Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-28 / 176. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 176. szám Ára: 1,80 Ft 1987. július 28., kedd r w 9 Magyar—malay siai tárgyalások kezdődtek FILMILLIARD FORINTRA TEHETŐ KAR Huszonnégyezer hektáron pusztított a jégverés Országgyűlési bizottságok együttes ülése Az adórendszer reformjáról Az Országgyűlés terv- és költségvetési, illetve jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága együttes ülést tar­tott — Bognár József és dr. Antalffy György elnökletével — tegnap a Parlamentben. A tanácskozáson a két testü­let az adórendszer reformjá­val kapcsolatos elképzelése­ket vitatta meg. A képviselőkhöz korábban eljuttatott pénzügyminiszté­riumi előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Med- gyessy Péter pénzügyminisz­ter hangsúlyozta: az adóre­form önmagában nem cél, hanem a társadalmi—gazda­sági kibontakozás program­jának teljesítését segítő esz­közrendszer része. Más szó­val garanciája annak, hogy ez a program megvalósítható legyen. Az adórendszerrel kapcsolatos változtatások szükségességéről szólva a kép­viselőik felelősségére figyel­meztetett, mondván: a nép- gazdasági feladatok jövőre sem lesznek kisebbek, s a mai eszközrendszer — ame­lyet már annyi jogos kritika ért — nem alkalmas a telje­sítésükre. A késlekedés ed­dig is súlyos gondja volt gazdaságpolitikánknak, s az adóreform további halogatá­sa esetén csak olyan intéz­kedések hozhatók, amelyek érvényt szereznek ugyan a pénzügyi szigornak, de a ki­bontakozásra nem adnak esélyt. A sokak álltai szorgalma­zott családi jövedelemadó kérdéséről szólva hangsúlyoz­ta: az eltartottak számától függő adózás nálunk azt je­lentené, hogy a magasabb jövedelműek nagyobb ked­vezményt kapnának. Jelen­leg arra van lehetőség, hogy az állami támogatás mérté­két egy abszolút összegben határozzák meg. A jövőben az államnak nagyobb mér­tékben kell hozzájárulnia a családok helyzetének relatív javításához, ezért a családi pótlék összegét növelni szük­séges. A vitában felszólalók kö­zül Bognár József (országos lista) a személyi jövedelem- adóval kapcsolatban kifejtet­te: az általános ellátás le­romlásához vezethet, ha azoik, ákik eddig társadalmilag szükséges feladatokat láttak el mellékfoglalkozásban, fel­hagynak ezzel a tevékenysé­gükkel a fokozódó adóterhek miatt. Ugyanakkor az is elő­fordulhat, hogy a leginkább keresett szolgáltatásokat vég­zők az emelkedő adóból származó veszteségeik miatt jelentősen növelik az árakat, illetve gyarapítják bevételü­ket, s így a társadalomban a jövedelemszóródás nem csök­ken, hanem tovább növek­szik. Szigethy Dezső (Győr- Sopron megye) annak a vé­leményének adott hangot, hogy az adóreform célja nem a teljesítmények visszafogá­sa, hanem növelése kell hogy legyen. Javasolta, hogy az adóügyekkel kapcsolatos tanácsadásra teremtsenek le­hetőséget magánvállalkozás formájában. Bölcsey György (Budapest), a jogi bizottság ititkára szerint a közvéle­mény megnyeréséhez arra van szükség, hogy az adóre­formmal kapcsolatos elkép- zélésekkel együtt a tervezett szociálpolitikai intézkedése­ket is körvonalazzák az Or­szággyűlés következő ülés­szakán. Tóth Attiláné (Bu­dapest) úgy vélekedett: azok a családok, amelyek az utób­bi 5-6 évben többletmunká­val, nagy erőfeszítésekkel te­remtették meg a reális szük­ségleteik kielégítéséhez szükséges jövedelmet, az adóreform bevezetésével nehezebb helyzetbe kerülne*. Ugyanakkor az úgynevezett túlfogyasztók nem érzik meg a fokozódó terheket. Kifej­tette továbbá: a tervezett társadalmi vita helyett szűk körű szakmai vita folyik az edóreform bevezetéséről. A szélesebb rétegek bevonására a vitában azért sincs lehető­ség, mert a lakosság nem rendelkezik kellő tájékozott­sággal a kérdésben. Dr. Tal- lóssy Frigyes (Budapest) ne­hezményezte, hogy az adóre- formmal kapcsolatos törvény- tervezetek pénzügyi nyelven íródtak, nehezen értelmezhe­tők. Varga Gyula (Zala me­gye) az adóreform bevezeté­sének hosszabb előkészítése mellett érvelt, mondván: így nagyobb az esély arra, hogy a törvény majd az eredeti szándékok szerint működik a gyakorlatban. Véleménye szerint olyan változtatásokra van szükség, amelyek a tel­jesítmények fokozására ösz­tönzik az állampolgárokat, s nem csökkentik 'a vállalko­zási készséget. Lestárné dr. Varga Mária (Budapest) utalt arra, hogy a nyugdíjasok anyagi helyzetében jelentős differenciáltság tapasztalha- ható, s javasolta: a jövede­lem nagysága legyen mérv­adó az adó megállapításakor, függetlenül attól, hogy vala­ki aktív dolgozó, vagy nyug­díjas. Fekete János (Békés megye) hangsúlyozta: az adó­reform megvalósításával a vállalatok gazdálkodásának döntő mutatója a nyereség lesz, s láthatóvá válik, mely ágazatokat érdemes fejleszte­ni, illetve fény derül arra is, melyek azok a gazdasági egy­ségek, amelyek tartósan fo­gyasztják a nemzeti jövedel­met. Lékai Gusztáv (Hajdú- Bihar megye) szerint a kor­mánynak a társadalmi-gaz­dasági kibontakozást szolgá­ló munka programja ismere­tében célszerű dönteniük a képviselőknek az adóreform­mal kapcsolatos törvényter­vezetekről. A kedvezmé­nyekkel kapcsolatban dr. Horváth Jenő (Budapest) úgy vélekedett, fontos, hogy ezek méltányosak, ösztönzőek le­gyenek, az olyan tevékenysé­geket támogassák, amelyek a gazdaság jövedelemtermelő­képességének növeléséhez járulnak hozzá. A képviselők észrevételei­re Medgyessy Péter pénzügy- miniszter válaszolt. Tovább tart a locsolás! tilalom A hétvégi kétnapos eső jelentősen lehűtötte a levegőt és a tó vizét a Bate tonnái. Vajon mit jelentett mindez a víz­ellátásban? Kérdésünkkel Szántó Imréhez, a DRV műsza­ki igazgatóhelyetteséhez fordultunk. — Kétségtelen, hogy átmenetileg sokat segített gondja­inkon a szombat—vasárnapi csapadék — mondta a szak­ember. — Míg csütörtökön 180 ezer, pénteken 178, szom­baton 170, vasárnap pedig 145 ezer köbméter volt a víz­fogyasztás. A kapacitásunk 154 ezer köbméter, ennél töb­bet csak többletterheléssel tudunk biztosítani. Az esőzés jóvoltából jó ütemben halad a tárolómedencék töltése, en­nek ellenére továbbra is érvényes a locsolási tilalom. A következő napok időjárásától függ, hogy szerdán javasql- hatjuk-e a tilalom feloldását vagy sem. Ünnepélyesen, katonai tisz­teletadással fogadták hétfőn az Országház előtt, a Kos­suth Lajos téren dr. Ma­hathir Mohamad malaysiai miniszterelnököt, aki Grósz Károlynak, a Miniszterta­nács elnökének meghívásá­ra hivatalos látogatásra ér­kezett hazánkba. A magyar és malaysiai nemzeti zászlókkal fellobo- gózott téren Grósz Károly, Kapolyi László ipari, So­mogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint állami és társa­dalmi életünk több más ve­zető személyisége fogadta a magas rangú malaysiai ven­déget, aki Várkonyi Péter külügyminiszter és Baranyi Gyula, hazánk Malaysiába is akkreditált nagyikövete kíséretében érkezett az ün­nepség színhelyére. A Kossuth Lajos téri ün­nepélyes fogadtatást köve­tően az Országházban meg­kezdődtek a hivatalos ma­gyar—malaysiai tárgyalások. Gr ász Károly vezette a magyar tárgyalócsoportot, amelynek tagjai volt Vár­konyi Péter, Kapolyi László, Somogyi László, Melega Ti­bor külkereskedelmi minisz­terhelyettes és Bartha Fe­renc, a Minisztertanács nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok titkárságának vezetője, valamint Baranyi Gyula. A malaysiai tárgyaló kül­döttség élén dr. Mahathir Mohamad állt, a delegáció tagjai: SamyVellu közmun- fcaügyi, Lim Keng Yaik alap- és nyersanyagipari, Paduka Rafidah Aziz ke­reskedelmi és ipari, Abu Hassan Omar külügyminisz­ter, Law Hieng Ding tudo­mányos, technológiai és kör­nyezetvédelmi miniszter­helyettes, valamint Zainal Abidin bin Mokhtar, Ma­laysia Budapestre is akkre­ditált nagykövete. Az MTI tudósítójának ér­tesülései szerint magyar részről kifejtették, hogy a két ország közötti kapcso­latok története jelentős ál­lomáshoz érkezett, hiszen első alkalommal látogatott malaysiai kormányfő ha­zánkba. A megbeszélésektől azt várják, hogy elősegítsék a kapcsolatok bővülését. Malaysiai részről kiemelték, hogy viszonozni kívánják Magyarország’ érdeklődését a távol-ikeleti ország iránt. Fontosnak tartják a szemé­lyes kapcsolatok és tapasz­talatszerzés szerepét, amely (Folytatás a 2. oldalon.) A legóvatosabb becslések szerint is félmilliárdra tehe­tő az a veszteség, amelyet a váratlan jégvihar okozott a hétvégén megyénkben. Sok gazdaságról azért nem tud­nak a biztosítók, mert nem kötöttek velük szerződést. Az viszont ismert, hogy ná­luk is tetemes a veszteség, főképpen a szőlőkben, a gyümölcsösökben, a dohány­ültetvényekben. Megyeszer - te épületek rongálódtak meg, mint például a Sütév mar­cali kenyérgyárában. A vi­har után azonnal megkez­dődött a helyreállítás, s folytatódott a munka a föl­deken is. A Dédász kaposvári üzem- igazgatósága hétfőn reggel­re mindén településen bizto­sította az áramellátást. Az üzemzavarok miatt hosz- szabb-rövidebb ideig hat­vanöt-hetvenezer fogyasztó maradt áram nélkül. Kis- bárapáti térségébe például csak tegnap hajnalban tud­tak eljutni a szerelők. A távközlés helyreállításán hetvenen dolgoztak tegnap is. A vihar döntötte oszlo­pok, a szakadt vezetékek he­lyett Marcali térségében ide­iglenes kábeleket fektettek le. Ígéretük szerint ma haj­nalban már nem lehet olyan település, ahová nem tu­dunk telefonálni. Megyeszerte folytatódik a munka és az értékek men­tése. A meteorológus sze­rint a következő napokban továbbra is változékony ma­rad az idő. A kánikula meg­szűnt, újabb esőkkel és vi­342, kukoricából 1205 hek­tár. — Húsz perc alatt minden reményünk odalett. Becslé­seink szerint negyvenegy­millió forint kár keletkezett az üzemben, ötmillió forint a veszteség a háztájiban és a zártkertekben, ugyanak­kor mint kedvezőtlen adott­ságú gazdaság elestünk hat­millió forint támogatástól is. Dr. Vukovics István, az Állami Biztosító megyei igazgatója elmondta: tegnap délutánig tizenhét termelő- szövetkezet és két állami gazdaság jelezte jégkárét. Veszteségük meghaladja a 350 millió forintot. Elsősor­ban a kukorica és a még le nem aratott gabona sínylet­te meg a jégverést. Fiókja­ikhoz 566 lakossági bejelen­tés érkezett. A legtöbb jegy­zőkönyvet Marcaliban vet­ték föl: kétszázötvenen épületkárokat jeleztek ott, de sokan jelentkeztek Fo­nyódon és Barcson is. A dió nagyságú jég kacsákat vert agyon a Balatoni Halgazda­ság Buzsák környéki tavain. A kárszakértők hétfő reggel­től járják a határt. Termé­szetesen nem juthatnak el mindenhová azonnal. Ezért kéri a biztosító, hogy m'n- denki mentse a menthetőt, állítsák helyre az épületeket, folytassák a betakarítást, később rendezik a károkat. A Höngária Biztosító me­gyei igazgatója, Varga Lász­ló arról szólt, hogy náluk a Balatonnagyberéki Állami Gazdaság jelentkezett nagy kárral. Reggel néhány óra alatt huszonöt gépkocsikárt jegyeztek föl. Ha szükség lesz rá, akkor nyújtott ügy­félfogadást vezetnek be. harokkal kell számolnunk. Németh Lajos meteorológus, a siófoki obszervatórium munkatársa elmondta: szombaton délután fél há­rom és háromnegyed három között, a radarmérések sze­rint 12-14 ezer méter ma­gasságban érkeztek meg a viharfelhők a keszthelyi me­dence fölé. Rövid idő alatt 18,5 milliméter csapadék esett le; hatvanöt kilomé­teres széllel és jéggel érke­zett az eső. Siófokra negyed ötkor ért a vihar 75—80 ki­lométeres szél kíséretében, de ott már csupán 4,6 mil­liméter eső hullott. Ugyan­aznap Kaposváron csak egy millimétert mértek. A vi­har ha sávokban is, de az egész megyét érintette. A legsúlyosabbak a károk Tö- rökkoppányban. Tegnap dél­előtt Matesz Pál, a szorosa- di Koppány-vöilgye Tsz el­nöke elmondta: elpusztult a búzából 269, a zabból 98, a borsóból 84, napraforgóból /

Next

/
Oldalképek
Tartalom