Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-15 / 192. szám
2 Somogyi Néplap 1987. augusztus 15., szombat Augusztus 28—30: Munkásfiatalok országos találkozója Tatabányán ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Egy amerikai olajszállító hajó aknára futott a Hor- muzi-szoros bejáratánál. - Iraki légitámadás iráni olajipari objektumok ellen. - Nyolc latin-amerikai ország (a Contadora- és a Limai-csoport) külügyminiszterei Sao Paulában támogatásukról biztosították a középamerikai rendezési tervet. KEDD: Az NSZK-nak le kell mondania atomhatalmi törekvéseiről, hangsúlyozták Moszkvában. - Genfben bejelentették: nem tartanak nyári szünetet a szovjet-amerikai tárgyalásokon. - Brit és francia aknaszedő hajók indultak a Perzsa (Arab)-öbölbe. - Pekingben megkezdődött a kínai-szovjet határtárgyalások újabb fordulója. SZERDA: Szovjet ellenőrzési javaslatok a vegyi fegyverek leszerelésével kapcsolatban. — Ortega a nicaraguai ellenzéki pártok vezetőivel tárgyalt. - A teheráni kormány bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsának tűzszü- neti határozatát. - Megalakult az új portugál kormány. Anibal Cavaco Silva kabinetjét a jobbközép irányzatú Szociáldemokrata Párt tagjai alkotják. CSÜTÖRTÖK: A dél-afrikai bányászsztrájk az ország történetében a legnagyobb, már 340 ezren hagyták abba a munkát. - Reagan elnök az iráni-kontra botrányban volt felelősségéről is szólt tévébeszédében. - Daniel Ortega Kubába utazott és Fidel Castróval a középamerikai rendezési tervről tárgyalt. - A Missouri amerikai csatahajó is megérkezett az öbölbe. PÉNTEK: Négy jobboldali ellenzéki párt és az egyik kommunista párt Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök lemondását követeli. - A dél-koreai kormány válaszolt a KNDK-nak a párbeszédet sürgető javaslatára. - A Zöldek a nyugatnémet parlament rendkívüli ülését sürgetik a Pershing 1A rakéták ügyében. - Irán hozzákez- * dett az öbölben található aknák felkutatásához és megsemmisítéséhez, miután Teheránban azt állítják: más hatalmak hajói helyezték el azokat. A hét fo kérdése ,-V hét elején Tel Avivban tárgyalt Shultz amerikai külügyminiszter különmegbízottja, Charles Hill (balra), aki a képen Samir izraeli miniszterelnökkel vitatta meg a közel- keleti rendezés esélyeit Ezen a héten is feszült volt a helyzet a Perzsa (Arab)- öbölben, miután újabb amerikai, brit és francia hadihajókat irányítottak a térségbe. A képen: Irán ENSZ-képviselője tájékoztatja Pérez de Cuellart, a világszervezet főtitkárát or- száma álláspontjáról a Biztonsági Tanács békehatározatával kapcsolatban Péntekien sajtótájékoztatón ismertették Tatán a munkásfiatalok augusztus 28-a és 30-a között Tatabányán megrendezendő III. országos találkozójának programját. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára elmondta: a háromnapos találkozó politikai és fesztiváljellegű programokból. áll, s célja hármas. Egyiik fö feládata, hogy a csaknem 1500 résztvevő áttekintse az ifjúsági szövetség legutóbbi kongresszusán kidolgozott megújulási program eddigi végrehajtását. A másik kiemelt cél annak magfogalmazása, hogy a KISZ miként segítheti a társadalmi, gazdasági kibontakozási program megvalósítását. A Csütörtökön Chicagóban megkezdődött az Egyesült Államok Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa. A kongresszus munkájában csaknem ezer küldött, megfigyelő és meghívott vesz részt. Jelen vannak a testvéri kommunista és munkáspártok képviselői is. A kongresszusi beszámolót Gus Hall, a párt főtitkára tartotta. Hangsúlyozta, hogy a változó feltételek fontos taktikai és stratégiai kérdések elé állítják a pártot. rendezők — a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsa és a KISZ Komárom Megyei Bizottsága — változatos kultúr- és sportrendezvényekkel is emlékezetessé kívánják tenni a rendezvényt. A fórumokon, kerékasztal-megbeszéléseken a fiataloknak alkalmuk nyílik a vezető politikusokkal megvitatni a kibontakozási program feladatait. Emellett az ipar különböző ágazataiban dolgozó küldöttek az országos hatáskörű szervek és a szakszervezetek képviselőivel beszélhetik meg az egyes ágazatok helyzetét, jövőjét. A résztvevők megismerkedhetnek Komárom megye jelentősebb üzemeivel is. szólva Gus Hall egyebek közt azt hangsúlyozta: „Az iráni fegyverszállítási botrány a polgári-demokratikus rendszer válságának megnyilvánulása. Hall rámutatott arra, hogy a fehér házi manőverek csökkentették az elnöki intézmény, a két- párti választási rendszer, s általában a kapitalista rend iránti bizalmat. Az óriási katonai kiadások miatt egyre több a válságjelenség a gazdaságban. Valóban van esély szovjet—amerikai leszerelési, fegyverzetkorlátozási megállapodások megkötésére? Az egyik héten bizakodásra okot adó jelentések érkeznek a leszerelési, fegyverzetkorlátozási tárgyalások „frontjáról”, a másik héten inkább a megállapodások útjában álló akadályokról esik több Szó. Most, úgy látszik, a pozitívumok kapnak nagyobb hangsúlyt: biztató például, hogy a genfi tárgyaló- küldöttségek nyári szünet nélkül folytatják munkájukat, mert mihamarabb tető alá akarják hozni a fegyverzetkorlátozási megállapodásokat. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője reményének adott hangot, hogy sikerül megállapodni a hadászati eszközök számának csökkentéséről éppúgy, mint a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Ez utóbbi kérdés megoldásában köztudottan az NSZK- ban levő Pershing lA-raké- ták ügye a legvitatottabb. (A Bundeswehr rakétáinak nukleáris robbanófejei amerikai tulajdonban vannak.) Viktor Karpov szovjet leszerelési szakértő kijelentette, hogy a Szovjetunió nem tesz több engedményt a szovjet— amerikai megállapodás érdekében. Csak olyan egyezmény megkötéséről lehet szó, amelyben a 72 Pershing 1A leszerelése is benne foglaltatik. Bonnban a kormány egyes tagjai ragaszkodnának a Pershing lA-rakéták további hadrendben tartásához, de például Genscher külügyminiszter — anélkül, hogy nevükön nevezte volna ezeket a rakétákat — a héten úgy nyilatkozott, hogy az NSZK- nál több haszna egyetlen más államnak se lenne abból, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok felszámolná a közepes hatótávolságú rakétákat . .. Genscher szerint az NSZK minden lépést támogat, amelyet az Egyesült Államok e cél érdekében tesz! A Zöldek rendkívüli parlamenti ülést sürgetnek az ügyben, hogy a bonni honatyák végre valljanak színt: vállalják-e a felelősséget egy ilyen fontos megállapodás kudarcra kárhoztatásáért. A pozitívumok Tcözé tartozik, hogy a vegyi fegyverek megtiltását szolgáló szerződés ügyében közeledik a moszkvai és a washingtoni álláspont. Méghozzá a mindenkor legkényesebb, de a jelek szerint legfontosabb részletkérdésben: az ellenőrzést illetően. A genfi leszerelési értekezleten a szovjet küldöttség vezetője bejelentette, hogy a Szovjetunió hozzájárul a kötelező jellegű, helyszíni ellenőrzéshez, úgy, ahogyan azt az Egyesült Államok javasolta. S például már konkrét lépést is kilátásba helyezett: október 7-én és 8-án a leszerelési értekezleten résztvevő országok küldöttei meglátogathatják a sihani körzetében levő szovjet vegyifegy- ver-raktárt. Egyes diplomáciai megfigyelők tudni vélik, hogy máris létrejött a megállapodás arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői kölcsönösen ellátogatnak a másik állam vegyi fegyvereket gyártó üzemeibe, a vegyi fegyverek raktáraiba és ellenőrzik a készletek megsemmisítésének előkészítését. Talán nem ünneprontó kérdés Mi indokolja az indiai kormányfő elleni belpolitikai támadásokat? Első pillanatra azért tűnhet talán ünneprontónak a kérdés, mert India éppen most ünnepli függetlesége kivívásának 40. évfordulóját. (Az addigi gyarmaios.tó, Nagy-Britannia, 1947. augusztus I5-én volt kénytelen India alkotmányjogi függetlenségét elismerni, 1950 januárjában lett aztán szuverén köztársaság az óriási, szubkontinensnek is mondott ország.) A gyarmati múlt nyomai nem tűntek el négy évtized alatt sem. Az „oszd meg és uralkodj" kolonialista elvet túlságosan is ügyesen alkalmazták India korábbi urai. A politikai, nyelvi, vahási, gazdasági, kulturális ellentétek, amelyek ma annyi gondot okoznak a központi kor- mánynák, nagyrészt a majdnem két évszázados gyarmati uralom következményei. India ma a világ második legnépesebb országa, de máris hallani olyan véleményeket, hogy az évezred kezdetén utoléri és megelőzi majd e téren Kínát... A mai túlnépesedés súlyos problémát jelent akár a foglalkoztatás, akár a közellátás terén. A központi kormány intézkedései csak részben és csupán időlegesen hoztak eredményeket. Üj-Dellii gazdaságpolitikáját jobbról is, balról is bírálják. Jellemző, hogy négy jobboldali párt hevesen támadja Radzsiv Gandhi kormányát, ugyanakkor az Indiában működő két kommunista párt egyike is tiltakozik a gazdaságpolitika ellen. Az indiai kormány egyik legnagyobb visszatérő gondja a szikh—hindu ellentét. Csak ez évben már kevés híján 600 halálos áldozatot követeltek a villongások, a minap is 13 hindut mészároltak le szeparatista szikhek. Sajnos, úgy látszik, az erőszakos cselekmények folytatódnak. S a hét kedvezőtlen híre volt, hogy Pandzsáb államban a szélsőséges szikh erők kerültek meghatározó pozíciókba. Az India szomszédságában levő Sri Lankán régóta dúló polgárháborús tamil—szin- galéz ellenségeskedés is érintette Üj-Delhit, hiszen India déli részén jelentős tamil lakosság él. Radzsiv Gandhinak sikerült Colom- bóban megállapodást nyélbe ütnie Sri Lanka vezetőivel és a „tamil tigrisek” nevű szervezettel, hogy megpróbáljanak békét teremteni a szigetországban. A megállapodás végrehajtásának és a tamil fegyverletétel ellenőrzésére több ezer indiai katona érkezett Sri Lankára. Radzsiv Gandhi tekintélyének növeléséhez szükség-s lenne, hogy valóban érvénybe lépjen, megvalósuljon a megegyezés. Gandhi kormányfő külpolitikai vonala ismert: következetesen antiimperialista, az el nem kötelezettséget érvényesíti. Ez sokaknak nem tetszik Londontól Washingtonig, s ezekben a fővárosokban az indiai jobboldalnak jó személyes kapcsolataik vannak. Ezt sem lehet figyelmen kívül fagyni, amikor az Űj-Delhiben kavargó belpolitikai vita okait kutatja valaki. Kcndurok Untadnak a kelct-jeruzsálemi amerikai konzulátus előtt a mintegy felszáz amerikai és nyugat-európai fiatalra, akik azt követelték, hogy Izrael vonuljon ki Csiszjordániábél és Gázából. Többen megsebesültek, hét személyt őrizetbe vettek Újabb bevándorlási hullám elébe néz a túlnyomóan feketék és spanyolaj- kúak lakta kétes hírű new yorki negyed, a Harlem. A fehérek eddigi kedvelt lakókörzeteiben elfogytak a szabad helyek, csillagászati magasságokba szöktek a lakbérek és telekárak. A New Yorkban a karrierükben már sikeres, fiatal értelmiségiek, a jup- pyk számára nem maradt más lehetőség, minthogy Manhattenből benyomuljanak a Central Park északi szegélyén kezdődő Harlembe, nem riadva vissza a féketek ellenséges fogadtatásától, akiket viszont — csak idő kérdése — fokozatosan kiszorítanak abból a körzetből, ahol maguk között, ha nem is háborítatlanul, de még megélhettek. Először a park mentén üresen álló házakat veszik birtokba azután, hogy jó üzleti érzékkel megáldott ingatlan- ügynökök meg-kaparintotA feltörekvő Harlem ták és gondoskodnak felújításukról a Spanyol Harlem .peremén. Az első hüllámban, a jövő év közepén 2200 lakásba költözhetnek be, amelyek közül a legszerényebbek ára 60 ezer dollárnál kezdődik az „alacsonyabb keresetűek számára". A jobbakért 200 ezer dollárt vagy a keresettől függően még többet is le kell szurkolniuk a beköltözőknek- Az átépítések során kialakítandó három szintes luxuslakások árát ma még senki sem képes megjósolni. Ha ennyit áldoznak értük, akkor aligha tartanak a rossz hírű szomszédságtól, a néger nyomornegyednek és a bűnözés központjának a közelségétől. Bár Harlem 466 ezer lakosának jelenleg 49 százaléka fekete, 34 százaléka spanyolajkú, főleg Puerto Rico-i, és csak 14 százaléka fehér — a többiek ázsiaiak — a fehérek tulajdonképpen visszahódítják a városrészt, amelyet a kisebbségiek csak a század elején választottak maguknak otthonul. Harlemet 1758-ban George Washington a függetlenségi háborút vezető tábornok szerezte meg az indiánoktól. Először holland és német telepesek népesítették be. Amikor 1873-ban New York City- hez csatolták, a legdivatosabb előkelő külvárosának számított. 1904-től követhető nyomon az a folyamat, amikor az ingatlanügynökök kezdték becsalogatni a feketéket, és egyre nagyobb összeget vágtak zsebre abból-, hogy a házakat előbb kis lakásokra leválasztották, majd szobánként adták ki. Lassan hagyomány- nyá vált a zsúfoltság és az is, hogy hagyták lepusztulni az épületeket — a karbantartáson is sokat spóroltak. A húszas években New Orleans mellett — Harlem már a fekete Amerika és a jazz fővárosa volt. A legelőkelőbb fehér közönség ■is szívesen látogatta híres mulatóit, köztük a Cotton Clubot, ahová négerek akkor be sem tehették a iábukat. Ez az aranykor azonban az 1929-es fekete csütörtökkel beköszöntő -gazdasági válsággal lezárult. A csillogásra rátelepedett a sötétség és á negyed nyomorövezete mindinkább szétterült a környéken. Különös módon sem New York város tanácsa, s-em a magánbefektetők addig, amíg Harlemet feketék és spanyolajkúak lakták, nem találtak megoldást arra, hogy a környéken jelentősebb összegeket áldozzanak akár lakásépítésre és felújításra, akár munkahelyek teremtésére. Ahogy kiderült, hogy a fehér elitrétegek betelepülésére lehet számítani, máris átfogó programokat terveznek, még szabadidő- centrumok és más szolgál- tatóközponto-k építésére is. Tizenöt évvel ezelőtt Harlemben néhány ezer dollárért már ingatlant lehetett vásárolni, 1980-ban már átlagosan 140 ezer, 1985-ben pedig 450 ezer dollárért cseréltek gazdát a házak. Ha az árak így emelkednek tc-vább, akkor joggal elvárható, hogy azok. akik ott lakást vásáréinak, vagy akár csak bérelnek, egyéb fogyasztásukban sem lesznek szűkmarkúak. Hegnyílt Chicagóban az Egyesült Államok KP XXIV. kongresszusa Az amerikai belpolitikáról Pálfy József
