Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-31 / 179. szám

4 Budapest és Kaposvár kősött Somogyi Néplap___________________________ 1987. július 31., péntek Kevesebb alkoholos ital fogy a megye boltjaiban Az alkoholos italok érté­kesítését január óta szigo­rúbb rendelkezések szabá­lyozzák és azt a célt szolgál­ják, hogy csökkenjen az ége­tett szeszes italok forgalma és fogyasztása, a munkahe­lyeken pedig megszűnjön ezek árusítása. Rendkívül fontos a rendelkezésnek az a része, amelyik — a lehető­ségek számának csökkenté­sével is — a fiatalok italfo­gyasztását kívánja megfelelő irányba terelni: a jogszabály nemcsak azt mondja ki, hogy a fiatalok által látoga­tott helyeken és rendezvé­nyeken nincs szükség a sze­szes italra, hanem sürgeti azt is, hogy növekedjék a szeszmentes italok választé­ka. A tanácsok felelőssége A célok megvalósításában alapvetően a helyi tanácsok­ra építenek az alkoholtila­lommal kapcsolatos szabá­lyok. Ezt azzal is bizonyít­ják, hogy széles jogköröket biztosítanak a részükre a forgalmazás szabályozásá­ban, az engedélyek kiadásá­ban. Január elseje óta külön engedély kell a szeszes ita­lok árusításához azokban az üzletekben is, ahol egyéb­ként a bolt vagy vendéglá­tóhely üzletkörébe tartozik ez. Az engedélyt korlátozni és visszavonni is lehet ak­kor, ha ismételten megálla­pítják azt, hogy az árusítás és a mérés folytatásának nincsenek meg a kulturált feltételei, vagy az üzlet nem tartja be az ezzel kapcsola­tos előírásokat. Az is ok az engedély visszavonására, ha az üzlet működése zavarja a közrendet, a lakosság nyu­galmát. Arra is lehetőségük van a tanácsoknak, hogy a tiltás helyett a forgalmazást feltételhez kössék vagy kor­látozzák. -(Ilyen feltétel pél­dául, hogy csak étkezéssel együtt, vagy csak bizonyos napszakokban árusíthatnak szeszes italt.) Előírhatják, hogy csak bizonyos szeszfo­kig hozhatnak forgalomba italt. A tanácsok az engedély kiadása előtt kikérik — ez kötelességük is — az illetékes rendőri szerv, illetve az al­koholizmus elleni bizottság véleményét. Ez. a rendelke­zés a társadalmi kontrollt növeli. Az intézkedések hatására csökkent a szeszes italt for­galmazó üzletek köre, a bol­tokban és a kirakatokban ke­vesebb a figyelemfelkeltésül szolgáló ital, és 9 óra előtt az itt tárolt készletekből sem lehet venni. A vendéglátó- helyeken a 9 óra előtti érté­kesítést egyébként jogsza­bály már korábban enge­délyhez kötötte. Az engedé­lyek kiadása most még szi­gorúbbá vált. (Jelenleg So­mogybán 105 vendéglátóhe­lyen van 9 óra előtt alko­holárusítás.) Újabb engedé­lyek kiadásához már a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának előzetes . egyet­értése is szükséges. F.llentétekr érdekek Társadalmilag indokolt és helyes lépés volt a szeszes italok forgalmazásának újabb korlátozása. A január elsejétől érvényes rendelke­zések azonban a forgalma­zással foglalkozó gazdálkodó szervek és a magánkereske­dők érdekeivel nem esnek egybe. A vállalatok és a szövetkezetek döntő többsége bevezette és betartja a kor­látozó intézkedéseket, sőt az értékesítéssel foglalkozó dol­gozók érdekeltségét is csök­kentette. (Például nem fizet­nek a szeszes ital értékesí­tése után jutalékot.) Ugyan­akkor az is tény, hogy ezek a vállalatok, szövetkezetek erőteljesen, de eredményte­lenül kísérelték meg az en­gedélyek megszerzését a he­lyi tanácsoknál a szeszesita­lok értékesítésének bővítésé­re, illetve a felmentést a 9 óra előtti forgalmazás tilal­ma alól. Az is kidérült, hogy a for­galmazás szabályai megkü­lönböztetést tesznek egyrészt az egyes szektorok között, másrészt az üzletek között. Az egyes szektorok között az­zal, hogy az állami, a szö­vetkezeti, illetve a szerződé­ses üzletek részére kiadott működési engedély mindad­dig lehetővé teszi az italfor­galmazást, amíg az üzlet lé­tezik, függetlenül attól, hogy ki annak a vezetője. A ma­gántulajdonban levő üzletek esetében a jogosultság vi­szont nem a boltot vagy vendéglátóhelyet, hanem az üzletvezetőt illeti meg: a tu­lajdonosváltozás esetén tehát a jogosultság is elvész. Ez a tény tulajdonképpen nem el­lentétes társadalompolitikai céljainkkal, de az is igaz, hogy jelentősen csökkenti ezeknek az üzleteknek a for­galmi értékét, s éppen a jo­gosultság megszűnése miatt kisebb összegekért lehet csak túladni rajtuk. Az üzletek között azzal tesz különbséget a jogszabály, hogy a janu­ár elseje előtt is szeszes­ital-árusítási engedéllyel ren­delkezők automatikusan megtartották azt. Az újak viszont nem kapják meg. A nemzetközi idegenforga­lomban jelentős szerepet ját­szó területeken lehetőség van ugyan arra, hogy enge­délyt kapjanak az üzletek a 9 óra előtti szeszesital-árusí- ' tásra. A jogszabály biztosí­totta mérlegelési lehetőség azonban nem lehet — és a gyakorlatban nem is lett — a tilalmak kijátszásának, il­letve enyhítésének eszköze. A 9 óra előtti alkoholárusítás­ra még idegenforgalmi érde­kekre hivatkozva sem kap­tak az élelmiszerboltok en­gedélyt a tanácsoktól, a ven­déglátó üzletek is csak rend­kívül indokolt esetben. Ahol mégis megadták, ott elsősor­ban alacsony alkoholtartal­mú italok árusításához járul­tak hozzá. Egységek, elvek Ennek az álláspontnak a helyességét a mostani bala­toni szezonnak kell igazol­nia. Az eddigi tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy a jelen­leginél differenciáltabb sza­bályozást csak akkor indo­kolt bevezetni, ha a mostani­ról kétséget kizáróan bebi­zonyosodik, hogy valóban idegenforgalmi érdekeket sért. Eddig ezt nem tapasz­taltuk, és ezért a helyi ta­nácsokon keresztül a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyára eljuttatott 91 mentesí­tési kérelmet elutasítottuk. A szezon elején országos visszhangot váltott ki, hogy Veszprém megyében május 15. és szeptember 30. között általánosan hozzájárultak ah­hoz, hogy a balatoni élelmi­szerüzletek 9 óra előtt is árusítsanak szeszes italt. A példára hivatkozva me­gyénkben is megszaporod­tak akkor az ilyen igények. A Belkereskedelmi Miniszté­rium azonban a Veszprém megyei álláspontot a jogsza­bály szellemével ellentétes­nek ítélte. A Veszprém Me­gyei Tanács ennek nyomán a korábbi intézkedést vissza­vonta. Erős a törekvés a forgal­mazók részéről, hogy változ­tassanak az üzletkörön. Az esetek többségében azonban megállapítható, hogy ez nem a lakossági ellátás javítását, hanem a szeszesital-értéke­sítési engedély megszerzését szolgálja. Az üzletkör mó­dosítását csak akkor enge­délyezzük, ha a szeszes ital árusításának tilalma tovább-- ra is fennmarad. Ezeknek az intézkedések­nek is részük van abban, hogy a szeszes italok értéké- sítése a gyártóknál és a for­galmazóknál is csökken. Az így kiesett termelés és for­galom pótlására különböző intézkedéseket tettek a gaz­dálkodók. A Szabadegyházi Szeszipari Vállalat például alacsony alkoholtartalmú italok gyártását kezdte meg és üdítő italokat palackoz. A boltokban is bővült az üdítő italok választéka. Aggasztó viszont, hogy egyre több a bögrecsárda. Forgalmuk rontja azt a statisztikát, amely arról szól, hogy a me­gye kereskedelmében átla­gosan 13 százalékkal csök­kent az alkoholos italok for­galma, ezen belül az égetett szeszeké 30 százalékkal lett kevesebb. Dóri János a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetői e Volánotokkal az NDK-ban Túlóra és extra juttatás A rostocki székhelyű Ost- seetrans vállalatnak ■ a greifs- waldi a legrégebbi üzeme. Teher- és személyszállítást végeznek, részt vesznek a lakosság ellátásában és — mivel a terület közvetlenül érintkezik Lengyelországgal — fuvareszközeik ott van­nak a határátkelőhelyekre vezető utakon is. Csaknem nyolcszáz dolgozót foglal­koztatnak, állandó a mun­kaerőhiány, következéskép­pen sofőrönként 100—150 túlóra is indokolt havonta. — Gépkocsivezetőink értik a mesterségüket, s arra tö­rekszünk, hogy buszaink szé­pek, üzembiztosak legyenek — mondta Arno Pelka igaz­gató. — Nálunk nincs külön takarítószemélyzet, hogy időnként kicsinosítsa a jár­műveket; ez a feladat a so­főrökre vár, akik hajnaltól késő estig az utakat járják nem egyszer igencsak öreg Ikarusaikkal. A buszokkal egyébként elégedettek va­gyunk, jó minőségűeket ad­tak át a magyarok. Akad olyan Ikarusunk, amelyik egymillió kilométert is meg­tett egyetlen motorral, s olyan is, amelyik a városi utakon „gyűjtött össze” fél­millió kilométert anélkül, hdgy hozzá kellett volna nyúlni... Különösen ez az utóbbi dicséret érdemel figyelmet, ugyanis számos városban ta­pasztaltuk, ahol megfordul­tunk: macskaköves utakon zötykölődött a busz, s ez próbára tette a jármű szer­kezeti elemeit, alkatrészeit. Pedig — ezt is az igazga­tótól hallottuk — vigyázni­uk kell a gépekre, mért ha valami tönkremegy, nehezen jutnak alkatrészhez, amivel a rosszat pótolhatnák. Mire voltak kíváncsiak a somogyi volánosok? Például a kereseti lehetőségekre és arra, hogyan ösztönzi dolgo­zóit a vállalat az üzem­anyaggal való takarékosko­dásra. A válaszadók — is­merve a Kapos Volán ter­melésirányítási és -szervezé­si' rendszerét, a magyar vál­lalatnál alkalmazott mód­szereket — előrebocsátották: a két vállalat közötti eltéré­sek a sajátos „szabályozási” formákból adódnak. Bármi­lyen jó eredményeket érnek is el — tavaly például a nyereségük meghaladta az A mozgó­postán mozogni is kell A piros csíkos postavonat­ra nem lehet felszállni. Elő- ■ zetes egyeztetés és igazolta­tás után is csak a vagon pe­ronjáig juthattam. — A saját főnökünket sem engedjük föl, ha nincs érvé­nyes igazolása — mondta Szűcs Zsolt, a hajnalban Ka­posvárra érő budapesti pos­tavonat menetvezetője. — Előfordult, hogy a Pécsi Postaigazgatóság ellenőre akart felszállni lejárt iga­zolvánnyal, nem engedtük föl. Ezt kívánja a küldemé­nyek biztonsága. — Irigyelt beosztás ez, vagy olyan, ahova nehéz embert találná? — Nem irigyelt, viszont aki ide kerül, hamarosan, nem cserélne senkivel. En az eset­leges magasabb beosztást is visszautasítanám, mert a vo­naton szeretnék maradni. Kü­lön világ ez, ahol bár ugyan­azt a munkát végezzük, mint mások a hivatalban, mégis színesebb, érdekesebb. Apám 27 évig utazott mozgópostád val, s ő beszélt rá, hogy jöj­jek ide. Nem bántam meg. Az éjszakai postavonatnak nincs szabott menetrendje. A központi lapok nyomdai el­készülésétől függően indul a Keleti pályaudvarról; több­nyire éjfél körül. Dombóvá­rig mint önálló postavonat jön, s közben folyamatosan veszi fel a küldeményeket. Onnan Kaposvárig a hajnali személy hozza. — Hetente három éjszakai szolgálatunk van, s én egye­lőre nem érzem megterhelő- nek. Tálén még többet is le­hetek a családdal, mint a nappali rendes munkaidőben dolgozók. Két kislányom van, Dombóváron lakunk. — Én már 15-iik éve járok — vette át a szót Harangozó Pál, s csak most, 44 évesen érzem először, hogy egy-egy ilyen 18 órás szolgálat után fáradt vagyok. Mert a moz­gópostáin mozogni is keld, csomagokat, zsákokat rakni, közben iratokat kitölteni. Mindezt állandó imbolygás­ban. Most éjjel is 22 peron­kocsira való anyagot hoz­tunk, s bizony beleizzadtunk, mire mindent szétosztottunk. Mégsem tudnék elképzelni ennél szebb munkát. Még ma is van ennek romantiká­ja, nem is szólva az útipénz miatt magasabb fizetésről. Amikor éjjel elindul a vo­nat, már csak magunkra szá­míthatunk. Itt nincs főnök, mindenért mi felelünk, az anyag diktálja a tempót. Nemhogy szundításra, hanem még beszélgetésre sincs idő Karácsony táján pedig annyi a küldemény, hogy sokszor nem is végzünk a célállomá­sig. Mégis, ha szombatonként a hivatalban kell lennem, nem érzem jó>l magam, vá­rom az újabb indulást. A nagyfiamat is szerettem vál­na ide csalni. Még mindig reménykedek, hogy az érett­ségi után meggondolja ma­gát. — Időnként vannak külö­nös küldeményeink is — mondta Szűcs Zsolt. — Hoz­tunk már galambot, kutyát, macskát, sőt fürjeket is, a minap pedig az egyik lapon ilyen címzést találtam: Mari néninek Somogy megyében (ott lakik a Juliska néniék- kel szemben). Persze a kül­demények nagy része komoly. Végül is mi hozzuk Kapos­várra azt, amivel majd reg­gel megtelik a postások és az újságkihordók táskája. Bíró Ferenc Úttörők számára szervezett természetvédelmi és környezet­ismereti tábort a veszprémi megyei művelődési ház. A He- rendhez közeli Rák-tanyán ötven gyerek ismerkedett a Ba­kony növény- és állatvilágával. A szakmai ismeretek bővíté­sében a zirci Természettudományi Múzeum munkatársai se­gédkeztek a táborozóknak egymillió márkát — egy-egy dolgozónak legföljebb 900 márka nyereséget adhatnak évente. A íkimagasló telje­sítmény elismeréseként vi­szont 35 ezer márka úgyne­vezett extra juttatásban ré­szesül az üzem. Figyelmet érdemlően gondoskodnak az élet- és munkakörülmények állandó javításáról, s eíb- ben fontos szerepet játszik a szakszervezet: a bizottság egyetértésével döntenek üdültetésről, étkezési hoz­zájárulásról és egyéb támo­gatásokról. — Ami az üzemanyagfel­használást illeti, géptípuson­ként eltérő fogyasztási nor­mát veszünk alapul, s. min­den dolgozó anyagilag ér­dekelt abban, hogy az üzem­anyaggal ezéken a normá­kon belül maradjon, illetve növelje a megtakarítást. Gépkocsivezetőinknek kö­rülbelül a fele képes ki- sebb-nagyobb megtakarítás el érésére, de annak sem kell különösebben súlyos követ­kezménnyel számolnia, aki túllépi a normát... Az üzemegységnél nin­csenek „vándormadarak”, a dolgozók többsége itt kezd­te a munkát és innen megy nyugdíjba, s ha mégis elő­fordul felmondás, az több­nyire egészségi okokra ve­zethető vissza. Arra vannak berendezkedve, hogy tizen­öt ipari tanulóval foglal­kozzanak, de most is mind­össze három fiatal tanulja a szakmát az üzemegységnél.. A több mint száz nődolgozó közül egy ül volán mögött, taxit vezet, s három év múlva ő is nyugdíjba megy. Sok a túlóra — igaz, ezt jól megfizetik —, rosszabb utakon járnak járműveik, mint a mieink itt, Somogy­bán, akkor mi tartja vissza azokat, akik mindezek elle­nére se változtatnak mun­kahelyet? Elsősorban a dol­gozók összetartásának, a kollegialitásnak az ereje — mondta az igazgató, majd hozzátette: — Aki belekós­tol ebbe a munkába, az megszerette és nem kíván­kozik el innen. (Folytatjuk.) Hernesz Ferenc NÖVÉNYVÉDELEM Károsítanak a burgonyabogarak A második nemzedékű burgonyabogár-mágók tö­meges megjelenését július 15-ét követően figyeltük mag. A tartós meleg kedvezett a kártevő táplálkozásának, s az esetenkénti záporok sem mérséklik jelentősen szaporodásukat. Az első le­rakott tojásokból a burgo­nyabogár lárváinak kelését már július 23-tól megfigyel­tük Kaposvár, Nagyatád — Lábod, Mike — kadarkút körzetében. A lárvák a fej­lődésükhöz szükséges táp­lálék nagyobb részét (80— 90 százalékát) később fo­gyasztják el, a fiatal lárvák csak 3—15 százalékát. Ezért a tömeges lárvakelés idő­szakában kell elvégezni a védekezést. A rovarölőszeres kezelésre ugyanis a fiatal lárvák a legérzékenyebbek. A védekezés elmulasztása esetén viszont rövid idő alatt tarrágást okozhatnak. A kikelő kis lárvák elleni védekezés július 31-e és augusztus 2-a között a leg­hatásosabb megyénk déli és középső részén, míg az észa­ki részen augusztus 2^-4. között. A most esedékes vé­dekezéssel a burgonya lomb- károsodásának megakadá­lyozása mellett a telelőre vonuló bogárnépesség töme­gét is csökkentjük. Felhasz­nálható készítmények nagy­üzemekben és házikertek­ben: a Chimetrin 25 EC 0,03- 0,04 százalékos töménység­ben, valamint a Fiiból E 0,2, a Sewin 80 WP 0,2, a' Decis 2,5 EC 0,03-0,04, illet­ve a Fendona 10 EC 10 li­ter vízben 12 milliliteres adagolásban. 25 Celsius-fok feletti hő­mérséklet esetén a perzselés veszélye miatt nem szabad a permetezést végrehajtani. A leghatékonyabb védelmet az esti órákban elvégzett keze­lés adja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom