottak fel. Megkötötték a megálla­podást, s a nagyüzemek kö­zött is akadtak vállalkozód partnerek. A háziszámyasok közül a pulyka tűnt a legjö­vedelmezőbbnek, húsa a nyu­gati piacon jól értékesíthető, s ha napos korú vagy elő­nevelt pulykával foglalko­zik az üzem, szép summa marad haszonként, mert egyszerű eszközöket igényel, olcsó a nevelés... A kányái Március 15. Tsz termelési elnökhelyettese Acs József: — Szarvasmara-tenyész- tésünket és juhásza tun kát felszámoltuk, üresem maradt a somogyegresi istállónk. Ki­használására majdnem két évig kerestük a legjobb meg­oldást. Pulykatenyésztő gaz­daságokat látogattunk meg Zala és Báos-Kiskun megyé­ben, végül 2600 előnevelt szárnyast fogadtunk az idén márciusban a kecskeméti tées2től. Ez volt a „tanuló- állomány”: május 26-án a tojókat 5,80 kilós súlyban adtuk el pecsenyepulyka­ként, a „fiúk” jó egy hónap­pal később mentek utánuk, 10,7 kilós átlagsúlyban. Az előbbi szállítmányért 330 ezer, az utóbbiért 652 ezer forintot kaptunk, s az első pulykatumus összesen 118 ezer forint hasznot hozott a szövetkezetnék. A kányaiak júniusban már 9800 pulykát fogadtak, s az Egy hónappal ezelőtt nyi­totta meg mezőgazdasági szaküzletét Kaposváron az Agrotechnikai Gépipari Kis­szövetkezet. — Az általunk most meg­kezdett tevékenység fehér foltnak számított a megyé­ben — mondta Brantmüller László üzletvezető. — Kerti kisgépeket, fűnyírókat, fejő­gépeket, motoros permetező­ket és öntözőszivattyúkat árusítunk. Szövetkezetünk eredeti profilja a mezőgazda- sági gépalkatrészek fő darab­jainak a gyártása és felújítá­sa, Ha a bolt nem is illik szorosan ebbe a sorba, úgy érezzük, hogy hiányt pótol. Alkatrészekkel is kereske­idén még további két cso­portot várnak. Ebben az év­ben 10 millió forint bevé­telre és 1—1,2 milliós nyere­ségre számítanak. Nagyjából hasonló tapasz­talatokról hallottunk a ná­gocsi Üj Élet Tsz-ben is. — Csirkével próbálkoztunk tavaly Nágocsan, a volt ser­téstelepen. A csirkékből két turnus „kifutott”, hasznunk jóformán semmi se volt. Ak­kor jött az ötlet az Ovis- coaptól, s az előzetes tárgya­lások után erre az évre, hat turnusban összesen 36 ezer napo6pulykát igényeltünk, így kerültek ezek a barom­fiák a miklósi szarvasmarha- telepre, a nágocsi növendék- marha-istáilíóba, s szállít­mány érkezik a zicsi telepre is. Sasvári Attila téesz-elnök az első hatezer pulyka át­adását eredményesnek tart­ja: 173 ezer forint nyereség­re tettek szert. — Célunk az ágazat fej­lesztése. A háztájira is kiter­jesztjük ezt a jövedelmező tevékenységet úgy, hogy a közösben előnevelt állatokat adnánk ki a gazdáknak Ná- gocson, Zicsen és Miklósi­ban. Jövőre már 80 ezer napospulykát fogadhatunk, s ezek a hat turnusban 15 millió forint árbevételt, kö­rülbelül egymillió forint nye­reséget adhatnak a szövet­kezetnek. dünk. Rengeteg tartozék van ezekhez a berendezésekhez, talán ezért félnek az árusí­tásuktól a kereskedők. Az üzlet mésfél millió fo­rintos készlettel várta a meg­nyitás napján a vásárlókat. Jelenleg két és fél millió fo­rint értékű áru található a polcokon. — Készletünk nagysága egyrészt a szövetkezet anya­gi erejétől függ, másrészt a beszerzési lehetőségek hatá­rozzák meg, hogy mit és mennyit tartunk. Az utóbbi­val van több gondunk. Az Agroker vállalatok ugyanis egy-egy gépcsaládra szako­sodtak. Így például a Robi kisgépeket Pécsről, a Hon­HétfS reggel a gyár­kapunál Javuló munkafegyelem Egyre világosabb lett, mégsem lehetett látni egyet­len járókelőt sem a Tungsram Rt. Kaposvári Elektronikai Gyára körül. Autóbuszok ér­keztek, szinte a gyárkapu­ban álltak meg, és az embe­rek serényen igyekeztek az üzembe. Autóbusz és sze­mélygépkocsi — ezekkel a járművekkel lehet megsöze- líteni a város szélén levő gyárat. Aki lekési a mun­kakezdés előtti utolsó buszt, gyalogosan aligha érkezik meg idejében. Hétfő reggel öt óra és hat óra között a portánál állva figyeltem a munkába igyek­vőket. Elsősorban az a kér­dés foglalkoztatott: hányán késnek? Hat óra előtt né­hány perccel fékcsikorgás: taxival érkezett egy hölgy. Manekenszerű gyorsasággal átöltözött és leért az üzem­be a munkakezdésre. Hat óra után elcsendese­dett a b'ejárat. Ezen a napon nem késett senki. — Teljes képet nem ka­pott a gyárkapu forgalmá­ról, hiszen még nem kezd­tük újra a termelést, és csak két-háromszáz dolgozónk jött be — tájékoztatott Ta­más Árpád főkönyvelő. — Július 20-tól augusztus 7-ig a szokásos nyári termelési szünet van a gyárunkban. Két hétig csak a karbantar­tó szakemberek dolgoztak, most pedig előkészítjük a jövő heti munkakezdést. El­mondhatom, hogy a munka- fegyelemmel nincs különö­sebb gondunk. — Igaz, hogy csak egyet­len reggel nézett körül ná­lunk, mégis valósághű be­nyomásokat szerzett a mun­kakezdésről — mondta Illés Jánosné üzemrendész. — Havi átlagban tíznél többen nem késnek. A munkaidő kihasználásában az utóbbi években sokat fejlődtünk. Tavaly még havonta körül­belül húszán késtek, és so­kan lefaragták a munkaidőt idő előtti távozással is. A gyár vezetősége következete­sen föllép a lazaságok ellen, ennek köszönhető a javulás. A tavalyi szigorítások eredményeként ma már az is ritkaság, ha valaki itta­san jön dolgozni. A javít­hatatlan szeszfogyasztókat elbocsátották. — Vannak-e olyanok, akik rendszeresen késnek? — Igen, négy-öt névvel visszatérően találkozom. Rosszul osztják be az idejü­ket, és utána megpróbálnak kimagyarázkodni. Viszonylag sokan járnak be vidékről. A vonat vagy az autóbusz késése miatti „csúszás” nem számít rossz- pontnak, viszont az így ki­eső időt le kell dolgozni. A városi közlekedés az igényekhez igazodik. A gyár egyeztette a Kapos Volánnal a menetrendet, amely igazo­dik a munkakezdéshez és -végzéshez. Aki mindennek ellenére indokolatlanul ké­sik, annak a kieső időt le­vonják a munkabéréből. K. Gy. dát Egerből tudjuk csak be­szerezni. Ezért a viszonylag olcsó alkatrészekért is renge­teget kell utazni. Jó a kap­csolatunk a nagykereskede­lemmel, amit lehet, azt hely­ben veszünk meg. A hazai kisgépekből és azok alkatrészeiből szinte teljes a szaküzlet kínálata. — Ritkán kell vevőt elkül- denünk. Az első hónapban 800 ezer forintos forgalmat csináltunk. Ez nagyjából megfelel a tervezettnek, re­méljük, hogy később több is lesz. A keresettebb termé­kekből sikerült feltölteni a boltot. Tervezzük, hogy a motoros gépekhez tartozéko­kat is árusítunk. — A Délviép főválialko- hető. zóként lép föl, s amikor a Lajos Géza SZÁMÍTÓGÉPEK ADNAK TERMELÉSI TANÁCSOT Környezetértékelési rendszer gazdasági döntésekhez Somogy termőterületeit minősítették a kutatók ben 19 növény- illetve gyü­Hernesz Ferenc Új mezőgazdasági szaküzlet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom