Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-06 / 132. szám
1987. június 6.* szombat Somogyi Néplap 3 ÉLETMÓD ÉS ÉRTÉKREND __________________ ' * Az életrevaló ember Az emberek többsége ösztönösen követ valamilyen életmódmintát, anélkül, hogy akár csak önmagában is megfogalmazná, milyen embert tekint példaképének. Azt, aki műveltsége gyarapítását tartja meghatározónak? Az „életrevaló” típust, aki jól tudja, miként juthat mindig följebb? Vagy azt, aki a javák halmozáséban ért el sikereket? Valamennyi megkérdezett vitába szállt az életrevaló jelző kétértelmű használatával, mert meghatározónak tartották ezt a tulajdonságot. — Az életrevalóságot nem azonosítom a helyezkedéssel, törtetéssel és kép- mutatással — mondta Rákosfalvi Sándorné. — Elengedhetetlen tulajdonság ez ma, és nem feltétlenül a fel- jebbjutáshoz. Enélkül . a műveltség nem kamatozhat. Tudnunk kell, mit miért teszünk, érdemes-e valamire energiát fordítani, hogyan kerülhetjük el a fölösleges összeütközéseket. Az életrevalósághoz tartozik az is, hogy meg tudjuk különböztetni vélt érdekeinket a valódiaktól, sőt az is, hogy ki tudjunk állni az igazunk mellett. • — A fogalomba a műveltség gyarapítására való igény is beletartozik — tette hozzá Bartos Gézáné, a Balaton Fűszért osztályvezető-helyettese. — Ez viszont összefügg az anyagiakkal is. Az emberek takarékoskodnak a pénzzel, miközben a kultúra egyre drágább. — Ügy gondolom, csak az .idő, az energia, a pénz ösz- ■szehangolásával lehet érvényesülni — mondta Bencze László. — Magam is erre törekszem. Az életrevalóságot legtöbben elítélő hangsúllyal használják: főként az ügyeskedést, a kiskapuzást, a harácsolást értik alatta. Bízom abban, hogy ez átmeneti jelenség. A szerzés lehetősége napjainkban sokakat megrészegít; idővel csöikken majd ez a felfokozott anyagiasság. Akinek van pénze, az előbb ráébred: más, fontosabb értékek is vasinak. — Szerintem ez nem következik be önmagától — tette hozzá Sándor Ferenc- né. — Ma is sokan vannak, akik jól élnek, s már megtehetnék, hogy kiállításokra, színházba, járjanak, többet költsenek könyvekre, folyóiratokra. Ehelyett azonban újabb kocsit vesznek vagy extra berendezést a lakásba. Van már videójuk, de csak rémfilmeket néznek. A műveltség gyarapítása és vonzó példák nélkül az igények növekedését nem követi az igényességé. Az önző, anyagias ember hamar talál önigazolást. Rendszerint abból indul ki, hogy egy ember nem tehet csodát. „Miért én legyek Mérséklődött a A mezőgazdaságilag művelt területeknek a korábbi időszakban tapasztalható erőteljes csökkenése már jelentősen mérséklődött. Az elmúlt 4—5 évben átlagosan mintegy 15 ezer hektárnyi földet adtak át évente más célra a mezőgazdasági termelők, s tavaly hozzávetőleg szintén ilyen nagyságrendű termőterület került idegen kézbe. (Tíz-tizenöt évvel ezelőtt egy-egy évben 30 ezer hektár is kiesett évente a termelésből.) A tavalyi döntések alapján 14 079 hektár szolgál ezentúl más célokat; utaknak, ipari létesítményeknek, lakóterületeknek ad helyet — ezt állapította meg a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának értékelése. Az, hogy mérséklődött a területkiesés, a szakemberek szerint annak is köszönhető, hogy a földvédelmi jogszabályok szigorították a feltételeket. Azoknak, akik mezőgazdaságilag művelt területért folyamodnak valamimás? ,Aki csak a közösseget nézi, önzetlen és becsületes, az anyagilag lemarad, és még elismerést sem szerez.” — Tíz éve vitába szálltam volna ezzel a véleménnyel — mondta Bencze László —, s bár ma sem azonosulok az ilyen okoskodással, be kellett látnom: egy vagy egy csoportnyi ember valóban nem válthatja meg a világot. Sok közösségi munkát végeztem, évekig voltam intézméni KISZ-tiitkár: ma is igyekszem becsületesen dolgozni és élni. Mégis kételyeim vannak: vajon csakugyan a közösségért élő ember számíthat-e leginkább elismerésre? — Hiszek abban, hogy törtetés és önzés nélkül is előbbre lehet jutni — állította Bartos Gézáné. — Aki a munkáját legjobb tudása szerint