Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

1987. július 4., szombat 5 Megújult a keszthelyi Festetich- kastély A világhírű keszthelyi F estetich-kastély több éves rekonstrukció után újra eredeti pompájában fogadja az ide látogató kirándulókat. (MTI-fotó — Czika László felv.) Emberi szóval, tisztességgel Kádár János műveinek első kötetéről 1956. november 4. Hajnal­ban megszólalt a Magyar Rádió Szolnokról: „Magya­rok! Testvérek! Hazafiak! Katonák! Polgárok! Véget kell vetnünk az ellenforra­dalmi elemek garázdálkodá­sának! Ütött a cselekvés órája, megvédjük a munká­sok és parasztok hatalmát, a népi demokrácia vívmá­nyait, rendet, biztonságot, és nyugalmat teremtünk ha­zánkban!" Szolnokon alakult meg s onnan hirdetett prog­ramot a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány. A magyar néphez szóló fel­hívást — a kormány nevé­ben — Kádár János olvas­ta fel a rádióban. Most meg­jelent könyvében nyomta­tásban is olvashatjuk ezt a dokumentumot. A Kossuth Könyvkiadó gondos szerkesztésben meg­kezdte Kádár János beszé­deinek, írásainak kötetekbe foglalt közzétételét. Ez a vállalkozás minden eddigi­nél átfogóbb. részletesebb képet rajzol a szocializmus építésének három évtizedet átívelő korszakáról. Az első kötetben (1956— 1958) 51 dokumentumértékű felszólalás, nyilatkozat, üd­vözlet sorjázik egymás mel­lé. 24 hónap leglényegésebb történéseinek hű krónikája ez a könyv. A sort az új forradalmi központnak 1956. november 4-én, a magyar dolgozó néphez intézett nyílt levele nyitja meg, az utol­sóként közölt beszéd pedig 1958. november 19-én, a Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásá­nak 40. évfordulóján hang­zott el. Minden egyes beszédnek, politikai megnyilvánulás­nak a célja, tartalma és ér­telme az emberek meggyő­zése az MSZMP, a Forra­dalmi Munkás—Paraszt Kormány igazáról. prog­ramjának helyességéről és támogatásuk megszerzése. E politika lényege sokféle oldalról, változatos hang­nemben fejeződik ki. Alkal­mak, helyszínek és időpon­tok váltják egymást. Van közöttük olyan beszéd, amely Salgótarjánban, Kis­újszálláson, Tatabányán, Barcson, a fővárosban a Hő­sök terén, Csepelen vagy Angyalföldön rendezett gyű­lésen hangzott el. Vannak kapcsolódók is, itthon és külföldön — Moszkvában. Pekingben, Marosvásárhe­lyen és másutt — elmondott beszédek, köszöntők. Olyan kortörténeti dokumentumo­kat is olvashatunk a kötet­ben rövidítés nélkül, mint például az országos pártér­tekezlet vagy a kormány be­számolója 1957-ben és 1958- ban. A minden eddiginél telje­sebb válogatás mutatja, hogy 12 beszéd eddig kötet­ben még nem jelent meg, legföljebb annak idején a napi sajtóban. Hat írás pe­dig most kap először nyil­vánosságot nyomtatásban. Közöttük olyan nagy jelen­tőségű felszólalás is, amely­re az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. december 2-i ülésén került sor. Kádár Jánosnak meghatározó szerepe volt az 1956-os nemzeti tragédia és ellenforradalom okainak elemzésében. Őszinte, tárgyi­lagos visszatekintésre, ön­vizsgálatra volt szükség, amelyről egy marxista—le­ninista párt sohasem mond­hat le. Pártunk szövetségi politi­kájának legfőbb vonásai ezekben a hetekben, hóna­pokban, években formálód­tak. Természetesen ez — mivel szinte egyetlen nap sem telt el belső és külső politikai, ideológiai támadá­sok nélkül — a későbbi esz­tendőkben teljesedhetett ki. Elegendő, ha a következő alapelvekre gondolunk: Reá­lis válaszokat kell keresni a társadalmi kérdésekre. A valóságot olyannak lássuk, amilyen, s nem szebbnek. Nem vágyainkból, hanem a tényekből kiindulva elemez­zük a valóságos helyzetet, s munkáljuk ki az adott szi­tuációnak, a kor követelmé­nyeinek megfelelő, legcél­szerűbb megoldásokat. Ha késlekedünk, ha a szükséges korrekciók elmaradnak, az társadalmi-politikai feszült­ségeket akozhat. Pártunk po­litikáját azóta is egyaránt jellemzi a realitásokat figye­lembe vevő elvi szilárdság és rugalmas gyakorlat. A nép támogatását a párt csak az emberek iránti bi­zalommal, őszinte, nyílt em­beri . szóval, tisztességgel nyerheti meg: „Nem azért állítottak bennünket a veze­tő posztra, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy az igazat mondjuk” — hangsúlyozta Kádár János 1956-ban. Ehhez azóta is tartja magát, még ha olykor a kíméletlen igazság kimon­dása fájdalmasan, keser­vesen nehéz is. Az MSZMP lehántotta a társadalomról és önmagáról a szocialista fejlődés torzu­lásait, az 1956-os esemé­nyekből komoly tanulságo­kat vont le; a párt nem pa­rancsolgatásra, utasításra rendeltetett, a hatalom szá­mára nem öncélú, hanem történelmi — hivatása, na­ponta megújuló felelőssége a nép érdekeinek, önzetlen, becsületes szolgálata, a tár­sadalom jobbító formálása. A párt az embereket a po­litika alkotó formálóinak, s nem csupán végrehajtóinak tekinti. Okos politikai türelemmel, a gazdasági és a társadalmi élet normalizálódásával, em­beri mértékkel rövid idő alatt megvalósult a politi­kai konszolidáció. Ezekben az években teremtődött meg az alapja annak, hogy a ké­sőbbiekben újkori történel­münkben példa nélkül álló föllendülés, társadalmi meg­békélés. szocialista nemzeti egység alakulhasson ki, s hazánk elfoglalja az őt meg­illető helyét a nemzetek kö­zösségében. Ezekre az évek­re is gondolva, elévülhetet­len tapasztalatként össze­gezte Kádár János a Novo- je Vremja című szovjet lap számára adott interjúban: „ ... ha van világos cél, megfelelő vezetés és minden alkotóerő összefog, akkor a maga urává lett nép képes történelmi feladatainak meg­oldására". Azok a nemzedékek — amelyek nem élték át azo­kat az időket — nehezen tudják elképzelni, hogy mennyire bonyolult volt a helyzet. S mennyire fontos volt azoknak az emberek­nek a marxista elkötelezett­sége, személyes bátorsága, akik élére álltak a forradal­mi erőknek, a megújhodás­nak. A mai & a következő nemzedékek történelmi tisz­tánlátását is erősíti e könyv. Mindenki számára nélkülözhetetlen olvasmány Kádár János kötete a ma­gyar történelem e sorsdöntő, tragédiákkal terhes korsza­kának alapos megismerésé­hez. Mary György az MSZMP KB munkatársa Nyelvtanfolyam kicsinyeknek Két évvel ezelőtt indult Kaposváron az a rendhagyó­nak nevezhető német nyelv- tanfolyam, amit a Kilián György Városi Művelődési Központ szervezett. E tanfo­lyam tanulói igazán nem is nevezhetők tanulóknak, hi­szen a rangidős is legföljebb hatéves lehet. A részletekről a tanfolyam vezetőjét Rónai Máriát kérdeztük. — Hogyan lehet pár éves gyerekeknek nyelvet taníta­ni? — A szó hagyományos ér­telmében semmiképpen. Csak úgy képzelhető el, ha az egész foglalkozás nem más, mint mesék hallgatása, játékos feladatok megoldása, sok-sok kiszámolóval, vers­sel, körjátékkal. Nélkülözhe­tetlenek a „tanulást” oldó mesefilmek és a kedvenc dalok. — Ez az oktatási forma meglehetősen új még nem­csak Somogybán, hanem az országban is. Vannak-e eh­hez segédeszközök? — Tulajdonképpen ilyen segítséget nem vehetek igénybe, úgy tudom, csak néhány nemzetiségi óvodá­ban vannak segédanyagok. Emiatt a saját elképzelésem szerint haladunk. A tan­anyag nem más, mint a ki­esik által teremtett helyze­tek, például a bemutatko­zás, a születési adatok, né­hány kérés, valamint a gye­rekek által kedvelt mesék feldolgozása. Szerepel még a vásárlásoknál használt fon­tosabb kifejezések gyakorlá­sa és szókincsfejlesztő játé­kok sora is. Ez a tanfolyam sokban kü­lönbözik a többitől. Itt nincs kikérdezés, nem kell szava­kat, nyelvtani szabályokat és kifejezéseket rögzíteni — a kicsik nem is tudják, hogy ők itt nyelvtant vagy szava­kat tanulnak —, minden a játékra épül. Októberben vannak az első órák, majd májusban rövid műsor kere­tében adnak számot tudá­sukról az apróságok. Kezdet­től igen nagy érdeklődés kí­sérte az oktatást. Júliusban tíznapos tábort szerveznek a gyerekeknek, ahol délelőttönként tanulás folyik, délután pedig közös játék. A kis csoport áprilisban Szekszárdon is bemutatko­zott: a nemzetiségi vers- és prózamondó-versenyen vet­tek részt. — Ennek a bemutatkozás­nak nem az öncélú szereplés, még kevésbé a versenyezte­tés volt a célja. Nincs mód arra, hogy mérni lehessen, hogy hol tartanak a kicsik. Szekszárdon erre nyílt kitű­nő alkalom, olyan közegben, ahol a nézők — a többi gye­rek — értették azt, amit a gyerékek elmondtak. Persze ők nagyon büszkék voltak rá, hogy máshol is bemutat­hatták tudásukat. . — Tudják-e majd később hasznosítani az itt tanulta­ikat? — Igyekszem minden szót megfelelően kiejteni ;_ez a felnőttek számára kicsit szájbarágósnak hat, viszont ők még nem tudnak írni, így a kiejtéssel a majdani írás könnyebb elsajátítását kell elősegítenem. Bízom ab­ban, hogy ez a vidám nyelv- tanulás hozzájárul ahhoz, hogy évek múltán igénnyé váljon az idegen nyelv tanu­lása. RÁDIÓJEGYZET A harminc- egyedik napon Szaporodik azoknak a rá­dióműsoroknak a száma, amelyekben a hallgatók többségét foglalkoztató — számukra megoldhatatlan vagy pillanatnyilag annak látszó — problémát járnak körül, illetékes szakemberek bevonásával. Ügy hat, a rá­dió egyre inkább egyfajta érdekvédelmi szerepet is igyekszik betölteni. Sokáig lehetne sorolni azokat a pa­naszokat, kivizsgálásra váró eseteket, amelyekkel a hall­gató kénytelen a széles nyil­vánosságot biztosító szervhez fordulni. Kénytelen, hiszen számtalan beadványt, kér­vényt, íratoit és még ki tudja mit, kell kitöltenie, megfo­galmaznia, hogy pár hét múlva — az esetek többsé­gében — valamiféle várako­zó álláspontot képviselő vá­laszlevelet kapjon. Az ügyet kivizsgáltak, ... folyamatban van, ... alkatrészhiány mi­att tizenöt nap múlva. Rendszeres, hogy a Petőfi rádióban, a Napközben című műsor idejének nagy részét az említett gondok orvoslá­sára szánja. A sorozat teg­napi adásának témája egy talán soha ki nem meríthető témával foglalkozott: a ház­tartási gépek javításánál. Mint Barra Mária rokon­szenves műsorvezetésével megtudtuk, e javítások leg­nagyobb hátráltatója az al­katrészellátás. Még véletle­nül se higgyük, hogy ez a szerelők, műszerészek vagy árubeszerzéssel foglalkozó kereskedelmi szakemberek ügye, a beszélgetés résztve­vői gyorsan leszögezték: ez az ország dolga. Még szeren­cse, azt elismerték, hogy a javítás jobbára a szerelők dolga. Szóba került az a kifejezés is: érdeke-e. Érdeke-e a ja­vítás a szerelőnek? Néhány megszólaltatott úgy vélte, bi­zonyára. S elmondta azt is: ha a háztartási gépét javí­tásra adja be, áltáléiban használt alkatrészekkel kap­ja vissza. Ezt az illetékes ta­gadta, a hallgatók kitalálá­sának minősítette. A hallga­tó a hibás abban is, hogy nem használja ki a munka- időalap védelmében hozott intézkedést, miszerint a javí­tást végző szervizek bizo­nyos napokon este is ren­delkezésre állnak. A hallgató azonban, ha es­te elmegy e nevezetes hely­re, esetleg telefonál, ugyan­azt a választ kapja, mint a műsorvezető: több mint va­lószínű, hogy még aznap ki­megy a szerelő. A valószínű­ségszámítás pedig nem erős­sége a szolgáltatóknak. A demokratizmus jegyében meghalligattatctt a másik fél is. A nyilatkozó műszerész bevallotta, ha nincs alkat­rész „trükközni” kénytelen. Igazán nem is lehet hara- gúdni rá, ö is csak egy a sok közül. Amíg a műszerész trükköz, az ügyfél vár. Vár­ja a harmincegyedik napot! Akkor lehet ugyanis — cse­re révén — egy másik készü­lékre szert tenni a javító­szolgálat jóvoltából. S mi a helyzet akkor — kérdezte a műsorvezető —, ha a szerviz már a harmadik napon tud­ja: a készülék javíthatatlan? Válasz: meg kell várni a harmincegyedik napot. Eset­leg addig cserekészülék? A válasz: csak a harmincegye­dik napon. Számos rendelet készül, hogy változtasson ezen a fe­lemás helyzeten. Közülük nem egy már szeptemberben életbe lép. Bár ezekkel kap­csolatban, azt hiszem, töb­ben osztjuk Marra Mária vé­leményét: rendeleteket nem lehet beszerelni a háztartási gépekbe. Ha csak a harminc- egyedik napon... Balogh P. Ferenc Néplap SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom