Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-29 / 177. szám
1987. július 29., szerda JÚLIUS 1-JÉTŐL ÚJ SZERVEZETBEN Somogyi Néplap 3 ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK Lesz-e magyar autógyártás? Adó- és pénzügyi ellenőrzési hivatal Ma mintegy másfél millió autó fut a magyar utakon, átlagéletkoruk igen rpagas: kilenc év. Ez a kocsiállo- mány jellemzően nagy fogyasztású, magas szervizigényű, környezetszennyező. A Merkúrnál kereken háromszázezren állnak sorba új autóért. Egy OMFB-ta- nulmány szerint az ezredfordulóra 2,1—2,5 millió kocsira lenne szükség, beleszámítva azt is, hogy addig a jelenlegi gépkocsiparkot teljes egészében ki kellene selejtezni. A szocialista országokból importálható mennyiség előreláthatólag ennek az igénynek csak körülbelül a kétharmadát fedezi. Egyfelől tehát a hiány- helyzet miatt merül föl újra és újra a hazai gyártás gondolata. Másfelől azonban azt is számításba kell venni, hogy az autógyártás meghonosítása az ipari szerkezet- váltást is szolgálhatná, hiszen együtt jár a robotizá- ció, az automatizáció, az automata termelésirányítás alkalmazásával. Csakhogy az ellenérvek sem kevésbé súlyosak. Mindenekelőtt anyagi természetűek : a beruházás értéke több tízmilliáird forint nagyságrendű, s 'a számításba vehető vállalatok legföljebb néhány százmillió forinttal tudnának hozzájárulni, és az általuk fölvehető bankhitellel együtt sem rendelkeznének elég pénzzel. Tehát az amúgy is erősen deficites költségvetésnek kellene az összeg javát előteremtenie. Meggondolandó az is, hogy korszerűbb típusok gyártása magasabb fogyasztói árakkal jár. A szocialista országok autógyártói is drágábban fogják értékesíteni a kisebb fogyasztású autókat, ha majd — terveik szerint — gyártanak ilyeneket. Egy nyugati licenc alapján gyártott kocsi viszont azoknál i® lényegesen drágább lenne. Kérdés: hányán tudnának ilyen drága autót vásárolni? A kérdésre nincs válasz; nem tudni, hogyan alakul a lakosság fizetőképes kereslete az elkövetkező években, évtizedekben. Ha valamelyik tőkés céggel lépnénk kooperációra, a beruházás jelentős konvertibilis importot követelne. Ebben az esetben a gyártásnak nemcsak jövedelmezőnek kellene lennie, hanem egyidejűleg konvertibilis exportot is eredményeznie kellene. Az eddigi vizsgálatok, számítások szerint viszont vagy csak az egyik, vagy csak a másik követelménynek lehetne eleget tenni. Ha a termék exportképes, legalábbis kezdetben nem képződik többletjövedelem, ellenkezőleg: a gyártás valószínűleg állami 'támogatást igényelne. Ha viszont nem exportálnánk, akkor az importra alapuló beruházás tovább rontaná az ország külföldi fizetési mérlegét. Egyébként egyes vélemények szerint a hazai gyártás megteremtése nem jelenti okvetlenül azt, hogy megszűnik a gépkocsihiány. E vélemény képviselői az. autógyártó szocialista országokkal példálódznak. ahol szintén kielégítetlen a belső piac. Ezer lakosra az NDK-ban 200, Csehszlovákiában 190, Lengyelországban 100, a Szovjetunióban 40 autó jut; Magyarországon ez az arány 150. A hiányhelyzet megszüntetése nem annyira a belföldi gyártástól függ, inkább attól, hogy általában van-e az országnak elegendő, bármely piacon jól értékesíthető, bármilyen terméke. Mert ha van, akkor annak ellenében korlátlanul lehet autót (is) importálni. Ebből a meggyőző érvelésből _ viszont az következik, hogy a döntésnek — legyen-e hazai gyártás vagy sem — nem a hiányból kell kiindulnia, hanem abból: bekapcsolódásunk a gépkocsi- gyártásba egyáltalán lehet-e sikeres, kellően jövedelmező, az ipar szerkezetét jó irányban korszerűsíthető. Vagyis majdnem függetlenül a hazai fogyasztói igényektől azt kell mérlegelni, milyen hatással lenne a gyártás a termelési struktúrára és a külkereskedelmi mérlegre. Van például olyan terv, amely szerint a szovjet ZAZ 1102-es típusú autót gyártanánk közösen a szovjet és a bolgár partnerrel. A három partner — mint Sós Gyula ipari miniszterhelyettes a Figyelő munkatársának elmondta — felosztaná egymás között a főegységek gyártását, így a főegységek mindhárom országban évi 150 000-es sorozatban állítanák elő; ez gazdaságosabb termelést tenne lehetővé. Emellett szó van hazai ösz- szeszerelőüzem létesítéséről is. „Ennek akkor van realitása, ha létesítésével párhuzamosan, de nem később, olyan alkatrész- és részegységgyártó hazai kapacitás épül ki, amely képes a gépkocsiérték több mint 30 százalékának hazai gyártására” — mondotta az ipari miniszterhelyettes. Folytak és folynak tárgyalások a japán Suzuki céggel is. Már csak azért is, mert ha a ZAZ-licencet vennénk meg, a beruházás költségei egyedül bennünket terhelnének, a Suzukival viszont vegyesvállalatot létesíthetnénk egy összeszerelőüzem építésére és működtetésére. Mint látható, dilemmák sorában kellene dönteni. Méghozzá igen körültekintően, figyelembe véve a külső és a belső piacot, a gazdaságosságot, a jövedelemtermelő képességet, az ipari struktúra korszerűsítésének követelményét, szembeállítva az import szükségességét az export lehetőségeivel, s mindehhez megvizsgálni a partner vállalatok különféle ajánlatait. Nem lehet tehát csodálkozni azon, ha egy ilyen döntés meghozatala igencsak hosszú időt vesz Igénybe. Gál Zsuzsa Széttagoltságot szüntetett meg, ésszerűsítette az adó- és pénzügyek intézését, ellenőrzését az a minisztertanácsi rendelet, amely ez év július elsején lépett érvénybe. Új, országos hatáskörű, központi államigazgatási szerv, adó- és pénzügyi ellenőrzési hivatal alakult, mely megyei igazgatóságok, illetve megyei adófelügyelőségek útján látja el feladatát. A változásról, az új szervezet feladatairól Pápa Jánossal, az adó- és pénzügyi ellenőrzési hivatal megyei igazgatóságának elnökével, és helyettesével Vogel Alf- réddal beszélgettünk. — Milyen korábbi szervezetek szűntek meg ezzel a kormányrendelettel ? — A Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatósága és a lakosság jövedelmi és forgalmi adójával foglalkozó szervezetből alakultak meg a megyei igazgatóságok és a megyei adófelügyelőségek. Így lényegében egy háromKevés a sör Egy hónapja szinte megállás nélkül dolgoznak a gépek a Nagykanizsai Sörgyár kaposvári kirendeltségén. Sörből nyáron mégsincs elég. — Miért? — kérdeztük Ojtó Lajos kiirendelitségveze- tő-helyettestől. — A telep feladata Kaposvárnak és környékének. Dombóvárnak és vonzáskörzetének, az igali meg a gu- narasi fürdőnek az ellátása. Szerződésünk van még a pécsi áfésszel és a Zöldórttel is. Ehhez napi 4 ezer láda Balatoni és 3 ezer láda minőségi sörnek kellene érkeznie Nagykanizsáról és Veséről. Mi 3 ezer' ládával palackozunk naponta, de ezt a meny- nyiséget csak 12 órás műszakokkal, éjjel-nappali folyamatos munka árán tudjuk elérni: 30 éves géppel dolgozunk, ennek a kapacitása 2 ezer palack óránként. De sikerült ennél nagyobb teljesítményt is elérni. Kanizsáról és Véséről is lépcsős szervezet jött létre:a budapesti székhelyű hivatal, a megyei igazgatóságok és a megyei adófelügyelőségek. — Milyen feladatokat lát el az új szervezet? — A megyei igazgatóságok átvették a korábbi ellenőrzési főigazgatóság feladatkörét, ök látják el a jogi személyek — vállalatok, szövetkezetek, egyéb intézmények —, valamint a belföldi társaságok adóztatását és a pénzügyi, gazdasági és hatósági ellenőrzését továbbá ök vetik ki a lakosság forgalmi és jövedelmi adóját. Ezt a feladatot korábban a megyei adómegállapító hivatal, illetve az illetékhivatal adóosztálya végezte. Ezen túlmenően a megyei tanács adócsoportjától is átvettünk másodfokú adófeladatokat. A rendelet órtellmében a tanácsok ezen túl csak a tárgyi adókkal — házadó, gépkocsiadó, ebadó stb. — foglakoznak, a személyekkel kapcsolatos adók hozzánk kerültek. elsősorban a Balaton-partra szállítanak. A jelenleg rendelkezésre álló sörnek legalább a háromszorosa kellene. Minőségi sörből például jó, ha egyszerre kétféle van. — Némi segítséget jelentenek az import sörök. Lengyelországgal és Csehszlovákiával van szerződésünk, de késnek a vagonok. A túráknál is vannak egy-egy napos csúszásaink; egyik napról a másikra dolgozunk és szállítunk. A kirendeltség raktárakat bérelt a szezon előtt; minő— A háromlépcsős szervezetben miként épülnek egymásra az adóhatósági feladatok? — A jogi személyek és a belföldi társaságok adóhatósági feladatait első fokon a megyei igazgatóság látja el, másodfokon a budapesti hivatal. A lakossági forgalmi és jövedelmi adózás első fokon a megyei adófelügyelőség hatásköre, a másodfokú feladatokat az igazgatóság látja el. — Készülőben van adózási rendszerünk reformja. Várhatóan mit jelent ez az új szervezet számára? — Ha az Országgyűlés őszi ülésszaka a forgalmi és a személyi jövedelemadó bevezetéséről dönt, akkor a mi feladatunk lesz a lakossági személyi jövedelemadó nyilvántartása és kezelése. Pontosabban: ez a munka a megyei adófelügyelőség hatáskörébe tartozik. A megyei tanács végrehajtó bizottságának vezetője dr. Takács Ansvgi sorukból 25 e/er ládává, tároltak itt. Ez július első feléig kitartott! Az elmúlt hetekben viszont előfordult, hogy 3 napig nem tudtak Balatoni sört szállítani, így a szükségesnél 15 ezer ládával kevesebb jutott a vásárlókhoz. Ezt a hiányt pótolták a még raktáron levő minőségi sörrel. — A városi víz szennyezettsége miatt többször órákig állt a termelés: nem tudtunk üveget mosni. Bár a DRV-vel jó a kapcsolatunk, és szinte rögtön orvosolják a alakult tál lett, aki korábban az adómegállapító hivatal vezetője volt. — A szervezeti változással együtt korszerűsödik-e az ügyintézés? — Erre elengedhetetlenül szükség van. Nélkülözhetetlen a munkához a magas fokú gépesítettség, a kézi adminisztráció minimálisra csökkentése. Módosul az elhelyezés is, az új szervezet megvásárolta a SÁÉV volt munkásszállását, rövidesen már ott tevékenykedik egyik részlegünk. A technikai feltételek javításán túl a tartalmi munkán is változtatni kívánunk, A megyei igazgatóságon belül külön közgazdasági osztályt szervezünk, melynek feladata a vállalatok, a szövetkezetek gazdálkodásának elemzése, a szabályozás hatásainak vizsgálata. Ezzel a közgazdasági elemző tevékenységet kívánjuk erősíteni. panaszunkat. nv.g.s k..a;.'.y kiesést jelent egy-egy ilyen eset. Nemcsak a sör kevés, hanem üdítőből sem tud eleget szállítani a kirendeltség. — Ezen a héten még nem volt üdítőnk. A kólát Siófokról kapjuk, a Márka pedig Szegedről jön. Az utóbbi helyről 1500 láda 2 decis és 500 láda literes italt kapunk. Az általunk forgalmazott üdítők 70 százalékát viszont a kaposvári kirendeltség termeli. L. K. Korszerű rakodógép Rendkívül mozgékony, több célra hasznosítható rakodógépet is gyárt a Kaposgép. Az Unirak—600-as legutóbb az újvidé- • ki vásáron a vásári újdonság díját nyerte el A laboratóriumot hagyta ott Ismerős ajánlotta, a munka csábította A somogyszili téesz már hosszabb ideje állategészségügyi problémákkal küszködött. Az utóbbi csaknem egy év alatt azonban fokozatos változás tapasztalható. — A múlt év augusztusától dolgozik hálunk dr. Székely Attila — mondta Ősz Nándor, a szövetkezet elnök- helyettese. — Igaz, hogy Budapestről jött, pályakezdő fiatalember, kevés a tapasztalata, de annál nagyobb tettvággyal vetette magát a munkába. Már eddig is sokat tett a szarvasmarha tartástechnológiája, a fejés higiéniája, valamint a sertéseknél a hármas mentesség megteremtése érdekében. Ügy látjuk, vele hosszabb távon tervezhetünk. A farmemadrágos, gumicsizmás fiatalember megerősíti az elnökhelyettes utolsó mondatát. — Valóban úgy tervezzük Kaposvárról hozott tanárnő feleségemmel, hogy Somogy- szilben hosszabb távra berendezik edünk. — Hogyan került a pesti kutató állatorvos egy somogyi kis faluba? — Véletlen ismeretség alapján tudtam meg, hogy Somogyszilben állatorvost keresnek; megpályáztam, és alkalmaztok. Az okok? Budapesten nem volt lakásom, az egyetemen igen alacsony volt a kezdő fizetésem; no, és közben megnősültem, — _ Az egyetemi kutatómunka után hogyan tud beilleszkedni egy termelőszövetkezet ezernyi gyakorlati tennivalóiba? — Szerencsés pályakezdőnek mondhatom magam; a téesz vezetői, az állattenyésztésben dolgozók segítenek. Szolgálati lakást kaptam. Igen jónak tartom a munkaszerződésemben lefektetett jogokat és kötelmeket, tisztességes az alapfizetésem, s a munkámtól függően kiegészítő részesedést kapok. Kötetlen munkaidőben dolgozhatom, havi 500 kilométer a saját gépkocsihasználat térítéssel. Ezenkívül magánprakszist is folytathatok: két községben ellátom a hatósági állatorvosi teendőket... — Milyen gondjai vannak? — Például hiányzik a téesz- ben a legelemibb műszerezettség. Egyelőre a sajátjaimmal dolgozom. Igen rossz állapotban vettem át a szavasmarhatelepet; ezalatt nemcsak az elavult épületeket értem, hanem az egész technológiát. Elavult a fejőrendszer, nem felelt meg a víz szűrőrendszere, nem is beszélve a higiénia betarthatóságáról. A 290 tejelő tehén nem a genetikai képességének megfelelően termelt. És lehetne sorolni még. őszi Lajos telepvezetővel és Sámoly Ferenc főállattenyésztővel egyetértve 1986 decemberében átfogó vizsgálatot kezdeményeztünk, ez kiterjedt a vér, a szőr és a takarmány analízisére. A vizsgálat bizonyította} az állatok erős nyomelemhiányban szenvednek. Az azóta alkalmazott takarmánykiegészítések első kedvező hatásai már érzékelhetők. — Mi volt a helyzet a jóval korszerűbb sertéstelepen? — Ott jóval kevesebb volt a probléma; Kühesz János telepvezető megköveteli a tartástechnológia betartását. A csaknem 2500 sertést nevelő telepen most folyik a fiaztató rekonstrukciója, s hozzáláttunk az úgynevezett hármas mentesség biztosításéhoz. A következetesség, a szakszerűség első eredményei kézzelfoghatóak a somogyszili tsz-ben. De dr. Székely Attila azt mondja: ezek valóban csak az. első lépések, mert nagyon sok még a tennivaló. Bizonyítani akar, hogy a mainál sokkal sikeresebb állattenyésztést is lehet folytatni. Dr. Szendi József
