Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

1987. július 27., Hétfő Somogyi Néplap 5 Balatoni folklórtalálkozó Néptáncosok versenye 1961 óta megrendezik min­den nyáron Balatonföldvá- ron a balatoni folklórtalál­kozót. Az idén szombat— vasárnap tíz hazai és egy belga aranyminősítésű nép- táncegyüfctes mutatta be mű­sorát, versengett a helyezé­sekért. Szombaton délelőtt a föld­vári szabadtéri moziban lép­tek föl az együttesek néptánc- versenyen. Szóltak a hege­dűk, bőgők, és egyéb népi hangszerek; pörögtek, forog­tak, énekeltek, tapsoltak a .táncosok, dobogott a dobo­gó, s igazán jól szórakoztak a hazai és külföldi érdeklő­dők. A fesztivál résztvevői elsősorban dunántúli és sa­ját tájegységükre jellemző táncokat mutattak be. Sor került szépségversenyre is: zsűri értékelte az indulók megjelenését, ruházatát, an­nak népművészeti eredetisé­gét. A szombat estére tervezett menettáncversenyt és a gá­laműsort az eső elmosta, vasárnap délelőtt viszont jól sikerült a moziban a gyer­mekeknek szánt műsor, va­lamint a szántódpusztai be­mutató, amelynek a végén — táncház formájában — a közönség egy része is csatla­kozott a néptáncosokhoz. A zsűri vasárnap este hir­detett eredményt. A folklór­találkozó szépének a belga Nada Van Dyck bizonyult, a második a tatabányai Szebe- nyi Zsuzsa, a harmadik a BM Kaposvár Táncegyüttes­ből Szabó Krisztina lett. Az aranysarkantyús, arany­gyöngyös verseny juniordí- ját Lemle Péter és Kolozsi Agnes (Szekszárd, Bartina együttes) kapta. A felnőt­teknél harmadik lett a Pál József, Gyurkovics Enikő (Szekszárd), második a Pus­kás Géza, Móricz Mária (Szarvas) páros. Az arany- gyöngyöt a zsűri nem adta ki, aranysarkantyúval jutal­mazta viszont Szabó Csabát (Győri Rába), aki ezzel har­madik alkalommal s végleg elnyerte a bálát onföldvári aranysarkantyút. Partnere, Sós Mónika jutalomban ré­szesült. Pedagógiai különdí- jat kapott kiváló táncos­nevelő munkájáért Takács László, a barcsi és a szuloki együtteseknél nyújtott telje­sítményéért, valamint Vida József, a BM Kaposvár Tánc- együttesben végzett kiváló munkájáért. Koreográfiái díjban részesült Sára Fe­renc, a szarvasi Tessedik és a soproni Urmös tánc- együtteseknek komponált táncaiért. A fesztivál zenei díját a sokrétű (magyar, ro­mán és szlovák) zenei in­terpretációért a békéscsabai Békés Banda kapta — ők a szarvasi táncegyüttes kísé­rői. Különdíjban részesült a szuloki együttes a hazai né­met hagyományok ápolá­sáért és színvonalas bemuta­tásáért. Ugyancsak különdí- jat kapott a belga Hamast táncegyüttes az antik belga tánchagyományok ízléses, szép színpadra állításáért. A zsűri 2000 forintos elő­adói díjban részesítette a Kisbalaton táncegyüttes há­rom férfi szólistáját, 4000 forintos nívódíjat kapott a tatabányai Bányász tánc- együttes a legutóbbi földvá­ri fesztivál óta tapasztalt nagymérvű művészi előrelé­péséért. A zsűri három együt­tesnek 8000—8000 forintos nívódíjat ítélt oda kiváló hagyományőrző tevékenysé­géért és magas szintű szín­padi előadásáért: Ürmös (Sopron), Bartina (Szek­szárd) és Rába táncegyüttes (Győr). Gy. L. Várdombi nyár Ebben az évben már ne­gyedik alkalommal hirdetik a plakátök a berzencei vár­dombi nyár programjait. A szép környezetben két hóna­pon keresztül folyamatosan rendeznek előadásokat a ren­dezők. Augusztus elsején a Nostra együttes lép föl, emel­lett azonban még body buil­ding bemutatót is láthat a közönség. Nyolcadikán este pedig a Kaposváron már több sikeres koncertet maga mögött tudó Éhező Apácák nevű zenekar mutatkozik be a helyi fiatalok előtt. Ugyan­ennek a rendezvénynek a keretében lép föl a szekszár­di Sansz együttes is, akik az előző zenekartól eltérően in­kább slágerzenét játszanak. Egy héttel később kétnapos megyei ifjúsági kempingta- lálkozó színhelye lesz Ber- zence. Ugyanebben az idő­pontban aratónapokat tarta­nák, ahol sok érdekes népi játék és vetélkedés föleleve- nítésére kerül sor. Augusz­tus 15-én zárulnak az idei programok a várdombon. A műsorban föllép a nemrégi­ben a televízióban nagy si­kert aratott Simly-show, Ságvári Róbert és lncze Do­mokos dalénekesek és a pé­csi Candy együttes. A programok mindegyikét rossz idő esetén a berzencei Határvendéglőben rendezik. Ismeretlen Lenin-levél Eddig ismeretlen, Lenin által írt levél mását közöl­te címoldalán a Pravda szombaton. Az SZKP KB központi lapja mellett szin­te minden szovjet napilap beszámolt a történelmi je­lentőségű kézirat előkerülé­séről. Vlagyimir Iljics Lenin 1919-ben írta e sorokat, vá­laszul egy lengyel építész- technikusnak. aki vasútépí­tésen dolgozott Oroszország­ban. A fiatal pártonkívüli lengyel, Kazimierz Kulii- gowski arról számolt be ugyanis Leninnek, hogy a helyi vezetők akadályozzák az építkezést, megsértik a forradalmi törvénykezést. A forradalom vezére vá­laszában elmondta, hogy or­szágszerte előfordulnak ha­sonló esetek. Egyúttal azt ajánlatta Kuügowskinak, hogy részletes, tényékkel alátámasztott, átgondolt be­számolót küldjön, mert csak akkor lehet megkezdeni az eset kivizsgálását. A történelmi ereklyét az egykori vasútépítő fia, Wlodzimierz Kuligowski ajándékozta a Szovjetunió­nak. A dokumentumot je­lenleg az SZKP KB társa­dalomtudományi intézetének levéltárában őrzik. A Pravda megállapítja, hogy a levélben megfogal­mazott gondolatok ma is időszerűek. Hozzáfűzi, hogy az SZKP heves, megalku­vás nélküli harcot folytat a vezető párt- és állami szer­vek munkastílusában és munkamódszerében mutat­kozó pangás, a negatív je­lenségek ellen. Szent Kristóf áldása JAKAB-NAPI BÚCSÚ HIDEGZUHANNYAL Kristályok, kék kelmék, kosarak, kancsók, térítők, tá­nyérok, ostorok, díszített bő­rök, övék, ékszerek rézüstö c, láncok, szíjak, papucsok, dí­szes zablák és előkelő száj­kosarak, zsebmetsző árak, üresen maradt kirakodóhe­lyek, gyér érdeklődés és mi­nimális vásárlókedv. Virá­gok és művirágok, mosolyok és műmosolyok, szélben le­begni vágyó, de a déli órá­kig fölszállni képtelen hőség­ballon. Mindezt vasárnap délelőtt láttuk Szántódpusz- tán, a hagyományos Jakab- napi búcsún, ahol hiába volt a tíz órakor kezdődő színvo­nalas néptáncműsor, ünnepi magyar és német nyelvű szentmise, hiába a Szent Kristóf napi autÓTázás, a kö­zönség csak lassan, dél tájra töltötte meg a puszta vásár­derét. — Az a legnagyobb baj, hogy anarchia van a Bala- ton-parti rendezvények te­rén — panaszkodott Szabó Miklós, Szántódpuszta veze­tője. — Nincs összhang, egy­séges elképzelés, mindenki mindent akkor szervez, ami­kor akar. Így egymás ren­dezvényei elől csaljuk el a vendégsereget. A Jakab-na- pi búcsú az 1700-as évek óta hagyományos, és az utóbbi évek programjával igazán nem kell szégyenkeznünk, valóban nemzetközi mércé­vel is mérhető rendezvény. A szokásos vallásos gépko- csimegáldás a Kristóf-kápol- nánál is egyedülálló. A hajósok, utasok, révészek, kincskeresők védőszentje — a hit szerint — ma is őrzi, védi az utazókat, kiránduló­kat. Kristályok, kék kelmék, kosarak, kancsók, kis és nagy kutyák, valamint a dél tájra már több ezerre duzzadt ér­deklődő sereg egyaránt hi­degzuhanyként értékelte a zá­port, amely hűvös sfél kísé­retében tető alá parancsolta a pusztára érkezetteket. De nem sokáig. Az idő hamaro­san kiderült, s folytatódott a vásár. Nagy Gabriella kerámiái a boglárlellei Béke Művelődési Házban A győri születésű fiatal művészt a kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezetben Arató Miklós, Bognár Ká­roly, Kapitány Julianna népi iparművészek tanították a mesterség tiszteletére — olyan sikerrel, hogy 1982-ben elnyerte a Népi Iparművé­szeti Tanács nívódíját. Pá­pán települt le, 1985-től népi iparművésznek nevezheti ma­gát. Hagyományos formájú edényei mellett Boglárlellén kiállított újabb alkotásai egy romantikusabb magatartás agyagban való megörökítésé­vel különös feszültséget hor­doznak. A hagyomány tiszte­lete és meghaladása, a rep­rezentatív tárgy- és a cél­szerűség követelte szigor, az egyéniség önkifejezési szán­déka és az anyag természe­te ellentétével táplálja e fe­szültséget. A tárgyalkotásban a repre­zentatív funkció gyakran egyeduralomra tör. A forma­teremtés ezt túlburjánzó dí­szítéssel megerősíti és a kö­zönségsiker igazolja. Nagy Gabriella szerencsés alkat: elkerüli az érzelmességet, megőrzi és mértékként alkal­mazza a népi kerámia szín- használatát, a barna, a zöld vagy a fehér fazekasmáza­kat. Tárgyainak játékos, ol­dott, néha ironikus térbeli megjelenése mögött felismer­hetők a klasszikus fazekas­edények arányai, körvonalai. Az évszázados hagyományok nála nem válhattak dogmá­vá. Felvállalja a mai hasz­nálat követelte célszerűséget és egyidőben képes kifejezni közvetlen élményeit, a tárgy köré sajátos hangulatokat, érzelmi holdudvart varázsol­va. Következetesen megmarad a hasznos tárgyak biztos tu­dású alkotójának, ugyanak­kor kifejezésre juttatja egyé­niségét. Ez kockázatot is je­lent. Mert mi a mérték? A szigor — önmaga iránt. Mást nem kívánhatunk: kézmoz­dulatainak könnyedségét, já­tékosságát megtartva enge­delmeskedjen neki a hűséges anyag. Nagy Gabriella kiállítása szeptember derekáig hétfő kivételével 10—13 és 15—18 óráig látogatható. Vásárhelyi Tibor Plakát- és embléma-pályázat A KISZ KB agitációs és propaganda osztálya május­ban plakát- és embléma­pályázatot hirdetett négy témakörben. Az ország min­den részéből 83 pályázótól összesen 171 pályamű érke­zett. A díjat nyert tervek egy részét az ifjúsági mozgalom rendezvényeire készülő pla­kátokon, matricáikon, emb­lémákon használják majd fel. A nyertesek a díjakat augusztus 3-tól a KISZ Köz­ponti Bizottságán (Budapest, Kun Béla rakpart 35—37.) vehetik át. Feleségarányos számítások Harmincmillió példányszámban 640 féle tankönyvet gyárta­tott a Tankönyvkiadó Vállalat az 1987—88-as tanévre az ál­talános és középiskolák részére. Felvételeink a Zrínyi Nyom­da csepeli gyáregységében készültek, ahol most 39 féle tan­könyv utolsó példányait készítik (MTI-fotó: Varga László felvétele — KS) A Népszavából értesül­tem róla, de bizonyára egyéb sajtóorgánumok is megírták: a 35 esztendős kameruni Mongo Fays im­már negyvenkét feleséget és harmincnyolc gyermeket mondhat magáénak. Lelke rajta. Kamerun messze van... Az infor­máció értéke amúgy majd­nem nulla, mert nevezhet­nénk ezt az urat akár Ko­vács Istvánnak is, élhetne, mondjuk, a Kanári-szige­teken s lehetne akármeny- nyi felesége meg gyereke, attól még egy kicsit sem tudnánk többet a világról, mint amennyit most tu­dunk. Az ilyesmi a rekor­dok könyvébe való a töb­bi értelmetlenségek közé, majd felolvassa Rózsa úr a tévéből. Egyetlen — és szigorúan gazdasági — szempontból mégiscsak érdemes meg­vizsgálni részletesebben is a sok tagot számláló fa­míliát. A szexről és az egyéb gyanús dolgokról ér­deklődjenek a rossz nyu­gati bulvárlapok, az ne­künk smafu. Viszont érde­kes statisztikai mutatók­kal szolgálna az egész pe- reputty hazánkba áthe­lyezve. Először is kiderülne, hogy a harmincnyolc gye­rek igen kevés. Feleségará- nyosan számolva mindösz- sze 0,9 leszármazott jut egy asszonyra. Erre pedig még családi pótlék se jár. Aztán tanácsi bérlakás se adható ilyen gyenge haté­konyság mellett. Csakis a sajáterős forma jöhet szá­mításba. Viszont máris tessék spórolni a házadóra, hiszen itt a négyzetméte­rek bizonyára túllépik a limitet. Bölcsődei és főleg óvodai elhelyezésről szó sem lehet ott, ahol ennyi anyuka van, az iskolai szülői értekezleten majd viszont szívesen látják á tisztelt szülőket, lehetőleg mindet, mert a megjelené­si statisztikát jelentősen javítják és az pozitívan befolyásolja a tanintézet külső megítélését. Ám sajnos a térítési díj a ma­ximum lesz, apuka, mert egy asszonyra vetítve ugye­bár kevés a nebuló. Szak- szervezeti segélyről és üdülésről pedig ne is tes- ség álmodni... Nem folytatom. Ha ne­tán Kamerunban szűk lesz a hely, Fays apuka és né­pes családja nem nálunk kér majd bebocsáttatásl. És ezért szomorú vagyok. Kizárólag gazdasági szem­pontból. L. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom