Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-17 / 193. szám
1987. augusztus 17., hétfő Somogyi Néplap 3 Siófokon még az idén elkezdik az építést Vitorláskikötők a Balatonnál öt vállalat és a Siotour hozta létre azt a gazdasági társaságot, amely a Mahart Balatoni Hajózási Leányvállalatnak gesztorságával kezdi meg munkáját és a balatoni vitorláskikötők fejlesztését, új kikötők építését tűzte ki célul. Dr. Kriston Ferenc, a leányvállalat főmunkatársa elmondta: a Balatoni Vitorlás Touring GT programjában olyan kikötő építése szerepel, amely legalább 400— 500 hajót képes fogadni. (A jelenleg készülő vitorláskikötő 60—100 hajónak tud csak helyet adni.) A Balatonon közel sincs annyi vitorlás, mint ameny- nyi lehetne. Ennek a legfőbb oka az, hogy a kikötők szűkös befogadóképességű- ek. összehasonlításképpen: míg a Balatonon 2 ezer széllel hajtott hajó közlekedik, addig a Bódeni-tavon — amely kisebb — 34 ezer. Hiába a nagy vízfelület, a déli part kikötőinek telítettsége például már nem teszi lehetővé a biztonságos kikötést. Alacsony színvonalú az ellátottságuk is. A leányvállalat 1986-ban határozta el az említett építési programot. Olyan kikötők megépítését tervezik, amely megfelel az igényes vitorlásoknak is. Az elképzelés megvalósításához megpróbálkoznak nyugati tőke bevonásával is. A tervek figyelembe veszik a környezetvédelem érdekeit, és arra is ügyelnek, hogy a sok hajó ne okozzon a Balatonon túlterhelést. A leányvállalat jelenleg több olyan területet kezel Siófokon, Balatonszemesen és Boglárlellén, amely alkalmas kikötő építésére. Az elképzelés szerint az új vitorláskikötőben biztosítják a hajójavítást és a téli tárolást. Épül ott gépkocsiparkoló, zuhanyozó, sportlétesítmény és szálláshely is. A siófoki és a balatonsze- mesi vitorláskikötő beruházási programja elkészült már, a boglárlellei az év végére lesz kész. A beruházás 51 százaléka magyar, 49 százalékban nyugati tőke fel- használásával készül. A kikötői társaságokban való •részvételre külföldi verseny- tárgyalást írt ki. A jelentkezők egyelőre főleg építési vállalkozók és nem olyan cégek, amelyek az üzemeltetésben is érdekeltek. A tervek szerint a kivitelezést Siófokon még az idén, Balatonszemesen jövőre, Boglárlellén pedig 1989-ben kezdik el. A siófoki vitorlás- kikötő az Európa Szálló és a Siotour-klubház között épül föl. A 450 hajó befogadására alkalmas kikötőt olyan vízi létesítmények egészítik ki, mint a hullámtörő gátak és a szárnymólók. Lesz többek között szolgáltatóház, a Munkásőr utcában pedig a tároló és javító is. A tárolóban 120 hajónak lesz hely. A siófoki kikötő építéséhez a hatóságok elvi hozzájárulását már megkapta a gazdasági társulás. A vegyesvállalat alapításához szükséges tőke is együtt van. Két dolog tisztázatlan még: kap-e a vegyesvállalat hosz- szú lejáratú nyugati hitelt alacsony kamatlábbal vagy magyar hitellel kezdik meg az építést? A másik kérdés, hogy mennyire sikerül a kikötők kihasználását már előre biztosítani. A Balatoni Vitorlás Touring GT osztrák és nyugatnémet vitorlásklubokkal tárgyal. Lehőcz Rudolf Vikar ayomait tftatctik cl a favágók DERÉKBA TÖRT FÁK, KOPASZ DOMBOK Az időjárás még mindig nem fogadta kegyeibe a nyaralókat. A két héttel ezelőtti viharról azonban egyre kevesebbet beszélünk. A természet azonban a pusztító eső, szél és jég nyomait ma is magán viseli. A somogyi erdőkban ezekben a napokban már javában dolgoznak a viharkárt szenvedett területeken az er- erdészeti szakemberek: mindent megtesznek azért, hogy mentsék, ami még menthető. Major László, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőművelési ágazatvezetője a zselickisfaludi dombságot mutatta meg: a vihar itt okozta a legnagyobb kárt. A látvány megdöbbentő. A körülbelül egy négyzetkilométernyi területen semmi nyoma az életnek. Lombtalanok a fák, kopasz a domb. * Néhány magra éhes madár röpköd csak kétségbeesetten a derékba tört fák közt. Élelmet nemigen talál, hiszen a borsónyi jegek a földdel tették egyenlővé a szennai téesz búzáját. A kár a szőlőhegyen még tetemesebb. Termést már a legbizako- dóbbak sem remélhetnék. A falu lakói szerint tizenöt percig zúdult eső nélkül a földekre a száraz jég, s még tizenkét órával a vihar után is halmokban állt. A legmegdöbbentőbb: mindez alig egy négyzetkilométeren történt. Körülötte minden ép, ezen a részen azonban elpusztult minden. A hatalmas bükkfákat gyökerestől kifordította a szél, az erősebben kapaszkodókat vékony gallyként törte ketté. Földig hajolt és szilánkokra tört fák mindenütt. A nemrég ültetett fiatal facsemetéknek mára csak a nyomuk látszik. A kár fölbecsülhetetlen, hiszen a pusztulás pótlása évekbe telik. A mentést a vihar után néhány nappal megkezdték. Az ezerkétszáz köbméter fát a bőszénfai és a barcsi telepen használják föl. A mentést két-három hónapon belül be kell fejezni, hogy elkerüljék a további károsodásokat. A hatvan-hetven éves fák nagy része — remélik — nem vész kárba: a fafeldolgozó üzemek tudják még hasznosítani. A mentés, a feldolgozás nagy erővel folyik ezekben a hetekben. arattak különféle fajtakeresztezési kísérleteket is végeznek. A mini kombájnokat minden parcella után gondosan megtisztítják, nehogy a magok egymással keveredjenek. A képen: Csencz László tudományos segédmunkatárs a búzaszem minőségét vizsgálja. (MTI-fotó: Stefkovics János) Vitafórum a szakmunkásképzésről A szakmunkásképzés problémáiról és megoldási lehetőségeikről ötnapos vitafórum kezdődött szombaton Győrött a KISZ-iskolán a Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete rendezésében. A tanácskozáson a szakmunkás- képzésben érdekelt ipari vállalatok, oktatási intézmények, állami és társadalmi szervek, továbbá a szakmunkás- tanulók képviselői vesznek részt. A magyar gazdaság korszakváltása elképzelhetetlen a szakmunkásképzés minőségi megújulása nélkül — hangsúlyozták többen is a vitafórum megnyitóján. Korszerűsítésre szorul a képzési struktúra, hogy meg tudjon felelni a változó gazdasági és társadalmi igényeknek. A vállalatok mégsem vesznek részt olyan mértékben a szakmunkásképzésben, amennyire például az új oktatási törvény is feljogosítaná őket. Gyakorta előfordul, hogy a fiatal szakemberek nem á szakmájukban dolgoznak, és sok esetben nehézségekbe ütközik az átképzés, a továbbképzés is — emelték ki. Ugyanakkor jó példaként említették a salgótarjáni síküveggyárat. Itt valamennyi belépő dolgozónál képesség- és készségvizsgálatot végeznek, s ha kiderül, hogy a felvételre váró fiatal többre képes, akkor megfelelőbb munkakört keresnek számára. A társadalmi szervek is egyre inkább felismerik a szakmunkásképzés kiterjesztésének, megújításának fontosságát. A Hazafias Népfront bizottságai Nógrád megyében egyebek között segítik a hátrányos helyzetű szakmunkástanulókat. A győri, úgynevezett csoportos vitafórumon a következő napokban a szakmunkásképzésben érdekelt valamennyi réteg képviselői kifejthetik véleményüket, közösen keresve a megoldási lehetőségeket. NAPSÜTÉSBEN TÖBB KELL Vasárnapi lapok — Mindháromból kérek egyet! — Sajnos, már csak a Dunántúli Napló van. Kettőhatvan, ha más nem lesz. — Hetilap? — Magyarország és Magyar Ifjúság; a többi már elfogyott — ismételgeti percenként Szlavati Andrásné az érdeklődőknek. A kaposvári vasútállomás újságospavilonjában vasárnap is nagy a forgalom. Legtöbben a vasárnapi lapokat keresik. Ezekből azonban az igényeknél jóval kevesebbet kínálnak. A Vasárnapi Hírek és a Népsport a fél hatos nyitás után két-három órával már hiányzik, a nyolc óra körül érkező Dunántúli Naplóból általában van a fél tizenegyes zárásig. Az igényeket csak a Somogyi Néplapból tudom kielégíteni. Sok függ az időjárástól is: ha süt a nap, nagyon sokan mennek a kiskertekbe, a Balatonra, s az utazás hosszú percei olvasással hamarabb telnek. Pénteken a piac miatt nagy a forgalom, de hétfőn is sok vidéki érkezik Kaposvárra. Mindezt a posta nem tudja figyelembe venni, így nem elég rugalmas a szállítás. Hölgyeknek például semmit nem tudok ajánlani, olyan kevés mostanában a színes hetilap. Az igények állandóan változnak, itt nincs állandó vevőkör, mint az utcai pavilonokban. Az állomás szomszédságában árusító hírlapos kis ablakánál mindig hosszú sor áll. A legtöbben itt is a napilapokat keresik. Dunántúli Naplóból több mint 300-at, Vasárnapi Hírekből 220-at, Népsportból majdnem 200-at adott el tegnap. A bevétel alig maradt el a hétköznapitól, s délig valamennyi újság elfogyott. Szombati műszak a ruhagyárban A hétvégi termék szerdán külföldre utazik Az esős közép-euórpai nyárban a szokásosnál is nagyobb (s nem mindig hízelgő) figyelem kíséri az időjárásjelzők munkáját. Miért nem pontosabb az előrejelzés? S főleg: miért nem jobb az idő? Az utóbbi kérdésre nyilván a szakemberek sem tudnak válaszolni, az előbbire inkább. A legilletékesebbek a Meteorológiai Világszervezet genfi kölpontjában arra emlékeztetnek: az idén 130 éve, hogy megkezdték az európai időjárási adatok gyűjtését. A világprogram mai méreteiben századunk hatvanas éveitől bontakozott ki, a világ 158 országa vesz részt benne. Több mint tízezer szárazföldön, vízen, repülőgépeken és szondákon elhelyezett fígyelőállomással, valamint műholdak bekapcsolásával. Egész sor mesterséges bolygó sugározza önműködően az adatokat a csaknem 300 földi állomásra, amelyekről a napjainkra már megszokottnak számító kép kerül a televízió képernyőjére: Európa vagy akár az egész föld — az űrből fényképezve ... A műholdak mellett változatlanul fontos szerep jut a hagyományos, 30 km magasba jutó meteorológiai szondáknak, valamint korszerűbb társaiknak. Ezeket rakétával juttatnak nagyobb magasságba, majd — ejtőernyőn visszatérve — sugározzák a mérési adatokat, kétezernél több földi és tengeri állomásnak A sokrétű vizsgálatokból befutó óriási információmennyiséget nagy teljesítményű számítógépekkel dolgozzák föl, összesítik és elemzik. A meteorológiai világhálózatnak három fő központja van: Washingtonban, Moszkvában és Melbourne- ben, majd az adatokat 30 körzeti központ dolgozza föl, illetve továbbítja a többi országnak. Energiatakarékos korunkban a légi közlekedés jelentős üzemanyag-megtakarítást érhet el a meteorológia segítségével. A világot átfogó hírközlőhálózat a környezetvédelmet is szolgálja, gyorsan jelezve a légi vagy tengeri szennyezést, például az olajfoltokat. H. A. Szombaton is dolgoztak a gépek a Kaposvári Ruhagyár egyes részlegeiben. A befejező és előgyártó soron a kettes és a hármas szalag dolgozói egymást követően már a harmadik hétvégi műszakot teljesítették. A hatvan délelőttös dolgozót ezeknél a részlegeknél a dél- utános műszak is váltotta. Délelőtt dolgozott a kismamaszalag is. — A karácsony- és az újév közötti napokat akarjuk előre ledolgozni: a ruhaipar számára a mostani a legszorosabb időszak — mondta Szigeti Miklós műszaki igazgatóhelyettes. — Idényjellegű termékeket szállítunk Amerikába és Nyugat-Euró- pába. Mivel az alapanyag- szállításban voltak késések, a megrendeléseknek pedig eleget akarunk tenni, több szombaton dolgozunk. Nem minden részlegben szervezünk hétvégi műszakokat: elsősorban négy varróteremben, a szabászaton és az előgyártó egységnél. Sok a megrendelés, szükség van a pótműszakokra. — Tőkés exportról van szó: érdekünk, hogy akármilyen módon is kielégítsük a megrendeléseket. Ha egy hónapban két szombaton dolgozunk, az a havi termelésünknek a 10 százalékát adja. A gyár dolgozóinak a fele vidékről jár be: a szombati közúti, vasúti menetrend nem teszi lehetővé a pontos érkezést. A délelőttös műszak belga exportra zakókat, Francia- országba kabátokat, amerikai megrendelésre pedig nadrágból, mellényből és felső kabátból álló együttest készít. Az utóbbi nagyon figyelmes munkát kíván, mert minden terméket más színárnyalatban kér a megrendelő. A kiszabott részdarabokat meg kell számozni, hogy elkerüljék a tévedést. A szigorú követelmények mellett a szoros határidő is feszítetté teszi a munkát. A partnerek kamionjai mindig pontosan érkeznek. A kismamaműszak ballonkabátot gyárt nyugati megrendelőnek és kaftánokat az Egyesült Államokba. Itt ösz- szesen négy szalagon megy a munka: sok a kis tétel, a 200 darabos megrendelés. A termelésben dolgozókon kívül a karbantartók és a többi kiszolgálóegység is bejött szombaton. Ugyancsak termeltek a gyár vidéki telepei. L. R. Á kutatók is Miután ollóval, kézzel learatták a kis mennyiségű kísérleti búzát, csaknem ötvenezer parcellán munkába állították a mini kombájnokat is Szegeden a Gabona- termesztési Kutatóintézetben. A most aratott tíz fajtából három magas fehérjetartalmú, úgynevezett durumbúza, hét pedig kenyérgabona. Ezenkívül a többi fajtákkal 130 éves adatok 138 ország meteorológiája
