Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 168. szám Ára: 2,20 Ft 1987. július 18., szombat Moszkvában tárgyal a magyar kormányfő Találkoxó Gorbac&owal SHELL-KUTÁT NYITOTT AZ INTERAG RT. KAPOSVÁRON A negyvenedik „kagylós" Kétségek és tettek A forróságban vibrál a levegő, por és fanyar szal­maillat telepszik a gabona­táblákra. Kombájnok dübö­rögnek egyenletes ütemben, pótkocsis teherautók viszik a termést. Aratunk. Ahol teg­nap még sárga kalász rin­gott, ott ma a bálázók gön­gyölik a szalmát, s lehet, hogy estére, de legkésőbb holnap, megjelennek a talaj­munkáló gépek. Ez az az időszak, amikor egyik napról a másikra meg­változik a határ arculata. A külső szemlélő ezt látja. Az „egyik napról a má­sikra” a gazdálkodónak en­nél sokkal többet, mást je­lent. Az 1987-es aratáskor azt, hogy a sok kétség után most újabb izgalomra van ok. A rekkenő hőségben szin­te órák alatt ért kasza alá a gabona. A múlt pénteken többségében még zöld volt a búza szára, a hét elejére szinte egy csapásra minde­nütt sárgára száradt. A mezőgazdák mindig pa­naszkodnak — mondhatná bárki. Ha az eső esik, azt ki­fogásolják, ha jó, száraz ara­tóidő van, akkor az a bajuk. Csakhogy ez a „jó, száraz idő” ezúttal nagyon is el­lentmondásosan hat. Az tény, hogy igen ideális felté­telt biztosít a munkához, ko­ra reggeltől későig zökkenő- mentesen mehetnek a gépek, de az is tény, hogy a rek­kenő kánikula, a hirtelen érés nem adott módot arra, hogy a szemek kiteljesedje-, nek, megduzzadjanak. A hét közepétől mind több olyan véleményt lehetett hal­lani gyakorló szakemberek­től, hogy apadtak a szemek. Es bár a búzaaratás elején tartunk, jó néhányan úgy be­csülik, hogy a máról holnap­ra való beérés hektáronként három—öt mázsa veszteséget okozott. Ha csupán a hat­vannégyezer hektárnyi búzát tekintjük, hatalmas mennyi­ség ez! A% apadt szemek ellen nem lehet tenni. Nem lehet meg­hizlalni a kényszer-töpped- ten érett kalászokat. Ilyen helyzetben tenni csak egyet lehet: minél kisebb veszte­séggel kerüljön a magtárba, ami megtermett. Ez az egyet­len tényező a betakarításban, ami nem a külső körülmé­nyektől, hanem az embertől függ! A kombájnostól, aki meg­szabja a betakarítógép se­bességét, nem diktál olyan ütemet, hogy a szalmában ki- csépeletlen kalászok marad­janak. Nem restell időnként megállni, ellenőrizni, hogy a nyomában maradt szalma­csíkban mennyi a szem. Függ a szemet szállító gépkocsi­vagy traktorvezetőtől, aki nem úgy rakodik, hogy ga­bonával terített föld jelezze, hol kanyarodott. Függ a munkát közvetlenül irányító­tól, aki gondoskodik arról, hogy fólia takarja a szállító­eszköz réseit, hogy kilométe­rek hosszúságában ne legyen dúsan terített asztal az ég madarainak. Egyszóval számtalan apró, emberi gondoskodáson, törő­désen, felelősségen múlik, hogy a kilenc hónap óta sok kétség között „felnevelt” ter­més, melyet az utolsó pilla­natban újabb rossz hatás ért, minél kisebb veszteséggel kerüljön magtárba. Ma ezeket a napokat éljük. Ma ez a legfőbb feladat. Vörös Márta Grósz Károly, az MSZMP KB PB tagja, a Miniszterta­nács elnöke, pénteken a Szovjetunió kormányának meghívására baráti -munka- látogatásra Moszkvába érke­zett. A repülőtéren Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke üdvö­zölte a magyar kormányfőt. Jelen volt több más hiva­talos személyiség és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Mihail Gorbacsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára pénteken találkozott Grósz Károllyal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökével, aki baráti munkalátogatáson tartózkodik a Szovjetunió­ban. A megbeszélésen véle­ményt cseréltek az MSZMP és az SZKP időszerű felada­Dr. Korom Mihály elnök­letével tegnap ülés* tartott az Alkotmány j-ogi Tanács. Dr. Kereszti Csaba, a tanács titkára tájékoztatta az üilés résztvevőit a Lengyel Al­kotmánybíróság küldöttsé­gének magyarországi láto­gatásáról. Dr. Korom Mihály az ál­tala vezetett országgyűlési küldöttség afrikai útjáról adott tájékoztatást. Magyar parlamenti küldöttség első alkalommal járt a Zöld-foki Köztársaságban, Angolában és Zimbabwében. A meglá­togatott országok vezetői hangoztatták, hogy szeret­nék rendszeressé tenni a hasonló -találkozásokat, mert parlamenti munkájukban -még kevés tapasztalattal rendelkeznek, s a törvény­hozó testületók tevékenysé­gében, a parlamenti demok­rácia fejlesztésében elsősor­ban a szocialista országok tapasztalatait szeretnék fel­feefejeződtek a felvételi vizsgák, az egyetemek és főiskolák a napokban -érte­sítik a jelöltöket a felvételi bizottság döntéséről. A fel­lebbezésekét, illetve a to­vábbtanulással kapcsolatos esetleges kérelmeket a dön­tésről szóló határozat kéz­hezvételét követő nyolc na­pon belül, de legkésőbb jú­lius 31-ig -kell eljuttatni a felsőoktatási intézmények­hez. Azok az elutasított pá­lyázók, akik ma-gas pontszá­mot értek el, ugyancsak jú­lius 31-ig adhatják be átirá­nyítási kérelmüket azon in­tézményekbe, ahol a felvéte­li feltételek és tárgyak a vizsgájukkal megegyezőék voltak. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda összesítette a vizsgák eredményeit, a fel­sőoktatás ezzel kapcsolatos számadatait. Az idén mint­egy 44 ezren jelentkeztek az egyetemek és főiskolák nap­pali tagozataira, amelyeken tairól, érintették a magyar— szovjet gazdasági és tudomá­nyos-műszáki együttműködés néhány kérdését. A Szovjetunióban folyó át­alakításról szólva Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy az SZKP KB júniusi ülése határozatainak elvi je­lentőségük van a gazdasági, politikai és szociális átalakí­tás meggyorsítása, a szovjet társadalom demokratikus alapjainak megszilárdítása, valamint a demokratikus kezdeményezéseknek a szov­jet társadalomban való átfo­gó elmélyítése szempontjá­ból. Az SZKP rendelkezik immár az átalakítás átfogó koncepciójával, mélyebben érti e folyamat dialektikáját és törvényszerűségeit. Ennek alapján radikális reform bontakozik ki a meghatáro­zó jelentőségű gazdasági te­rületen. Az SZKP ennek so­rán figyelmesen tanulmá­dekflőditek a törvényelőké- szíttéis,^ a lakossággal való kapcsolattartás formái, a választási rendszer — ezen belül a 'kettős-, illetve a töb­bes jelölés — tapasztalatai, valamint a nemzetközi szervezetekben való részvé­telük iránt. A magyar or­szággyűlés küldöttségének afrikai útján- a politikai, gazdasági, t-ánsadalmi törek­vések jobb megismerése hozzájárult a parlamenti együttműködés továbbfej­lesztéséhez, a Magyar Nép- köztársaság és a meglátoga­tott országok kapcsolatai­nak erősítéséhez — állapí­totta meg a testület. Dr. Takács Imre, az Al­kotmányjogi Tanács tagja tájékoztatta az ülésen részt-, vevőket az európai alkot­mánybíróságok Lisszabon­ban tartott hetedik konfe­renciájáról. ezúttal 17100 elsőéves hall­gató, kezdheti meg ősztől ta­nulmányait. A korábbi évek­hez hasonlóan igen magas volt a tudományegyetemekre — elsősorban a bölcsész és jogi karokra — pályázók száma. Az ELTE Bölcsészet­tudományi Karára például 4,7-szer, jogi karára 4,3-szor többen szerettek volna 'be­jutni, mint amennyi -felve­hető. A budapesti bölcsész­kar csaknem valamennyi szakán százon felül alakult a ponthatár. örvendetesen tovább nőtt a tanár- és -tanítóképző fő­iskolákra jelentkezők száma: ezekbe átlagosan két és fél­szeres volt a túljelentkezés. A tanárképző főiskolák nap­pali tagozatain 80 és 90 kö­zött váltakozott a pontha­tár. A tavalyihoz képest emel­kedtek a pontszámok a ter­mészettudományi karokon. A budapesti, a szegedi és a-Ha valaki nem tudná hát most szerezzen róla ismere­teket: a világszerte ismert Shell benzinkúth álázat jel­képe nem valamiféle kitalá- oió, hanem valóban élnék a tengerben ilyen szabályos formájú, szimmetrikusan barázdált kagylók, egyes partszakaszokon ezerszámra gyűjtögethető a sokféle szí­nű Shell kagylóhéj. Kaposváron tegnap meg­nyitották az ország negyve­Az adórendszer korszerűsí­tésének céljairól tartottak sajtótájékoztatót tegnap a Pénzügyminisztériumban. Kollarik István főosztályve­zető elmondta, .-hogy a terve­zett változások nemcsak adórendszerünk korszerűsí­tését, hanem adó- és árrend­szerünk egyidejű reformját szolgálják. Az új adórend­szer bevezetése nem egysze­rűen technikai különbséget jelent a korábbiakhoz képest az elszámolásban, hanem új feltételeket is teremt a gaz­dasági automatizmus, me­chanizmus érvényesítéséhez. A tervezett intézkedések egyik lényeges eleme, hogy az adórendszer a piaci ver­senyben egyenlő feltételeket debreceni tudományegyete­meken 90—110 közötti pont­határ jött létre. A műszaki felsőoktatásban továbbra is az építész, il­letve a villamosmérnöki szakterületen volt a legma­gasabb a színvonal 106, il­letve 104 ponttal. Több éves tapasztalat, hogy folyamatosan nő az ér­deklődés a közgazdasági és gazdasági jellegű felsőokta­tási intézmények iránt. A Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetemre példá­ul ezúttal csaknem három­szoros volt a túljelentkezés, 106 pontos határral. Hagyományosan -magas szintű volt az orvosi egyete­mekre pályázók fel-készültsé­ge. Az általános orvosi ka­ron Budapesten és Debre­cenben 108, Pécsett és Sze­geden 107 volt, a négy fog­orvosi karon pedig 104 és 108 között alakult ki a pont^ határ. nedli-k „kagylós” benzinkút- ját. A hazai Shell-kutak többségét az Interag Rt. működteti, a kaposvárinak is ez a külkereskedelmi cég a gazdája. A megnyitó ünnepségen Viízkocsil Vilmos, az In­terag hálózati vezérigazgató- helyettese köszöntötte a vendégeket. Papp János, a Kaposvári Városi Tanács elnöke vette teremt az állami vállalatok, a szövetkezetek és a magán­vállalkozások között. Az új adórendszer másik fontos célja, hogy a korábbiaknál kedvezőbb feltételeket, na­gyobb mozgásteret biztosít­son a vállalatoknak fejlődé­sükhöz, erősödjék a gazdál­kodó szervezetek nyereség­től függő differenciálódása. Ennek érdekében egysze­rűsítik a vállalatok adózási rendszerét, s a mostani szá­mítások szerint az eddigiek­nél körülbelül 170 milliárd forinttal kevesebbet kéül majd befizetniük a költség- vetésbe. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy minden vál­lalat a korábbiaknál kedve­zőbb helyzetbe kerül; az egyes ágazatok, vállalatok helyzete egymástól igen el­térően alakulhat. A számítá­sok szerint azoknak a válla­latoknak a jövedelmezősége fog emelkedni, ahol ma is hatékonyan, nyereségesen gazdálkodnak, de ahol már most is érződnek a -bajok, ott a változások valószínű­leg tovább élezik a problé­mákat, A nehéz helyzetben levő vállalatok talponma-ra- dásufchoz nem számíthatnak majd az eddigiekhez hason­ló állami segítségre, mert a tervezett intézkedések csak úgy tudják beváltani a hoz­zájuk fűzött reményeket, ahogyan sikerül leépíteni a különféle támogatásokat, kedvezményeket. Adórendszerünk korsze­rűsítése szorosan összekap­csolódik az árreformmal, át­rendeződik a termelői szféra á-rszintje, áraránya, s ugyan­akkor a fogyasztói árszint- ben és ármechanizmusban is lesznek változások. A cél, hagy a termelői és a fo­gyasztói árak szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz. A mostani tervezett intézke­dések tudajdonképpen an­nak az árelvnek a tényleges megvalósítását jelentik, át a vezérigazgató-helyet­testől a töi-tőáltomás kulcsát, s ezután átadták rendelte­tésének az új létesítményt. Az első vásárló — egy meg­lehetősen öreg Zsiguli tu­lajdonosa — ingyen tankolt, a kút vezetője jó utat kí­vánt neki az Interag Rt. ne­vében. A Shell benzinkutat la­punk harmadik oldalián mu­tatjuk be Olvasóinknak. aAelyet még 1966-ban hir­dettek meg: legyenek ará­nyosak az árak a ráfordítá­sokkal — mondatta. A tervezett intézkedések ellenérzéseket keltenek a la­kosság körében, mert attól tartanak az emberek, hogy az árreform hatására csök­ken életszínvonaluk, Az adórendszer változása ön­magában nem hozhatja ma­gával az életszínvonal rom­lását — jegyezte meg —, ez a kérdés sokkal inkább ösz- szefügg gazdaságunk mai helyzetével, azzal, hogy a mai túlfogyasztást az egyen­súly további veszélyeztetése nélkül már nem lehet finan­szírozni. Az adórendszer változta­tása fontos- feltétel a gazda­sági-társadalmi kibontako­zási program megvalósításá­hoz, gazdasági mechaniz­musunk továbbfejlesztésé­hez, mert világosabbá vál­nak a gazdaságossági viszo­nyok. Megvalósításának eredményeissége attól is függ, hogyan korszerűsítjük tovább piaci mechanizmu­sunkat és gazdaságirányítá­sunk rendszerét, illetve a változások milyen követke­zetességgel tükröződnek a gazdaságpolitikai döntések­ben. A társadalmi viták célja egyfajta érdekegyeztetés, társadalmi közmegegyezés kialakítása. Erre szükség is van, az új adórendszer azon­ban csak egy bizonyos hatá­rig képes befogadni a kü­lönféle kedvezményeket, kompromisszumokat, mert azon túl már megváltozna eredeti jellege — tette hoz­zá. Az adórendszer kidolgozá­sának folyamatáról Kollarik István úgy tájékoztatott, hogy bár bizonyos elemek még változhatnak, magát a koncepciót már kimunkál­ták. (Folytatás a 2. oldalon.) AZ ALKOTMÁNYJOGI TANÁCS ÜLÉSE használni. Különösen ér­17100 elsőéves hallgató Sajtótájékoztató az adórendszer korszerűsítéséről Űj feltételeket teremt

Next

/
Oldalképek
Tartalom