végzi, aki segít másokat, aki nyíltan vállalja a vitát, előbb-utóbb igenis megbecsülést szerez. — Nem fogadom el, hogy egy tisztességes ember csak azért enged elveiből, mert fél, hogy baleknak tartják — így Rátfai Józsefné. — Munkámban és magánéletemben is igyekszem helytállni, s nem foglalkozom azzal, hogy ezért esetleg valaki lenézően megmosolyog. Fölháborít viszont, ha az ilyen „dörzsölt életművészek" visszaéléseire, csalásaira nem figyelnek föl és nem járnak el velük szemben. A megkérdezettek a műveltség és a jó értelemben vett életrevalóság fontosságát hangsúlyozták, s közben kifejtették: az emberek többsége az anyagi gyarapodást tette volna az első helyre. Bencze László így magyarázta ennek ökát: — Az emberek jó része ismeri a szocialista erkölcs normáit, s azt is tudja, hogy a kérdésre mi az elfogadható válasz. Azonban ha saját életében kerül döntés elé, valószínűbb, hogy nem az általa is vallott elvek, hanem egyéni érdeke alapján választ. Szántó Miklós szociológus szerint az életmódtípusok sokféle gyakran össze nem illő — elemből építkeznek. „A régi értékék, normák, szokások egy része szétzilálódott, a helyükbe lépő újak pedig még nem szilárdultak meg. A szocialista értékrend normái ma még egyfajta „versenyhelyzetben” működnek, s ezeknek nem mindig kedvez a hétköznapok világa. Azt írja, a legfontosabb, hogy a valóság tényei arról győzzék meg az embereket: szocialista módon élni, dolgozni, művelődni. Ezért még sokat kell tennünk. Bíró Ferenc területkiesés lyen célra, jelentős térítést kell fizetniük, attól függően, hogy milyen minőségű a föld. Az adatok szerint az elmúlt évben az ipar és a bányászat céljára átengedett terület nagysága kisebb volt az egy évvei ezelőttinél. Lényegesen nagyobb földrészeket viszont erdősítettek. Ezek döntő többsége rosz- szabb minőségű terület, ahol a gazdálkodás allg-alig hoz nyereséget vagy éppen vesz- Jeséggel jár. A hagyományos májusi határszemlék első szakasza országszerte befejeződött. Az illetékes földhivatalok, tanácsok ellenőrizték, hogy a termelők mennyiben tettek eleget a művelési kötelezettségnek, A földjeiket nem megfelelően gondozók hivatalos felszólítást kapnak. Ha továbbra sem teszik meg a szükséges intézkedést, a határszemlék második fordulóját követően szankciók következnek. Módosult a szövetség vezetési rendszere Új tisztségviselők a Mészöv élén Küldöttgyűlést hivott össze tegnap |Kaposváron, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán a Fogyasztási Szövetkezetek Somogy Megyei Szövetségének elnöksége. A rendezvényen - amelyen egyéb napirendek megvitatása mellett jóváhagyták a szövetség módosított alapszabályát, megválasztották a Mészöv vezető tisztségviselőit és a választmányok tagjait - részt vett dr. Szlamenicky István, a Központi Bizottság tagja, a Szövosz főtitkára, Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke és dr. Egerszegi László, az SZMT titkára. Mai kommentárunk Dr. Nemes Kálmán, a Mészöv elnöke a fogyasztási, a takarék- és lakásszövetkezetek idei terveit vetette össze az elmúlt hónapokban elért eredményekkel., s megállapította: a teljesítések megalapozott tervezést tükröznek. Főként az áfészek mérték föl jól esélyeiket, ott is különösen a bolti kiskereskedelem forgalma s az ebből várható nyereség biztató. Számolná kell azonban azzal, hogy a nagykereskedelmi vállalatok közvetlen lakossági áruértékesítése befolyás olthatja majd az áfész-boltok bevételeit, s a magánkiskereske- dők is mind több üzletet nyitnak. A. hálózatbővítés ugyan nem volt számottevő a múlt évben, a kis településéken végzett rekonstrukciók azonban figyelemre méltóan javították az ellátást. A Mészöv elnöke szólt az áfészek termónyfelvásánlási és ipari tevékenységéről, a takarék- és a lakásszövetkezetek munkájának idei tapasztalatairól, majd a küldöttek megvitatták az írásos és szóbeli előterjesztéseket. Dr. Szlameniczky István a Szövosz elnöksége és a köz- gyűl.éen részt vevő megyei vezetők nevében köszöntötte a küldötteket. Méltatta a fogyasztási szövetkezetek szerepét az ország lakosságának ellátásában, a kül'ke-' raskedelimi egyensúly javításában, s elmondta, hogy ez a folyamat az idén sem szakadt meg. A továbbiakban az a cél — hangsúlyozta a Szövosz főtitkára —. hogy politikai felelősségtől áthatva segítsék a népgazdasági célok elérését: a hatékonyság fokozásával, az eszközök ésszerű hasznosításával munkálkodjanak a kereskedelem minőségi javításán. Rendezkedjenek be a „több lábon állásra”, hogy ne rendítse meg őket egy- egy balul sikerült próbálkozás. A küldöttközgyűlés ezután azzal az ajánlással foglalkozott, amelyet a fogyasztási szövetkezetek X. kongreszszusa határozata alapján a Szövosz elnöksége adott ki a megyei szövetségek új vezetési rendszerre való áttéréséről, s titkos szavazással meg választatták a Mészöv új tisztségviselőit. A megyei szövetség társadalmi elnöke Bíró Zoltán, a siófoki áfész elnöke lett; társadalmi elnökhelyettese Németh István, a b ala. ton- szárszói takarékszövetkezet elnöke és Szabolcsi József, a kaposvári Latinca Lakásszövetkezet elnöke. A megyei szövetség titkárává Horváth Lajost, a barcsi áfész elnökét, titkárhelyettesévé Kuszinger Rudolfot, a Mészöv eddigi elnökhelyettesét választatták. Kecskés Gábor, a tatod áfész elnöke lett az áfész-választmány elnöke, s a küldöttek megválasztották az áfész-, a takarékszövetkezeti és a lakásszövetkezeti választmányok tagjait is. Az új tiszt-, ségviselők nevében Horváth Lajos mondott köszönetét a bizalomért. Dr. Nemes Kálmán, a Mészöv eddigi elnöke nyugállományba vonult. Ebből az alkalomból dr. Szlame- niicky István méltatta eredményes tevékenységét, áldozatos munkáját, s az évtizedeken át szerzett érdemei elismeréseként átadta neki a Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést. LÉPÉSHÁTRÁNY Olvastam egy körlevelet, amelyben a főhatóság — ha úgy tetszik: nagyvállalat (mert trösztnek sohasem nevezték, pedig az) — előírta, hogy a hozzá tartozó megyei cégek 1987. június 2-ig küldjék be ez évi vállalati terveiket. Elcsodálkoztam. Mint a vállalati gazdálkodáshoz nem értő laikusnak az jutott az eszembe: miként lehet teljesíteni az éves tervet, ha a főhatóság csupán az adott év közepén kíváncsi rá. Ki tudja, meddig tart, míg visszaigazolja? Ha csak azután kezdenek el végrehajtani, kész lenne a csőd. Tudom, hogy a tervezés módszere hazánkban igencsak az érdeklődés közép- ponjában áll — és nem egyszerűen kíváncsiságból. Inkább azért, mert rendre kiderül, hogy elhamarkodottan, hamis, vélt vagy illuzórikus adatokra alapozva tervezünk, s emiatt gyakran egy negyedévnek sem kell eltelnie, hogy nyilvánvalóvá váljék: az éves terv teljesíthetetlen. Márpedig valamikor régen azt tanultam: a szocialista gazdálkodást tervszerű előrelátás jellemzi ... Értem persze, hogy időközben felgyorsulnak az események, gyakran kiszámíthatatlanok a világgazdasági folyamatok, s azok elkerülhetetlen hatása. Még sincs valami rendjén. Korábban azon zsörtölődtem magamban: miként lehet tervezni úgy, hogy fogalmam sincs, mennyi pénz van vagy lesz a tarsolyomban? Pedig évtizedek óta ez a módszer. Mértéktartóan, mindig csak a legszükségesebbeket tervezzük, azután különböző testületek megvitatják az elképzeléseket, a választott emberek magasra tartják a kezüket, megszavazzák a demokratizmus jegyében, és egyszercsak valahol valaki azt mondja: szó sem lehet róla! Pedig ő is tudhatná, hogy a realitások — és nem az álmodozások — korát éljük. Legalábbis elvileg . .. De térjünk vissza az említett főhatósághoz. Kíváncsian utánajártam az ügynek, és kiderült: a fővárosi nagy cég már a múlt év decemberében is bekérte 19 megyéből a vállalati terveket. Vissza sem igazolta, mondván: majd az első negyedévi mérleg után szót váltanak a gazdálkodásukról. A mostani körlevél május 20-án született, mondom: június 2-ig kérve az 1987. évi terveket. A bekért adatokat két okból sem sorolom föl. Egyrészt azért, mert a vállalati eredmény megteremtéséhez úgyszólván semmi köze sincs a főhatóságnak, másrészt azért, mert olyan adatokat kell beállítani a tervbe, amelyek megállapítása (például árak, bérek stb.) — lásd sokszor emlegetett, de kizárt vállalati önállóság — semmi köze sincs a 19 megyei vállalatnak. Ha rosszmájú lennék, azt mondanám: eszerint smafu az egész! Azaz teljesen mindegy, hogy a múlt év novemberére vagy idén júniusra kérik a terveket. Még szerencse, hogy az egy híján húsz vállalat — mindettől függetlenül — igyekszik tenni a dolgát, azaz teljesíteni küldetését. De akkor mire való a főhatóság? J. B. Több mint tíz éve működik Baranyában az első magyar jégelhárító rendszer. A tenkes-hegyi radarfigyelő szolgálat segítségével tizenöt rakétakilövő állomást irányítanak, másfélezer hektárnyi területet oltalmazva így az elemi csapástól. Az idén licencszerződés keretében a legkorszerűbb szovjet technológiát vezették be. Képünkön: radar segítségével nagy biztonsággal „szűrik ki” azt a felhőt, amelyből jégeső hullhat. (MTl-fotó — Kálmándy Ferenc felvétele) A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Az időjárás még mindig hol meleg, hol hűvös, és gyakoriak az esők.'Máskor ilyenkor itt van a nyár. Nem csoda, hogy nemcsak a mező- gazdaságban, hanem az idegenforgalomban dolgozók is nagyon várják már a nap- sugarasabb napokat. A sok eső miatt késtek o munkák o földeken, s ez nagy rugalmasságot követelt a mezőgazdasági üzemektől. Ennek és a jó szervezésnek köszönhető elsősorban, hogy többnyire sikerül pótolni a kieséseket. Sok szó esett á héten a Balatonról. Az OVH siófoki sajtótájékoztatóján például megállapították, hogy a tó vízminőségének romlását sikerült megállítani. Egyeztető tárgyalást tartottak a megye, illetve az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal vezetői. Ott ez azzal egészült ki, hogy a Balaton térségében jelentősen nőtt a szennyvíztisztító kapacitás, s a csatornázás tervszerűen folyik. Megyénk nemzetközi kapcsolatai egyre gazdagabbak. A héten NDK-beli társadalomtudós látogatott Somogyba, s tartalmas programon vett részt a kalinyini kom- szomolisita küldöttség is. A megyei KISZ-bizottsággal közösen előkészítették egy új együttműködési szerződés megkötését. Ebben a vonzóbb utazási programok, a fiatalok cserelátogatásai is szerepelnek. Az oktatási intézmények pártszervezetei — a hagyományoknak megfelelően — a tanév végén tartják beszámoló taggyűlésüket. A megye nyolcvanhét ilyen alapszervezetének többsége e héten tartotta meg e fontos fórumot; a beszámoló taggyűléseket június 15-ón fejezik be. Elsősorban az oktatási törvény végrehajtása, az ifjúságpolitika és a KISZ megújulásának segítése a leggyakoribb téma. A beszámolók és a hozzászólások is megerősítették, hogy a kommunisták sokat tehetnek az iskolai demokrácia növeléséért, a szülői munka- közösségek jobb bekapcsolásáért a nevelés segítésébe. Több testület tartott ülést a héten. A megyei tanács- vb Fonyódon, a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság központjában ülésezett. Ekkor fogadták el Somogy középtávú szociálpolitikai programját a Minisztertanács határozata alapján. Jogosan döntött úgy a testület, fölmérve a jélenlegi helyzetet, hogy a tanácsoknak fokozniuk kell a szociálpolitikai szempontok szerepét a tervezésben, a szervezésben, az irányításban és a végrehajtásban. Szükség van a gazdálkodó szervek pénzének szervezettebb és tervszerűbb felhasználására is. Szó volt róla: most alakultak meg a megye városaiban, városi jogú nagyközségeiben az időskorúak ellátásának formáit egyesítő gondozási központok. Ügy határoztak, hogy továbbfejlesztik ezt a formát. Figyelemre méltó például, hogy Barcson gerontológiai központot szeretnének létesíteni. Itt együtt lesz az idősek klubja, a nyugdíjasház, a szociális otthon, kiegészítve egészségügyi és szolgáltató egységekkel. Ez példát adhat hasonlók szervezésére az egész megyében. E héten adták át a kaposvári Április 4. utcában épülő sorház első tömbjét. A régóta várakozó családok már a kulcsokat is megkapták. A többiek reménykedhetnek a mellette levő épületek gyorsabb elkészültében. Lajos Géza
