Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-13 / 190. szám
1987. augusztus 13., csütörtök Somogyi Néplap 5 Megbecsülik a tehetségeket Szép eredmények, önként vállalt erőfeszítéssel Magasabbra a mércét! Gyógy-idegenforgalmunk A Balaton-part nekik elsősorban nem a gondtalan örömök, a nyaralás színhelyéül szolgál. Mintegy nyolcvan középiskolás a megye különböző gimnáziumaiból és szakközépiskoláiból erőfeszítéseket tett azért, hogy bekerüljön a megyei művelődési központ támogatásával működő balatonfenyvesi tehetséggondozó táborba. A múlt héten a magyar és történelem iránt érdeklődők töltöttek itt egy hetet, hétfőtől a matematika-fizika kedvelői kezdték meg munkájukat. A tábor munkarendje a kívülállóknak szigorúnak tetszik. Reggel fél hétkor ébresztő, majd a szemle és a reggeli után több kisebb csoportban megkezdődik az intenzív,- közös munka. Egy félórás szünettel ebédig tart a foglalkozás. Délután pihenés — amit többen a házi- feladat megoldására használnak fel, merít itt az is van! —, azután szabadfoglalkozás. Kilenc órakor kapuzárás, fél tizenegykor villanyoltás. • Kamaszfiúk, kamaszlányok. Mi ösztönözi őket arra, hogy a szünidő derekán vállalják az iskolai évnél erőteljesebb igénybevételt? Perák Ibolya Nagyatádról, az egészségügyi szakközépiskolából érkezett. Most lesz negyedikes, először van a táborban. — Szeretnék továbbtanulni, és főleg a fizikatudásomat igyekszem gyarapítani. Talán gyógyszerész leszek ... Ezt még nem tudom biztosan. * — Mit vársz a -tábortól? — Több ismeret birtokába szeretnék jutni, mint ameny- nyit az iskolai órák nyújtanak. Handó János és Fajszi Bulcsú a kaposvári Táncsics gimnázium tanulói ugyancsak negyedikesek. Már tavaly is voltak a táborban. — Szerintem azért jó itt, mert átvehetjük az egész évben tanultakat, és matematikából olyan témával is foglalkozhatunk, ami az iskolai anyagba nem fért bele. Az együttes feladatmegoldásoknál derül ki, hogy ki milyen szinten sajátította el a szaktárgyat, azonkívül az egyedi problémák megoldására is jut idő. Hasznos ez a tábor. Aki akar, tanulhat. János az ELTE programozó szakára készül, és nem sajnálja szabadidejét nyáron is „iskolapadban” tölteni. A kilenc órai kapuzárás miatt dohog egy kicsit, de az a véleménye, hogy egy-két nap múlva úgyis engednek a szigorúságból, hiszen tavaly sem volt ez másképp. És Beiskolázási támogatás a nagycsaládosoknak Az új iskolai évre való felkészülés jelentős terheket ró a nagycsaládosokra, a gyermeküket egyedül nevelőkre, amin a szülők munkáltatói igyekeznek könnyíteni. A vállalati jóléti és kulturális alapból a legtöbb helyütt az idén is támogatják -a Leginkább rászoruló szülőket gyermekük beiskolázásában. Erre a célra az idén a tavalyinál általában nagyobb összegeket fordítanak, annak ellenére, hogy a szociális kiadásaik fedezetéül szolgáló pénzügyi forrásaik nem bővültek. A rendelkezésükre álló összegeket most a korábbiaknál differenciáltabban igyekeznek szétosztani, hogy valóban azoknak a terheit könnyítsék, akik nehezebb helyzetben vannak. Ezért a felsőbb szakszervezeti szervek egyre inkább . az üzemi, szűkebb munkahelyi szakszervezeti testületekre bízzák a segélyek odaítélésében a döntést, mert ők jobban ismerik közvetlen munkatársaik anyagi, családi helyzetét. A legtöbb vállalatnál már a kedvezményes tanszervásárt megelőzően kifizették a beiskolázási segélyeket. A támogatások összege változó, aszerint, hogy milyenek a vállalat anyagi lehetőségei, de általában 500 forintnál kevesebbet nemigen adnak egy-egy családnak. Ahol három vagy töhb gyermek van, ott nem ritkán 2000—3000 forinttal is hozzájárulnak á tanévkezdéshez szükséges kiadásokhoz. '> A segély összegének megállapításánál az iskolába menő gyermekek száma mellett most már a legtöbb helyütt azt is figyelembe veszik, hogy mennyi a család egy főre jutó átlagjövedelme, s eszerint is differenciálnak. Van, ahol nem készpénzt, hanem vásárlási utalványt adnak a családoknak. — Inkább a fizika miatt vagyok itt. Kár, hogy ebből a tárgyiból nincs tiszta csoport. A matekosokkal együtt dolgozunk. Tavaly csak .öten voltunk, most 25-en veszünk részt a foglalkozásokon. Jó volna egész nap fizikázni! Az ELTE fizika szakára készül, és szabad idejében társával a gömbvillám, valamint a csillagászat problémáiról vitatkoznak. Knapp Ottó, a nagyatádi gimnázium matematika-fizika szakos tanára már a kezdettől, hét év óta vezeti a tábort. — Mi sarkallja arra, hogy évről évre elvállalja ezt a feladatot? — Egy pedagógusnak az mindig jó, ha más gyerekekkel is találkozik, itt a megye krémje gyűlik össze, így magasabb színvonalon oktathatunk, mint az átlagos napi munka alkalmával. — Találkozott már kiugró tehetségű tanulóval? — Igen. Tavaly táborunk lakója volt Beke Tibor nagyatádi gimnazista, aki az idén egy hatfős magyar ősapa ttal részt vett a kubai — Havannáiban megrendezett — matekolimpián. A hat résztvevőből öt — köztük Beke is — ezüstérmet szerzett. A jövő évben ösztöndíjjal az USA-ban folytatja majd tanulmányait. Többen vannak, akik részt vettek és helyezést értek el az Arany Dániel országos matematikai versenyen is. A táborlakók egyharmada lány. Ők főleg közgazdasági szakközépiskolában tanulnak. — A megye legkiválóbb matematika-fizika szakos tanárai közül többen évek óta visszajárnak — mondja Gulyás Mihály, a megyei művelődési osztály középiskolai csoportvezetője. — Ez a legeredményesebben működő tehetséggondozó táborunk. Másfélszeres túljelentkezés alapján válogathattuk ki a résztvevőket. A jövőben — igény szerint — tervezzük egy, csak fizikával foglalkozó csoport beindítását is. A gyerekeknek csupán a nyersanyagnormát — 300 forintot kell fizetniük, a többi költség bennünket terhel. — Tudnak-e róla, hogy más megyék is szerveznek ilyen jellegű táborokat? — Igen. A különbség az, hogy ott három-négy ezer forintot kell fizetni a részvételért. A megye tehát sokat áldoz azért, hogy a jövő szakembereinek utánpótlását biztosítsa. Várnai Agnes Külföldről is sok vendéget vonz a Dunántúl egyik legszebb termálfürdője, a Büki gyógyfürdő Ha valahol Magyarországon valaki leszúr egy botot a földbe, ott feltör a gyógyvíz — így tartja a közhit. Ez pedig — mint mondani szokták — „majdnem stimmel”. Annyi különbséggel, hogy nem minden feltörő víz tartalmaz gyógyító anyagokat, nem .is szólva arról, hogy igencsak hosszúnak kell lennie annak a bizonyos botnak. A fentiekhez azt is hozzá szokták fűzni: ahol ilyen sok a gyógyvíz, csak elhatározás kellene hozzá, s annyi beteg embert láthatnánk el, akkora gyógy-idegenforgalmat bonyolíthatnánk le, hogy azzal talán megoldódnának gazdasági gondjaink. Ami megint csak részben igaz: valóban sok a beteg ember — elsősorban mozgásszervi bajokkal küszködő — Európában, sőt más földrészeken is. S gyógyvízkészletünk ele- ' gendő lenne mégannyi bélés külföldi ember egészségének helyreállításához. „Csak” éppen van még néhány feltétel, amely nélkül nincs — vagy mint nálunk, alig van — gyógy-idegen- forgalom. Mert a víz mellett egész sor egyébre is szükség van. Mindenekelőtt gyógy-- szállókra, ahol lakhatnak a betegek a kezelés ideje alatt. Aztán orvosokra, közülük is specialistákra, akik a gyógyászat legújabb eredményeit tudják alkalmazni, de beszélnek egy-két idegen nyelvet is, hiszen aligha lehet megkívánni minden hozzánk jövő külföldi betegtől, hogy néhány heti kezelés-gyógyulás érdekében megtanulják nyelvünket. S még akkor nem is szóltunk a rengeteg műszaki feltételről, amelyek között nem utolsó helyet foglal el a gyógyvizek agresszivitása. Ez pedig annyit jelent, hogy különleges cső- és berendezésrendszer szükségelteik a vasat is egy-kettőre „elrágó” gyógyvizek vezetéséhez. Ha pedig mindez együtt van — s bár tényleg együtt lenne! — szó eshet arról,ami éppúgy kell a gyógy-idegen- forgalomhoz mint köztudomásúlag a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. Amiből mifelénk mostanában nem valami sok van. Készült az 1970-es években egy ENSZ-tanulmány a magyarországi gyógy- és termálvizekről, s ebben a hazai és külföldi szakemberek 161 települést minősítettek termáltelepülésnek, ezek közül 118-at javasoltak fejlesztésre. Ám a számok egyre csökkentek: nemzetközi és országos jelentőségűnek vagy azzá fejleszthetőnek 34 helyiséget tartottak és csak 18- at olyannak, amelynek van gyógyjellege és idegenforgalmi vonzereje is. Már annak is lassanként húsz esztendeje, hogy a kormány határozatot hozott a gyógy-idegenforgalom fejlesztéséről s ennek keretében gyógyszállók építéséről. A végrehajtás — mint oly sok más területen — kissé .elhúzódott. A hévízi Thermal Szálló 1976-ban, a margitszigeti hasonló nevű hotel 1979-ben nyitotta meg kapuit. Aztán jött a sokszor emlegetett osztrák hitelkonstrukció, amelynek keretében jó néhány szálloda épült, köztük a gyógy-idegenforgalom céljára a hévízi Ayua és a sárvári Thermal. A tárgyalások tovább folytatódtak különböző tőkeerős vállalatokkal — és olyan országokkal, ahol sok a mozgásszervi beteg. így épült fel svéd segítséggel a büki Thermal Rumen Belcsev £EMEN YS EP RŐK Fölvettem a tornacipőmet, és az öreg Szpiró után a tetőre másztam. — A kéményseprés — filozofált az öreg Szpiró, aki ízületi gyulladása miatt csak nehezen tudott mozogni — nem kismiska. A kémény- seprés, öcsém, filozófia! — Aha — válaszolom, és vigyázok, hogy ne nézzek lefelé. — A kéményt szeretni kell, olyan gyöngéden kell vele bánni, mint a nőkkel! — Aha — makogom, és beleakadok a tető peremébe. — Add csak idei... Nos, tehát az ember fogja a kotrót. Idáig világos, ugye? Ezután leengedjük a golyót. Világos? Szépen, lassan. Eresztjük, eresztjük, míg hirtelen azt érezzük, hogy tovább már nem lehet. — Értem, bólogatok. — Majd másfél métert felfelé húzzuk; világos? — Felhúzom. — Es elkezdjük forgatni. De erősen ám, hogy elborítson bennünket a korom. Szépen összekormozzuk magunkat, ha majd találkozunk az utcán egy menyecskével, meg tudjon érinteni bennünket, hogy szerencséje legyen. Világos? , — Értem — bólogatok. — Amikor szépen kiszedtünk mindent a kéményből, lemászunk, zsebre vágjuk a borravalót, és minden jót kívánunk a házigazdának a tiszta kéményhez. Világos? — Értem. — S csak ezután tesszük vissza a kéménylyuk fedelét. — Szpiró bácsi, én itt nem értek valamit — mondom. — Ha nincs a helyén a fedél, akkor csupa korom lesz a szoba! — Fején találtad a szöget, öcsém! Fiatal vagy még, nem vagy tisztában ezekkel a dolgokkal. Ha csak egyszerűen kitisztítod a kéményt, és távozol, a házigazdák látják, hogy megint jól szelei a kályha, s két-három nap múlva már azt sem tudják, hogy a világon vagy. Ha viszont annak a rendje-módja szerint végzed el a munkát, akkor nem fognak elfelejteni! Egész életükben emlékezni fognak rád, és még az unokákat is veled fogják ijesztgetni ... Hiszen azért él az ember, hogy nyomot hagyjon maga után. Vagy legalábbis egy kis emléket. Fordította: Adamecz Kálmán Szálló. Valamennyi gyógyszállót a Danubius vállalat üzemelteti, ezt kimondottan erre a célra alapították, de azóta egyéb szállodákat is nyitott. S a legkevésbé sem reklámcélzattal, de azt kell mondani, bár ez üzemeltetne minden, gyógy-idegenforgalom fogadására alkalmas helyet. Vagy egy másik, harmadik vállalat. Ugyanis jelenleg — s éppen most remélhető, hogy nem sokáig — rengeteg gazdája van a gyógy-idegenforgalomnak. összesen 147 fekvőbeteg- gyógyintézmény működik az országban, ezek közül hat fogad — nemzetközi egyezmények alapján — külföldi betegeket is. Itt az „is”-en van a hangsúly, mert az arány igen kedvező — a hazaiak javára. Például: a budapesti ORFI-ban 1427 ágy közül 25, Harkányban 27Ó ágyból 14, Sopronban 360 ágyból 20 szolgál gyógy-idegen- forgalmi célokat. Ez tehát lehet jelentős az itt gyógyuló külföldiek számára, de semmiképpen nem az a magyar idegenforgalomnak, ezen belül a gyógy-ide- genforgalomnak. Sokkal számottevőbb az, hogy az utazási irodák évente mintegy 1700 beteget hoznak Magyar- országra, ami hozzávetőleg 1,2 millió dollár bevételt jelent. A mostani betegek jórészt saját költségükön gyógyíttat- ják magukat, hazájukban legföljebb költségeik egy részét térítik meg. Több országban a parlamentnek kell jóváhagynia, hová mehetnek az ottani betegek és külföldön mennyi hozzájárulást lehet ehhez fizetni. Magyarország jelenleg még nem szerepel a törvényhozásilag engedélyezett országok között. Fontos feltétel, hogy a gyógyítás és az elhelyezésellátás érje el a nyugat-európai országokban szokásos színvonalat. Ez ma még csak a gyógyüdülő-szállókban van meg. És még egy feltétel: különleges képzettségű szakembergárda, egyformán magas szintű orvosi és közgazdasági tudással, de az is ajánlatos, hogy — legalább az igazgatók — a műszaki kérdésekhez is értsenek a megfelelő üzemeltetés érdekében. Ma még nincs orvosközgazdász képzés, de — talán a mérnök-közgazdászok példájára — várható, hogy lesz. Addig azonban — és ez az „addig” aligha kevesebb néhány .évtizednél — leszúrhatjuk ugyan botjainkat és fel is tör a meleg víz (ami természetesen nem mindig és mindenütt jelent egyben gyógyvizet is), de ettől egymagától még nem lendül fel a gyógy-idegenforgalom. Tenni kell érte — és költeni is. Várkonyi Endre Salgótarján központjában rendezik a XVII. szabadtéri országos szoborkiállítást. Az idén 34 művész 60 alkotása látható a rangos tárlaton, amely augusztus 31-ig tekinthető meg. A képen Hercegh Klára: öcsi című szobra persze itt a foci meg a Balaton! Az országos középiskolai tanulmányi versenyen tavaly fizikából a 14. helyen végzett Fajszi Bulcsú teljesítményéért miniszteri dicséretben részesült. és hiánybetegségei