Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-20 / 169. szám

1987. július 20., hétfő

Somogyi Néplap

3

Tábortervek Cseszme-erdőn

A Minisztertanács közleménye

A Cseszme-erdei törökkút Közép-Európa egyedülálló vízi objektuma. A megszálló törökök által fúrt kút égetett agyagcsővezetéken látta el vízzel a három kilométernyire levő falut. A törökkoppányiaknak még 500 évet kellett várniuk, míg 1969-ben ismét vezetékes vizet kaptak. A török kút környéke azonban nemzedékek kedvenc kiránduló- helye maradt.

— Gyerekként én is ide jártam — emlékezett Cyenis Ferenc, a község pártvezetőségi titkára, a tábort építő társadalmi munka egyik szervezője. — Máig is ide jönnek a helybeli iskolások; a természet még érintetlen szigete ez, különleges növény- és madárvilággal. Ezért gondoltunk arra, még 1979-ben, hogy gyerekeink, nek játszási, sportolási alkalmat teremtünk itt, azután egyre nagyobb szabású tervek születtek.

— Mit jélent a törökkop- pányiaknak ez a tálbor?

— Elsősorban azt, hogy sokan, akik eddig nem is hallottak a faluról, most eljönnek és fölfedezik ezt a vidéket.

Az építés során többször adódtak váratlan nehézségek, amikor a helyi tsz segítsége nélkül nem léphettek volna tovább.

— Gépi munkákban, fuvarban segítettünk, mindabban, amit Kaposvárról nehezebb lett volna megoldani — mondta Matesz Pál elnök. — Ezeknél is fontosabb azonban, hogy 870 ezer forint értékű új területet vontunk be a művelésbe. Enél- kül az erdőgazdaság nem adhatta volna ót művelésre alkalmas területét táborépítés céljára a megyei KlSZ-bizottságnák. Az is sokat jelentett, hogy műszaki vezetőnk valamennyi versenytárgyaláson részt vett, s ötleteivel, javaslataival százezreket segített megtakarítani.

— Sokat dolgoztunk itt az alapozásnál és falazásnál

— mondta Mészáros József, a tsz 83 tagot számláló KlSZ-szervezeténék titkára:

— Első hívásra jött mindenki.

— Szép tábor épült, tény, de mégsem csak a törökkop- pányiaké.

— Ha bármilyen program van — ma este például diszkó lesz — jöhetünk ide. Ráadásul így máshonnan jött fiatalokkal is megismerkedhetünk.

— Milyen lesz a tábor kihasználtsága ?

— A nyár végéig egymást váltják a turnusok, s azután is folyamatosan lesz itt élet, hiszen ez a főépület téliesítve van — mondta Réder László táborgondnok. — A következő hetekben környezetvédő és néprajzos, valamint kisdobos-szaktáboroknak adunk otthont.

A hangulatos, összkomfortos „talpas házak” első lakói közt találtuk Csonka Gyöngyit és Neczer Ritát. Mindketten Nagyberkiből jöttek és a kaposvári városi KISZ-bizottság felkészítő táborán vettek részt.

— Együtt van itt a romantika és a kényelem; a baj csak az, hogy már vasárnap véget ér a táborozás. Nagyszerű közösség jött itt össze, s szívesen eltölte- nénk még vagy két hetet.

Sümegi Gyuláné, a helyi pávakör szólistája népviseletben jött el, s törökkoppá- nyi népdalókat énekelt, versenyre kelve az erdei madarak dalával.

Az ünnepség után a tsz- elnök arról beszélt, hogy néhány méterrel a tábor alatt termálvíz csörgedez. Ennek kapcsán óvatosan fogalmazott, szavai mégis sejtették, hogy a tábor a Csesz- me-erdő nyújtotta lehetőségek kihasználásának csak kezdetét jelenti.

Mindez Várnai Zseni néhány perccel előbb hallott versének egyik sorát juttatja eszembe: „Tanulj ámülni, hazám ifjúsága ...”

Bíró Ferenc

BÚZÁBAN A KOMBÁJN

Az arató fogadkozása

— „Belekóstoltunk” a búzába, és kint is maradtunk estig, mert ment a munka — meséli Torma Sándor, a főagronómus, miközben kiszáll a poros Nivából. Kora reggel van még, de már a földekről jön, akárcsak a soimogyjádi elnök, Tóth László. Hétvége ide. vagy oda, a földeken van ilyenkor mindenkinek a helye.

Az E—516-os fülkéjében Szárnyasi Józsefről csöpög az izzadság. Látja, rólam is ömlik a víz. Sajnál, de mit tehetne mást: ő megszokta, az alkalmi látogatónak pedig alkalmazkodnia kell.

— Ha kinyitnám az ajtót, annyi port, szemetet hordana be a szél, hogy csak na . ..

— Azt mondják, ülhetett volna a Olaais Domimatorra is. Az mégiscsak más: lég- kon dicionált.

— Minek? Erre az utolsó aratásra? Mert ez lesz az utolsó, komolyan mondom.

Az elnök jegyzi meg utóbb, hogy ez a mondat már sokszor elhangzott, de aztán — szerencsére — el is felejtették. Szárnyasi József a brigádban a legöregebb arató. 1960-ban ült először kombájnra, akkor,

amikor még volt aratópá- linka, és estére a téesz sört hozatott.

— Az SZK—3-asökkal más volt. Akkor még nem volt szárító, s két menetben arattunk. Levágtuk a rendet, hagytuk száradni, majd felszedjük csépelni. Hogy nehéz lett volna akkoriban? Elfelejtette már az ember. Inkább ettől a nyártól tartok; de ez lesz az utolsó. Gyorsan elfáradok, leülni meg nem tisztességes. Mit szólnának a többiek? Szégyellném is magamat. A következő aratás előtt elmegyek nyugdíjba. A fiamat, azt mondták, egészségi okok miatt, nem vették föli szerelőnek az . iskolába. De itt a vejem most is, folytathatja a családi hagyományt.

A veje, Birkás Béla a fordulónál a vágószerkezettel vesződik: sok gazt tekert föl a gép. Megjegyezném, hogy szép a napraf orgó meg a dudiva, de illetlen dolog lenne. Elég nagy az elnök meg Pánger Ferenc főága- zatvezető gondja.

— Húsz százalékkal több magot vetettünk el a kelleténél, s húsz százalékkal kevesebb kelt ki, mert száraz volt az ősz, kemény a tél, gyenge a tavasz. Egy éve azt néztük, hogy menynyi van még hátra, most meg éppencsak elkezdtük... A termés? Talán jó közepes.

Fehér István, a kombáj- nosok főnöke motorkerékpárral járja a határt. Figyel mindenre, s ha kell, intézkedik.

— Most négy kombájnnal dolgozunk. Két másik a magnak való borsót szedi, négy meg ott áll a gépudvarban. A szárító nem bír többet, mint amit ettől a négytől behordunk. De már készül a második szárítónk is!

— Amikor elkezdtük a második szárító gödrének a kisását, szikrázott a csákány, ahogy a földbe vágtuk, olyan száraz minden — veti közbe az elnök. — Évek óta nem volt elegendő eső, s ez meglátszik a föld mélyén.

Azt mondja Németh Zoltán, a másik E—516-os vezetője. hogy tovább nő a gaz, s a vége felé mind nehezebb lesz a munka.

Ress Antal hideg szódával kínálja az aratókat. A nyolcadikos fiú édesapja is vízhordó volt gyerekíkoráegyes fogyasztói árak, szolgáltatási díjak emeléséről és jövedelemkiegészítő intézkedésekről

A kormány határozatot hozott a gazdasági egyensúly javítása, a belső felhasználás mérséklése, a költségvetés hiánya és a fogyasztói ártámogatások csökkentése érdekében. Ezzel összefüggésben döntött egyes fogyasztói árak, szolgáltatási díjak emeléséről, illetve jövedelemkiegészítő intézkedésekről.

I.

1987. július 20-tól az alábbi fogyasztói árintézkedésekre kerül sor:

— A motorbenzin és gázolaj literenként 2 forinttal drágul. A 92 oktános mo'- torbenzin új ára például 22,00 forint lesz literenként, a gázolaj ára pedig 11,70 forintra változik.

— A háztartási energia- hordozók ára (díja) átlagosán 20 százalékkal nő. Ezen belül a szén ára átlagosan 23 százalékkal, a briketté 10 százalékkal, a kokszé 16 százalékkal, a tűzifáé 20 százalékkal, a háztartási tüzelőolajé 29 százalékkal, a propán-bután- és vezetékes gázé 17 százalékkal, a távhőszolgáltatásé 22 százalékkal, a villamos energiáé pedig átlagosan 18 százalékkal emelkedik. így például a Budapesten vásárolt háztartási (mosott) szén pályaudvari telepi fogyasztói ára 100 kilogrammonként 56,50 forintról 68,50 forintra, a dorogi briketté 94,00 forintról

102.50 forintra, a tűzifáé

97.50 forintról 117,00 forintra emelkedik. Budapesten a szilárd tüzelőanyagok házhoz fuvarozási díja 20 százalékkal nő. A háztartási tüzelőolaj literenkénti ára 6,20 forintról 8,00 forintra emelkedik. A szilárd tüzelőanyagoknál és a háztartási tüzelőolajnál a SZOT- tüzelőutadványok beváltási határideje 1987. december 31-ig meghosszabbodik. To- váhbi igények esetén a kibocsátott utalványok száma a SZOT kezdeményezésére növelhető. Az 5 kilogrammnál nagyobb töltési súlyú palackban a propán-bután gáz kilogrammonkénti ára a fűtési idényben 7,70 forint, a fűtési idényen kívül 5,60 forint lesz. A távfűtés légköbméteren.kónti díja 28,80 forintról 34,20 forintra, a táv-melegvízszolgálta- tás vízköbiméterenkénti díja pedig 13,50 forintról 14,70 forintra emelkedik. A villamos energia kilowattóránkénti díja országosan egységesen 25 fillérrel, a külön mért éjszakai áram tarifája kiilowatóránként 20 fillérrel drágul. A villamos energiánál és a vezetékes gáznál a felemelt díj a szeptember 20-a után leolvasott fogyasztásra érvényes.

— A dohányipari termékek fogyasztói ára differenciáltan, átlagosan 20 százalékkal emelkedik. A Kossuth és a Munkás ára csomagonként 2 forinttal növekszik. A fogyasztás zömét adó füstszűrös cigaretták ára csomagonként 2,50—3,50 forinttal, a licenc alapján gyártott füstszűrös cigarettáké 3,00—7,00 forinttal emelkedik.

— Átlagosan 19 százalékkal emelkedik a liszt és a sütőipari termékek fogyasztói ára. Ezen belül a finomliszt kilogrammonkénti fogyasztói ára 8 forintról 8,40 forintra változik. A kenyérfélék fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal, a péksüteményeké 32 százalékkal emelkedik. Így például egy kilogramm fehér kenyér új ára 9,60 forint, az Alföldi kenyéré 12 forint lesz, a zsömle és a kifli darabonkénti ára 90 fillérrel változik. Az egyéb péksütemények árai az átlagosnál nagyobb mértékben növekednek, például a 0,50 kilogrammos foszlós kalács új ára 19,00 forint lesz. A liszt és a sütőipari termékek árváltozása a munkahelyi előfizetéses, valamint a gyermek- és diákétkeztetésben a térítési díjakat általában nem érinti.

II.

A Minisztertanács a Szákszervezetek Országos Tanácsával konzultálva egyidejűleg döntött a nyugdíjak és egyéb ellátások kiegészítéséről is.

Havi 100 forinttal egészül ki a 70 éven aluliak nyugdíja. Így e körben az ez évi nyugdíjemelés minimálisan 280 forint lesz.

A 70 éven felüliek és a súlyosan rokkantak nyugdíját az évenkénti rendszeres emelés keretében a tervezett fogyasztói árszínvonal emelkedéséhez igazodóan kell növelni. Ezért ebben a körben az eddigi 8 százalékos, legalább 220 forintos emelés további 1 százalékkal, minimum 100 forinttal nő. Az érintettek 1987. évi összes nyugdíjemelkedése agusztus 1-jétől. tehát — a januári és az április összeg beszámításával — 9 százalék, minimum 320 forint lesz.

A nyugdíj mellett folyósított házastársi pótlék is kiegészül havi 50 forinttal.

Egyidejűleg 100 forinttal emelkednek a minimális nyugdíjak és szociális ellátások, továbbá az egyes ellátásokra való jogosultság szempontjából irányadó ösz- szeghatárok.

A családi pótlék összege gyermekenként havi 50 forinttal emelkedik, és ugyanilyen öszeggel nő a gyermek után járó jövedelem- pótlék is.

A gyermekgondozási segély mellett folyósított kiegészítés 500 forintról 600 forintra változik.

A felső- és középfokú oktatási intézmények hallgatóinak jövedelmpótléka havi 50 forinttal egészül ki.

Az ériintettek 1987 augusztusában már a kiegészített összegű ellátást kapják kézhez.

A Minisztertanács döntött a tanácsi rendkívüli szociális és nevelési segélykeret felemeléséről is.

Az intézmények működését szabályozó normáik központilag nem változnak.

(MTI)

Szükségszerű

lépés

Nem kívánt, de nem is váratlan döntés a most nyilvánosságra hozott s mától érvényes áremelés. Az év elején végrehajtott fogyasztói árintézkedések után újabbat ebben az évben .már nem tervezett a <kormány: a költségvetés egyensúlya az elmúlt hónapokban azonban nem úgy alakult, ahogyan terveztük, és ahogyan szerettük volna. A hiánynak ezt a mértékét semmiképpen nem lehet tovább tartani vagy különösen \növelni.

Elkerülhető lett volna a mostani áremelés, ha az év elejétől a terveknek megfelelően alakul a termelés és a vállalatok bevételeivel együtt a költségvetés bevételei is növekedtek volna. Azt, hogy nem így történt, mindenki tudja: szinte hónapról hónapra szó esett arról, hogy a gazdaság teljesítménye elmaradt a szükségestől is, a lehetőségektől is. Ebből a tényből pedig már következtetni lehetett arra, hogy — többek között — az egészségügyi, szociális ellátás színvonalának megtartása érdekében is — előbb vagy utóbb szükség lesz megfelelő lépésekre. Ezért mondjuk azt, hogy váratlannak semmiképpen sem nevezhetjük a mostani áremelést. Hiszen a célja az, hogy ia fogyasztást a termeléshez igazítsa s ezzel csökkentse a költségvetés hiányát. Egyúttal azonban ösztönöz is a takarékosabb, az ésszerűbb gazdálkodásra. Az energiahordozók mától többe kerülnek, és ez a tény minden bizonnyal nemcsak az egyéni, hanem a társadalmi fogyasztást is a \takarékosság irányába tereli.

A nem kívánt lépés megtételekor szociális intézkedéseket is hozott a kormány ■— s erről ugyancsak olvasni lehet a közleményben —, amelyek csökkentik azoknak a többletterhét, akik leginkább rászorulnak. Megtenni ezt csak költségvetési forrásokból lehetett.

ban; elküldte hát a gyereket, lássa egyszer a nagy munkát.

Az iskola konyháján kész az ebéd. Kalota Sándorné meg a többi asszony borsó- levest, sült oldalast, burgonyát és párolt káposztát adagol az éthordókba, hogy kivigyék a határba. Tudják, mennyit kell menni a napi tizenkét-tizennégy órát dol- gozókmalk. Hogyne tudnák:

Katlota Sándor is ott van az aratóik között.

Ma reggel Somogyjádról indítják az első étkezési- búza-szállíitmánydkat a kaposvári malomiba. Az aratók már új kenyérrel ünnepelhetnek az aratás végén, S leülhetnek a hirkapjjrkölt mellé is egy szusszanásra", mert' a munka tovább folytatódik.

Nagy Jenő