Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-05 / 131. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! > «V "Néplap XLIII. évfolyam, 131. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1987. június 5., péntek Környezetvédel m i világnap „Soha annyira, mint napjainkban, nem Látszott szükségszerűnek, hogy az ember érdekeltsége ön­maga fejlődésében érvényre jusson és tiszteletben tartsa a környezetét.” (Jean Schwoebel) Június 5-ét környezetvé­delmi világnapként tartjuk számon. Környezetünk mi­nőségének romlása világ- jelenség. Oda jutottunk, hogy az emberéletben, a természetben és az anyagi javakban csak. a háború okozhat nagyobb kárt, mint a környezeti ártalmak. Ezek maguk mögé szorítottak olyan ősi ártalmakat, mint a természeti katasztrófák, az éhezés, a betegségek, és olyan újkeletűeket is, mint az alkoholizmus, a kábító­szerfogyasztás, az öngyil­kosság és a terrorizmus. A környezetvédelem tö­megeket érintő fontos poli­tikai kérdéssé nőtt. Környe­zetünk védelme életünk és egészségünk feltétele, ugyanakkor gazdasági érde­künk is. A természeti erő­források növekvő felhaszná­lása olyan környezetszeny- nyezéssel jár, hogy védelmi intézkedések nélkül vissza­fordíthatatlan károsodáso­kat okoz a társadalom és a természet kapcsolatában. Nagy jelentőséget tulaj­donítunk a környezeti prob­lémák nemzetközi együtt­működéssel való megoldásá­nak. A KGST környezetvé­delmi programjában mint­egy 80 magyar intézmény vett részt, csaknem 120 té­mában. Szakembereink közreműködtek a korszerű mérőműszerek, a kommu­nális hulladékok gyűjtésére és szállítására szolgáló gé­pek és technológiai sorok kifejlesztésében, a vízmi­nőség vizsgálati módszerei­nek egységesítésében, a zaj elleni védelem módsze­reinek és technikai eszkö­zeinek kidolgozásában. Ki­épült a KGST-tagállamok szárazföldi mérő-ellenőrző hálózata a környezet állapo­tának megfigyelésére, s kapcsolódik az európai re­gionális, illetve globális monitoring rendszerhez. A környezeti gondolko­dás, a szemléletformálás fejlesztése környezetpoli­tikánk továbblépésének egyik legfőbb tartaléka. A környezeti nevelés normái kiszélesedtek; a környezet- védelmi oktatóközpontok kialakításával az általános és középiskolások egy része megismerkedett az alapvető tudnivalókkal. Az ország öt egyetemén gondoskodnak a környezetvédelmi ismere­tek mélyebb elsajátításáról. A tömegtájékoztatás is egy­re többet foglalkozik a kör­nyezetvédelemmel. Sajnálatos tény, hogy ha­zánk környezeti állapota — az eredmények ellenére — nem kielégítő. Ezért határo­zottabb előrelépésre van szükség. Kiemelt cél a kör­nyezet romlásának megfé­kezése, s ehhez a gazdasági szerkezetváltásnak is hozzá kell járulnia. A VII. ötéves tervidő­szakban elsőbbséget kell biztosítani a veszélyes hul­ladékok ártalmatlanításá­nak, a súlyosan szennyezett levegőjű térségek, települé­sek levegőminősége javítá­sának, valamint az ivóvíz fokozott védelmének. Nagyobb figyelmet kell fordítani az idegenforgalmi szempontból is jelentős gyógy- és üdülőhelyek kör­nyezeti * védelmének, a környezetkímélő mezőgaz­dasági művelés fejlesztésé­nek és a természetvédelmi területek megóvásának. A gazdálkodó szervezeteknek a tevékenységükkel össze­függő ártalmak mérséklésé­re, az állampolgároknak pe­dig a környezetükkel szem­ben tanúsított fegyelmezet­tebb magatartásra kell töre­kedniük. A célok elérésének felté­tele, hogy megváltozzék a szemlélet. El kell érni, hogy a környezetvédelem jobban épüljön be a társadalmi­gazdasági folyamatokba és hatékonysága növeked­jék. Mindennapi gyakorla­tunkban ma még elsődleges a szenyezés, a károkozás el­hárítása. A nemzetközi és a hazai tapasztalatok azt tanúsítják, hogy az ilyen aktivitás hozzájárul ugyan az ártalmak hatásának mér­sékléséhez, de nem akadá­lyozza meg a környezet- szennyezés újratermelését. Ezért már a termelés, a fo­gyasztás, a területfejlesztés és -rendezés tervezésénél figyelembe kell venni a várható környezeti hatáso­kat. A népgazdaság legfonto­sabb célja a hatékonyság növelése. Ez egybeesik a környezetvédelem érdekei­vel, ugyanis a pazarló anyag-, energia- és vízfel­használás növeli a környe­zet terhelését is­Az ösztönzés mellett a károkozással szembeni szi­gor és következetesség fo­kozása, a követelmények fejlesztése és betartása is nagyon fontos. Következe­tesebb bírságolással is fokozni kell a károsítástól való visszatartást. A környezetszennyezés megelőzésében a káros ha­tások elhárításában kiemel­kedő szerepük van a társa­dalmi szervezeteknek és az állampolgároknak. A Haza­fiat Népfront tapasztalatai­ra építve számítunk arra, hogy továbbra is segíti és ösztönzi a települések fel­adatainak kidolgozását és megvalósítását. A szakszer­vezetek üzemi környezetvé­delmi tevékenységük mel­lett segíthetnek a gazdaság és a környezetvédelem szo­rosabb kapcsolatának kiala­kításában. A KISZ a fiata­lok szélesebb körét mozgó­síthatja, a TIT pedig a tár­sadalmi tudat, a környezeti ismeretek formálásához já­rulhat hozzá. A műszaki, az agrár- és a természettudo­mányokkal foglalkozó ér­telmiség aktivitása is — az MTESZ keretén belül — lényegesen növelhető. Dr. Tarján Lászlóné megyei környezetvédelmi titkár Összehívták az Országgyűlést Szocialista akadémiák elnökeinek értekezlete Kádár János fogadta a küldöttségvezetőket A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. parag­rafusának 2. bekezdése alapján összehívta az Országgyűlést június 25-én, csütörtökön 9 órára. A Kormány javasolja, hogy az ülésszak tűzze napirendjére a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, a Büntető Törvénykönyv, valamint a büntető eljárásról szóló törvény módosítását, továbbá az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját a környezet­és természetvédelem VI. ötéves tervidőszakban elért eredmé­nyeiről, a VII. ötéves tervi feladatairól, a hivatal munkájáról. Péter János a lel nők veze­tésével a Parlamentben a •nyári ülésszak előkészíté­séről tanácskoztak az Or­szággyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnö­kei, a megyei képviselőcso­portok vezetői. Az értekez­leten Madarast Attila pénz­ügyminisztériumi államtit­kár, dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter, valamint Ábrahám Kálmán államtit­kár, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­tal elnöke tartott tájékozta­tót a plenum tárgysorozatá­ra tervezett törvényjavas­latokról. HAZÁNKBA LÁTOGAT CSAO CE-JANG Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke meghívására Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, a KNK Államtanácsának elnöke a június 4-én kezdődő és több európai szocialista országot érintő útja során június közepén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik. (A magyar—kínai kapcsolatokat ismertető cikkünk a 2. ol­dalon.) Ülést tartott a Minisztertanács Tegnap ülést tártott a Mi­nisztertanács. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének berlini üléséről szóló jelen­tést. A kormány megtárgyalta és szakmai, társadalmi vitá­ra bocsátotta az egészség- megőrzés átfogó társadalmi programjának tervezetét. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette az elektronika társadalmi-gaz­dasági alkalmazásának, az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának, a gyógyszer-, növényvédőszer - és intermediergyártás, vala­mint az energiagazdálkodás központi gazdaságfejlesztési programjának 1986. évi vég­rehajtását. A kormány átte­kintette az idei feladatok teljesítésének helyzetét. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta a szocialista orszá­gok tudományos akadémiái­nak elnökeit, akik hazánk­ban tartják munkaértekez­letüket. A találkozón részt vett Pál Lénard, a Központi Bizottság titkára és Radios Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A szívélyes légkörű talál­kozón Gurij Marcsuk, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke tájé­koztatást adott a munkaér­tekezleten szereplő kérdé­sekről. Kádár János megköszönve a tájékoztatást, méltatta a nemzetközi tudományos együttműködés jelentőségét és további eredményes mun­kát kívánt a munkaértekez­letnek. Csütörtökön a budapesti Atrium Hyatt Szállóban megkezdődött a szocialista országok tudományos aka­démiái elnökeinek találko­zón részt vesz a bolgár, a csehszlovák, a kubai, a len­gyel, a mongol, az NDK- beli, a román és a szovjet akadémia, valamint a Vi­etnami Nemzeti Tudomá­nyos Kutatási Központ kül­döttsége. A munkaértekezletet Be- rend T. Iván, az MTA el­nöké nyitotta meg. A mun­kaértekezlet két fő téma­körrel foglalkozik; az ér­dekelt tudományos akadé­miák részvétele a KGST komplex programjának vég­rehajtásában, illetve a tu­dományos akadémiák szer­vezetéről és működéséről szóló információ- és tapasz­talatcsere — mutatott rá az Akadémia elnöke. A megnyitó beszédet kö­vetően Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese köszöntötte a vendége­ket. Elmondta; sürgető tár­sadalmi, gazdasági feladata­ink növekvő, kényszerítő erővel vetik fel a napi, a rövid távú érdekeket kife­jező feladatok megoldását, így óhatatlanul felerősödik a rövid távú szemlélet, s ez­zel a távlatok nem kellő fi­gyelembe vételének veszélye is. Ezt elkerülendő, a ma­gyar tudományirányítás a színvonalas alapkutatások támogatását szolgáló Orszá­gos Tudományos Kutatási Alapot hozott létre, amely bizonyos védelmet, bizton­ságot nyújt az alapkutatá­sok zavartalan fejlődéséhez, színvonalának emeléséhez. Csehák Judit üdvözlő szavait követően megkezdő­dött a kétnapos munkaérte­kezlet. Tapasztalatok, Madatok Tárgyalások az EGK-val Hivatalos tárgyalások kez­dődnek Magyarország és az EGK között kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás létrehozásá­ra. MAGÁNKERESKEDŐK A SZEZONBAN A Kisosz Somogy Megyei Szervezete a Balaton déli pántján működő magánke­reskedők részére szezonnyi­tó értekezletet tartott teg­nap délelőtt Siófokon a Dél- ballatonii Kulturális Köz­pontiban. Több mint ezer kereskedőt hívtak meg a ta­nácskozásra azzal a céllal, hogy tájékoztassák őket a jogszabályváltozásokról, az ellenőrzésék tapasztalatai­ról, a szezonális feladatok­ról és sok más fontos tud­nivalóról. Az értekezleten részt vettek a kereskedelmet irányító, ellenőrző szervek és a Ballaton -par ti tanácsok képviselői is. Kertész Rezső, a Kisosz megyei titkára elmondta, hogy Somogybán összesen 2041 magánkereskedő árusít, közülük 1281-en a déli par­ton. Idényjellegű üzletet 784-en vezetnek. A Baiaton- parton meglehetősen nagy a fluktuáció: az utóbbi há­rom év átlagát tekintve a kereskedők 30—35 százalé­ka adta (adja) vissza enge­délyét. A Balaton-parti ke­reskedők 60—70 százaléka az elmúlt három évben kez­dett dolgozni, következés­képpen a tapasztalathiány is oka a szakmát ért bírála­toknak. Sokan nem eléggé felkészültek, nem ismerik a szabályokat. A megyében dolgozó magánkereskedők 93—94 százaléka tagja a Kisasznak, amely gondosko­dik számukra az információ­szerzés lehetőségéről. A ven­déglátás sajátos problémái miatt például május. 13-án szakmai csoportot alakítot­tak, ennek 25 tagú társadal­mi vezetősége van. Ugyan­ekkor az áruellátási, áral­kalmazási kérdéseket is tü­zetesen megvitatták. A múlt ősszel két továbbképző tan- fdlyaimot tartottak a keres­kedőknek, januáriban, ápri­lisban és májusban ugyan­csak szakmai értekezlete­ket. A tegnapi tanácskozáson, úgy tetszett, hogy a legtöbb gondot, vitát változatflanul az árikérdés okozza, különö­sen az úgynevezett szabad­áras kategóriában. Eseten­ként úgy tetszik, a szabá­lyozók sem egyértelműek. Sok szó esett például a fagylaltról. Az ország más vidékein állítólag 3—3,50 fo­rintot kérnék egy-egy gom­bócért, a Balaton-parton pe­dig (nagyon helyesen) 2,50 forintot tartanak méltányos­nak az árhatóságok. Az úgy­nevezett állandó telephelyes kereskedők szóvá tették, hölgy a tanácsok bevételeik gyarapítása végett a vásáro­zóknak kitelepülési enge­délyt adnak, s ezzel — nem egyenlő feltételek mellett — konkurenciát teremtenek számukra, ök ugyanis, mint mondották, hosszú távra ter­veznek, a vásározók viszont csak a szezonban jelennek meg a Balaton-pánton. Töb­ben sérelmezték, hogy a fo- nyódi tanács nem vette fi­gyelembe a Kisosz javasla­tát, s 45 forintot kér négy­zetméterenként a piaci áru­sítási helyért, hallott Siófo­kon megelégednék a 25 fo­rinttal, •4 Kisosz bővítette szol­gáltatásait: a többi között egy jogtanácsosi munkakö­zösséggel kötött szerződést, s ennek értelmében hetente kétszer — Kaposváron és Siófokon — jogtanácsosok áttllnak a magánkereskedők rendelkezésére. A Közös Piac külügymi­niszteri tanácsa a közel­múltban adta meg a felha­talmazást a Közös Piac bi­zottságának arra, hogy ilyen megállapodásról tárgyal­jon. Az első hivatalos meg­beszélésre Brüsszelben ke­rül sor. A magyar küldött­séget Antalpéter Tibor, a Külkereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezetője ve­zeti. Németh Károly a XVI. kerületben Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese csütörtö­kön a főváros XVI. kerüle­tébe látogatott. Tájékoztatót hallgatott meg a csaknem hetvenezer lakosú városrész életéről, ezután az összefogás Ifjúsá­gi Lakásszövetkezet mun­kájával ismerkedett. Az MSZMP főtitkárhe­lyettesének látogatása az Elektronikus Mérőkészülé­kük Gyárában folytatódott. Végül Németh Károly idő­szerű kérdésekről folytatott beszélgetést a XVI. kerületi párt végrehajtó bizottság tagjaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom