Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-24 / 173. szám
2 Somogyi Néplap 1987. július 24., péntek Beterjesztették az új szovjet javaslatot Lesz-e szankció? (Folytatás az 1. oldalról) kifejezte azon aggodalmát, hogy Ázsiában megnőne a nukleáris veszély, ha a szovjet—amerikai leszerelési megállapodás érintetlenül hagyná az Ázsiába telepített rakétákat. Margaret Thatcher brit miniszterelnök csütörtökön kijelentette: kormánya melegen üdvözli Mihail Gorbacsov szerdán elhangzott, a közepes hatótávolságú, valamint a hadműveleti-harcászati rakéták globális felszámolására tett javaslatát abban az esetben, ha ez a javaslat „feltételek nélküli”. A spanyol kormány megelégedéssel fogadta a Szovjetunió legújabb leszerelési javaslatát. A madridi álláspontot Inocenco Arias, a diplomáciai tájékoztató szolgálat vezetője ismertette Csütörtök esti kommentárunk N ulla- megoldás E hét elején a tekintélyes amerikai napilap, a The New York Times azzal gyanúsította meg a Szovjetuniót, hogy szántszándékkal késlelteti a két nagyhatalom genfi fegyverzetkorlátozási tárgyalásait. Nevezetesen a ma leginkább fókuszban levő ügyben, a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásának kérdésében. A lap azt állította, hogy Moszkva azért húzza-halasztja a genfi megállapodás megkötését, mert nem érdeke külpolitikai sikerhez segíteni Reagant. A szovjet követség természetesen cáfolta az állítást, de az igazán hiteles cáfolat szerdán este érkezett Moszkvából. A szovjet pártfőtitkár új javaslatokat tett a közepes hatótávolságú atomfegyverek megsemmisítésére. Mégpedig olyan komoly engedményt jelentett be, amely mindenki számára meggyőző erejű lehet a szovjet leszerelési szándékok komolysá. gáról. Mihail Gorbacsov fölajánlotta, hogy országa Ázsiában sem tart meg közepes hatótávolságú rakétát, tehát lemond arról a 100 nukleáris robbanófejről is, amelynek létéről korábban már megállapodtak az amerikai vezetéssel. Pedig a Szovjetuniónak szüksége len. ne ezekre a fegyverekre, hogy legalább némileg ellensúlyozza az előretolt amerikai atomerőket, amelyek Dél-Koreából, a Fülöp-szi- getekről avagy a Diego Gar- ciai szigettámaszpontról képesek elérni szovjet területeket. Most mégis lemondott a száz robbanótöltetről Moszkva, s cserébe nem kérte Washingtontól, hogy legalább annyi amerikai fegyvert vonjanak vissza, hanem csupán azt, hogy ne növeljék a ma Ázsiából a Szovjetunióra irányított atomfegyverek számát. Nem vitás, hogy kivételes fontosságú javaslattal élt a szovjet főtitkár, aki még jó néhány bizalomerősítő, bé- kességnövelö ötletet fogalmazott meg abban a nyilatkozatában, amelyet egy indonéz lapnak adott. Ez az újabb szovjet gesztus jól beleillik abba a következetes offenzívába, amelyet Moszkva folytat a történelem első valódi fegyverzetcsökkentö szerződésének megkötéséért. A főtitkár ezzel alighanem végleg elfojtotta az olyasfajta vádakat is, hogy Genfben a Szovjetunió akadékoskodna. Ez a tényező pedig bizonyára segíti a genfi sikert, hiszen a Reagan-kormány lépéskényszerbe kerül: ha elhúzódnak a genfi tárgyalások, azok szabotálásának bélyegét okkal-joggal csakis Ámerikára sütheti rá a világ. Avar Károly Az indonéz Merdeka napilapnak adott nyilatkozatában az SZKP KB főtitkára válaszol a lap vezetőjének kérdéseire csütörtökön. Hangsúlyozva: Mihail Gorbacsov javaslata megerősíti annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió rövid időn belül megállapodik a szóban forgó rakéták leszerelésében. A görög kormány támogatja Mihail Gorbacsov szerdai javaslatát — jelentette ki a görög kormány szóvivője. Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök csütörtökön kijelentette: az új szovjet indítvány megerősíti azt a reményt, hogy a nagyhatalmak egyezségre jutnak a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati rakéták leszerelésében ; ez növeli a nukleáris fegyverektől mentes világ kialakításának esélyét. Leo Tindemans belga külügyminiszter a genfi leszerelési értekezletén csütörtökön támogatásáról biztosította a „kettős nullamegoldást” és felhívta az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy még az idén állapodjanak meg az Európában levő közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Tindemans sürgette, hogy a 40 ország részvételével folyó leszerelési értekezleten llneg az idén hozzák tető alá a vegyi fegyverek teljes betiltásáról szóló nemzetközi megállapodást. Max Fridersdorf amerikai nagykövet csütörtöki felszólalásában ugyanakkor „irreális remény”-nek nevezte azt a várakozást, hogy a szerződés szövege még az idén elAfganisztán Kabulban tegnap megtartotta soron következő ülését a helyi közigazgatási választások menetét vizsgáló bizottság. A Bathar afgán hírügynökség jelentése szerint a tanácskozáson részt vett Szultán Air Kistmand miniszterelnök is. . Az ülésen elemezték a tavaly ősz óta folyó helyi vákészül'het. Egyben máris felvetette azt a lehetőséget, hogy Washington nem fogja ratifikálni a létrejövő megállapodást. Az amerikai delegátus szerint eddig csupán az Egyesült Államok és a Szovjetunió jelentette be, hogy vegyi fegyverekkel rendelkezik. Kívülük még körülbelül 15 ország tárol ilyen harci eszközöket vagy képes az előállításukra, de több állam ezt nem ismeri be nyíltan. — Egyesek megpróbálhatnak kibújni a betiltásról szóló szerződés betartása alól — mondotta a nagykövet. —Ez a helyzet befolyásolhatja az Egyesült Államoknak a szerződés ratifikálására vonatkozó majdani döntését — tette hozzá. Felszólalásának további részében Friedersdorf Jurij Nazarkin szovjet nagykövet július 2-i felszólalására válaszolva cáfolni igyekezett azt, hogy a bináris vegyi fegyverek gyártásának az Egyesült Államokban előirányzott felújítása akadályozza a tárgyalások előrehaladását. A legújabb szovjet javaslatok megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy Genfben akár két hónapon belül megállapodást lehessen elérni a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati rakéták megsemmisítéséről — hangsúlyozta Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese a csütörtökön Moszkvában tartott sajtóértekezleten. Rámutatott, hogy a megállapodás csak abban lasztások eredményeit. A konferencián elhangzott felszólalásokból kitűnt, hogy a 29 afganisztáni tartomány közül eddig már 28-ban urnák elé járultak a választók. A szavazásra jogosultaknak 75,7 százaléka jelent meg a szavazóhelyiségekben, s eddig több mint nyolcezer megválasztott képviselőt erősítettek meg tisztében. az esetben jöhet létre, ha az amerikai fél is megfelelő lépéseket tesz a problémák rendezése érdekében. Voroncov hangsúlyozta: a biztonság megteremtésére irányuló szovjet javaslatok nem jelentenek merev kereteket, kizárólagos recepteket. Egyúttal visszautasította azokat az amerikai vádakat, hogy a szovjet küldöttség magatartása akadályozza az előrehaladást Genfben. — Maguk a felvetett kérdések nehezítik, lassítják a munkát — hangsúlyozta. Ahromejev vezérkari főnök négy pontban összegezte, hogy a Szovjetunió mely kérdésekben vár válaszlépéseket az Egyesült Államoktól: 1. a rakétákat valóban meg kell semmisíteni, nem lehet szó „átalakításukról”; 2. a hadműveleti-harcászati rakéták felszámolásán a fegyverfajta robbanótölteteinek felszámolása is értendő; 3. le kell mondani az egyoldalú előnyök megszerzéséről, a csökkentést mindkét oldalon azonos százalékban kell végrehajtani (szovjet elképzelés szerint 5 év alatt); 4. az ellenőrzésben egyforma jogokat kell biztosítani, a kölcsönösség alapján. Washingtonban az elnöki hivatal egyik meg nem nevezett tisztségviselője elutasítóan válaszolt a szovjet külügyminisztérium sajtó- értekezletén a Pershing—1A rakétákkal kapcsolatban kifejtett álláspontra. Az illetékes közölte: „A Fehér Ház álláspontja a Pershing—1A rakétákról nem váLtozott és nem is fog megváltozni”; Figyelemre méltó tény, hogy a megválasztott tisztségviselők 90 százaléka pár- tonkívüli, 6,6 százalékuk pap, A statisztikák szerint a képviselők 17,5 százaléka ellenzéki vagy olyan menekült, aki az afgán kormány nemzeti megbékélési politikájának hatására települt vissza az országba. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata az iraki—iráni háború megállítására egyetlen szóval sem helyez kilátásba „büntető intézkedéseket”. Mégis nyomatékosan figyelmezteti Irakot és Iránt: ha nem hirdetnek azonnali tűzszünetet, ilyeneknek tehetik ki magukat. A sok vita után elfogadott határozat az ENSZ alapokmánya 7. fejezetének 39. és 40. cikkelyére hivatkozik. Ezek lehetővé teszik kötelező büntető intézkedések elrendelését. Sőt akár az ENSZ katonai föllépését is a világszervezet valamelyik tagállama vagy tagállamai ellen a béke és a nemzetközi biztonság érdekében. Az iraki—iráni háború kitörése óta az ENSZ több felhívást is intézett már a hadviselő felekhez. Ám ez az első határozat, amely nyomatékül minden tagállamra kötelező szankciókat is kilátásba helyez, ha az érintettek nem tartják magukat a határozat rendelkezéseihez. A világszervezet fennállása óta mindössze hat esetben hozott olyan határozatot, amely az ENSZ-alapok- mányának e kötelező érvényű büntető intézkedésekről szóló cikkelyeire hivatkozik. Ilyen határozat csak a BT öt állandó tagjának (Egyesült Államok, Szovjetunió, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) egyetértésével hozható, s ez mindjárt meg is magyarázza ritkaságukat. A világszervezet még csak három éve állt fenn, amikor az arab—izraeli konfliktusban az első két ilyen határozatot meghozták 1948. július 15-én. Haladéktalan és feltétel nélküli tűzszünetet rendeltek el Jeruzsálemben, és utasították az ENSZ fegyverszüneti bizottságát, tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a határozatnak érvényt is szerezzenek. Hasonló határozat robbantotta ki a koreai háborút 1950-ben. Az Egyesült Államok és szövetségesei hozták ezt meg a Biztonsági Tanácsban. A Szovjetuniónak egy eljárási uitával kapcsolatos távol'létét kihasználva rendeztek szavazást, s így a koreai katonai beavatkozás tulajdonképpen az ENSZ égisze alatt történt. 1966-ban, amikor a rhode- siai fehér kisebbség a fekete többségi uralom elkerülésére egyoldalúan kikiáltotta a brit gyarmat függetlenségét, Nagy-Britannia munkáspárti kormányának kezdeményezésére rendelt el a Biztonsági Tanács gazdasági büntető intézkedéseket a fehér lázadók kormánya ellen. A szankciókat (gazdasági és kereskedelmi tilalmak) mindazonáltal ki.j átszőtték, a fekete többségi uralom megteremtése 1980-ig váratott magára. 1977-ben Dél-Afrika került sorra: a BT mai napig kötelezően érvényes fegyverszállítási tilalmat rendéit el a pretoriai rezsim ellen, HELYI VÁLASZTÁSOK A Titanic felkutatása Ismét megpróbálják Megérkezett az új-fundlan- di partokhoz az a francia kutatóhajó, a Nadir, amely a 75 esztendővel ezelőtt elsüllyedt Titanic kincseinek kimentésére tesz kísérletet. A kutatás engedélyezését célzó tárgyalások szerdán befejeződtek, így a 13,5 millió francia frankba (2,25 millió dollár) kerülő expedíaió megkezdheti a feltárást. Ezt az összeget a Nagy-Britan- niában bejegyzett „Ocean Research Exploration Ltd.” cég nevén ismeretlen beruházók bocsátják rendelkezésre. A tényleges munkát a Nadir szakemberei tegnap kezdték meg. A kutatáshoz egy különleges, mély merülésű tengeralattjárót — a Nauti- lust — is felhasználnak, amelynek Robin nevű robotja 4 kilométerig képes az óceán mélyére hatolni. Becslések szerint a Titanic roncsai 3800 méteres mélységben hevernek. Megérkezett a helyszínre a francia gyártmányú Nautile mini tengeralattjáró, amelynek Robin nevű robotkame rájávai próbálják meg a kutatást majd a (harmadik világbeli országokba irányuló) délafrikai fegyverimportra rendelt el tilalmat. Az iraki—iráni háborúról hozott hétfői határozattal kapcsolatban megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a kényszerítő intézkedés lehetőségének fölvetése jóval egyszerűbb, mint annak tényleges elrendelése, és még inkább alkalmazása. A határozat 10. pontja leszögezi: a testület szükség esetén ösiz- szeül, hogy a határozat betartását szolgáló további intézkedéseket vegyen fontolóra. E kilátásba helyezett további intézkedés kereskedelmi, és ezen belül fegyver- szállítási tilalom lehetne. A BT igazi nehézségei csak ekkor kezdődnének azonban. Teherán — korábbi állásfoglalásaihoz híven — nyilván elutasítja a tűzszüneti felhívást. Az Egyesült Államok ebben az esetben fegy- verszállítási embargót javasol majd. A brit külügyminiszter felszólalásában sürgette, hogy elutasítás esetén „a világszervezet habozás nélkül éljen"az alapokmányba foglalt rendelkezések kényszerítő erejével”. Ugyanakkor a Szovjetunió és Kína azt az álláspontot vallja, hogy Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak elegendő időt kell hagyni a határozatban rábízott küldetés teljesítésére, s egyelőre nem hívei tilalom elrendelésének. A BT tagjai közötti összhangot igencsak megnehezítheti az amerikai hadihajók szerepvállalása az öbölben, nevezetesen a kuvaiti tartályhajóknak nyújtott védő- kíséret, amellyel szemben a Szovjetunió fenntartásokat hangoztat. Irán valószínűleg joggal említette az ENSZ- vitában: az első, aki megszegte a határozatot, éppen az Egyesült Államok, amikor hadiflottát vezényelt a térségbe. Számos jel utal arra, hogy a tartályhajók biztonsága Washington számára csak ürügy az erőfitogtatásra, az amerikai jelenlét növelésére a világnak e stratégiai fontosságú térségében. ENSZ-körökben azért remélik, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagállamának sikerülni fog az, amit az ENSZ alapokmánya is elvár tőlük: együttműködniük a béke megőrzéséért. Phenjani javaslat A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya javasolja, hogy 1988—1991 között mindkét Korea három lépcsőben 100 ezer főre csökkentse hadseregének létszámát, annak érdekében, hogy a Koreai-félszigeten alacsonyabb szinten valósuljon meg a katonai egyensúly. A KNDK kormánya úgy döntött, hogy a maga részéről már ez év végéig egyoldalúan 100 ezer fővel csökkenti hadserege létszámát. Ezt tartalmazza a KNDK kormányának csütörtökön Phenjanban nyilvánosságra hozott nyilatkozata. A fenti javaslatok megvalósításával egyidőben szakaszosan távozzanak Dél-Ko- reából az ott állomásozó amerikai katonák, s egyben távolítsák el az atomfegyvereket is — indítványozza a KNDK. Amikorra a két Korea végrehajtja a hadsereg létszámának csökkentését, számolják fel a Koreai-félszigeten az amerikai katonai támaszpontokat — hangsúlyozzák a nyilatkozatban. A veszélyes katonai konfliktusok kialakulásának megelőzése érdekében a KNDK kormánya szükségesnek tartja a két Korea közötti demilitarizált övezetnek békeövezetté alakítását és javasolja, hogy ebben az övezetben semleges országok megfigyelőként legyenek jelen.
