Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-24 / 198. szám

1987. augusztus 24., hétfő Somogyi Néplap 3 Többletmunkával „termelik" a valutát | Növekszik az export a Sefagnál ,,A gazdaságos konvertibilis elszámolású ki­vitel - főként a feldolgozóiparban - erőteljesen növekedjen. Ezt a meglévő termelési kapacitások jobb kihasználásával . . . kell elérni." (Az MSZMP Központi Bizottságának június 2-i állásfoglalásából.) Uj bútorokat terveznek Kiemelkedő helyet foglal el az exportot ililetően az ország erdőgazdaságai között a -Somogyi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság. Az összes export 21 százaléka ugyanis a somogyi vállalat külföldi szállításaiból adódik. (Ebbe a sorba sajátos helyzete miatt nen\ számítják az Érdért ex­portját.) — Tavaly 660 millió fo­rintos exportunk volt — mondta Maráz Kálmán fa­ipari igazgató. — Ez a prí­méi- árukból — ilyen a pa­pírfa, ilyenek bizonyos rön­kök —, valamint az úgyne­vezett sarangolt árukból te­vődik össze. Ide tartoznak még a szőlészeti anyagok is, elsősorban a karók. A többit a feldolgozott és a fűrész­ipari termékek adják. A vállalat múlt évi faki­termelése elérte a 600 ezer köbmétert. Ennek a mennyi­Megint lezárult egy pályá­zati időszak. A mezőgazda- sági nagyüzemek közül 262 csatlakozott hozzá, ám har­mincuk ajánlatait nem fo­gadták el. Végül is több mint kétszáz termelőszövet­kezet, állami gazdaság jut átmenetileg előnyös helyzet­be, s kap pénzügyi felfris­sülést. Szükségük van rá, hi­szen tartósan nehéz helyzet­be kerültek, veszteségeik meghaladták a 13 milliárd forintot. A pályázatnak ép­pen az volt a célja, hogy a kilátástalan állapotokon eny­hítsen, segítse e bajba jutott gazdaságok talpraállását. Sokan már kezdettől „fúr­ták” a nehézségekkel küsz­ködő gazdaságok ilyetén tá­mogatását. Érveik tetszető- sek, s részigazságokat is megfogalmaznak. Manapság ugyanis aligha szabad vitat­ni, hogy a gyengék támoga­tása a jóktól veszi el a le­hetőségeket, a legjobbak gyors fejlődése pedig orszá­gos érdek. Tényszerű az az ellenérv is, hogy a mezőgazdasági termékek fizetőképes piacán túltermelési válság van, s agrártermékeink kiviteléhez tekintélyes összegű támoga­tásra van szükség. Amint mondani szokás, az éremnek két oldala van, s a támoga­tást szorgalmazók is képe­sek megvédeni álláspontju­kat. A mintegy 250 bajba ju­tott mezőgazdasági nagy­üzem egymillió hektáron gazdálkodik 38 milliárd fo­rint értékű vagyonnal, éven­te 49 milliárd forint értéket állít elő s 127 ezer embernek nyújt megélhetést. A mező- gazdasági termelésnék a 15 százalékát adják, alig keve­sebbet az élelmiszergazdasá­gi kivitelnek. Igaz, ez az ex­port támogatott, de ebben nem tér el a világban tapasz­talható jelenségektől. Ma már szinte közismert mon­dás, hogy a nemzetközi ag­rárpiacokon voltaképpen a nemzeti támogatások verse­nyeznek. Ráadásul a magyar gazdaság a támogatások el­lenére sincs abban a hely­zetben, hogy az élelmiszer­gazdasági exportról lemond­jon. Azt ugyanis a külgaz­dasági egyensúly javítása ér­dekében azonnal más ágaza­tok termékeivel kellene el­lentételezni, s erre a terme­lés jelenlegi szerkezetében nem kínálkozik gyors lehe­tőség. ségnek a 35 százalékát tőkés exportra adtuk el. — Az idén a sarangolt termékekből 380 ezer űrmé­tert szeretnénk exportálni. Ha ezt sikerül megvalósíta­nunk, akkor a tervezett 400 millió forint bevételnél 100 millió forinttal többet érünk el a sarangolt árukból* Az első félév végéig 150 ezer űrmétert tudtunk leszállíta­ni, tehát az év hátralesvő részében többet kell expor­tálnunk. A legnagyobb eredménye­ket a nagyatádi, a barcsi, a marcali és a zselici erdé­szettől várja a vállalat. Az export növelését az is szük­ségessé tesizi, hogy a hazai piac ezekből a termékekből a tavalyinál kevesebbet kí­ván. — Az export növelése ér­dekében új piacokat tárunk fel, több külkereskedelmi Az agrártermelés szinten tartása nemcsak a kivitelhez fűződő érdekeink miatt cél­szerű magatartás, hanem a belföldi ellátás is feltételezi, hiszen aligha lehet úgy visz- szafogni egy ágazatot, hogy egy-egy termék előállítása a kívánatosnál jobban ne mérséklődjék. Sokféle tapasztalat és köz- gazdasági elgondolás igazol­hatja tehát, hogy nem fö­lösleges, hanem szükséges a nehéz pénzügyi helyzetbe ju­tott agrártermelők megsegí­tése. Persze senki nem gon­dolhat arra, hogy társadal­mi-gazdasági programja­inkkal ellenkező szellemű támogatási formákban része­sülhetnek. Az említett pályá­zat sem ilyen, hiszen a hite­lek visszafizetésének felfüg­gesztése, a tartozások egy ré­szének elengedése szigorú feltételekhez van kötve. Csak azok a közösségek kaphat­tak pénzügyi kedvezménye­ket, amelyek kidolgozták gazdaság talpraállításának programját. A pályázathoz kötődő egy­szeri „injekciózás” azonban nem oldja meg végérvénye­sen a gazdaságok gondjait. A nehéz pénzügyi helyzet­ben levők többsége ugyanis kedvezőtlen adottságú terü­leteken gazdálkodik, s e tér­Harmadik éve működik Balatonszéplákon a Skála GT kezelésében az Agro- Skált elnevezésű raktárház. Zöldséget, gyümölcsöt, kon- zervet, déligyümölcsöt for­galmaz. A raktár 420 négy­zetméternyi fedett területét az idén bővítették, a hullám­lemez féltető alatt újabb 400 négyzetmétert alakítva ki. — Szükség is volt rá, hi­szen napi forgalmunk a sze­zonban meghaladja a nyolc- százezer forintot — mondta Szökendi István kirendelt­ségvezető. — Az áru zöme a Skála központi raktárából érkezik. Szerződést kötöttünk azonban az ország legna­gyobb állami gazdaságaival és termelőszövetkezeteivel is, így Szabolcsból burgonyát, Békésből almát, a nagy sző­vállalattal is kapcsolatban állunk. Az export természe­tesen többletmunkát kíván: több papírfát kell kérgezni és megnőnek a szállítási fel­adatok, különösen sok a hét­végi rakodás. A faáruk 12— 15 százalékát a szállítási ne­hézségek miatt hétvégén va­gyunk kénytelenek vagonok­ra rakni. Ezek nagy része Olaszországba, Ausztriába és Jugoszláviába megy. A fűrészipar! termékek, a bútorlécek, a fríz, a paletta, valamint a késztermékek — ilyen például a panelparket- ta — szintén az említett or­szágokban találnak vevőre. — Ezen a területen is si­került a szállításainkat nö­velni és mintegy 240 millió forintos árbevételre számí­tunk. A panelparketta 160 ezer négyzetméteres terme­lésének például a felét kül­földire küldjük. Az értékesí­tési lehetőségek kedvezőek ezeknél a termékeknél, akár többet is szállíthatnánk. Itt is sok függ a szállításoktól: számítunk a vasút és a Vo­lán segítőkészségére, hiszen az export nemcsak nekünk, hanem az országnak is fon­tos. Lehőcz Rudolf ségekben a termelési szerke­zet felülvizsgálata és a táj­körzet adottságaihoz való igazítása hozhat csak ered­ményt. Az agrártermelés ágazatai között nagyok a jövedelme­zőségbeli különbségek, s ez hátráltatja az adottságokkal egybeeső döntések érvénye­sülését. A gyengébb minősé­gű földeken például éssze­rűbb volna takarmányt ter­melni, azon állatokat tartani, de az állattenyésztés ala­csony jövedelmezősége miatt ehhez nem alkalmazkodhat­nak a gazdaságok. Gabonát termelnek ott is, ahol a ki­sebb hozamok miatt keve­sebb a haszon, de még min­dig nagyobb, mint amennyi az állattenyésztéssel elér­hető. Bizonyos, hogy a tartós veszteségek sok helyütt szub­jektív okokkal, vezetésbeli hiányosságokkal magyaráz­hatók, másutt viszont a me­zőgazdaságra érvényes ár- és jövedelmi aránytalansá­gok okozták a hiányokat. így a kivezető út is kettős talál- kozású: az ésszerű alkalmaz- kodára kényszerítő szabályo­zásnak és az alkalmazkodók- nak kell minél hamarabb ta­lálkozniuk. lőtermelő gazdaságokból pe­dig szőlőt szállítanak hoz­zánk. Nálunk minden kap­ható, ami a szállodák és üdülők konyhájára kell. Egy nappal a szállítás előtt kap­juk meg a rendeléseket, ösz- szeállítjuk s a kért időre szállítjuk az árut. Hozzájuk tartozik a tó dé­li partja Balatonaligától Boglárlelléig és az északi parton a Hungarhotels keze­lésében üzemelő szállodák el­látása. — Nyolcán látjuk el a szolgálatot. Hajnalban kez­dünk; emelővillás targoncák, kézi hidraulikus kocsik segí­tik a munkánkat, s így ilyen kis létszámmal is meg tud­juk oldani feladatainkat. A nyári hónapokban különösen nagy teher hárul ránk. A Egyedi kívánság és sorozatgyártás Sok szakember gondolko­dik ezekben a hetekben, mi­ként lehetne még több szép és olcsó bútort gyártani. Olyat, amely a vállalatnak és a vevőnek egyaránt gaz­daságos. Termékszerkezet­átalakítás előtt áll a kapos­vári Lakberendező Ipari Szövetkezet. Szinte minden alapanyag a fától és a fű­résztől a lakkig — amely e szakmához, szükséges — drágább lett, s ez megfonto­lásra késztette a szövetkezet vezetőit. Hampuk Ferenctöl, a szö­vetkezet elnökétől megtud­tuk, hogy a termékszerkezet­váltásra kényszerültek. Az eddig készített bútorok he­lyett újabb típusok gyártá­sát kezdik meg. így jól járt a vásárló is és a szövetkezet is növeli nyereségét, — Új típusú szekrényt, ülő- és fekvőgarnitúrákat tervezünk. Eddigi kínála­tunkban két szekrénysor: a Dóra és ia Somogy szerepelt, meg az olcsó konyhai sarok- garnitúra. Ez utóbbinak egy­szer már befejeztük a gyár­tását, a kereslet azonban olyan nagy volt, hogy ismét elkezdtük. Igazodunk a piac követelményeihez, és nem­csak sorozattermékeinkben. Megrendelésre egyedi búto­rokat is gyártunk. Egyre töb­ben térnek be ugyanis hoz­zánk kezükben egy-egy La­káskultúrával, amelyből ki­választották a tetszetős bú­tort. Körülbelül egy hónap alatt igyekszünk minden igényt kielégíteni. Nem vál­lalunk azonban barokk stí­lusú, csavart díszítésű szek­rényeket; ezeknek az elké­szítéséhez nincsenek meg­A Videoton tabi gyáregy­ségében egyre nő az értel­miségi munka szerepe, jelen­tősége. A jövő szempontjá­ból különösen fontos, hogy a diplomások milyen feltételek között végzik munkájukat, s hogyan illeszkednek be a közösségbe. Az értelmiségi dolgozók helyzetéről, társa­dalmi és közéleti tevékeny­ségéről a közelmúltban szá­molt be Kudich Antal gyár­egység-igazgató a tabi párt- vb előtt. Elmondta: a fiatal diplo­mások többségének érték­rendjében központi helyet a választott szakma foglal el, a munkahelyi légkör és a munkafeltételek pedig ked­vezően befolyásolták közér­zetüket, hangulatukat, köz­életi tevékenységüket. A gyáregységben nőtt a diplo­mások aránya, mégis kevés a felsőfokú végzettségű és raktárház évi forgalma 85 millió forint. — Hogyan segítik a boltok zavartalan ellátását az üdü­lőövezetékben ? — A siófoki vásárcsarnok­ban egész évben üzemel egy kisebb egységünk, ott min­den, amit csak forgalma­zunk, megtalálható. Az Ezüstparton is nyitottunk felelő szakembereink. Egyik legnagyobb gondunk, hogy a száztíz dolgozónk között ke­vés a fiatal. Évente csak kö­rülbelül tíz új kezdő szak­munkással tudunk szerződést kötni. Jóval több kellene ... Nem könnyű a munka e telepen. Nagy a zaj, fülvédő nélkül nem is lehet dolgoz­ni a műhelyben. A