Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

Somogyi Néplap 1987. július 16., csütörtök Közlemény Bohuslav Chnoupek t és Várkonyi Péter tárgyalásairól (Folytatás az 1. oldalról) kedvező folyamatban ki­emelkedő szerepet játszanak a két testvérpárt főtitkárai, Kádár János és Gustáv Hu- sák rendszeres megbeszélé­sei. A gazdasági együttműkö­désben elért eredmények jó alapot nyújtanak a további fejlődésihez, az árucsere-for­galom bővítéséhez. További erőfeszítésekre van szükség a termelési és a műszaki-tudo­mányos együttműködés kor­szerű formásnak szélesebb körű alkalmazása érdeké­ben. A megbeszéléseken átte­kintették és jónak értékelték a kapcsolatok helyzetét a kultúra, a tudomány, az ok­tatás, az egészségügy és a tömegtájékoztatás terüle­tén. A lenini nemzetiségi po­litika érvényesítése, a két ország népei és nemzetiségei haladó hagyományainak ápo­lása, valamint a nemzetisé­gi területen való együttmű­ködés hatékonyan hozzájárul a két ország kapcsolatai­nak gazdagításához és el­mélyítéséhez. A külügyminiszterek mél­tatták a Varsái Szerződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületé berlini ülésé­nek hozzájárulását a nem­zetközi béke és biztonság megszilárdításához, az együttműködés fejlesztésé­hez, a kedvező világpolitikai irányzatok elmélyítéséhez. Síkra szálltak a szocialista országok kezdeményezésé­nek előmozdításáért egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtése ér­dekében. Támogatásukról biztosí­tották a Szovjetunió leszere­lési javaslatait, azt a törek­vését, hogy a reykjavíki ta­lálkozó eredményei alapján elérje az európai közepes hatótávolságú és harcászati- hadműveleti rakéták meg­semmisítését. Várkonyd Péter és Bo­huslav Chnoupek, állást fog­lalt a bécsi utótalálkozó eredményes befejezése mel­lett. Szorgalmazták az euró­pai fegyveres erők és ha­gyományos fegyverek csök­kentésével kapcsolatos tár­gyalások mielőbbi megkez­dését. A magyar fél támo­gatja a vegyi fegyver-mentes övezet, illetve atomfegyver­mentes folyosó létrehozásá­ra vonatkozó javaslatot, Több mint KO halálos és kétszáz sebesült áldozata volt a pakisztáni Karacsiban a keddi véres bombamerényieteknek. A képen: az egyik színhely a robbanás után (Telefotó: — AP—MTI—KS) Esély a rendezésre Igazi meglepetést aligha jelenthetett mégis jóleső meg­nyugvással fogadható az a Kabulból érkezett jelentés, amely szerint az afgán kor­mány újabb fél évvel meg­hosszabbította a fegyveres harcot vívó ellenzéki erők­nek felajánlott egyoldalú tűzszünetet. Az előjelek, az előzetes nyilatkozatok ugyan kétségtelenül arra utaltak, hogy a kormányzatnak fel­tett szándéka az év elején meghirdetett, s azóta is áll­hatatosan követett nemzeti megbékélési politika folyta­tása — márpedig a fegyver­nyugvás határidejének mos­tani kiterjesztése logikusan illeszkedik ehhez az irány­vonalhoz —. mégis fennállt annctk veszélye, hogy a kor­mányellenes gerillacsopor­tok meg-megújuló támadá­sai lehetetlenné teszik a tűzszüneti javaslat megis­métlését. A kabuli bejelentés tehát eloszlathatta ezeket az ag­gályokat. Mi több, az a koalíciós indítvány, amelyet szintén Nadzsib pártfőtitkár terjesztett elő rádió- és té­vébeszédében, világosan jel­zi: a hivatalos kormányzat komolyan veszi a hatalom megosztására tett javasla­tait, s változatlanul várja az ellenzéki vezetők pozitív válaszát e kezdeményezésre. Az eddigi felelet a jórészt pakisztáni területről tevé­kenykedő ellenforradalmi csoportoktól általában a merev elutasítás volt, ám Nadzsib bejelentése épp ezt az ellenállást van hivatva Váttörni. A pártfőtitkár — most először — konkrét mi­niszteri posztokat ajánlott fel a korábbi rendszer egyes . politikusainak, törzsi, vallá­si és üzleti személyiségek­nek. Nem vitás tehát, hogy a kabuli kezdeményezés újabb esélyt kínál a rendezésre, arra, hogy az évek óta tar­tó véres konfliktus közelebb jusson a megoldáshoz. Két nyitott kérdés marad ezek után, ami a jelek szerint a kibontakozás lehetőségét el­dönti. Az egyik az ellenzéki erőket támogató külföldi kormányzatok, mindenek­előtt az Egyesült Államok és Pakisztán reagálása, hi­szen a külső segítség eset­leges csökkenése nyilvánva­lóan növelné az ellenforra­dalmi csoportok kompro­misszum-készségét. A másik pedig az e csoportokon be­lül zajló küzdelem kimene­tele: azok az áramlatok ke­rülnek-e felül, amelyek a Kabullal korlátozott együtt­működést, vagy azok, ame­lyek a további határozott elzárkózást hirdetik? Az ugyanis sajnos tagadhatat­lan, hogy az ellenzék szá­mos képviselője épp azért utasítja el az ismétlődő ka­buli gesztusokat, mert sze­mük előtt korántsem a ha­talom részleges megosztása, hanem annak teljes meg­szerzése lebeg. Sz. G. amelynek Csehszlovákia társszerzője. Szorgalmazzák az államok közötti gazdasági és keres­kedelmi együttműködés akadályainak felszámolását, fellépnek az emberi jogok teljes körű érvényesítésé­ért. Támogatják a humani­tárius együttműködéssel fog­lalkozó moszkvai konferen­cia megrendezésére vonat­kozó szovjet javaslatot. A szívélyes, elvtársi lég­körű, a teljes egyetértés és nézetazonosság jegyében megtartott tárgyalások hoz­zájárultak a két szomszédos szocialista ország népei kö­zötti barátság elmélyítésé­hez. Bohuslav Chnoupek cseh­szlovákiai látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. Francia­iráni viszály Az iráni hatóságok ked­den Franciaország teheráni konzulját kémtevékenység­gel gyanúsították meg és ki­hallgatás végett egy iszlám forradalmi bíróság elé idéz­ték. A párizsi külügyminisz­térium alaptalannak minősí­tette az iráni vádakat. Meg­figyelők szerint a két ország elmérgesedő viszálya már a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetősé­gét vetiti előre. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség híradása szerint az isz­lám forradalom ügyésze azért alkarja kihallgatni Paul Torri konzult, mert „kémte­vékenységgel, szökésben le­vő ellen forradalmárok segí­tésével, kábítószer, régisé­gek és deviza csempészésé­ben való részvétellel” vádol­ja. A jelentés szerint Torri ügyében több személyt letar­tóztattak, állampolgárságu­kat az ÍRNA nem közölte. A párizsi külügyminisz­térium kategorikusan visz- szautasította a konzul ellen felhozott iráni vádakat, s‘ egyúttal hangot adott an­nak a nézetének, hogy e vá­daskodások révén Irán pá­rizsi nagyikövetsége tolmá­csának ügyével „párhuza­mos esetet akar kreálni”. Mint ismeretes, a két or­szág éleződő viszályát az váltotta ki, hogy egy fran­cia vizsgálóbíró a múlt évi párizsi merénylethuMámmal kapcsolatban 'tanúként ki akarja hallgatni Irán párizsi nagykövetségének tolmá­csát, aki azonban az idézés óta nem hajlandó elhagyni a követség! épületet. Az iráni nagykövetségnél azóta a rendőrség minden érkező és távozó személyt igazoltat. Ötpárti vagy strandkormány? Nem hiaba tartják kisza- m í t ha tatl anna k a helyzet- elemzők Itália politikáját: lám, most is alapos megle­petéssel szolgált Róma. A június közepén tartott, előbbre hozott választások után úgy tűnt, rendkívül nehéz lesz megalakítani az új kormányt. Eleinte — de már a választási hadjárat idején —, heves bírálat érte a korábbi ötpárti koalíciót, amelynek föl támasztására nem sok esély kínálkozott. Még a korábbi koalíciós partnerek: a keresztényde­mokraták, a szocialistáik, a republikánusok, a szociál­demokraták és a liberálisok berkeiből is — persze más­más hangsúllyal — ostoroz­ták a pemtapartio-t, mond­ván, új többséget kell kiala­kítani. Craxi, a szocialisták vezére, akinek a nevéhez több mint három és fél éves kétségkívül sikeres kormány elnökség fűződik, egyszerűen hallani sem akart az általa fölrúgott szövetség újjáteremtóséről. Ám a római boszorkány- konyha politikai főztjébe gyakran adagolnak váratlan fűszereket. Így történt ez most is. A szocialisták pél­dául tapasztalhatták, hogy nem elegendő győztesen ki­kerülni a választásokból. Hasztalan követelőztek, a tizedik törvényhozási ciklus fontos posztjainak egyikét sem kaparintották meg. A parlament elnöke ismét — — ezúttal harmadszor — a kommunista párti Nilde Jotti lett, annak ellenére, hogy az OKP június 14—15-én érzékeny veszteséget szen­vedett. A szenátus élére pe­dig a republikánus Giovan­ni Spadolini került, noha az ő pártját sem kísérte siker a választásokon. Eközben a szókimondó és rendkívül ambiciózus Craxi — aki pedig maga is mestere a mediterrán politika finom cseleinek — taktikázása most nem vált be. Hiába srófolta egyre magasabbra Giovanni Goria megbízatása meglepetés egy esetleges újabb szövet­ség árát, a Piazza del Ge- sún, a kereszténydemokrá- oia székházában feltűnő hig­gadtsággal kezelték a szo­cialisták meg-megújuló vá­daskodásait, s még az sem váltott ki belőlük ingerült­séget:, hogy Craxi húzta-ha- lasztotta eszmecseréjét fő­titkárukkal, Ciriaco De Mi- tával a leendő kabinet meg­alakításáról. Annyit már a választáso­kat megelőzően érzékelni lehetett, hogy De Mitáék keményen megbüntetik a szocialistákat Craxi szósze­gése miatt. A szocialista politikus ugyanis annakide­jén — megállapodása elle­nére — nem volt hajlandó átadni a stafétabotot. A közelmúlt napok ta­nácskozásai alapján min­denki azt várta, hogy Fran­cesco Cossiga államfő — maga is kereszténydemokra­ta politikus — De Mitát bízza meg az új kabinet megalakításával. Nem így történ/t. A köztársasági el­nök Giovanni Goriát, az előző kormány kincstárügyi miniszterét hívatta a Quiri- nale-palotába, hogy fölkér­je a kormányalakítás bo­nyolult feladatára. Aligha­nem Goniát is meglepetés­ként érte a megbízás: csa­ládjával Pár mában nyaralt a most 44 éves politikus. O volt az előző három kor­mány legfiatalabb miniszte­re. Nehén lenne eldönteni, vajon Cossiga választása taktikai okokból történt-e. Meglehet, azért küldték Go­riát a szorítóba, mert szá­molnák azzal, hogy a szo­cialisták meghiúsítják az első kereszténydemokrata próbálkozást a kabinet megalakítására. Az igazság­hoz tartozik, hogy az új összetételű törvényhozás pártközi számaránya nem teszi lehetővé a szocialis­ták mellőzését: tartós több­ség csakis velük jöhet lét­re. Átmenetinek szánják a következő kormányt? Ró­mában ezt a lehetőséget sem zárják ki. Végtére is közeleg a ferragosto, a nagy nyári vakáció ideje, s ez még a kormányalakítással járó huzavonával szemben is elsőbbséget élvez a Tiberis partján. Arra ugyanis meg­lehetősen csekély az esély, hogy néhány nap alatt ép­kézláb kormányprogramot dolgozzanak ki és fogadja­nak el. Goria úgynevezett strandikormánya őszig el­odázná a döntéseket — vé­lik egyes megfigyelők. Ám az sem lehetetlen, hogy a kereszténydemókra- ták berkeiben az utóbbi na­pokban rendkívül nyomaté­kosan követelt erős és. tar­tós, netán az ötéves tör- vényh ozása ciklus teljes idő­tartamára' szánt kormány körvonalazódik a fiatal technokrata szorítóba állí­tásával. Nyilvánvaló, hogy Gio­vanni Goria az ötpárti koa­líció új alapokra helyezésé­ről kezd majd tárgyaláso­kat a korábbi szövetsége­sekkel. A republikánusok, a liberálisok és a szociálde­mokraták egytől egyig meg­gyengültek a választásokon. Ha támasztanak is bizonyos feltételeket, részvételi szán­dékuk nem lehet kétséges az új kormányban. A mér­leg nyelve ezúttal (is) a szo­cialista párt. Craxi aligha­nem borsos árat szab a csatlakozás fejében. Talán csak azt nem mérlegeli kel­lőképpen, hogy- ezúttal a kereszténydemokraták az erő pozíciójából irányíthat­ják az alkudozást. • Gyapay Dénes Washingtoni bejelentés szerint egy héten bel ül várható, hogy az Egyesült Államok zász­lója alatt hajózhat tizenegy kuvaiti olajszállító hajó a Perzsa (Arab)-öbölben. A képen: az egyik hajó Khor Fakkan kikötőjében. (Telefotó: — AP—MTI—KS) Hírek a világból — Tűzriadó. A brightoni Grand Hotelben, az angol tengerparti üdülőváros lu­xusszállodájában keddre virradóra megszólaltak a ri­asztócsengők, tüzet jelezve II. Hasszán marokkói ural­kodó lakosztályában. A tűz­fészek után kutató személy­zet megállapította: a lakosz­tályt betöltő sűrű gomolyag azokból az edényekből árad, amelyekben a király vendé­geivel tömjént füstölt. Az érzékeny szerkezet a jelek szerint képtelen volt különb­séget tenni a közönséges és megszentelt füst között. — /Túszejtés a vonaton pa­pírvágó késsel. Egy fiatal svéd nőt ejtett túszul kedd­re virradó éjjel egy papír­vágó késsel felfegyverzett férfi a Párizs—Stockholm között közlekedő expressz­vonat utolsó kocsijában. A vagont lekapcsolták és a ha­tóságok tárgyalni kezdtek a túszszedővel. A belga rend­őrségnek a férfit sikerült ár­talmatlanná tenni, a nő sér­tetlenül megmenekült. Ké­sőbb megálapították, a túsz- szedő Szomáliái származású dán állampolgár. Állítása szerint Franciaországban inzultáilták és kártérítést akart követelni. — Politikai bűnözés. Ju­goszláviában. A jugoszláv szövetségi statisztikai inté­zet felmérése szerint a poli­tikai bűnözés csak 0,2 szá­zalékát teszi ki az ország­ban elkövetett összes bűn- cselekménynek. Tavaly 296 ítéletet hoztak politikai bűn- cselekmény elkövetéséért, 47-tel többet, mint 1985-ben. Leggyakoribb politikai bűn- cselekmény az ellenséges propaganda folytatása és a nemzeti önérzet megsértése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom