Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-24 / 198. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIII. évfolyam, 198. szám Ára: 1,80 Ft .jí-\ í\ÖA/V,-----------u. 1 987. augusztus 24., Hétfő Grósz Károly Az Országgyűlés a TOT-baft tisztségviselőinek értekezlete us-%■ A ' í:, ■ ■ ' ■ ÍV 1 i ' JÍ i Tarlómunkák a somogyi földeken Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke vasárnap délután látogatást tett a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában, ahol találkozott a TOT elnökségé­nek tagjaival, és eszmecserét folytatott velük a gazdaság­politika időszerű kérdéseiről. Sarlós Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének vezeté­sével vasárnap a Parlament­ben munkamegbeszélést tar­tottak az Orsvággyűlés tiszt­ségviselői, az állandó bizott­ságok elnökei, a megyei kép­viselő csoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is — Medgyessy Péter pénzügy- miniszter tartott tájékoztatót az általános forgalmiadóról, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vényjavaslatok főbb elvei­ről, majd válaszait a felme­rült kérdésekre. V. Petrovszkij interjúja Aratás után — vetés előtt A new yorki konferencia az új gondolkodásmód megnyilvánulása Az augusztus 24-e és szeptember 11-e között New Yorkban megtartandó, a le­szerelés és a fejlődés kérdé­seivel foglalkozó konferencia összehívása az új politikai gondolkodásmód gyakorlati megnyilvánulása, annak fel­ismerése, hogy a nukleáris és űrkorszakban csak kol­lektív bölcsességgel oldha­tóik meg a globális problé­mák — mondotta a Pravda vasárnapi számában megje­lent interjújában Vlagyimir Petrovszkij külügyminisz­ter-helyettes, a konferencián résztvevő szovjet küldöttség vezetője. Az ENSZ döntése alapján összehívott tanácskozás megvitatja a leszerelés és a fejlődés összefüggéseit azzal a céllal, hogy ezekből gya­korlati következtetéseket vonjon le. A világgazdaság szempontjából felméri a fegyverkezési hajsza, első­sorban a nukleáris fegyver­kezési hajsza következmé­nyeit — mondotta a fórumot ismertetve a szovjet diplo­mata. Hangot adott annak a vé­leményének, hogy a résztve­vő államok — 125 ország és 200 nem kormányszintű szer­vezet jelezte részvételét — politikai és ideológiai orien­tációjuktól függetlenül tel­jes felelősséggel működnek közre ezen a konferencián. Az el nem kötelezett orszá­gok a hararei • értekezletükön egyeztetett platformon áll­nak, elismerik: szerves kap­csolat van a leszerelés és a fejlődés között A szocialista országok teljességgel egyet­értenek az el nem kötelezet­tekkel abban, hogy e problé­ma megoldása elsőrendű fontosságú. Már benyújtotta a tanácskozás elé szánt do­kumentumait az afrikai or­szágok csoportja, Franciaor­szág, Észak-Európa, a szo­cialista országok csoportja és Kína. Mindezek tükrében csak sajnálni lehet, hogy az Egye­sült Államok, a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja Befejezéséhez közeledik a gyógyszergyártás fejlesztésé­nek jelentős szakasza az Eg is gyógyszergyárban. A tíz évvel ezelőtt kezdett s várhatóan 1989 végéig tartó munkák során a késztermék- gyártás valamennyi területét korszerűsítik. Olyan gyógy­szergyártó üzemeket alakí­tanak ki, amelyek megfelel­nek az igen szigorú nemzet­közi előírásoknak, a külföl­di vásárlók támasztotta kö­vetelményeknek is. Az 1978 óta tartó fejlesztések során már egymilliárd forintnál is többet fordítottak az épüle­tek felújítására, az új rész­legek kialakítására, vala­mint korszerű, nagy teljesít­ményű berendezésekre, ma­nem vesz részt a tanácsko­zás munkájában, arra hivat­kozva, hogy nem lát szer­ves kapcsolatot a leszere­lés és a fejlődés között. Ma már nem elég csak deklará­ciókat, határozatokat elfo­gadni, gyakorlati lépésekre van szükség. A nukleáris fegyverzet teljes felszámolá­sának szovjet programja előirányozza az ily módon megtakarítható eszközök egy részének szociális és gazda­sági feladatok megoldására történő felhasználását — mutatott rá Petrovszkij. gas színvonalú technológiák meghonosítására. Az eddigi fejlesztések kö­zül kiemelkedik a Körmen­den épített tablettagyártó és csomagolóüzem. Ez volt az első olyan nagyobb létesít­ménye a vállalatnak, ame­lyet a nemzetközi előíráso­kat alapul véve szereltek föl. Hasonló mércéhez igazodva végezték el a régi budapesti tablettagyártó üzem rekonst­rukcióját és bővítését is. Itt most már a korábbiaknál másfél-kétszer több készter­méket tudnak előállítani lé­nyegesen jobb körülmények között. Ugyancsak kiemelke­dő jelentőségű volt az injek­cióüzem rekonstrukciója. Folyamatosan halad a gale- nikus-üzem korszerűsítése. KORSZERŰBB GYÓGYSZERGYÁRTÁS vő évi termés megalapozását szolgálják: ott, ahol búza, rozs, árpa, zab termett a nyáron és az aratást követő­en nem hasznosították má­sodnövény termesztésére a földet, most a tavasziaknak készítik elő a talajt. A trá­gyázás, a szántás előtt azon­ban le kell takarítani a szal­mát a táblákról. Elgondol­kodtató — és figyelmeztető, amíg nem történik baj —, hogy jó néhány helyen a tar­lóégetés nyomán füstfelhő borítja a tábla menti nagy forgalmú utat, zavarva a biztonságos közlekedést. Ilyenkor nem is mindig csak. a tarló perzselődik — ennek hasznosságára találnak meg­felelő indokot a mezőgazdá­szok — hanem a szalma is ég. Az alomnak, ipari nyers­anyagnak való gabonabeta­karítási „melléktermék”, amely semmiképp sem mi­nősíthető haszontalan hulla­déknak ... Míg az aratás munkaesz­közeit, a kombájnokat javít­ják — és fölkészítik őket a kukorica meg a napraforgó betakarítására — a termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok műhelyeiben, addig a szalmabálázók, a szállítójár­művek, a talajmunkát végző traktorok veszik birtokba a megüresedett táblákat. Mint­egy százezer hektáron vetik el az őszi kalászosok magját az idén a somogyi mezőgaz­dasági nagyüzemek — nagy­jából ennyit vetettek el ta­valy ősszel is. A legnagyobb területen az idén is a búza kerül a földbe. A tarlómunkák már a jö­Hclland környezetvédők feliratot tűztek ki a Vesta nevű nyugatnémet hajó kéményére és megakadályozták, hogy el­hagyja a kikötőt, mert megtudták, hogy mérgező anyagokat akar az Északi-tengerbe süllyeszteni FALUEGÉSZSÉGÜGYI VILÁGKONGRESSZUS // Egészséget mindenkinek kétezerre" A falun élők, valamint a mezőgazdaságban dolgozók egészségének megóvásához szükséges legfontosabb ten­nivalókat fogalmazzák meg a X. Faluegészségügyi Világ- kongresszuson, amelyet au­gusztus 27. és 30. között Pé­csett rendeznek — közölték a szervezők vasárnap, a MTESZ-ben megtartott sajtó- tájékoztatón. A Nemzetközi Mezőgazdasági és Faluegész­ségügyi Társaság tanácskozá­sán 36 ország 400 szakembe­re vesz részt. Az orvosok és a tudományos kutatók 170 előadás alapján megvitatják, hogy a fejlett és fejlődő or­szágokban mit kell tenni azért, hogy a falusi lakosság körében is megvalósuljon az Egészségügyi Világszerve­zet által meghirdetett „Egészséget mindenkinek két­ezerre” elnevezésű program. Buda József, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem do­cense a sajtótájékoztatón el­mondotta, hogy a kongresz- szus résztvevői 11 téma köré csoportosítva elemzik a fa­lun élők egészségügyi problé­máit, s javaslatokat tesznek ezek megoldására. így példá­ul szó lesz a falusi lakosság alap- és sürgősségi egészség- ügyi ellátásáról, a növény­védőszerek okozta mérgezé- ses balesetekről, valamint az állatokról az emberre terje­dő betegségekről. A mérgezéses balesetekkel foglalkozó szekciókban japán kutatók tartanak előadáso­kat arról, hogy a vegyszerek hosszabb idő elteltével mi­lyen maradandó károsodást okozhatnak az emberi szer­vezetben. Az ilyen jellegű kutatások világszerte mosta­nában kezdődtek el, s eddig a japán kutatóintézetekben érték el a legjobb eredmé­nyeket. A magyar szakemberek több mint 80 előadást tarta­nak. Beszámolnak arról, hogy hazánkban hogyan kívánják javítani a falusi lakosság egészségügyi ellátását. A kutatások alapján a szakem­berek, a nagyobb községek­ben úgynevezett mini egész­ségügyi központok kialakítá­sát tartják indokoltnak. Ezekben a .központokban egy épületben dolgoznának a körzeti, a gyermek- és a fog­orvosok, s ott lenne a gyógy­szertár is. Kialakítanának az épületben kisebb labora­tóriumot, és lehetővé tennék a fizikoterápiás kezelést. Ha­zánkban kísérleti jelleggel Pécsváradon két esztendeje, Szentlőrincen pedig tavaly adtak át ilyen egészségügyi - intézményt. Az aprófalvak­ban egyelőre nincs mód egészségügyi központok lét- í rehozására: ezeken a telepü­léseken más módon oldják meg a lakosság ellátását. Erre szolgál példaként az a szűrőautóbusz, amelyet Baranya megyében tavaly szereltek fel, és indítottak út­nak a megye kis települései­re. A csuklós autóbuszban olyan műszereket helyeztek el, amelyekkel a legkülönbö­zőbb vizsgálatok elvégezhe­tők, így például tüdőszűrés, belgyógyászati és nőgyógyá- száti vizsgálat, valamint EKG. Az autóbusz meghatá­rozott időnként keresi fel az aprófalvakat. Így az ott la­kók egészségét rendszeresen ellenőrzik, s a leleteket átad­ják a körzeti orvosoknak. A kongresszus idején a Pé­csi Orvostudományi Egyete­men szakkiállítást nyitnak orvosi műszerekből, s bemu­tatják az egészségügyi szűrő­autóbuszt is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom