Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-21 / 170. szám
2 Somogyi Néplap 1987. július 21., kedd HúszonA jobboldal nyert csatát Szavazás Európa szélén A nyolcadik évforduló A Reagan-kormányzat változatlanul katonailag is fenyegeti Nicaraguát. Mindenekelőtt ezt hangsúlyozta a nicaraguai sandinista forradalom győzelmének nyolcadik évfordulója alkalmából mondott beszédében Dániel Ortega álla/mlő azon a központi gyűlésen, amelyet Ma- tagalpa városában rendeztek. Az államfő hangsúlyozta, a jelek szerint az amerikai elnök nem akar úgy távozni posztjáról, hogy egy szabad Nicaragua maradjon utána. Kifejtette, hogy a jelen helyzetben szinte semmi lehetőséget nem lát a párbeszédre, mivel Washington — úgy látszik — eltökélten kitart a a nicaraguai forradalmi vívmányok minden áron való megsemmisítése mellett. Ortega ennek bizonyságaként szólt arról a manőverről is, amelyet Washingtonból irányítanak a közép- amerikai béke és biztonság megteremtését • szolgáló csúcsértekezlet megtorpedózására. demokrata kormányfő '(aki eddig „a legnagyobb kisebbség” vezetőjeként ülhetett a bársonyszékben) realizálhatja az általa tervezett alkotmánymódosítást. Az új alapokmány nyomán elsősorban a magántőkének lesz oka ujjongásra. A győzedelmes kabinet nem titkolja, hogy a kontinens nyugati felének legdemokratikusabb alkotmánya a felismerhetetlen- ségig megváltozhat, és a módosított változatban elhalványul a szociális faktor, viszont felgyorsul a reprivati- zálás amúgyis alaposan létező folyamata. Ami pedig a külpolitikát illeti, nem nehéz kitalálni, hogy „Európa nyugati széle”, a nagyjából hazánkhoz hasonló nagyságú Portugália az eddiginél is szorosabban kötődik az atlanti politikához. Tizenhárom esztendeje, a történelemben meglehetősen ritka módon a katonák segítettek megdönteni Salazar rezzenetlenül reakciós, több évtizedes uralmát. A mostani szavazás nyomán viszont nem utolsósorban az atlanti színeket képviselő katonák nézhetnek nagyobb bizakodással a jövőbe, ellentétben az új alkotmánytervezet szerint jogilag jóval kiszolgáltatottabb; bérből és fizetésből élő tömegekkel. Vasárnap kétségtelenül a jobboldal nyert csatát. De a belpolitika háborúja az új körülmények között is tovább folyik Portugáliában, és hosszabb távon elképzelhetők másfajta vasárnapok is. H. E. Amitől oly sokszor tartottak. amire oly sokszor figyelmeztettek az ország haladó erői, bekövetkezett Portugáliában ezen az emlékezetes vasárnapon: a jobboldali szociáldemokrata párt abszolút többséget szerzett a parlamenti választásokon. A nyolcmillió szavazó voksolásának előestéjén egy főváros környéki munkás-telepen Alvaro Cunhal, a kommunista párt főtitkára már előre jelezte: mivel a haladás erői megintcsak elmulasztották a valódi együttműködés történelmi lehetőségét, a jobboldal oly jelentős mértékben növelheti mandátumainak számát a kétszázötven tagú nemzetgyűlésben, hogy az így kialakult arány komolyan veszélyeztetheti az 1974- es áprilisi forradalom vívmányait. Ez a veszély kézzelfogható valósággá vált; ma már nem egyszerűen jóslat, hanem szinte bizonyosság, hogy az immár abszolút többség birtokában Anibal Cavaco Silva (a képen felvágja a győzelmi tortát), a szociálMihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap délelőtt a moszkvai Kremlben megbeszélést folytatott Nadzsibbal, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárával. Az afgán vezető vasárnap érkezett Moszkvába. A képen a repülőtéri fogadtatás pillanata Ki ült a fokot* autóban? Kuba küzdelme a CIÁ ellen Hírszerzés, elhárítás, kémek .. . Vegyes érzelmeket keltő szavak ezek általában mindenütt a világon. Kubában azonban a forradalom győzelme óta megtanultak szemérmeskedés nélkül együttélni e kifejezésekkel, bár távolról sem önszántukból. • Arról a titkos háborúról, amit a 'kubai elhárítás vív az amerikai Központi Hírszerző Hivatallal (ClA), 1959 óta ritkán lebben fel a fátyol. Ez következett be mégis most, július 6-án. A televízió váratlanul az esti föműsorban dokumentumfil- met tűzött műsorra. A filmet a kubai elhárítás szakemberei készítették rejtett kamerákkal. A négy „főszereplő” a havannai amerikai érdekképviseleti iroda négy beosztott diplomatája volt. Nem önszántukból vették részt a forgatáson, amely azt örökítette meg, hogy a fővárostól távolabb, különböző helyeken beszervezettnek vélt kubaiaknak helyezték el üzeneteket, utasításokat. Néhány nap múlva azután világossá vált, hogy a film nagyszabású felgöngyölítő akció nyitányát jelentette. A második „bomba” a hónap közepén robbant. Egyik este a tv-híradó után riporterek társaságában megjelent egy középkorú férfi, aki közölte: ő Antonio Garda, a kubai kereskedelmi flotta kapitánya, mellesleg 1978 óta a CIA ügynöke, húsz éve pedig a kubai belügyminisztérium' elhárításának hivatásos tisztje. Ezután módszeresen beszámolt arról, hogy „kettős ügynökként” miképpen hajtotta végre megbízatásait. Felsorolta, hogy az amerikai hírszerzés központjában a kubai gazdasági és társadalmi élet, a külkapcsolatók. a kiigazítási program, valamint a lakossági hangulat mely területei és összetevői iránt érdeklődnek különös előszeretettel. Beszámolója után kisebbfajta teherautó-rakományt kitevő olyan eszközt mutattak be. amelyet amerikai ügynökök csempésztek az országba. Diplomatatáskába vagy strandokon használatos hűtőtáskába' rejtett, műholdas összeköttetésre alkalmas adó-vevő berendezésektől a rejtjelezéshez szükséges, illetve az üzenetforgalom álcázásához használt eszközökig szinte minden szerepelt a bemutatón. Az elhárító tiszt elmondta, hogy a OIA változatlanul érdeklődik a kubai államfő, Fidel Castro mindennapos szokásai iránt. Castro személye külön fejezete az amerikai ügynökök és a kubai elhárítás harcának. Amikor Havanna valamelyik sugárút ján —• az eset nem túl gyakori — feltűnik egy kívülről átlátszatlan ablakú hatalmas fekete limuzin, amelyet elől, hátul és oldalról ablakokból kikandikáló fegyverekkel gyorsjáratú j kísérőkocsikban követnek a biztonságiak, minden havannai tudja, hogy ki ijl a fekete autóban. Az utcán bicikliző uralkodókról, vagy a gépkocsijukat maguk vezető politikusakról terjengő hírekhez szokott turista talán értetlenül szemléli a tovasuhanó kocsisort. A kubaiaknak kemény tapasztalat diktálja azonban azt, hogy a közismerten tiszteletben álló, nem egyszer bálványozott forradalmi vezetőt sokszoros biztonsági kordonnal vegyék körül. Kevés az olyan államférfi a történelemben, aki ellen any- nyiszor és olyan körmönfont módokon szerveztek volna merényleteket, mint őellene. A CIA-éllenes küzdelem — amint azt a Kubában most nyilvánosságra hozott adatok, a beépített ügynökök nyilatkozatai bizonyítják — folytatódik. Ebben a mérkőzésben persze Washington is igyekszik eredményt felmutatni. Legutóbb a kubai légierő volt tábornokának, Del Pinónak szökése kapcsán lelkendezhettek. Kubai részről — miközben elítélik az árulókat — azt hangsúlyozzák: ez az egész .kényes” téma nem is létezne, ha az Egyesült Államok őszintén hajlandó lenne rendezni a kapcsolatokat a szigetországgal, ha megszüntetné a felforgatást, a gazdasági blokádot, nem szőne merényletterveket és a kölcsönösen előnyös együttműködés útját keresné. Erre kubai részről számos — esetenként komolyan kompromisszumos — ajánlatot tettek az elmúlt esztendőkben, eleddig hiába. Amíg azonban a két ország viszonya nem fordul kedvezőbbre, aligha lehet számítani arra, hogy a fekete limuzin mellől elmaradnak a kísérők, és a friss tengeri szélnek utat engedve, leeresztik a golyóálló hátsó ablakokat. Fort Péter Havanna Tanácskozás Dél-Korea alkotmányáról Dél-Koreában a kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki tömörülés képviselői megkezdték a tanácskozásokat az új alkotmány kidolgozásáról. Az új alkotmány értelmében közvetlen szavazással választanák meg az ország elnökét a jelenlegi elektori rendszer helyett. A kormányalakításban közvetlenül érdekelt pártokkal, azaz szűkebb körben kezdte meg második konzultációs fordulóját ma Giovanni Goria, megbízott olasz Raif Dizdarevics jugoszláv külügyminiszter tegnap hivatalos baráti látogatásra Varhármak Tovább késik a NATO javaslata a hagyományos haderők össz-európai csökkentéséről tervezett tárgyalások tartalmi és formai kérdésedre. Ezt tükrözte a VSZ és a NATO tagállamainak szokásos hétfői tanácskozása, amelyre ezúttal a bécsi kanadai nagykövetségen került sor. A szocialista országok már korábban részletesen megfogalmazták elgondolásaikat a katonai biztonság- és biza- tomépítés, illetve a leszerelés kérdéseiről a helsinki folyamai keretében folytatandó tárgyalásokra. Sokhónapos késedelemmel, amely mögött elsősorban Washington és Párizs nézeteltérései állottak, a Nyugat a minap a bécsi utótalálkozón végre beterjesztette a maga elgondolásait. Ezek azonban nem térnek ki érdemben, részletesen a leszerelési tárgyalások mandátumára, így az e fórum előkészítéséről február óta folyó tanácskozások alig hoztak haladást. A július 27-én, szovjet nagykövetségen rendezendő következő forduló elé különös várakozással tekintenek: ez lesz ugyanis az utolsó, mielőtt megkezdődik a szeptemberig tartó nyári szünet az utótalálkozón. Amennyiben a NATO az utolsó ülésen végre .megfogalmazza konkrét elgondolásait, a résztvevők őszig felkészülhetnek az érdemi tárgyalásokra — ellenkező esetben azok tovább késnek. berális, szociáldemokrata és köztársaságpárti politiRuso- kat fogadta. Közölte, hogy ma a kereszténydemokratákkal és a szocialista pártiakkal tárgyal. sóba érkezett. Dizdarevicset Marian Orzechowski lengyel külügyminiszter hívta meg. Európában a meleget is, az esőt is sokallják A felső kép a holland tengerparton készült. Fagylalttal enyhítik szomjukat a napimádók. Az alsó képen az esőzések miatti földcsuszamlás döntött félig romba egy tarantói (Olaszország) szállodát. Kormányalakítási tárgyalások miniszterelmök. Először a IliVarsóban tanácskozik a jugoszláv külügyminisztor
