Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
1987. augusztus 1., szombat Somogyi Néplap Sajtótájékoztató a HÉH-bon Program az agrárágazat fejlesztésére Űjabb intézkedések a fagykárosult szőlőültetvények rendbe hozásáért Az agrártermelés várhatóan továbbra is stabiliizáló szerepet tölt be a népgazdaságban. Ennek érdekében biztosítani kell a belföldi ellátást, hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyának javításához és növelni kell jövedelemtermelő képességét — hangzott el tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minis ztériumbam Dr. Villányi Miklós államtitkár az ágazat dinamikus fejlődését szolgáló program fő irányairól, a szőlőültetvényekben keletkezett súlyos károk elhárításáról, valamiint az időszerű munkák helyzetéről tájékoztatta a sajtó képviselőit. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a fagazdaság kibontakozási programja a Központi Bizottság múlt' év novemberi határozata óta készül. Széles körű szakértői bizottság alakult, tudósok, érdekképviseleti szervek, üzemi vezetők vettek részt a tervezet összeállításában, melyet rövidesen az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is megvitat. Így kerül majd a kormány- - programhoz kapcsolódva a parlament őszi ülésszáka elé. Mint az államtitkár mondta, a tervezet elkészítésénél abból az alapvető tényből indulták ki, hogy a magyar mezőgazdaság számára az egyetlen létező út a továbbfejlődés. Figyelembe véve a már elért magas hazai fogyasztást színvonalat — amely az élelmiszer-termelés hetven százalékát • köti le —, a továbbiakban nem annyira a mennyiség fokozása a cél, hanem az élelmiszerek választékának, minőségének javítása. Igen fontos követelmény, hogy a következő három évben az élelmiszer-gazdaság — az elképzelések szerint — ötven százalékkal növelje konvertibilis elszámolású egyenlegét. A piac igényeihez jobban igazodó, más szerkezetű és minőségű export s tru k tú ra total a k í t ásá t kell most megalapozni, amihez nélkülözhetetlen a termelők és a feldolgozók kapcsolatának javítása, a külkereskedelemmel közös érdekeltség, kockázatvállalás erősítése. Meg kell teremteni a korszerű, a gazdaságos, a minőségi élelmiszertermékek előállításának feltételeit — hangsúlyozta dr. Villányi Miklós —, a nyersanyagtermelésnek az eddigieknél jobban figyelembe kell vennie a feldolgozói igényeket. Ennek érdekében feltétlenül szükség lesz a nyersanyagok objektív minősítésének, a minőséget tükröző árak alkalmazásának széles körű elterjesztésére. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban termékszerkezet- váltásra lesz szükség. A program megvalósítása már megkezdődött a tej-, a szesz-, a baromfi- és a tartósító iparban, hasonló átalakításra lesz szükség a hús-, a növényolaj- és a gabona- iparban. A búza, a kukorica és a napraforgó esetében bevezetik a beltartalmi érték szerinti átvételt. A kistermeléssel kapcsolatos elképzelésekről szólva az államtitkár hangsúlyozta, hogy ennek fenntartása, fejlesztése mind a hazai ellátás, mind az export szempontjából egyaránt fontos. Kifejtette, hogy a tervezett adóreformnak olyannak kell lennie, hogy ne befolyásolja negatív irányba a több mint másfél millió kistermelői család termelési kedvét. Hatalmas fagykárok érték hazánk szőlőültetvényeit. Az ültetvények helyrehozásához segítséget kapnak a termelők. A bejelentett intézkedések között szerepel például, hogy azok az üzemek, melyek kifagyott szőlőt pótolva újat telepítenek, lehetőséget kapnak arra, hogy az állami támogatáson felül az ehhez felvett hitelt adózatlan nyereségből fizethessék vissza. Segítséget kapnak a fagykár miatt fizetésképtelenné vált, várhatóan veszteséges gazdaságok folyamatos termelésük finanszírozásához. Már harmadik éve nehezíti az aszály is a termelést. Mint dr. Villányi Miklós mondta, az állatállomány takarmányszükségletét és a várható készleteket a minisztérium felméri, és intézkedik az aszályos területek abraktakarmány- ellátásáról. Megállapították, hogy a legutóbbi, júliusi jégverés hat megye száz mezőgazdasági üzeméiben pusztított, a károk várható összege meghaladja a másfél milliárd forintot. A tételes felmérés még folyik. így erősödik a barcsi Észkv Áz árhoz hozzá tartozik a határidő és a minőség A kitűzött cél nem csekély: a tavalyi 274 millió forintos árbevételét az idén ötvenmillióval kívánja növelni a barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat. Mire alapozzák e tekintélyes gazdasági növekedést? Rauch János igazgató: — A mostani növekedésnek majdnem kétharmadát az építésszerelés teljesítményének emelkedése, adja. Több építkezéshez is hozzá- kezdtünk, s azok, ha időben elkészülnek, hozzák az árbevételt. — Tavaly és előzőleg az ipari termelés „vitte” a vállalatot. — Nincs ebben semmi különös: az építkezéseken való részvételünk hullámzó és csaknem kiszámíthatatlan: az építés mint munkalehetőség évenként változik. A bizonytalanságot az ipari tevékenység szünteti meg. Ezért erről nem mondhatunk le akkor sem, ha az építésszerelés jól megy. — A versenytárgyalások korában nem elég a hírnév. — A versenytárgyalásokon ki kell rukkolni olyan vállalkozással, amelyet a másik cég nem tud túllicitálni. Két tényezőre kell nagyon odafigyelni: az árra és a megbízhatóságra. Ebből a szempontból a hírnév is nyom a latban, ám a hírnevet el lehet rontani, akár egyetlen hanyag munkával. A megbízhatóság két mércéje: a határidő és a minőség, de nem azért nyerünk a versenyen, mert alacsony áron vállalkozunk. — Megbízható, minőségi munkát elfogadható áron csak korszerű gépekkel lehet vállalni. — Érdekünk, hogy sok megrendelést kapjunk, minél több versenytárgyalást nyerjünk. Ehhez kifogástalan gépek kellenek. Gépvásárlásunk nem ötletszerű, s aligha függ az építésszerelés felfutó ágától vagy éppen a hullámvölgytől. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy tavaly kezdtük el a berendezések felújítását, cse— Az ipari termelés minden részében feljődik. A gyarapodás kötődik az építés- szereléshez, hiszen elsősorban ezért hoztuk létre. Ha több építkezésen veszünk részt, akkor több saját ipari terméket használunk fel. Az év eleji üveghiány ellenére a hőszigetelő üveget gyártó üzem nyolcmillió forint árbevételt termelt az első félévben. Felkutattuk az elfekvő készleteket, még azokat az üvegeket is megvettük, amelyeket mások nem tudtak eladni és valamelyik raktárban hevertek. Technológiát dolgoztunk ki ezek újrafelhasználásához. Nekünk az volt a legfontosabb, hogy kiszolgáljuk a vevőket. Ézzel olyan partnereket is magunk mellé állítottunk, akik ’ korábban nem ismertek bennünket. A konténergyártásunk mit sem változott a fél év alatt, talán most nagyobb igény van a különlegesen fölszerelt, kicsit borsosabb árú portékákra is. Asztalosüzemünk továbbra is készíti a különböző formájú nyílászárókat. A lakatosüzemben néhány újonnan fejlesztett termékkel is találkozhatunk: a MÁV-val való kapcsolatunk eredményeként a sínleerősítést javító eljáráson dolgozunk, készítünk váltófűtő készüléket és ideiglenes útátjárót is. Egyszóval megállás egyetlen területen sincs, a lehetőségeket szüntelenül keresni kell. Gazdaságjavítás termelés- növelés nélkül nincs. F. L. réjét. Ez a gépparkunk nyolcvan százalékát érinti. Beruházásból és lízingeléssel valósítjuk meg az elképzeléseinket, és csak egyetlen dolgot tartunk szem előtt: hogy minél olcsóbban jussunk hozzá a kívánt géphez. Gépparkunk az év végére lesz ereje teljében, nem mennyiségi, hanem minőségi átalakítást valósítunk meg. Most a napokban helyezünk üzembe egy harmincméteres fesztávú, tíztonnás bakdarut. Ez kiszolgálja majd a lakatosműhelyt, a hőszigetelő üveget gyártó tízemet és könnyedén mozgathatjuk vele a kültéren raktározott egyéb anyagokat. Az éves pótlásokat leszámítva három—négy évig nincs szükség jelentősebb gépi beruházásra. — Az építésszerelés mellett az ipari termelés is növekszik. Konténeres áruszállítás Az elkövetkező években a Magyar Államvasutak jelentős műszaki és technológiai fejlesztéssel tovább növeli a konténeres áruszállítás arányát. A legforgalmasabb vasúti csomópontokat különleges darukkal, illetve nagy teherbírású rakodógépekkel szerelik fel. A MÁV két évtizedes munkával építette ki a konténeres áruszállítás országos vasúti hálózatát. Már 32 körzeti állomáson teremtették meg a konténerek fogadásának, illetve továbbításának feltételeit. A MÁV az elkövetkezendő időszakban növeli részvételét a nemzetközi árufuvarozásban is. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Az egy héttel ezelőtti vihar Somogy több településén pusztított. Sokáig emlékezetesek maradnak a csonka fák, a jógverte földek, ahol a termés javát elvette a dühöngő időjárás. Néhány nappal korábban a termelők azért v kémlelték az eget, hogy lesz-e áldás. Félnivaló volt, hogy a csapadékszegény talajban veszendőbe megy a sok munka eredménye. A vihar során tetemes károk keletkeztek. A hét elején megkezdődött a viharkárok felbecsülése. Huszonnégyezer hektáron pusztított Somogyiban a jég, a legóvatosabb becslések szerint legalább félmiilliárd forintra tehető a kár. A súlyos veszteséget okozó viharral párosuló eső nem volt képes pótolni a vízhiányt, éppen ezért a megyében is tovább tart a locsolási tilalom, a Balaton partján reggel hat órától huszonkét óráig. A földeken nehéz körülmények között folytatódott az aratás a héten. Ä szokásosnál később érett kasza alá a gabona Spmogyban. A minőséggel általában elégedettek a gazdák, noha a szárazság miatt több az apadt szem. Az aratási csúcs idején sem okozott gondot a gabonaiparnak a termés átvétele, a fogadó- és a tárolókapacitás elegendő. Sóik répára számítanak a Kaposvári Cukorgyárban. Csaknem kétezer hektárral, nagyöbb területen termelnék az idén a gazdagságok cukorrépát, mint 1985-ben. A feldolgozás hosz- szabb időt vesz igénybe, száznapos kampányra készülnek Kaposváron. A megyeszékhelyen javult a helyi autóbuszközlekedés azzal, hogy a vasút átadta a már fölöslegessé vált rámpa területét a Kapos Volánnak. Dicséretes munkát végeztek a terület kialakításában a MÁV KlSZ-esei is. A három és fél millió forintos beruházás a kaposvári Közúti Építő Vállalat révén egy hónap alatt készült el. Ma reggeltől a helyi járatoknak csaknem a fele az új pályaudvaron, a vasútállomás melllett várja az utasokat. A hét közepén kellett volna üzembe helyezni Kaposváron a megyei kórház új műtéti tömbjét. Sok hiány- nyal küzd az építkezés. Nem érkeztek meg a berendezések, műszerek, a SÁÉV-nek is vannak apróbb javítanivalói az épületen. A Somber augusztus végén kezdli meg az épület részleges átadását az egészségügynek. Kellemes meglepetés érte a kaposváriakat a héten. A csütörtökre virradó reggelre a sétálóutcában megjelentek a fehérre festett padok, s kellemes zöld folt a szépülő Május 1. utcában a megannyi kihelyezett növény. Az első órákban már birtokukba vették a járókelők a kényelmes ülőkéket, ám néhányan bosz- szúsan távoztak, a frissen festett padokról egyenesen a tisztítóba . .. A Balatan-parton a héten szokatlanul nagy volt a forgalom. Mindenki járművön igyekezett programot találni. A strandolásra alig volt lehetőség ezekben a napokban, éppen ezért sokan mentek kirándulni a környékre. Több útbaigazító táblát remélnek jövőre a tópartra érkező vendégek, hogy ne kelljen fölöslegesen kérdezősködni. A forgalom is gyorsabbá válhat, ha tudja az utas, hova igyekszik. Horányi Barna Miért alapítottak új adóhivatalt? Nemrégen adtuk hírül, hogy megalakult az Adó- és Ellenőrzési Hivatal. Az új szervezet a korábbi szétszórt apparátust egyesítette, e névtábla alatt működnek már a korábbi Ellenőrzési Főigazgatóság, az adómegállapító hivatalok, az illetékhivatalok e területtél foglalkozó részlegei, illetve a tanácsi adóapparátus egyes csoportjai is. A névváltozás fontos átalakulást takar. A pénzügyi intézményrendszer korszerűsítésének újabb, igaz kevésbé látványos lépése érkezett el. S tegyük hozzá: az adórefortól függetlenül. Nem véletlen, hogy nem az Országgyűlés őszi ülésszakán hozandó döntéstől tették függővé az apparátus felállítását. A létrehozás alapvető indoka ugyanis az eljárás egységesítése volt. Azonos értelmezés Valószínű, alig akad ma valaki Magyarországon, aki baráti társaságban ne hallott volna rémtörténeteket az adóhivatal logikátlan eljárásairól, az adó megállapításának önkényességéről stb. És hiba lenne, ha nem ismernénk el, éppen az apparátus széttagoltsága, az egységes irányítás és ellenőrzés hiánya valóban az érvényes jogszabályok egymástól merőben eltérő módon való értelmezésére adott alkalmat. Hiszen minden tanácsnak jogában áll az adott kereten belül, hogy megszabja, mikor ad például egy kis falu cipészének adókedvezményt, vagy éppen mentességet, és kinek engedi el méltányos- sági alapon a tartozásait. S az adófizető állampolgárok joggal érezhették úgy, hogy hátrányba kerültek, mert a mentesség az egyik megyében vagy városban járt, míg máshol nem. Az is biztos, hogy éppen a kiskereskedőknél, kisiparosoknál a forgalom becslése sokszor lehetetlen helyzetet teremtett. Valós adatok nélkül az egyik fél — a kereskedő vagy iparos — a valódi forgalomnál kevesebbet, az adóhivatal pedig sokkal többet írt az adóívre. S nem szorul különösebb magyarázatra, hogy e kérdésben is mennyire eltérhetett egymástól az egyes adóhivatalok, illetve a tanácsok pénzügyi osztáyainak véleménye. Ne a helyi érdekviszonyok Az egységes adóhivatal létrejötte segítheti az áldatlan helyzet felszámolását, persze csak a most érvényes jogszabályok keretein belül. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy az eljárás minden egyes lépcsőjében azonos elvek alapján bírálják el az adófizetők bevallásait, kérelmeit. És segíthet abban is, hogy ne a helyi érdekviszonyok határozzák meg az adózás nagyon fontos elemeit, a mentességek, kedvezmények alapelveit, a méltányossági elbírálás kritériumait. Lehet, hogy ezek még szigorúbbak is lesznek néhány helyen, mint most. De az egységes rendszer alkalmazása valószínűleg senkiben sem kelti azt az érzést, hogy talán személyes okokból egyedül vele packázik a „hivatal”. Persze, erre az átalakulásra még néhány hónapot várnunk kell, az apparátus felállítása csak most kezdődött meg. Minden megyében és a fővárosban létrejöttek az adófelügyelőségek; ezek a lakossági általános jövedelemadóval, illetve szintén . az e szférát érintő forgalmi adó ügyeivel foglalkoznak. Egységes megyei apparátus A hasonló területi elosztásban felállított igazgatóságók a vállalatok adóügyeit intézik. Tehát már most létrejött egy megyében belül az egységes apparátus, s az akkor is nagy szó, ha az alapvető szabályok nem változtak, tehát az adóeljárás menete alapjaiban azonos a korábbival. Az új adóhivatal munkája akkor módosul lényegesen, ha az Országgyűlés elfogadja az adóreform tervezetét. Ekkor lényegesen bővül az adózók száma, az ügyek, az akták is jócskán megszaporodnak, így jóval több munkatársra lesz szükség, ahogy a modern technikát, a számítógépet sem nélkülözhetik majd. Ám a fölkészülés csak szeptember után kezdődhet meg. K. Lakatos Mária