munka azonban látványos és szép. A szövetkezet nemcsak saját termékeit árusítja boltjai­ban. Csereszerződésük van a Skálával: adják-veszik egymás termékeit. A har­mincöt éves szövetkezet bú­jelentős a fluktuáció. Az ok: nem mindig megbecsült ez a tevékenység. A termékszerkezet átalakí­tása minőségi változást ho­zott, korszerűsödött a gyárt­mány- és gyártástechnológia, és ez képzettebb vezetői és szakembergárdát követel. Ta- bon és környékén azonban — főleg a környezeti hát­rányból adódó nehézségek miatt — a felsőfokú végzett­ségű dolgozók csak ritkán telepedtek le. A számítás- technikai gyáregység termé­keinek legnagyobb részét a diplomás szakemberek nél­kül nem lehetett volna elké­szíteni. Szerepük tehát meg­határozó a technológia fej­lesztésében. Az értelmiségiek nagy többsége végzettségé­nek megfelelő munkakörben és beosztásban dolgozik. En­nek ellenére feladataik tar­egy üzletet, ez szeptember végéig reggel 7 órától este 7 óráig árusít. Nemcsak a szállodákat és üdülőket szol­gáljuk ki: nagyon sók keres­kedelmi egységbe is naponta szállítunk árut. Kínálatunk széles körű. Az idén azonban jóval kevesebb a gyümölcs, és drágább is az őszibarack meg a szőlő. K. Á. torai eljutnak Európa min­den országába. Az eredmények mellett azonban gondjaik is vannak: — Az alapanyagok hetven százalékát külföldről kapjuk — mondta az elnök —, s egyszer ez, máskor az hiány­zik. Nagy veszteséget oko­zott nekünk az edelényi szi­vacsgyárban keletkezett tűz, s még most is hátráltatja a szállítást. A veszteséget úgy igyekszünk ellensúlyozni, hogy más munkákat is el­vállalunk. Szeretnénk nem­csak ezt a negyedévet, ha­nem a következőt is nyere­ségesen zárni. H. É. talmaznak még olyan eleme­ket is, amelyeket középfokú végzettségűek is el tudnak végezni. A képzést és a továbbkép­zést támogatja a gyáregység: a különféle tanfolyamokon való részvételt azonban aka­dályozza a távolság, eseten­ként az anyagi érdektelenség. A diplomások idegennyelv­ismerete pedig sok kívánni­valót hagy maga után ... Az értelmiségiek között emelkedett a nők aránya; a diplomások 37 százaléka fia­tal. A gyáregységben nem folyik fejlesztő munka, s ez nehezíti a tudományos—ku­tatási információk megszer­zését. A diplomás munkavál­lalók 67 százaléka tabi lakos, nagy részüknek a gyáregység oldotta meg a lakásgondját. A Videoton tabi gyáregy­ségében az értelmiségi mun­kakörben dolgozók politikai­lag nyitottak, a közéleti, a társadalmi és a lakóhelyi de­mokratikus fórumok tevé­kenységében való részvételük azonban változó. Választott tisztséget 37-en töltenek be. Az értelmiségiek jelentős hányada felkészültségét, tu­dását a gyáregység és a falu érdekében hasznosítja. Szük­séges azonban az is, hogy az emberi tényezők, az igények sokoldalúbb figyelembevéte­lével anyagi—erkölcsi meg­becsülésük növekedjen, a te­hetséges fiatalok előlépteté­sével, a pályakezdők helyze­tének a javításával pedig vonzóbbá tegyék a tabi lete­lepedést. A párt végrehajtóbizottsá­ga hangsúlyozta azt is, hogy az értelmiségiek alkotókész­ségét jobban igénybe kell venni a körzet közéletében, a foglalkoztatás során pedig a képzettség és képesség szem­pontjait törültekintőbben kell alkalmazni. Javasolta a testület, hogy a videotonosok bevonásával a vonzáskörze­ten tárják fel a képzés és továbbképzés lehetőségeit. Krutek József MIÉRT JUTOTT PÉNZHEZ 232 NAGYÜZEM? Mezőgazdasági pályázat — feltételekkel V. Farkas József Szállodák szállítója Kevés a gyümölcs és drága Munkahelynek jó, lakhelynek nem mindig r +j Értelmes munkát kapnak a Videoton diplomásai Tabon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom