Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-27 / 175. szám
1987. július 27., Hétfő Somogyi Néplap 5 Balatoni folklórtalálkozó Néptáncosok versenye 1961 óta megrendezik minden nyáron Balatonföldvá- ron a balatoni folklórtalálkozót. Az idén szombat— vasárnap tíz hazai és egy belga aranyminősítésű nép- táncegyüfctes mutatta be műsorát, versengett a helyezésekért. Szombaton délelőtt a földvári szabadtéri moziban léptek föl az együttesek néptánc- versenyen. Szóltak a hegedűk, bőgők, és egyéb népi hangszerek; pörögtek, forogtak, énekeltek, tapsoltak a .táncosok, dobogott a dobogó, s igazán jól szórakoztak a hazai és külföldi érdeklődők. A fesztivál résztvevői elsősorban dunántúli és saját tájegységükre jellemző táncokat mutattak be. Sor került szépségversenyre is: zsűri értékelte az indulók megjelenését, ruházatát, annak népművészeti eredetiségét. A szombat estére tervezett menettáncversenyt és a gálaműsort az eső elmosta, vasárnap délelőtt viszont jól sikerült a moziban a gyermekeknek szánt műsor, valamint a szántódpusztai bemutató, amelynek a végén — táncház formájában — a közönség egy része is csatlakozott a néptáncosokhoz. A zsűri vasárnap este hirdetett eredményt. A folklórtalálkozó szépének a belga Nada Van Dyck bizonyult, a második a tatabányai Szebe- nyi Zsuzsa, a harmadik a BM Kaposvár Táncegyüttesből Szabó Krisztina lett. Az aranysarkantyús, aranygyöngyös verseny juniordí- ját Lemle Péter és Kolozsi Agnes (Szekszárd, Bartina együttes) kapta. A felnőtteknél harmadik lett a Pál József, Gyurkovics Enikő (Szekszárd), második a Puskás Géza, Móricz Mária (Szarvas) páros. Az arany- gyöngyöt a zsűri nem adta ki, aranysarkantyúval jutalmazta viszont Szabó Csabát (Győri Rába), aki ezzel harmadik alkalommal s végleg elnyerte a bálát onföldvári aranysarkantyút. Partnere, Sós Mónika jutalomban részesült. Pedagógiai különdí- jat kapott kiváló táncosnevelő munkájáért Takács László, a barcsi és a szuloki együtteseknél nyújtott teljesítményéért, valamint Vida József, a BM Kaposvár Tánc- együttesben végzett kiváló munkájáért. Koreográfiái díjban részesült Sára Ferenc, a szarvasi Tessedik és a soproni Urmös tánc- együtteseknek komponált táncaiért. A fesztivál zenei díját a sokrétű (magyar, román és szlovák) zenei interpretációért a békéscsabai Békés Banda kapta — ők a szarvasi táncegyüttes kísérői. Különdíjban részesült a szuloki együttes a hazai német hagyományok ápolásáért és színvonalas bemutatásáért. Ugyancsak különdí- jat kapott a belga Hamast táncegyüttes az antik belga tánchagyományok ízléses, szép színpadra állításáért. A zsűri 2000 forintos előadói díjban részesítette a Kisbalaton táncegyüttes három férfi szólistáját, 4000 forintos nívódíjat kapott a tatabányai Bányász tánc- együttes a legutóbbi földvári fesztivál óta tapasztalt nagymérvű művészi előrelépéséért. A zsűri három együttesnek 8000—8000 forintos nívódíjat ítélt oda kiváló hagyományőrző tevékenységéért és magas szintű színpadi előadásáért: Ürmös (Sopron), Bartina (Szekszárd) és Rába táncegyüttes (Győr). Gy. L. Várdombi nyár Ebben az évben már negyedik alkalommal hirdetik a plakátök a berzencei várdombi nyár programjait. A szép környezetben két hónapon keresztül folyamatosan rendeznek előadásokat a rendezők. Augusztus elsején a Nostra együttes lép föl, emellett azonban még body building bemutatót is láthat a közönség. Nyolcadikán este pedig a Kaposváron már több sikeres koncertet maga mögött tudó Éhező Apácák nevű zenekar mutatkozik be a helyi fiatalok előtt. Ugyanennek a rendezvénynek a keretében lép föl a szekszárdi Sansz együttes is, akik az előző zenekartól eltérően inkább slágerzenét játszanak. Egy héttel később kétnapos megyei ifjúsági kempingta- lálkozó színhelye lesz Ber- zence. Ugyanebben az időpontban aratónapokat tartanák, ahol sok érdekes népi játék és vetélkedés föleleve- nítésére kerül sor. Augusztus 15-én zárulnak az idei programok a várdombon. A műsorban föllép a nemrégiben a televízióban nagy sikert aratott Simly-show, Ságvári Róbert és lncze Domokos dalénekesek és a pécsi Candy együttes. A programok mindegyikét rossz idő esetén a berzencei Határvendéglőben rendezik. Ismeretlen Lenin-levél Eddig ismeretlen, Lenin által írt levél mását közölte címoldalán a Pravda szombaton. Az SZKP KB központi lapja mellett szinte minden szovjet napilap beszámolt a történelmi jelentőségű kézirat előkerüléséről. Vlagyimir Iljics Lenin 1919-ben írta e sorokat, válaszul egy lengyel építész- technikusnak. aki vasútépítésen dolgozott Oroszországban. A fiatal pártonkívüli lengyel, Kazimierz Kulii- gowski arról számolt be ugyanis Leninnek, hogy a helyi vezetők akadályozzák az építkezést, megsértik a forradalmi törvénykezést. A forradalom vezére válaszában elmondta, hogy országszerte előfordulnak hasonló esetek. Egyúttal azt ajánlatta Kuügowskinak, hogy részletes, tényékkel alátámasztott, átgondolt beszámolót küldjön, mert csak akkor lehet megkezdeni az eset kivizsgálását. A történelmi ereklyét az egykori vasútépítő fia, Wlodzimierz Kuligowski ajándékozta a Szovjetuniónak. A dokumentumot jelenleg az SZKP KB társadalomtudományi intézetének levéltárában őrzik. A Pravda megállapítja, hogy a levélben megfogalmazott gondolatok ma is időszerűek. Hozzáfűzi, hogy az SZKP heves, megalkuvás nélküli harcot folytat a vezető párt- és állami szervek munkastílusában és munkamódszerében mutatkozó pangás, a negatív jelenségek ellen. Szent Kristóf áldása JAKAB-NAPI BÚCSÚ HIDEGZUHANNYAL Kristályok, kék kelmék, kosarak, kancsók, térítők, tányérok, ostorok, díszített bőrök, övék, ékszerek rézüstö c, láncok, szíjak, papucsok, díszes zablák és előkelő szájkosarak, zsebmetsző árak, üresen maradt kirakodóhelyek, gyér érdeklődés és minimális vásárlókedv. Virágok és művirágok, mosolyok és műmosolyok, szélben lebegni vágyó, de a déli órákig fölszállni képtelen hőségballon. Mindezt vasárnap délelőtt láttuk Szántódpusz- tán, a hagyományos Jakab- napi búcsún, ahol hiába volt a tíz órakor kezdődő színvonalas néptáncműsor, ünnepi magyar és német nyelvű szentmise, hiába a Szent Kristóf napi autÓTázás, a közönség csak lassan, dél tájra töltötte meg a puszta vásárderét. — Az a legnagyobb baj, hogy anarchia van a Bala- ton-parti rendezvények terén — panaszkodott Szabó Miklós, Szántódpuszta vezetője. — Nincs összhang, egységes elképzelés, mindenki mindent akkor szervez, amikor akar. Így egymás rendezvényei elől csaljuk el a vendégsereget. A Jakab-na- pi búcsú az 1700-as évek óta hagyományos, és az utóbbi évek programjával igazán nem kell szégyenkeznünk, valóban nemzetközi mércével is mérhető rendezvény. A szokásos vallásos gépko- csimegáldás a Kristóf-kápol- nánál is egyedülálló. A hajósok, utasok, révészek, kincskeresők védőszentje — a hit szerint — ma is őrzi, védi az utazókat, kirándulókat. Kristályok, kék kelmék, kosarak, kancsók, kis és nagy kutyák, valamint a dél tájra már több ezerre duzzadt érdeklődő sereg egyaránt hidegzuhanyként értékelte a záport, amely hűvös sfél kíséretében tető alá parancsolta a pusztára érkezetteket. De nem sokáig. Az idő hamarosan kiderült, s folytatódott a vásár. Nagy Gabriella kerámiái a boglárlellei Béke Művelődési Házban A győri születésű fiatal művészt a kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezetben Arató Miklós, Bognár Károly, Kapitány Julianna népi iparművészek tanították a mesterség tiszteletére — olyan sikerrel, hogy 1982-ben elnyerte a Népi Iparművészeti Tanács nívódíját. Pápán települt le, 1985-től népi iparművésznek nevezheti magát. Hagyományos formájú edényei mellett Boglárlellén kiállított újabb alkotásai egy romantikusabb magatartás agyagban való megörökítésével különös feszültséget hordoznak. A hagyomány tisztelete és meghaladása, a reprezentatív tárgy- és a célszerűség követelte szigor, az egyéniség önkifejezési szándéka és az anyag természete ellentétével táplálja e feszültséget. A tárgyalkotásban a reprezentatív funkció gyakran egyeduralomra tör. A formateremtés ezt túlburjánzó díszítéssel megerősíti és a közönségsiker igazolja. Nagy Gabriella szerencsés alkat: elkerüli az érzelmességet, megőrzi és mértékként alkalmazza a népi kerámia szín- használatát, a barna, a zöld vagy a fehér fazekasmázakat. Tárgyainak játékos, oldott, néha ironikus térbeli megjelenése mögött felismerhetők a klasszikus fazekasedények arányai, körvonalai. Az évszázados hagyományok nála nem válhattak dogmává. Felvállalja a mai használat követelte célszerűséget és egyidőben képes kifejezni közvetlen élményeit, a tárgy köré sajátos hangulatokat, érzelmi holdudvart varázsolva. Következetesen megmarad a hasznos tárgyak biztos tudású alkotójának, ugyanakkor kifejezésre juttatja egyéniségét. Ez kockázatot is jelent. Mert mi a mérték? A szigor — önmaga iránt. Mást nem kívánhatunk: kézmozdulatainak könnyedségét, játékosságát megtartva engedelmeskedjen neki a hűséges anyag. Nagy Gabriella kiállítása szeptember derekáig hétfő kivételével 10—13 és 15—18 óráig látogatható. Vásárhelyi Tibor Plakát- és embléma-pályázat A KISZ KB agitációs és propaganda osztálya májusban plakát- és emblémapályázatot hirdetett négy témakörben. Az ország minden részéből 83 pályázótól összesen 171 pályamű érkezett. A díjat nyert tervek egy részét az ifjúsági mozgalom rendezvényeire készülő plakátokon, matricáikon, emblémákon használják majd fel. A nyertesek a díjakat augusztus 3-tól a KISZ Központi Bizottságán (Budapest, Kun Béla rakpart 35—37.) vehetik át. Feleségarányos számítások Harmincmillió példányszámban 640 féle tankönyvet gyártatott a Tankönyvkiadó Vállalat az 1987—88-as tanévre az általános és középiskolák részére. Felvételeink a Zrínyi Nyomda csepeli gyáregységében készültek, ahol most 39 féle tankönyv utolsó példányait készítik (MTI-fotó: Varga László felvétele — KS) A Népszavából értesültem róla, de bizonyára egyéb sajtóorgánumok is megírták: a 35 esztendős kameruni Mongo Fays immár negyvenkét feleséget és harmincnyolc gyermeket mondhat magáénak. Lelke rajta. Kamerun messze van... Az információ értéke amúgy majdnem nulla, mert nevezhetnénk ezt az urat akár Kovács Istvánnak is, élhetne, mondjuk, a Kanári-szigeteken s lehetne akármeny- nyi felesége meg gyereke, attól még egy kicsit sem tudnánk többet a világról, mint amennyit most tudunk. Az ilyesmi a rekordok könyvébe való a többi értelmetlenségek közé, majd felolvassa Rózsa úr a tévéből. Egyetlen — és szigorúan gazdasági — szempontból mégiscsak érdemes megvizsgálni részletesebben is a sok tagot számláló famíliát. A szexről és az egyéb gyanús dolgokról érdeklődjenek a rossz nyugati bulvárlapok, az nekünk smafu. Viszont érdekes statisztikai mutatókkal szolgálna az egész pe- reputty hazánkba áthelyezve. Először is kiderülne, hogy a harmincnyolc gyerek igen kevés. Feleségará- nyosan számolva mindösz- sze 0,9 leszármazott jut egy asszonyra. Erre pedig még családi pótlék se jár. Aztán tanácsi bérlakás se adható ilyen gyenge hatékonyság mellett. Csakis a sajáterős forma jöhet számításba. Viszont máris tessék spórolni a házadóra, hiszen itt a négyzetméterek bizonyára túllépik a limitet. Bölcsődei és főleg óvodai elhelyezésről szó sem lehet ott, ahol ennyi anyuka van, az iskolai szülői értekezleten majd viszont szívesen látják á tisztelt szülőket, lehetőleg mindet, mert a megjelenési statisztikát jelentősen javítják és az pozitívan befolyásolja a tanintézet külső megítélését. Ám sajnos a térítési díj a maximum lesz, apuka, mert egy asszonyra vetítve ugyebár kevés a nebuló. Szak- szervezeti segélyről és üdülésről pedig ne is tes- ség álmodni... Nem folytatom. Ha netán Kamerunban szűk lesz a hely, Fays apuka és népes családja nem nálunk kér majd bebocsáttatásl. És ezért szomorú vagyok. Kizárólag gazdasági szempontból. L. P.
