Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

6 _________________________________________________________Somogyi Néplap__________________________ 1987. június 6., szombat F őváros ás vidék közelítés« TELEFONELLÁTOTTSÁG AZ ÉVTIZED VÉGÉIG Napfoltok nyomában A számok sokat monda­nak : 1955-ben száz lakosra 3,5 telefonállomás jutott, s ez az akkori európai átlag 70 százaléka voiLt. Azóta a hazai beszélőhely-sűrűség több mint négyszeresére emelkedett, mégis tovább nőtt elmaradásunk az euró­pai átlaghoz mérve, mivel korábbi önmagához képest a kontinensen 6,4-szeres volt a fejlődés. Ráadásul a nem­zetközi mezőnyben való le­maradás mellett további bel­ső torzulások is megfigyel­hetők, hiszen a fejlesztések az idők folyamán főként a fővárosra koncentrálódtak, s így a vidék elmaradása nőt- tön nőtt. És mit látunk, ha a vidék rovására fejlesztett budapesti telefonhelyzetet vizsgáljuk, összehasonlítva más fővárosok adataival? A kép itt sem biztató. Moszkva minden száz lako­sára 40, Athénben 54, Prá­gában 57, Bécsben 75, Stock­holmban pedig kiugróan magas, 135 telefonállomás jut. Budapesten mindössze 35. Vidéken ennél is kedve­zőtlenebb a helyzet. Az igé­nyek mind nagyobbak, s át­lagosan 10—15 évet, vagy ennél is hosszabb időt kell várni telefonra. A várakozók száma megközelíti a félmil­liót, de lehet, hogy többen vannak, hiszen a Postán számolnak az úgynevezett „reménytelen várakozók” tö­megével, akik — úgy is hiába alapon — be se adják kérelmüket. A közelmúltban egy szak­mai tanácskozáson elhang­zott, hogy a VII. ötéves tervidőszakban tovább vár­ható a távközlési szolgálta­tások irárrti igények dina­mikus növekedése. A hagyo­mányos értelemben vett távközlési szolgáltatások mellett mind nagyobb lesz az igény új szolgáltatások iránit is. Sok-sok új telefon­ra lesz tehát szükség, de ez még nem minden, mert a megfelelő színvonalú távbe­szélő szolgáltatás mellett számos előfizetőnek szüksé­ge lesz különféle adatátvite­li, valamint a telefon- és az adathálózatot integráltan al­kalmazó új szolgáltatásokra. Az ipari termelés struktú­rájának remélt változása, nemkülönben a számítás- technika egyre nagyobb sze­repe a termelés irányításá­ban és a termelési folya­matokban, továbbá az a jó­zan igény, hogy hatéko­nyabb legyen a mezőgazda- sági termelés, együtt és egyenként is nagyobb köve­telményeket támasztanak a távbeszélő-hálózat szolgálta­tásaival szemben. Aligha mondunk újat ve­le, hogy a szolgáltatás mi­nősége nem romolhat to­vább, mert súlyosan veszé­lyeztetné a gazdaság tervei­nek valóra váltását. Az Or­szággyűlés egyik tavalyi ülésszaka óta sokak számá­ra az is ismeretes, hogy a mostani tervidőszak, ha nem is lesz képes gyökeresen fel­számolni a több tervriklus- ban felgyülemlett hátrányo­kat. fordulópontot jelent mégis. A már említett szakmai tanácskozásán — amelyen a Magyar Posta VII. ötéves Pusztító mészhiány Angol tudosók új magya­rázatot találtak a dinoszau­ruszok rejtélyes kipusztulá­sára. Szerintük a krétakor végén a szárazföldek egy ré­szét elöntötték a tengerek és a heves esőzések is kimos­ták a kalcium-kloridot (me­tervá távközlési fejlesztését váltatták meg a szakemberek rögzítették a fejlesztés leg­főbb elveit. Eszerint elsőd­leges teendőként meg kell állapítani a rekonstrukciós elmaradások további halmo­zódását. A fejlesztésre szánt összegek szűkössége miatt korábban a telefonhálózat szinte minden áron való bő­vítését szorgalmazta a Pos­ta, hogy gyarapítani tudja bevételeit. E szándékot nem igazolta a gyakorlat: hiába lesz töíbb telefonállomás, a felújítások elmaradása miatt a hálózat egésze egyre rosz- szabb hatásfokkal működik. Az évtized végéig a műkö­dőképesség javítása végett ki kell cserélni 140 ezer te­lefonállomást kiszolgáló el­avult központberendezést, a vállalatoknál, intézmények­nél a belső telefonhálózat mellékállomásait a külvilág­gal összekapcsoló alközpon­tokban legalább 110 ezres kapacitást, és 700 ezer kilo­métert meghaladó telefonér- hálózatot. És akkor még egyetlen új előfizető sem kapott tele­font. Nem kicsik az új be­kapcsolások feladatai sem: 1990 végéig Magyarországon a 100 lakosra jutó telefonel­látottságot a jelenlegi 14-ről 16,8-ra fejleszti a Posta. A számítások szerint a telefon­hálózatot érintő beruházá­sok összértéke 40 milliárd forintra rúg majd a VII. ötéves tervidőszakban. Ez a minden eddiginél nagyobb feladat jókora erőfeszítést követel a Magyar Postától is, meg a hazai ipartól is; az utóbbiról jelzésként any- nydt. hogy a tervezett fej­lesztés távközlési berendezé­sednek négyötödét a hazai ipar fogja szállítani. A fővárosbán a központok és a hálózat kritikus állapo­ta miatt a beruházások többsége rekonstrukció lesz, persze azért számítani lehet a kapacitások mérsékelt nö­vekedésére is. A feladatot egyébként némiképp bonyo­lítja, hogy a variációk szá­mának kimerülése folytán 1988-ban Budaipesten át kell térni a hétjegyű telefonszá- mokra. Mint már volt róla szó, nagy az aránytalanság a vi­dék és a főváros telefonellá­tottsága között. A Magyar Posta a VII. ötéves terv­időszak egyik alapvető fel­adataként kezeli ennék az aránytalanságnak a megvál­toztatását. Ennek jegyében teljesen befejeződik a me­gyeszékhelyeken a telei on- központok rekonstrukciója, bővítése. Tizenegy megye- székhelyen túl vannak már ezen a munkán. Miskolcon befejezés előtt áll a tervidő­szak legnagyobb ilyen jelle­gű beruházása, aminek össz­értéke kétmilliárd forint. Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Szolnok, Szom­bathely és Kaposvár van még hátra az évitized végéig, ezek egyenként 1—1,5 mil­ls árd forintos beruházások. Hazánkban 1928-ban he­lyezték üzembe az első au­tomata telefonközpontot. Most, csaknem hat évtized­del kéisőbb, még mindig csaknem kétezer olyan kézi kapcsolású telefonközpont működik, amelyik csak a szét) a talajból. A nagy tes­tű őshüllők nem jutottak elegendő kalciumhoz, lábuk izomzata immár nem bírta el a súlyukat. Lehetséges, hogy a kalciumhiány követ­keztében tojásaik héja is el­vékonyodott, és sokkal se­bezhetőbbé váltak. század eleji színvonalú szol­gáltatásokra képes. Mellet­tük — a 3084 település kö­zül ötszázban — automati­kus távhívásra alkalmas te­lefonközpontok működnek. A mostani tervidőszak tele­fonfejlesztési feladatai sorá­ban rangos helyet kapott az automatikus központok szá­mának gyors növelése, hi­szen a VI. ötéves tervidő­szak végén még a városok­nak is több mint a fele nél­külözni volt kénytelen ezt az európai viszonylatban teljesen mindennapos szol­gáltatást. A VII. ötéves terv­időszak végére — és ez már számottevő fejlődés — több mint a kétszeresére emelke­dik az automatikus távhí­vásba bekapcsolódó telepü­lések száma. Nem kevésbé fontos, hogy a Magyar Pos­ta kialakítja az úgynevezett régióközpontokat, amelyek révén végre megszűnik a telefon-összeköttetésekben a Budapest-cenitrikusság, és javulni fog az átviteli és a hangminőség. A Magyar Posta központ­jában arról tájékoztatta k, hogy végül is 1990-dg — a rekonstrukció 140 ezer állo­másán kívül — körülbelül 260—280 ezer áll»más-kapa­citás tiszta szaporulat érhe­tő el, ami lehetővé tenné 200—210 ezer új főállomás üzembehelyezését. Távközlő hálózatát a Posta a későb­biekben természetesen a leg­korszerűbb rendszerekkel, berendezésekkel kívánja fej­leszteni. Mivel a híradás- technika gyors ütemű inno­vációját, az elektronikus, di­gitális technikában mutatko­zó nagyarányú fejlődést a hazai ipar csakis némi ké­séssel képes követni, az ilyen típusú rendszerék szállításá­ra valószínűleg csak az év­tized utolsó időszakában ke­rülhet sor. Fejér Gyula A pneumatikus — sűrített levegővel működtetett — szerszámok, amelyeket nagy fordulatszámú elektromos szerszámok helyett alkalmaz­nak mind több iparágban, igen gyorsan fejlődtek ki. A különféle pneumatikus csa­varhúzók után jöttek a kö­szörűgépek, majd a fúró­Nagy gyakorlati jelentősé­ge miatt világszerte obszer­vatóriumok tucatjai kísérik figyelemmel — lehetőleg ál­landóan — a Napot, így ma már szinte minden percének történései ismertek. Bizonyos obszervatóriumoknak köz­vetlenül ez a feladatuk: az állandó és folyamatos adat­gyűjtés. Ezt nevezik «nap­szolgálatnak. Ezekből az ob­szervatóriumokból a megfi­gyelési anyag a Zürichben lévő világközponitba Ikerül, amely azután az adatokat feldolgozza és közzéteszi. A naptevékenység megér­téséhez tudnunk kell, hogy a Nap aktív jelenségeiben igen inagy szerepük van a mágneses tereknek. Ennek az az oka. hogy a Napon a magas hőmérséklet miatt az anyag részben vagy teljesen ionizált, azaz plazmaállapot- ban ,van, Ez azt jelenti, hogy a különösen semleges ato­mok elektronburkának külső elektronjai leszakadnak, így a plazma állapotú gáz pozi­tív töltésű „csonka” atomok­nak — ionoknak — és az atomokról leszakadt elekt­ronoknak az elegye. A plaz­mára jellemző a jó villamos vezetőképesség, ezért hatnak rá a mágneses terek. A plaz­mamozgások leírásával az elméleti fizika egyik ága, a magnetohidrodinamika fog­lalkozik. Arra, hogy a mágneses tér milyen nagy jelentőségű, a naptevékenység legrégeb­ben ismert jelenségei, a napfoltok a legszebb példák. Ezek a fotoszférában talál­ható sötétebb területek, ame­lyek szerint egészen sötét, umbránaik nevezett központi magból és az azt körülvevő kevésbé sötét, szálas szerke­zetű penumbra részből áll­nak. Századunk elején Hale amerikai csillagász fedezte fel, hogy a napfoltokban erős mágneses tér van, amelynek nagysága elérheti a 3—4000 gausst is (össze­hasonlításuk: a Föld mág­neses tere 0,5 gauss erőssé­gű.) Az ilyen erős mágneses tér energiája jóval (több százszor) nagyobb, mint a fotoszféra anyagának moz­szerszámok, a forgó szer­számfélék után az ütő szer­számok. A szerelőszalagoknál al­kalmazott pneumatikus szer­számoknak körülbelül 20 százaléka csavarhúzó. Eze­ket használják mindenféle könnyű szerelőmunkánál, egészen 15 newtonméter gási energiája, ezért a mág­neses tér teljesen megállítja a komvenciós áramlásokat. Ennek következtében az energia csak sugárzás útján tud a felszínre jutni, ami az adott körülmények között sokkal kevésbé hatékony módja az energiaszállítás­nak, így a mágneses tér megerősödése lehűléssel jár: megjelenik a napfolt. A napfoltok általában cso­portokban fordulnak elő. Egy jellegzetes szabályos napfoLtcsoport jól megkülön­böztethető „vezető”, illetve „követő” foltrészből áll. A szabályos foltcsoportban a vezető és követő rész ellen­kező mágneses polariitású, Egy lépéssel közelebb ju­tott a tudomány a malária elleni oltóanyag létrehozásá­hoz. A New York-i orvosi egyetemen sikerült kísérteti egereket immunizálni a ma- lária-plazmódiummal szem­ben, miután besugárzott spo- rozoíita-formát (a kórokozó korai fejlődési szakasza) .tar­talmazó szérummal oltották be őket. A kifejlett egere­II (Nm) forgatónyomaték érté­kig. Ez a felső határa annak az ellennyomatéknak, ame­lyet a kézben tartott szer­számmal még ki lehet fej­teni. A nyomatékot a pneu­matikus motor tengelyéről hajtómű és tengelykapcsoló adja át, amely utóbbi na­gyon pontosan betartja a nyomaték értékét. A moto­rok, áttételek és hajtóművek különféle típusai a nyoma­ték- és a fordulatszám gaz­dag választékát biztosítják. Úgynevezett ütőcsavarhúzó­kat főként a nehéz szerelő munkáknál alkalmaznák. Ezekkel a szerszám súlyához viszonyítva nagy forgatónyo- maitékot lehet elérni, miköz­ben a munkásra ható ellen­nyomaték minimális. Erről egy speciális ütőmechartiz- mus gondoskodik, amely a forgórész és a kalapács ki­netikus energiáját nyorna- tékimpulzusokfcá alakítja át. A különféle pneumatikus szerszámok közül igen gyak­ran használatosak még a menertvágók, a szegecselőgé­pek, ollók, köszörűk stb. Hogy bizonyos technoló­giai és biztonsági követel­ményeknek eleget tehesse­nek az üzemekben, egyes munkafolyamatokat egyszer­re, párhuzamosan kell vég­rehajtani. Ezért többorsós szerszámokat is kifejlesztet­tek, amelyeknek több mo­torjuk van, és ezek egyszer­re, agyidőben több anyát vagy csavart húznak meg. A többorsós szerszámok je­lentős költséget és időt ta­karítanak meg a szerelősza­lagokon. ezért bipoláros foltcsoport­nak nevezik őket. Egy-egy napfoltcsoport élettartama néhány naptól néhány hónapig terjedhet, a folitcsoportok megjelenésének gyakorisága ellenben perio­dikus változást mutat; ez a jól ismert 11 éves naptevé­kenységi ciklus. Ez azt je­lenti, hogy két naptevékeny­ségi maximum és minimum közt átlagosan 11 év telik el, de egy-ké,t évnyi eltérés könnyen lehetséges, és a maximumok nagysága is változó. Képünkön: napmegtigyelő obszervatórium Anacapriban; része a Napot világszerte kutató láncnak. két csak akkor védte meg az oltóanyag, ha az állatok intravénásán kapták — ezt a megoldást azonban mel­lékhatásai miatt nem lehet embereken alkalmazni. A 2—14 napos egórfiókák azon­ban akkor is védelemhez jutották, ha az izmok közé, tehát az emberen is alkal­mazható megoldással kapták az oltást. Az élet korái szakaszában létrehozott védelem azért nagy jelentőségű a malária- ferítőzés esetében, «mert a be­tegség jobbára halálos az első hónapokban. Ebben az összefüggésben különösen érdekes, hogy az eredmé­nyesen beoltott egerek utó­daira is átvitték az immu­nitást: az anyatejjel jutot­ták a védelmező antitestek­hez. A gyermekek efajta passzív védelmét a maláriá­val szemben fertőzött terü­leteken is tapasztalták, de a nagy halálozási arány bi­zonysága szerint ez a véde­lem korántsem olyan hatá­sos, amilyen a védőoltás lenne. A tervek szerint rö­videsen embereken is kipró­bálják az újfajta oltóanya­got. Teljes védelmet bizo­nyára nem nyújt, mert négy fejlődési szakaszából csak egyben véd a kórokozó el­len. Remélik azonban, hogy az új oltóanyaggal minden­képpen előnyösen befolyá­solhatják a betegség lefolyá­sát. NAGYÍTÓ TELEVÍZIÓ Tévé-olvasóberendezést szerkesztettek a rosszul lá­tók használatára a berlini Humbolt egyetem rehabili­tációs központjában. A be­rendezés 8, 14 vagy 25-szö- rösen felnagyítja a könyvek, folyóiratok, iratok betűit, így a rosszul látók is köny- nyen, folyamatosan olvas­hatják a szöveget a képer­nyőn, A berendezés két rész­ből áll: az állványra szerelt kamerából — ez alá kell helyezni az iratokat —, to­vábbá a sorozatgyártású té- vékészü Lékből. Pneumatikus szerszá Szérum a malária ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom