Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

1987. június 10., szerda Somogyi Néplap 3 Iskolaigazgatók Szentendrén Vonzó program a katonai főiskolán Az autóbusz csaknem megtelt: harminckét közép­iskola igazgatója és a kísé­rők utaztak Szentendrére, hogy megismerkedjenek a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskolával, találkozzanak a somogyi hallgatókkal. So­mogy minden városából út­ra keltek az igazgatók vagy helyettesek, hogy tanulmá­nyozzák az oktató-nevelő munka sajátosságait. A cso­portot Raposa Lajos nyug­állományú ezredes vezette. Velük tartott a Somogy Megyei Hadkiegészítési és /Területvédelmi Parancs­nokság képviseletében Tóth István százados is. Kazai Barna vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka fö- gadta a csoportot. Elmond­ta: miképp lehetne még eredményesebb a katonai fő­iskola és a somogyi iskolák együttműködése. Több in­formációra lenne . szükség. A látogatásnak is az a cél­ja, hogy az iskolák vezetői közvetlen benyomásokat sze­rezzenek a főiskola életéről, és élményszerűen tolmácsol­hassák tapasztalatáikat. A főiskola életét megis­merni egyetlen nap alatt nem könnyű, hiszen ehhez nemcsak az elhelyezés kö­rülményeinek, a szépen és korszerűen berendezett ok­tatótermek, kabinetek, kol­légiumi elhelyezés, szabad­idős helyiségek megtekinté­se szükséges, hanem a kép­zés színvonalának, ember­formáló hatásának, a taní­tás-tanulás követelményei­nek megismerése is. A főis­kola parancsnoka szólt arról a tanévenként ismétlődő je­lenségről, hogy néhány fia­tal — miután fölismeri, hogy a főiskola elvégzése „teljes embert” kíván — meggon­dolja magát. Éppen ezért szükséges, hogy a középfo­kú intézményekben ne csak a katonai élet szépségéről szóljanak, hanem tájékoz­tassák a fiatalokat a felső­szintű oktatás követelmé­nyeiről és arról is, hogy a katonai pálya elhivatottsá­got, felelősségérzetet kíván. Egy körsétán bepillanthat­tunk a főiskolai élet szép­ségeibe. Minden tantermet és kabinetet dia- és írásve­títővel, televízióval szerel­tek föl. A főiskolán zárt láncú televíziós hálózat üze­mel. A szemléltetést, a gya­korlati érzék fejlesztését az elméleti oktatás keretében is fontosnak tartják. Jól egé­szítik ki az elméleti képzést a gyakorlati foglalkozások. Erre a célra tanműhelyek, gyakorlóterek vannak. Vi­lágszínvonalú az oktatás- technikai terem, amelyet ta­nárok, főiskolai szakkörök HUMÁN SZOLGÁLTATÁS Vállalkozók lennének i A megyei tanács munka­erő-szolgálati irodája gyak­ran találkozik olyan vállal­kozókkal, akik szabadidejü­ket felajánlanák. Ki^bb se­gítségük, az alkalomszerű' munka a rászorultaknak is előnyön volna. Kiváltképp egyetemisták, főiskolások vennék szívesen, ha meg­bíznák őket apróbb mun­kákkal. Költözéshez, szén­hordáshoz, takarításhoz vagy ablaktisztításhoz szívesen jelentkeznének. A diákokon kívül persze mások is kiegé­szítenék jövedelmüket. Dr. Kárpáti József né, a munkaerő-szolgálati iroda vezetője elmondta, hogy ed­dig jórészt azokat segítették, akik intézményben néztek folyamatos elfoglaltság után. A lakossági igényeket nemigen tudták kielégíteni. A kisgyermekes házasok gyakran évekig nem moz- dulhanak ki otthonról, ha nincs nagymama, aki vigyáz­zon a csemetére. A későig dolgozó szülők aggódva gon­dolnak iskolából hazajáró gyermekükre: vajon nem virtuskodik-e az átjáróban. Pedig gyermekfelügyeletre, iskolába-, óvodába- és ha- zákísérésre akadna vállal­kozó. Csakúgy mint korre­petálásra, betegápolásra, tü­zelő behordásra vagy favá­gásra. E szolgáltatásoknál nem kötnek szerződést, ki­alakult tarifa nincs; a munkaadó és vállalkozó egyezik meg az anyagiak­ban. A humán szolgáltatás — mert így nevezik ezeket a formákat — csaknem isme­retlen a lakosság körében. Vállalkozók lennének, de munkalehetőségük alig akad. A munkaerő-szolgála­ti iroda a vállalkozók és munkát ajánlók adatait szá­mítógéppel dolgozza fel. A mágneslemezen tárolt in­formációkról listát készít, hogy bárki kedvére válogas­son a munkahelyek és a dolgozni vágyók között. Meggyőződésünk, hogy a tájékoztatás gyengeségeit kellene felszámolni. Támogatás a hűtőlánc kiépítéséhez A kiskereskedelmi háló­zatban jelenleg mintegy 180—190 ezer hűtőberende­zés óvja a melegben könnyen romló élelmiszereket, a hi­degen tárolandó árukat. Az üzletekbe több mint 2300 hű­tőkocsi szállít, s a kereske­delem feladata, hogy a hű- tőllánc ne szakadjon meg. A romlandó élelmiszerek azon­nal a hűtőpultokra, -ládák­ba, fagyasztószekrényekbe kerüljenek. A Belkereskedelmi Mi­nisztériumban elmondották: az idei nyáron is számítani kell arra, hogy a tejet, tej­termékeket a kora reggeli órákban, gyakran még a nyi­tás előtt lerakják az üzlet elé, mert a hajnali szállítás egyelőre nem oldható meg másképp. Fejér és Komárom megyében most azonban — kísérletként — megszüntet­ték a hajnali tejszállítást, s az üzletekben a miniszté­rium anyagi támogatásával nagy kapacitású hűtőkamrá­kat létesítettek. Ezek tulaj­donképpen konténerek, tehát elhelyezhetők az eladótéren, illetve a raktáron kívül a szabadban is. A romlandó élelmiszerek tárolására a hűtőberendezé­sek száma lényegében ele­gendő lenne: kapacitásuk azonban kicsi: a hűtőberen­dezéseknek csaknem egyhar- mada 250 literesnél kisebb. A vállalatoknak nincs ele­gendő pénzük a folyamatos kicserélésre sem. E gondok enyhítése érdekében a mi­nisztérium évek óta támo­gatja a kereskedelmi háló­zat hűtőgépesítését: az idén 30 millió forint vissza nem térítendő juttatást nyújtotta vállalatoknak. Ennek segít­ségévei a kereskedelmi háló­zatban az idén 870 korszerű, nagykapacitású hűtőberen­dezést vásárolhattak. A hű­tőgépesítés, a régi, korsze­rűtlen berendezések cseréje így sem halad kellő ütem­ben. A vállalatok támogatá­si igényeinek az idén csak 54 százalékát tudta kielégíteni a minisztérium. vesznek igénybe. Pazar a főiskola uszodája. A szabad­idő eltöltése legföljebb azért okozhat gondot a hallga- tóknák, mert nem tudják el­dönteni, hogy az uszodába, a labdarúgó-pályára, a kon­dicionáló termekbe vagy az atlétikai pályára menjenek. A Honvéd KFSE hét szak­osztállyal működik, lehető­ség van a tömegsportra is. Aki a kulturális elfoglaltsá­gok iránt vonzódik, az részt vehet a színjátszókor, a ve­gyes kórus, a népitánccso- port és a versenytáncosok munkájában. A főiskolán tehát a kato­nai ismeretek átadásán, a szakképzettség fejlesztésén kívül nagy gondot fordíta­nak a személyiségfejlesztés­re is. Sokoldalúan képzett, több tevékenységben is jár­tas tisztekké nevelik a fia­talokat. A főiskolán elsősorban pa­rancsnokokat nevelnek. Er­ről tájékoztatott Koncz Já­nos alezredes, politikai, osz­tályvezető-helyettes, és Mát­rai Ferenc alezredes, a ki­képzési osztály vezetője. Örs- és század-, illetve Ütegparancsnokok kerül­nek innen a csapatokhoz. Hét szakon van képzés. A három év alatt legjobb eredményt elért hallgatók­nak lehetőségük van arra is, hogy hazai és külföldi akadémiákon tanuljanak to­vább. Délután somogyi fiatalok­kal találkoztak az iskolave­zetők. Hogy érzik magukat, mik a benyomásaik a főis­koláról? A fiatalok oldottad, derűsen válaszoltak. Maga­tartásukon látszott, hogy jó , alapokat kaptak életpályá­jukhoz. Az igazgatók elége­detten távoztak. Továbbad­ják majd tapasztalataikat iskolájuk tanárainak, tanu­lóinak. Kállai István, a kaposvá­ri kereskedelmi szakközép- iskola és szakmunkásképző igazgatója így nyilatkozott: — A látogatás elérte a célját. Megismertük a hon­védelmi nevelést, útrava'lót kaptunk a katonai pályára irányítás népszerűsítéséhez. Személyes tapasztalataink alapján adhatunk ösztön­zést a főiskolai továbbtanu­láshoz. K. Gy. Felnőttek az iskolapadban az FMV-nél Házi szakmunkásvizsga Izgatott vizsgázók várták az' FMV kaposvári gyárá­ban, hogy számot adhassa­nak ismereteikről, amelye­ket a vállalat 250 órás szak­munkás tanfolyamán sajá­títhattak el. A vizsgázók többsége régi dolgozója a gyárnak, szakmai tapaszta­latuk van, és a tanfolyam az elméleti tudásukat is alaposabbá tette. Az eddig betanított szerelőként fog­lalkoztatott asszonyok a si­keres vizsgát követően hír- adástehcnikai szerelő szak­munkásokként dolgozhat­nak. Molnár Lászióné, a válla­lat oktatási előadója így vé­lekedett a tanfolyamról: — Gyártmányaink egyre korszerűbbek. Szükséges, hogy a munkafolyamatok összefüggéseit megértsék a dolgozók. Korábban a ha­gyományos szakmunkáskép­zés keretében oktatták a felnőtteket is, A mostani tanfolyam elvégzése csak a vállalatnál érvényes bizo­nyítvány megszerzését teszi lehetővé. A tananyagot úgy állítottuk össze, hogy a vál­lalat profiljának megfelelő speciális ismereteket adjuk a hallgatóknak. A gyár dolgozóinak több mint 40 százaléka nő, tehát jelentős termelőerőt képvi­selnek. A most vizsgázott 20 hallgató között vannak nagy­mamák, és egy dolgozó gyes-ről járt be az órákra. Bognár Zoltánná és Feke­te Józsefné délelőtt 10 óra­kor már túl volt a vizsgá­kon. — Heggel írásbelivel kezdtük. Elektrotechnikából szöveges feladatot kaptunk és szakmai számításokat kellett megoldanunk. A szó­belire hármas csoportokban mehettünk be — mondta Fe­kete Józsefné, aki nagyma­maként vállalta a^ tanulást. — Délután 2 órától fél négyig kaptunk munkaidő kedvezményt — . folytatja Bognár Zoltánné. — Utána este 6 óráig a szabaidőnket áldoztuk a tanulásra. Bognárné tíz éve van a vállalatnál. A tanfolyamra jelentkezők közül azokat választották ki. akik régi dolgozók. — önbizalmat ad a sike­res vizsga — magyarázza Feketéné. Ezután egyenran- gúként kezelnek bennünket a többi szakmunkással. Ed­dig is azt a munkát végez­tük. amit ezután. Tizenhét éve dolgozom itt, eddig is tudtam annyit a szakmá­ról mint egy közepes ké­pességű szakmunkás. De az sem mindegy, hogy mennyi pénzért dolgozunk. Most a bérünk is emelkedni fog. Sajnos későn kezdtem el a tanulást. Az unokáim biztat­tak, „mama piros pontot hozz, ne feketét". A dolgozók elméleti ok­tatását és a vizsgáztatást a vállalat mérnökei látták el. Horváth Veronika, a szak­mai ismeretek előadója di­csérte a vizsgázók felké­szültségét. — Ügy látom, hogy dol­gozóink lelkiismeretesen, ér­deklődéssel készültek a vizsgára. A tananyag felét jegyzetekből kellett megta­nulniuk, mivel a szakköny­vek nem álltak rendelkezé­sükre. L. R. A Szarvasi Plastolus Ipari Szövetkezet mintegy 250 féle terméket készít, elsősorban műanyagból. Túlnyomórészt já­tékokat állítanak elő, de sporteszközök és különféle műanyag használati tárgyak is megtalálhatók termékeik között. Ebben az évben 1 millió műanyag labdát gyártanak — az ország­ban csak itt készül ilyen — s ezekből külföldi piacra is szál­lítanak. A képen: A műanyag labda alapanyaga sütőformák­ba csorog Kis-nagy szövetkezet Sorozatban gyártott alkatrészek Nyolcvanezer forint. Alig több mint a fele készpénz, a másik része a gépek érté­ke. Ez volt az alaptőke öt éve, amikor a kisszövetke­zet megalakult. Azóta válto­zott a helyzet. A mostani ter­melési érték alakulását köny- nyű ellenőrizni: minden hétre jut belőle egymillió fo­rint Fél évtized, nem nagy idő, a gyarapodás viszont szembetűnő. A kaposvári Agrotechnika gépipari kisszövetkezet a mezőgazdasági gépek javítá­sát és felújítását vállalja. A gépek sokszor azért állnak,/ mert egy-egy jelentéktelen­nek látszó alkatrész hiány­zik, sokszor csak tőkés piac­ról szerezhető be. A kisszö­vetkezet igyekszik változtat­ni a helyzeten. A gazdasá­gosan javítható alkatrésze­ket nagy szériában, a szab­vány előírása szerint gyárt­ja úgy, hogy azok a legki­sebb anyag- és energiafel­használással kerüljenek visz- sza a termelésbe. Kezdetben csak olyan gé­peket hoztak rendbe, ame­lyekhez elég volt a villás­kulcs, a csavarhúzó meg a kalapács. Az első üzem So- mogysárdon volt, de hama­rosan beköltöztek a megye- székhelyre. A Gilice utcai telepen ma .már nagy a fel­fordulás. A felüljáró meg­épülése után felszámolják a telepet. Néhány részleget máshová telepítenek, s csak a legfontosabbak maradnak Kaposváron. A forgácsoló gépek álltak, félig kész al­katrészeket szorítottak a rögzítő pofák, s a munkada­rabokat megvilágító lámpák sárgás fényét elnyelték az olajos fogaskerekek, ékszíj - tárcsák. Az összeállított részegysé­get próbapadon nyúzzák ezt nem tudták megoldani a ki­sebb javítóhelyeken. Specia­lizálódott a szövetkezet. Dí­zel-adagolókat szervizeinek a legrégebben. Kaposváron és Nagyatádon hét ember végzi ezt a munkát, de Nyír­egyházán is van egy üzem. A vákuumszivattyúk felújí­tása tizenötmillió forintos termelési értéket jelent évente. Pneumatikus és hid­raulikus fékelemek is ké­szülnek a szövetkezetnél és évi ötszáz hidraulikus kor­mányművet javítanak. — Nyíregyházán majdnem a teljes profil megtalálható — mondta Matucza József, a szövetkezet elnöke. A nagyatádi kirendeltséget egy éve alakították. Családi házak és kertek között ja­vítják a dízel-adagolókat, de a gazdaságok üzemanyagkút- jainak szervizelésével is fog­lalkoznak. Van még egy kü­lönös foglalatosságuk: rova­rokat és rágcsálókat irtanak. — Ha nem is a gépipar­ba, de a mezőgazdasághoz kapcsolható ez a tevékeny­ség . .. A bodrogi épület valami­kor düledező viskónak lát­szott. Szépen helyreállított üzem lett belőle. Kulturált körülmények között dolgoz­hatnak az emberek. Kom­bájnokhoz szükséges dobko­sarak is készülnek ott. Ke­resik a gazdaságok, mert kü­lönben tőkés importból kel­lene megvenni. Az Agrotechnika szövet­kezetnél kilencven ember dolgozik, közülük négyen foglalkoznak értékesítéssel. Kocsijukban viszik az alkat­részeket, a felújított gépe­ket a gazdaságokhoz. A köz­vetlen kapcsolat segít abban is, hogy fölmérjék az igé­nyeket. Faragó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom