Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-30 / 178. szám
4 Somogyi Néplap 1987. július 30., csütörtök A családjogi törvény és a szociálpolitika Életbe lépett július 1-jén a módosított családjogi törvény. Űj feltételek szerint köthetünk házasságot, másként választ el a bíróság, a gyermekek örökbefogadása egyszerűbb lett. Dr. Gayer Gyulánét, a Hazafias Népfront országos családvédelmi tanácsának titkára az első pillanattól részt vett az új családjogi törvény előkészítésében és megfogalmazásában. — Már az előkészítő munkában kiderült; vannak olyan családi-szociális kérdések, amelyeket nem lehet a jog eszközeivel megoldani. Mégis ki kellett cövekelni a törvény körvonalait, például kulturáltabbá tenni a válási folyamatot. — A nehezebbé tett eljárás kulturáltabbá teszi a válásokat vagy tovább mérgesíti az amúgy is megromlott kapcsolatokat? — Ezt ma még nem lehet pontosan látni. Azt azonban igen, hogy a törvény mellett szükség van egy egészen új intézményrendszerre: létre kell hozni a családsegítő szolgálat országos hálózatát. Emellett egész sereg tennivalónk van. Két példával világítanám meg. A törvényben fölemeltük a házasulandók életkorának alsó határát és megnöveltük a várakozási időt. Ez így rendjén van. Most nem beszélek arról, hogy a cigánylányok ezután is a korhatár előtt fognak férjhez menni, mert az alap- probléma az, hogy itt is hiányzik az intézményrendszer. Pontosabban: az iskolák nem készítenek föl a házasságra, a családi életre, s annak konfliktusaira. Legföljebb a fogamzásgátlásról világosítják fel a fiatalokat. Vagy gondoljunk a házasság- kötés előtti orvosi tanácsadás gépi ességére! A társadalomnak szüksége lenne a házasulandók iskolájára; ez ma azonban nincs. A legjobb minta lenne az egészséges család. A másik: minden család krízishelyzetbe kerülhet. Ma nem tudnak hová menni, pedig szükséges lenne a krízisintervenció, a beavatkozás, a segítő szándék. Ezt a feladatot ellátta a nagycsalád. Ezeket azonban szétvertük, sokszor a hamis ipar- politika ürügyével. A krízisintervenció szerintem azzal kezdődik, hogy a szülők legyenek kevésbé elfoglaltak. Ezen túl kellenének olyan személyek is, akik időnként vigyáznak a gyerekekre. Azért, hogy a házaspár ne csak színházba vagy moziba menjen, hanem valahol jól kiveszekedje magát. Vagy elmenjenek andalogni, feloldódni. Évekkel ezelőtt mindenkit meglepett, aki hallott róla, hogy a dunaújvárosi Családi Ügyeket Szervező Iroda gyermekfelügyelőszolgálatot indított. Ma már követendő példaként szoktuk emlegetni. Ahhoz, hogy a család jól működjék, egy sereg humánszolgáltatásra lenne szükség. Például olyan családi étkezdékre, ahol nyolc—tíz ember megebédelhet, ahol a szakácsnő elmondja a szülőknek, hogy a gyerek mikor evett és mikor nem, ahol a kisnyugdíjas nem a borra- vailóra sandító pincér kiszolgáltatottja. Természetesen az ilyen és hasonló szolgáltatások állami támogatásban részesülnek, hiszen szociális feladatokat látnak el. Nem kell részleteznem, hogy sem a nagycsaládosok, sem az időskorúak nyaraltatása nincs kielégítően megoldva. — A családjogi törvény július elsejétől már él. — Igen, és én bár törvénytisztelő ember vagyok, mégis elmondom, hogy van néhány pontja, amivel nem értek egyet. Például a szülőtartási kötelezettséggel. Olyan öregségi nyugdíjat kellene adnunk, hogy ilyesmi ne kerülhessen törvénybe. Általánosságban azt mondhatom, hogy a családokat nem lehet adminisztratív eszközökkel kezelni. Másként: kategóriákban gondolkodunk, pedig alternatívákat kellene kidolgozni. Engem felháborít például, hogy egyszerűsített eljárással örökbe adhatják a gyermekeket. A vitában azt mondtam: még a börtön is ad esélyt az elítéltnek, hogy megváltozzék. Mi miért nem tételezzük fel, hogy egy házaspár élete sínre kerül, s visszakaphatják gyermeküket? Aggodalommal tölt el az is, hogy a tanácsi gyámhatóságok gyengén képzett munkatársaikkal hogyan tudják majd ellátni feladatukat. — Azt hiszem, erősíteni kell a társadalmi ellenőrzést. Mit tesz ezen a területen a Hazafias Népfront? — Igen, a társadalmi kontrollt nagyon komolyan kell venni. S igyekszünk ezt tenni. A Családvédelmi Tanács egészen új szempontok szerint gondolta végig a kérdéseket. Nemrég jelentés született, ezt letettük az elnökség asztalára. Hiszem, hogy ezek a betűk az életről szólnak. R. L. Már nem veszélyes hulladék, hanem értékes alapanyag a mezőgazdaságban felhalmozódó használt polietilén fólia és vegyszeres zsákok tömege. Ugyanis a tsz-ker berettyóújfalui üzemében ezeket újból feldolgozzák. A gépsorokon most granulálják a polietilén hulladékot; ebből az eredetivel azonos minőségű takarófólia, párnazsák és szemeteszsák készül ismét mezőgazdasági felhasználásra. Képünkön: tömlőfúvás. Osztrák vasúti kiállítás Különleges vasúti kiállítás nyílt Budapesten a kis földalatti Kacsóh Pongrác úti végállomása mellett húzódó vasúti vágányon. Ausztriából érkezett a „Vonatok vonata” elnevezésű szerelvény, amelynek minden kocsijában más-más kiállítást rendeztek be abból az alkalomból, hogy 150 esztendeje helyezték üzembe az Osztrák—Magyar Monarchia területén az első gőzüzemű vasutat. Emellett a kiállítást megtekintők láthatják a 100 éves magyar nosztalgiaszerelvényt is. Balatoni betyárvilág Néhány apró betyárkodás a nyári Balaton-partról. Első helyszínünk: Balatonszép- liak alsó, szabadstrand. Büfé. A kettő közül az egyik, a vízhez közelebb eső (később a másik, ahal a módszer ugyanez). A vendég megveszd az üdíitót (vagy az üdítő sört), majd sorbaáll — az üvegbetétért. Az eladónak természetesen ilyenkor ezernyi más gondja van, s úgy tesz, mintha nem venné észre az akciót. Sok ügyfél el is szégyellj magát, és elsomfqr- dál; ne nézzék sóher csórin- gemek, akit az a két-négy- hart-nyolc forint kihúz a bajból! Az eladó ekkor persze egyből rácsap az üres üvegekre. Ha viszont az ügyfél kitartó, alig öt-<tíz perc múlva — talán — már vissza is kapja az üvegbetétet. Második helyszín: Bala- tanföldvár, a Szántód felőli strand előtti parkoló. Az ember megáll Trabantjával a tűző napon. Csak ott van hely, már elfoglalták mások az árnyas oldalt. Fiatalember érkezik, vállán táskával, kezében cetlik tömegével. — Meddig marad? — Négyig — hangzik a válasz. Az idő pedig 2.20. — Húsz forint lesz — mondja szemrebbenés nélkül a parkoló vámpírja. — Húsz forint? No, nem! Az átlagpolgár tehát Trabantba száll — ne nézzék madárnak! —, és továbbau- tózik... Harmadik helyszín: Balatonszárszó, szintén a strand, de már belül, a főépületben a büfé. Ezúttal hamburgert kér a vendég. Hamarosan kapja is — hogy attól koldul ! Huszonvalahány forintért (idegességében már az árát sem nézi) egy csökött kis péksüteményben egyetlen szem fasírozott árválkodik. Se sárgarépa, se uborka, se saláta, se paradicsom, se hagyma ... ugyan, haggy ma! Es ilyenkor nincs itt egy ellenőr. Gy. L. Hétvégén: Horgász- bajnokság A hétvégén, szombaton és vasárnap rendezi meg a XXIV. országos egyéni horgászbajnokságot a Magyar Országos Horgász-szövetség. A versenyen a válogatott keret tagjai, valamint a csapatbajnokságokon legjobb eredményt elérő spor.thorgá- szok vesznek részt. Az első fordulót szombaton 8 órától 11 óráig rendezik meg a Ráckevei-Duna csepeli szakaszán, a kompjárat alatt. Délután 3 órakor a Gubacsi-híd alatti jobb oldali partszakaszon lesz a második forduló, majd vasárnap reggel 8-kor a Rácke- vei-Duna-ág felső szakaszán, az úgynevezett evezőspályán a bajnokság utolsó fordulója. Ugyanitt rendezik az ünnepélyes eredményhirdetést. AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Volánotokkal az HDK-ban SZIGETRŐL SZIGETRE Felszámolták a gombabetegségeket A Német Demokratikus Köztársaság északi határa a Keleti-tenger, s a tengerpart keleten Lengyelországig, nyugaton csaknem az NSZK- ig tele van kisebb-nagyobb fürdőhelyekkel. Ettől a parti térségtől „szakad le” a lengyel határnál Usedom szigete, tengeri fürdőiről neves kis településeivel, mint amilyen Bansin és Ahlbeck között Heringsdorf. Hogy ne támadjon kétségünk afelől, honnan kapta nevét a helység: a címeren a tengerre utaló kék alapszínen három halacska — nyilvánvalóan keringek —, s az asztalon a menüben szinte másnaponként ott a hal füstölve, pácolva, rántva... Tengerparti fürdőjét, strandját több mint másfélszáz . éve ismerik s keresik föl szívesen a vendégek. Heringsdorf a második világháborút megelőzően már divatos, a nagyburzsoázia által kedvelt nemzetközi luxusfürdőhely. A háborút követően szovjet katonák építették újjá a strandkaszinót — ma ez az épület a művelődési ház. Végig az Ahlbeckbe vivő sétány mentén az egykori villákból, nyaralókból kialakított szakszervezeti, ifjúsági, vállalati üdülők sorakoznak. 1951-ben már 19 ezer beutalt üdült itt, s mostanára évente mintegy százezren fordulnak meg a tengerparti fürdőhelyen — közülük kilencezren a téli hónapokban érkeznek üdülőbeutalóval s veszik igénybe a betegségmegelőző kúrákat. A somogyiak kis csoportját nem a gyógy kúra szükségessége hozta ide, ám hogy felnőtt s gyerek egyaránt jól érezte magát, abban bizonyosan közrejátszott a környezet, amely nemcsak az újdonság, a különbözőség erejével hatott: a tengervíz, a fenyvesek és tölgyesek rengetege egészséget árasztott, s a homokföveny, a dü- nesor, a virágoktól tarka és szökőkutaktól friss parkok segítették a pihenést, a ki- kapcsolódást. Mindehhez hozzájött a greifswaldi házigazdák figyelmessége: kirándulásra vitték magyar vendégeiket Rostockba, saját üzemükbe és Rügen szigetére. így vált, ha nem is teljessé, de legalább világosabbá a kép az NDK-ról, gazdagabbá az élménygyűjtemény. A szakember, persze, nem „kapcsol ki” akkor sem, ha sok száz kilométerre kerül a munka- és lakóhelyétől. Érdekli minden, ami foglalkozásával, hivatásával összefügg — példa erre a greifswaldi találkozó az üzemegység gazdasági, párt- és társadalmi vezetőivel, s az üzemlátogatás a vendéglátók központjában. A tájékoztatást és a beszélgetést köny- nyítette, hogy a házigazdák többsége már járt a Kapos Volán központjában és a somogyi vállalat üzemeiben szerte a megyében, mégis voltak új kérdések, érdeklődéssel kísért válaszok, hiszen az évek múlásával annyi minden történt itt is, ott is ... (Folytatjuk.) Hernesz Ferenc A Somogyi Néplap július 25-i számában Félidőben az aratás címmel megjelent, az időszerű munkákkal foglalkozó írás kifejezetten téves szakmai információt is tartalmaz, amikor azt közl:, hogy „különböző gabonabetegségek támadták meg a gabonákat”. Az aratási időszakra ez egyáltalán nem igaz. A kalászosok kórokozó fertő- zöttsége az elmúlt évek átlagánál alacsonyabb, sőt az elmúlt időszak közel négyhetes perzselő aszálya szinte elégette a különböző betegségeket, illetve azok szaporító képleteit. Ezek a kalászos betegségek csapadékos időben fertőznek, és kifejezetten nedvességkedvelők. A betakarított szemtermés egészséges, az ún. Fusarium belső magfertőzöttség is alatta van a 10 százaléknak. A gombabetegségek felszámolásában az aszály mellett a május, júniusi szántóföldi és repülőgépes nagyüzemi védekezések'is közrejátszottak. A cikkben a gyomosodás- sal kapcsolatos megállapítás is kiegészítésre szorul, mivel éppen az erősen elgyomosodott, már-már a betakarítás sikerét veszélyeztető zöld gyomtömeget tartalmazó táblákat aratták le elsőként a nagyüzemek. Ezzel az aratás félidejére jelentősen enyhültek a gyomosodásból származó betakarítási gondok. A kultúrnövényeinket sanyargató vízhiány, szerencsére, a gyomokat sem kímélte, így azok terjedése — a cikkel ellentétben — mérséklődött. Ezt igazolja, hogy a nagyon gyomos búzatáblák gyors betakarítása kedvező fordulatot hozott az aratás menetében. Tóth István a Somogy Megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója
