Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-16 / 166. szám
Somogyi Néplap 1987. július 16., csütörtök Közlemény Bohuslav Chnoupek t és Várkonyi Péter tárgyalásairól (Folytatás az 1. oldalról) kedvező folyamatban kiemelkedő szerepet játszanak a két testvérpárt főtitkárai, Kádár János és Gustáv Hu- sák rendszeres megbeszélései. A gazdasági együttműködésben elért eredmények jó alapot nyújtanak a további fejlődésihez, az árucsere-forgalom bővítéséhez. További erőfeszítésekre van szükség a termelési és a műszaki-tudományos együttműködés korszerű formásnak szélesebb körű alkalmazása érdekében. A megbeszéléseken áttekintették és jónak értékelték a kapcsolatok helyzetét a kultúra, a tudomány, az oktatás, az egészségügy és a tömegtájékoztatás területén. A lenini nemzetiségi politika érvényesítése, a két ország népei és nemzetiségei haladó hagyományainak ápolása, valamint a nemzetiségi területen való együttműködés hatékonyan hozzájárul a két ország kapcsolatainak gazdagításához és elmélyítéséhez. A külügyminiszterek méltatták a Varsái Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé berlini ülésének hozzájárulását a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához, az együttműködés fejlesztéséhez, a kedvező világpolitikai irányzatok elmélyítéséhez. Síkra szálltak a szocialista országok kezdeményezésének előmozdításáért egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtése érdekében. Támogatásukról biztosították a Szovjetunió leszerelési javaslatait, azt a törekvését, hogy a reykjavíki találkozó eredményei alapján elérje az európai közepes hatótávolságú és harcászati- hadműveleti rakéták megsemmisítését. Várkonyd Péter és Bohuslav Chnoupek, állást foglalt a bécsi utótalálkozó eredményes befejezése mellett. Szorgalmazták az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverek csökkentésével kapcsolatos tárgyalások mielőbbi megkezdését. A magyar fél támogatja a vegyi fegyver-mentes övezet, illetve atomfegyvermentes folyosó létrehozására vonatkozó javaslatot, Több mint KO halálos és kétszáz sebesült áldozata volt a pakisztáni Karacsiban a keddi véres bombamerényieteknek. A képen: az egyik színhely a robbanás után (Telefotó: — AP—MTI—KS) Esély a rendezésre Igazi meglepetést aligha jelenthetett mégis jóleső megnyugvással fogadható az a Kabulból érkezett jelentés, amely szerint az afgán kormány újabb fél évvel meghosszabbította a fegyveres harcot vívó ellenzéki erőknek felajánlott egyoldalú tűzszünetet. Az előjelek, az előzetes nyilatkozatok ugyan kétségtelenül arra utaltak, hogy a kormányzatnak feltett szándéka az év elején meghirdetett, s azóta is állhatatosan követett nemzeti megbékélési politika folytatása — márpedig a fegyvernyugvás határidejének mostani kiterjesztése logikusan illeszkedik ehhez az irányvonalhoz —. mégis fennállt annctk veszélye, hogy a kormányellenes gerillacsoportok meg-megújuló támadásai lehetetlenné teszik a tűzszüneti javaslat megismétlését. A kabuli bejelentés tehát eloszlathatta ezeket az aggályokat. Mi több, az a koalíciós indítvány, amelyet szintén Nadzsib pártfőtitkár terjesztett elő rádió- és tévébeszédében, világosan jelzi: a hivatalos kormányzat komolyan veszi a hatalom megosztására tett javaslatait, s változatlanul várja az ellenzéki vezetők pozitív válaszát e kezdeményezésre. Az eddigi felelet a jórészt pakisztáni területről tevékenykedő ellenforradalmi csoportoktól általában a merev elutasítás volt, ám Nadzsib bejelentése épp ezt az ellenállást van hivatva Váttörni. A pártfőtitkár — most először — konkrét miniszteri posztokat ajánlott fel a korábbi rendszer egyes . politikusainak, törzsi, vallási és üzleti személyiségeknek. Nem vitás tehát, hogy a kabuli kezdeményezés újabb esélyt kínál a rendezésre, arra, hogy az évek óta tartó véres konfliktus közelebb jusson a megoldáshoz. Két nyitott kérdés marad ezek után, ami a jelek szerint a kibontakozás lehetőségét eldönti. Az egyik az ellenzéki erőket támogató külföldi kormányzatok, mindenekelőtt az Egyesült Államok és Pakisztán reagálása, hiszen a külső segítség esetleges csökkenése nyilvánvalóan növelné az ellenforradalmi csoportok kompromisszum-készségét. A másik pedig az e csoportokon belül zajló küzdelem kimenetele: azok az áramlatok kerülnek-e felül, amelyek a Kabullal korlátozott együttműködést, vagy azok, amelyek a további határozott elzárkózást hirdetik? Az ugyanis sajnos tagadhatatlan, hogy az ellenzék számos képviselője épp azért utasítja el az ismétlődő kabuli gesztusokat, mert szemük előtt korántsem a hatalom részleges megosztása, hanem annak teljes megszerzése lebeg. Sz. G. amelynek Csehszlovákia társszerzője. Szorgalmazzák az államok közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés akadályainak felszámolását, fellépnek az emberi jogok teljes körű érvényesítéséért. Támogatják a humanitárius együttműködéssel foglalkozó moszkvai konferencia megrendezésére vonatkozó szovjet javaslatot. A szívélyes, elvtársi légkörű, a teljes egyetértés és nézetazonosság jegyében megtartott tárgyalások hozzájárultak a két szomszédos szocialista ország népei közötti barátság elmélyítéséhez. Bohuslav Chnoupek csehszlovákiai látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Franciairáni viszály Az iráni hatóságok kedden Franciaország teheráni konzulját kémtevékenységgel gyanúsították meg és kihallgatás végett egy iszlám forradalmi bíróság elé idézték. A párizsi külügyminisztérium alaptalannak minősítette az iráni vádakat. Megfigyelők szerint a két ország elmérgesedő viszálya már a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét vetiti előre. Az ÍRNA iráni hírügynökség híradása szerint az iszlám forradalom ügyésze azért alkarja kihallgatni Paul Torri konzult, mert „kémtevékenységgel, szökésben levő ellen forradalmárok segítésével, kábítószer, régiségek és deviza csempészésében való részvétellel” vádolja. A jelentés szerint Torri ügyében több személyt letartóztattak, állampolgárságukat az ÍRNA nem közölte. A párizsi külügyminisztérium kategorikusan visz- szautasította a konzul ellen felhozott iráni vádakat, s‘ egyúttal hangot adott annak a nézetének, hogy e vádaskodások révén Irán párizsi nagyikövetsége tolmácsának ügyével „párhuzamos esetet akar kreálni”. Mint ismeretes, a két ország éleződő viszályát az váltotta ki, hogy egy francia vizsgálóbíró a múlt évi párizsi merénylethuMámmal kapcsolatban 'tanúként ki akarja hallgatni Irán párizsi nagykövetségének tolmácsát, aki azonban az idézés óta nem hajlandó elhagyni a követség! épületet. Az iráni nagykövetségnél azóta a rendőrség minden érkező és távozó személyt igazoltat. Ötpárti vagy strandkormány? Nem hiaba tartják kisza- m í t ha tatl anna k a helyzet- elemzők Itália politikáját: lám, most is alapos meglepetéssel szolgált Róma. A június közepén tartott, előbbre hozott választások után úgy tűnt, rendkívül nehéz lesz megalakítani az új kormányt. Eleinte — de már a választási hadjárat idején —, heves bírálat érte a korábbi ötpárti koalíciót, amelynek föl támasztására nem sok esély kínálkozott. Még a korábbi koalíciós partnerek: a kereszténydemokraták, a szocialistáik, a republikánusok, a szociáldemokraták és a liberálisok berkeiből is — persze másmás hangsúllyal — ostorozták a pemtapartio-t, mondván, új többséget kell kialakítani. Craxi, a szocialisták vezére, akinek a nevéhez több mint három és fél éves kétségkívül sikeres kormány elnökség fűződik, egyszerűen hallani sem akart az általa fölrúgott szövetség újjáteremtóséről. Ám a római boszorkány- konyha politikai főztjébe gyakran adagolnak váratlan fűszereket. Így történt ez most is. A szocialisták például tapasztalhatták, hogy nem elegendő győztesen kikerülni a választásokból. Hasztalan követelőztek, a tizedik törvényhozási ciklus fontos posztjainak egyikét sem kaparintották meg. A parlament elnöke ismét — — ezúttal harmadszor — a kommunista párti Nilde Jotti lett, annak ellenére, hogy az OKP június 14—15-én érzékeny veszteséget szenvedett. A szenátus élére pedig a republikánus Giovanni Spadolini került, noha az ő pártját sem kísérte siker a választásokon. Eközben a szókimondó és rendkívül ambiciózus Craxi — aki pedig maga is mestere a mediterrán politika finom cseleinek — taktikázása most nem vált be. Hiába srófolta egyre magasabbra Giovanni Goria megbízatása meglepetés egy esetleges újabb szövetség árát, a Piazza del Ge- sún, a kereszténydemokrá- oia székházában feltűnő higgadtsággal kezelték a szocialisták meg-megújuló vádaskodásait, s még az sem váltott ki belőlük ingerültséget:, hogy Craxi húzta-ha- lasztotta eszmecseréjét főtitkárukkal, Ciriaco De Mi- tával a leendő kabinet megalakításáról. Annyit már a választásokat megelőzően érzékelni lehetett, hogy De Mitáék keményen megbüntetik a szocialistákat Craxi szószegése miatt. A szocialista politikus ugyanis annakidején — megállapodása ellenére — nem volt hajlandó átadni a stafétabotot. A közelmúlt napok tanácskozásai alapján mindenki azt várta, hogy Francesco Cossiga államfő — maga is kereszténydemokrata politikus — De Mitát bízza meg az új kabinet megalakításával. Nem így történ/t. A köztársasági elnök Giovanni Goriát, az előző kormány kincstárügyi miniszterét hívatta a Quiri- nale-palotába, hogy fölkérje a kormányalakítás bonyolult feladatára. Alighanem Goniát is meglepetésként érte a megbízás: családjával Pár mában nyaralt a most 44 éves politikus. O volt az előző három kormány legfiatalabb minisztere. Nehén lenne eldönteni, vajon Cossiga választása taktikai okokból történt-e. Meglehet, azért küldték Goriát a szorítóba, mert számolnák azzal, hogy a szocialisták meghiúsítják az első kereszténydemokrata próbálkozást a kabinet megalakítására. Az igazsághoz tartozik, hogy az új összetételű törvényhozás pártközi számaránya nem teszi lehetővé a szocialisták mellőzését: tartós többség csakis velük jöhet létre. Átmenetinek szánják a következő kormányt? Rómában ezt a lehetőséget sem zárják ki. Végtére is közeleg a ferragosto, a nagy nyári vakáció ideje, s ez még a kormányalakítással járó huzavonával szemben is elsőbbséget élvez a Tiberis partján. Arra ugyanis meglehetősen csekély az esély, hogy néhány nap alatt épkézláb kormányprogramot dolgozzanak ki és fogadjanak el. Goria úgynevezett strandikormánya őszig elodázná a döntéseket — vélik egyes megfigyelők. Ám az sem lehetetlen, hogy a kereszténydemókra- ták berkeiben az utóbbi napokban rendkívül nyomatékosan követelt erős és. tartós, netán az ötéves tör- vényh ozása ciklus teljes időtartamára' szánt kormány körvonalazódik a fiatal technokrata szorítóba állításával. Nyilvánvaló, hogy Giovanni Goria az ötpárti koalíció új alapokra helyezéséről kezd majd tárgyalásokat a korábbi szövetségesekkel. A republikánusok, a liberálisok és a szociáldemokraták egytől egyig meggyengültek a választásokon. Ha támasztanak is bizonyos feltételeket, részvételi szándékuk nem lehet kétséges az új kormányban. A mérleg nyelve ezúttal (is) a szocialista párt. Craxi alighanem borsos árat szab a csatlakozás fejében. Talán csak azt nem mérlegeli kellőképpen, hogy- ezúttal a kereszténydemokraták az erő pozíciójából irányíthatják az alkudozást. • Gyapay Dénes Washingtoni bejelentés szerint egy héten bel ül várható, hogy az Egyesült Államok zászlója alatt hajózhat tizenegy kuvaiti olajszállító hajó a Perzsa (Arab)-öbölben. A képen: az egyik hajó Khor Fakkan kikötőjében. (Telefotó: — AP—MTI—KS) Hírek a világból — Tűzriadó. A brightoni Grand Hotelben, az angol tengerparti üdülőváros luxusszállodájában keddre virradóra megszólaltak a riasztócsengők, tüzet jelezve II. Hasszán marokkói uralkodó lakosztályában. A tűzfészek után kutató személyzet megállapította: a lakosztályt betöltő sűrű gomolyag azokból az edényekből árad, amelyekben a király vendégeivel tömjént füstölt. Az érzékeny szerkezet a jelek szerint képtelen volt különbséget tenni a közönséges és megszentelt füst között. — /Túszejtés a vonaton papírvágó késsel. Egy fiatal svéd nőt ejtett túszul keddre virradó éjjel egy papírvágó késsel felfegyverzett férfi a Párizs—Stockholm között közlekedő expresszvonat utolsó kocsijában. A vagont lekapcsolták és a hatóságok tárgyalni kezdtek a túszszedővel. A belga rendőrségnek a férfit sikerült ártalmatlanná tenni, a nő sértetlenül megmenekült. Később megálapították, a túsz- szedő Szomáliái származású dán állampolgár. Állítása szerint Franciaországban inzultáilták és kártérítést akart követelni. — Politikai bűnözés. Jugoszláviában. A jugoszláv szövetségi statisztikai intézet felmérése szerint a politikai bűnözés csak 0,2 százalékát teszi ki az országban elkövetett összes bűn- cselekménynek. Tavaly 296 ítéletet hoztak politikai bűn- cselekmény elkövetéséért, 47-tel többet, mint 1985-ben. Leggyakoribb politikai bűn- cselekmény az ellenséges propaganda folytatása és a nemzeti önérzet megsértése.
