Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
1987. július 4., szombat 5 Megújult a keszthelyi Festetich- kastély A világhírű keszthelyi F estetich-kastély több éves rekonstrukció után újra eredeti pompájában fogadja az ide látogató kirándulókat. (MTI-fotó — Czika László felv.) Emberi szóval, tisztességgel Kádár János műveinek első kötetéről 1956. november 4. Hajnalban megszólalt a Magyar Rádió Szolnokról: „Magyarok! Testvérek! Hazafiak! Katonák! Polgárok! Véget kell vetnünk az ellenforradalmi elemek garázdálkodásának! Ütött a cselekvés órája, megvédjük a munkások és parasztok hatalmát, a népi demokrácia vívmányait, rendet, biztonságot, és nyugalmat teremtünk hazánkban!" Szolnokon alakult meg s onnan hirdetett programot a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány. A magyar néphez szóló felhívást — a kormány nevében — Kádár János olvasta fel a rádióban. Most megjelent könyvében nyomtatásban is olvashatjuk ezt a dokumentumot. A Kossuth Könyvkiadó gondos szerkesztésben megkezdte Kádár János beszédeinek, írásainak kötetekbe foglalt közzétételét. Ez a vállalkozás minden eddiginél átfogóbb. részletesebb képet rajzol a szocializmus építésének három évtizedet átívelő korszakáról. Az első kötetben (1956— 1958) 51 dokumentumértékű felszólalás, nyilatkozat, üdvözlet sorjázik egymás mellé. 24 hónap leglényegésebb történéseinek hű krónikája ez a könyv. A sort az új forradalmi központnak 1956. november 4-én, a magyar dolgozó néphez intézett nyílt levele nyitja meg, az utolsóként közölt beszéd pedig 1958. november 19-én, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulóján hangzott el. Minden egyes beszédnek, politikai megnyilvánulásnak a célja, tartalma és értelme az emberek meggyőzése az MSZMP, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány igazáról. programjának helyességéről és támogatásuk megszerzése. E politika lényege sokféle oldalról, változatos hangnemben fejeződik ki. Alkalmak, helyszínek és időpontok váltják egymást. Van közöttük olyan beszéd, amely Salgótarjánban, Kisújszálláson, Tatabányán, Barcson, a fővárosban a Hősök terén, Csepelen vagy Angyalföldön rendezett gyűlésen hangzott el. Vannak kapcsolódók is, itthon és külföldön — Moszkvában. Pekingben, Marosvásárhelyen és másutt — elmondott beszédek, köszöntők. Olyan kortörténeti dokumentumokat is olvashatunk a kötetben rövidítés nélkül, mint például az országos pártértekezlet vagy a kormány beszámolója 1957-ben és 1958- ban. A minden eddiginél teljesebb válogatás mutatja, hogy 12 beszéd eddig kötetben még nem jelent meg, legföljebb annak idején a napi sajtóban. Hat írás pedig most kap először nyilvánosságot nyomtatásban. Közöttük olyan nagy jelentőségű felszólalás is, amelyre az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. december 2-i ülésén került sor. Kádár Jánosnak meghatározó szerepe volt az 1956-os nemzeti tragédia és ellenforradalom okainak elemzésében. Őszinte, tárgyilagos visszatekintésre, önvizsgálatra volt szükség, amelyről egy marxista—leninista párt sohasem mondhat le. Pártunk szövetségi politikájának legfőbb vonásai ezekben a hetekben, hónapokban, években formálódtak. Természetesen ez — mivel szinte egyetlen nap sem telt el belső és külső politikai, ideológiai támadások nélkül — a későbbi esztendőkben teljesedhetett ki. Elegendő, ha a következő alapelvekre gondolunk: Reális válaszokat kell keresni a társadalmi kérdésekre. A valóságot olyannak lássuk, amilyen, s nem szebbnek. Nem vágyainkból, hanem a tényekből kiindulva elemezzük a valóságos helyzetet, s munkáljuk ki az adott szituációnak, a kor követelményeinek megfelelő, legcélszerűbb megoldásokat. Ha késlekedünk, ha a szükséges korrekciók elmaradnak, az társadalmi-politikai feszültségeket akozhat. Pártunk politikáját azóta is egyaránt jellemzi a realitásokat figyelembe vevő elvi szilárdság és rugalmas gyakorlat. A nép támogatását a párt csak az emberek iránti bizalommal, őszinte, nyílt emberi . szóval, tisztességgel nyerheti meg: „Nem azért állítottak bennünket a vezető posztra, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy az igazat mondjuk” — hangsúlyozta Kádár János 1956-ban. Ehhez azóta is tartja magát, még ha olykor a kíméletlen igazság kimondása fájdalmasan, keservesen nehéz is. Az MSZMP lehántotta a társadalomról és önmagáról a szocialista fejlődés torzulásait, az 1956-os eseményekből komoly tanulságokat vont le; a párt nem parancsolgatásra, utasításra rendeltetett, a hatalom számára nem öncélú, hanem történelmi — hivatása, naponta megújuló felelőssége a nép érdekeinek, önzetlen, becsületes szolgálata, a társadalom jobbító formálása. A párt az embereket a politika alkotó formálóinak, s nem csupán végrehajtóinak tekinti. Okos politikai türelemmel, a gazdasági és a társadalmi élet normalizálódásával, emberi mértékkel rövid idő alatt megvalósult a politikai konszolidáció. Ezekben az években teremtődött meg az alapja annak, hogy a későbbiekben újkori történelmünkben példa nélkül álló föllendülés, társadalmi megbékélés. szocialista nemzeti egység alakulhasson ki, s hazánk elfoglalja az őt megillető helyét a nemzetek közösségében. Ezekre az évekre is gondolva, elévülhetetlen tapasztalatként összegezte Kádár János a Novo- je Vremja című szovjet lap számára adott interjúban: „ ... ha van világos cél, megfelelő vezetés és minden alkotóerő összefog, akkor a maga urává lett nép képes történelmi feladatainak megoldására". Azok a nemzedékek — amelyek nem élték át azokat az időket — nehezen tudják elképzelni, hogy mennyire bonyolult volt a helyzet. S mennyire fontos volt azoknak az embereknek a marxista elkötelezettsége, személyes bátorsága, akik élére álltak a forradalmi erőknek, a megújhodásnak. A mai & a következő nemzedékek történelmi tisztánlátását is erősíti e könyv. Mindenki számára nélkülözhetetlen olvasmány Kádár János kötete a magyar történelem e sorsdöntő, tragédiákkal terhes korszakának alapos megismeréséhez. Mary György az MSZMP KB munkatársa Nyelvtanfolyam kicsinyeknek Két évvel ezelőtt indult Kaposváron az a rendhagyónak nevezhető német nyelv- tanfolyam, amit a Kilián György Városi Művelődési Központ szervezett. E tanfolyam tanulói igazán nem is nevezhetők tanulóknak, hiszen a rangidős is legföljebb hatéves lehet. A részletekről a tanfolyam vezetőjét Rónai Máriát kérdeztük. — Hogyan lehet pár éves gyerekeknek nyelvet tanítani? — A szó hagyományos értelmében semmiképpen. Csak úgy képzelhető el, ha az egész foglalkozás nem más, mint mesék hallgatása, játékos feladatok megoldása, sok-sok kiszámolóval, verssel, körjátékkal. Nélkülözhetetlenek a „tanulást” oldó mesefilmek és a kedvenc dalok. — Ez az oktatási forma meglehetősen új még nemcsak Somogybán, hanem az országban is. Vannak-e ehhez segédeszközök? — Tulajdonképpen ilyen segítséget nem vehetek igénybe, úgy tudom, csak néhány nemzetiségi óvodában vannak segédanyagok. Emiatt a saját elképzelésem szerint haladunk. A tananyag nem más, mint a kiesik által teremtett helyzetek, például a bemutatkozás, a születési adatok, néhány kérés, valamint a gyerekek által kedvelt mesék feldolgozása. Szerepel még a vásárlásoknál használt fontosabb kifejezések gyakorlása és szókincsfejlesztő játékok sora is. Ez a tanfolyam sokban különbözik a többitől. Itt nincs kikérdezés, nem kell szavakat, nyelvtani szabályokat és kifejezéseket rögzíteni — a kicsik nem is tudják, hogy ők itt nyelvtant vagy szavakat tanulnak —, minden a játékra épül. Októberben vannak az első órák, majd májusban rövid műsor keretében adnak számot tudásukról az apróságok. Kezdettől igen nagy érdeklődés kísérte az oktatást. Júliusban tíznapos tábort szerveznek a gyerekeknek, ahol délelőttönként tanulás folyik, délután pedig közös játék. A kis csoport áprilisban Szekszárdon is bemutatkozott: a nemzetiségi vers- és prózamondó-versenyen vettek részt. — Ennek a bemutatkozásnak nem az öncélú szereplés, még kevésbé a versenyeztetés volt a célja. Nincs mód arra, hogy mérni lehessen, hogy hol tartanak a kicsik. Szekszárdon erre nyílt kitűnő alkalom, olyan közegben, ahol a nézők — a többi gyerek — értették azt, amit a gyerékek elmondtak. Persze ők nagyon büszkék voltak rá, hogy máshol is bemutathatták tudásukat. . — Tudják-e majd később hasznosítani az itt tanultaikat? — Igyekszem minden szót megfelelően kiejteni ;_ez a felnőttek számára kicsit szájbarágósnak hat, viszont ők még nem tudnak írni, így a kiejtéssel a majdani írás könnyebb elsajátítását kell elősegítenem. Bízom abban, hogy ez a vidám nyelv- tanulás hozzájárul ahhoz, hogy évek múltán igénnyé váljon az idegen nyelv tanulása. RÁDIÓJEGYZET A harminc- egyedik napon Szaporodik azoknak a rádióműsoroknak a száma, amelyekben a hallgatók többségét foglalkoztató — számukra megoldhatatlan vagy pillanatnyilag annak látszó — problémát járnak körül, illetékes szakemberek bevonásával. Ügy hat, a rádió egyre inkább egyfajta érdekvédelmi szerepet is igyekszik betölteni. Sokáig lehetne sorolni azokat a panaszokat, kivizsgálásra váró eseteket, amelyekkel a hallgató kénytelen a széles nyilvánosságot biztosító szervhez fordulni. Kénytelen, hiszen számtalan beadványt, kérvényt, íratoit és még ki tudja mit, kell kitöltenie, megfogalmaznia, hogy pár hét múlva — az esetek többségében — valamiféle várakozó álláspontot képviselő válaszlevelet kapjon. Az ügyet kivizsgáltak, ... folyamatban van, ... alkatrészhiány miatt tizenöt nap múlva. Rendszeres, hogy a Petőfi rádióban, a Napközben című műsor idejének nagy részét az említett gondok orvoslására szánja. A sorozat tegnapi adásának témája egy talán soha ki nem meríthető témával foglalkozott: a háztartási gépek javításánál. Mint Barra Mária rokonszenves műsorvezetésével megtudtuk, e javítások legnagyobb hátráltatója az alkatrészellátás. Még véletlenül se higgyük, hogy ez a szerelők, műszerészek vagy árubeszerzéssel foglalkozó kereskedelmi szakemberek ügye, a beszélgetés résztvevői gyorsan leszögezték: ez az ország dolga. Még szerencse, azt elismerték, hogy a javítás jobbára a szerelők dolga. Szóba került az a kifejezés is: érdeke-e. Érdeke-e a javítás a szerelőnek? Néhány megszólaltatott úgy vélte, bizonyára. S elmondta azt is: ha a háztartási gépét javításra adja be, áltáléiban használt alkatrészekkel kapja vissza. Ezt az illetékes tagadta, a hallgatók kitalálásának minősítette. A hallgató a hibás abban is, hogy nem használja ki a munka- időalap védelmében hozott intézkedést, miszerint a javítást végző szervizek bizonyos napokon este is rendelkezésre állnak. A hallgató azonban, ha este elmegy e nevezetes helyre, esetleg telefonál, ugyanazt a választ kapja, mint a műsorvezető: több mint valószínű, hogy még aznap kimegy a szerelő. A valószínűségszámítás pedig nem erőssége a szolgáltatóknak. A demokratizmus jegyében meghalligattatctt a másik fél is. A nyilatkozó műszerész bevallotta, ha nincs alkatrész „trükközni” kénytelen. Igazán nem is lehet hara- gúdni rá, ö is csak egy a sok közül. Amíg a műszerész trükköz, az ügyfél vár. Várja a harmincegyedik napot! Akkor lehet ugyanis — csere révén — egy másik készülékre szert tenni a javítószolgálat jóvoltából. S mi a helyzet akkor — kérdezte a műsorvezető —, ha a szerviz már a harmadik napon tudja: a készülék javíthatatlan? Válasz: meg kell várni a harmincegyedik napot. Esetleg addig cserekészülék? A válasz: csak a harmincegyedik napon. Számos rendelet készül, hogy változtasson ezen a felemás helyzeten. Közülük nem egy már szeptemberben életbe lép. Bár ezekkel kapcsolatban, azt hiszem, többen osztjuk Marra Mária véleményét: rendeleteket nem lehet beszerelni a háztartási gépekbe. Ha csak a harminc- egyedik napon... Balogh P. Ferenc Néplap SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA
