Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-13 / 163. szám
2 Somogyi Néplap 1987. július 13., hétfő Ausztráliai választások Ismét a munkáspárt győzött Szombaton járultak az urnákhoz az ausztráliai választópolgárok. A képen: Bob Hawke munkáspárti kormányfő és felesége a szavazóhelyiségben. ]ogi normák és a peresztrojka Weizsäcker hazautazott a Szovjetunióból Szovjetunióbeli hivatalos látogatását befejezve szombaton este hazautazott No- voszibirszkből a nyugatnémet államfő. Richard von Weizsäcker a Legfelsőbb Tanács Elnöksége meghívására tett hatnapos hivatalos látogatást a Szovjetunióban. A szövetségi elnök Andrej Gromikóval, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökével folytatott tárgyalásokat. Látogatásának központi eseménye volt Mihail Gór* bacsovval, az SZKP KB főtitkárával tartott eszmecseréje, amelyen mindketten ál" lást foglaltak a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatainak minőségileg új szintre emelése mellett A nyugatnémet államfőt elkísérte moszkvai útjára Hans-Dietrich Genscher al- kancelláír, az NSZK külügyminisztere is. A nyugatnémet diplomácia vezetője Eduard Sevardnadzéval folytatott véleménycserét kétoldalú kérdésekről és nemzetközi problémáikról. Megállapodtak abban, hogy a szovjet külügyminiszter — egy esetleges magasabb szintű látogatás előkészítése céljából is — az NSZK-ba utazik. Ennek időpontját New Yorkban, az ENSZ-közgyű- lés ülésszakán véglegesíti a két külügyminiszter. Weizsäcker elnök moszkvai megbeszéléseit követően előbb Leningrádiban, majd Novoszübárszkben tett látogatást. Andrej Gramiko és felesége pénteken, a novaszibiirszki látogatás előtt katonai tiszteletadással vett hivatalos búcsút a nyugatnémet államfőtől és feleségétől. Richard von Weizsäcker Novas ziíbirszkben mindenekelőtt a városban folyó tudományos kutatásokkal, a Szovjetunió tudományos akadémiája szibériai tagozatának munkájával ismerkedett. Szovjetunióbeli látogatásának utolsó programjaként felkereste a város egyik gépipari üzemét. Ezután a nyugatnémet államfő és kísérete visszaindult az NSZK-ba. Nem töltik tétlenül a nyarat a nyugatnémet vezetők. Alig érkezett haza Weizsäcker államfő a Szovjetunióból, Helmut Kohl kancellár már el is utazott Kínába, ahol hétfőn kezdi meg a tárgyalásokat házigazdáival. Akár a „nagy utazások korának" is nevezhetnénk a máskor bizony uborkaszezonnak nevezett júliust. Kohl egyébként nem első ízben látogat el Pekingbe, o jelenlegi már a második útja. Ez is jelzi, hogy korántsem csupán protokolláris formaságról van szó. Az NSZK számára Kína a második legjelentősebb ázsiai kereskedelmi partner — óriási piac, ahol jelentős igény van a fejlett technológiát képviselő nyugatnémet gépipari és más berendezésekre. Jelenleg már tizenkilenc vegyes vállalat működik a két országhoz tartozó cégek közreműködésével, a kooperációs szerződések száma pedig meghaladja a háromszázat. A pekingi utcákon számos Volkswagen Santana típusú autót látni — az összeszerelést már Kínában végzik. Arra is van példa, hogy nyugdíjas, tapasztalt nyugatnémet menedzsereket, mérnököket kértek föl kínai vállalatók szaktanácsadónak. Ismét a kormányon lévő munkáspárt győzött a szombati ausztráliai általános választásokon. Hivatalos bejelentés szerint a szavazatok több mint felének össze- számlálása után a Munkáspárt 56, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Liberális párt 31, a Nemzeti Párt pe(Folytatás az 1. oldalról.) miniszteri tanácskozását a leszerelés kérdéseiről. Ezt annál is célszerűbbnek tartják, mivel — reményeik szerint — az osztrák főváros lehet a színhelye a párhuzamosan a katonai bizalomépítésről, illetve a hagyományos leszerelésről tervezett tárgyalásoknak. Szovjet részről egyébként megértéssel fogadták Ausztria törekvését, hogy aktívan képviselhesse álláspontját e jövendő leszerelési tárgyalásokon. Ausztria érdekelt a katonai egyensúly lehető legalacsonyabb szintjében s abban, hogy közelebbi és távolabbi 'szomszédságából eltűnjenek az atomfegyverek, mondotta a kancellár. Vranitzky Kínai részről, ha lehet, még nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az NSZK-va1. fenntartott kapcsolatoknak, hiszen az ázsiai ország számára az NSZK a legjelentősebb nyugat-európai partner. Gondot okoz azonban, hogy Kína nem rendelkezik elég exportálható áruval, sem pedig olyan valutatartalékokkal, amelyek lehetővé tennék ,a korlátlan vásárlásokat. így. óhatatlanul felmerülnek bizonyos hitel- nyújtási kérdések, olykor komoly problémák is. Üj vonása a két ország kapcsolatainak, hogy Kohl mostani látogatása során első ízben tárgyalnak majd leszerelési és fegyverzetellenőrzési kérdésekről is. Erre azért is szükség van, mert a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások döntő szakaszba jutottak, s mindkét ország erősen érintett azok esetleges eredményeiben. Kohl kancellár tehát egyáltalán nem kis ügyek miatt vállalkozott a hosszú utazásra. Egy esetleges siker komoly lökést adhatna a két ország együttműködésének, s így kedvező hatást gyakorolna a kelet—nyugati kapcsolatokra is — ezúttal a szó politikai és földrajzi értelmében egyaránt. H. G. dig 17 mandátumot szerzett a 148 tagú képviselőházban. 44 képviselői hely sorsa egyelőre még nem ismeretes, de a különböző előrejelzések azt mutatják, hogy a Munkáspárt nemcsak megőrzi, hanem esetleg még növelni is fogja eddigi 16 fős többségét a képviselőházban. Bár a hitámogatásáról biztosította az „öt kontinens”, az öt semleges állam békekezdeményezését. A kétoldalú viszonyt mindkét fél részéről problémamentesnek ítélték. Gazdasági kapcsolataiknak kelet— nyugati viszonylatban is jelentősége van, mondotta Nyi- kolaj . Rizskov. Az árucsere 10 év alatt háromszorosára nőtt, sok nagy létesítmény valósult meg. A feladat most az együttműködés, az árucsere korszerűsítése. Erről, a most aláírt, részben előzetes megállapodások után, tovább tárgyalnak majd. Nyikolaj Rizskov elmondotta, hogy várja Franz Vranitzky viszontlátogatását. Kurt Waldheim osztrák államfő moszkvai meghívása, válaszolt egy kérdésre, fel sem merülhetett: egyrészt a szovjet államfő ausztriai látogatása lesz majd soron, másrészt kormányfő államvatalos végeredményt csak a jövő héten teszik közzé, John Howard, a liberálisok vezetője máris elismerte pártja vereségét, s gratulált ellenfelének, Bob Hawke miniszter- elnöknek. A miniszterelnök alig néhány órával a választási helyiségek bezárása után televíziós beszédében köszönte meg a választók bizalmát. Az 57 éves politikus ígéretet tett, hogy új kabinetje „minden ausztrál” kormánya lesz, s kijelentette: sem a kormány összetételében, sem az eddigi gazdaságpolitikában — az előrehozott választásokat megelőző kampány fő témájában — nem tervez nagyobb változásokat. Az ausztrál választópolgárok egyébként szombaton nemcsak a képviselőház, hanem a szenátus összetételéről is szavaztak. Itt a Munkáspárt eddig is kisebbségben volt, a mandátumok többségében a két fő ellenzéki mozgalom és több kisebb párt osztozott. Most 255 jelölt indult harcba a 76 megszerezhető helyért, s a jelöltek száma, illetve a bonyolult választási rendszer miatt eredmények csak a következő hét végére várhatók. <á> elnököt a diplomáciai szokások szerint nem hívhat meg. A nemzetközi sajtóértekezleten a szovjet kormányfő kérdéseket kapott a Szovjetunióban folyó átalakítással kapcsolatban is. Arra a kérdésre, megakadályozhatják-e a reform ellenfelei az átalakítást, Rizskov nemmel válaszolt. A lakosság, a vezetés túlnyomó többsége támogatja, sőt, ösztönzi az át- általalkítás politikáját. Természetes, hogy az újnak vannak ellenfelei is, de ezt nem kell dramatizálni. Akik nem értik, vagy nem akarják megérteni az új feladatokat, azoknak félre kell állmok, hagynánk kell a többieket dolgozni. Az élet minden területén ki kell építeni a szocialista demokráciáit, enólkül az átalakítás nem lehet sikeres1, mondotta Rizskov. Nyikolaj Rizskov és kísérete szombaton Bécsből hazarepült Moszkvába. Két orosz szót — peresztrojka és glasznyoszt — már hónapok óta a legtermészetesebb módon használnak a tömegkommunikációs eszközök világszerte. Lefordításukra többnyire nincs szükség; újságolvasók, politika iránt érdeklődők tudják, hogy e kifejezések a Szovjetunióban megindult mélyreható változásokat jelölik, de használatuk egyben érzékelteti azt is, milyen nagy figyelemmel kísérik a világon e folyamatokért. Átalakítás és nyíltság — e fogalmak a folyamatok tartalmát fejezik ki tömören. Ez a két folyamat lépett előre a Szovjetunióban a múlt héten, a Legfelsőbb Tanács ülésszaka révén. Három törvénynek az elfogadásával demonstrálta a szovjet vezetés eltökéltségét, a megkezdett úton nem lehet visz- szafordulni, tovább kell haladni. A gazdaságirányítás folyamatban levő átalakításának alapja az állami vállalatról (termelési egyesülésről) szóló törvény. Korábban az aprólékosan kidolgozott és „ofdaíentről” a vállalatokra kiosztott tarvmutatók, utasítások lehetetlenné tették a termelőegységek önálló működését. A Szovjetunióban először kidolgozott törvény központi gondolata az, hogy a népgazdasági mechanizmusnak olyan termelési és társadalmi feltételeket kell elősegítenie, amelyek a vállalatokat legfőbb feladatuk elvégzésére, a népgazdasági és lakossági igények miinél teljesebb kielégítésére, a szükséges termékek minél kisebb ráfordítással történő előállítására ösztökélik. A termelési és a szociális fejlesztés mostantól közvetlenül, sőt elsődlegesen a vállalati tevékenység eredményeitől függ, — a kollektíva munkájával megkeresett eszközöktől. A gazdasági gyakorlatban új kategóriát vezetnek be, a gazdasági elszámolási szerződést. Ez lesz a munkabérnek és az anyagi ösztönzésnek, a vállalat termelési, tudományos és műszaki fejlesztési alapjának és a szociális fejlesztési alapnak a legfőbb forrása. A törvény szerint minden egyes munkás fizetése közvetlenül a munkája függvénye. Az egyik alapcél a termelékenység növelése, mégpedig a brigádvállailkozási rendszerrel, a brigád önelszámolásának segítségével. A vállalat köteles veszteség nélkül működni. Ha tartósan veszteséges, akkor a 23. cikkely szerint póthit eleket, s egyéb lehetőségsíket kap. Ha ezek sem segítenek, akkor felszámolják a vállalatot. (A másutt történő elhelyezkedést az érintett dolgozóiknak biztosítani kell.) Figyelemreméltó ez is: az új törvény általánossá teszi a kétműszakos termelést. Ott, ahol kivételesen drága, különleges gépek működnek, kívánatosnak tartják a három vagy négy műszakos termelésit. Az elfogadott törvény szerint a vállalatirányítás legfőbb fóruma a vállalati gyűlés (konferencia), vagy a2 általa választott szerv, a kollektíva tanácsa (munkástanács). Jogköre igen széles. Igazgatót választhat, titkos vagy nyílt szavazással öt évre, és javaslatot tehet a posztjára alkalmatlanná vált igazgató . elbocsátására. Mindezzel a cél az, hogy belátható időn belül valóban működő rendszerré változtassák a gazdaságirányítás forradalmi átalakításának azt a programját, amelyet az SZKP Központi Bizottságának júniusi ülése hagyott jóvá. A szovjet parlament egy további törvényt hozott arról, hogy az ország életének legfontosabb kérdéseit a jövőben össznépi vitára kell bocsátani. Ezentúl szabály lesz az ország politikai, gazdasági és szociális fejlesztése alapkérdései, az alkotmányos jogok, szabadságjogok és az állampolgárok kötelezettségei. s más fontos kérdések össznépi megvitatása. A szovjet törvényhozás által a mostani ülésszakon elfogadott harmadik törvény meghatározza, hogy az állampolgárok milyen módon kereshetik igazukat a bíróságoknál vezető beosztásban lévő személyek jogsértő cselekedeteivel szemben. A törvény értelmében minden állampolgárnak joga van a vezetők, illetve az általuk képviselt szervek ellen panaszt tenni, s ha az elkövetett, vitatott cselekedet nem tíz évnél régebben történt, a bíróság köteles azt megvizsgálni. „A nyilvánosság nem egyszerűen a bajok nyílt bírálatának lehetősége, hanem a tájékozottság, a kulturáltság, az ismeretek kiszélesítése, elmélyítése is” — állapította meg a? SZKP elméleti folyóirata, a Kommunyiszt vezércikke. Az elmúlt két esztendő gyakorlata erősítette meg, hogy csak ily módon lehetséges a helyes politikai döntések megértetése, s a tömegek aktív mozgósítása, a változásokban való érdekeltségük megteremtése. Sőt, to- vábbmenve — Mihail Gorbacsov egyértelműen beszélt erről az 1987. januári plénu- mon elhangzott zárszavában — a nyíltság, a kritika és az önkritika, az ellenőrzés a tömegek részéről, az SZKP- nak mint kormányzó pártnak igen fontos, működésének valós és megbízható normája is. Ennek nem egyszerűen csak erkölcsi vagy politikai normának kell lennie, hanem — az új törvények jelzik — olyan jogi normának is, amelyet megfelelő módon biztosítanak. Vajda Péter Dél-Koreában új irodát nyithattak a legnagyobb ellenzéki párt képviselői. A képen: a két legismertebb ellenzéki politikus, Kim De Dzsung (balra) és Kim Jung Sam az iroda bejáratánál. (Telefotó — AP—MTI—KS) Vasárnap esti kommentár A nagy utazások kora Ny. Rizskov sajtóértekezlete Becsben Nyikolaj Rizskov kormányfő előterjeszti a minisztertanács jelentését a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésén
