Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-01 / 127. szám
1987. június 1., hétfő Somogyi Néplap 5 Évadnyitó Siófokon Kaposváré a* állatkert — Méltó helyre került Fölényes győzelem a vetélkedőn 9. HÁROM PALESZTIN (ARAB) CSOPORT Ha az etnikai terrorizmus ismertetett megnyilvánulásait vizsgáljuk, láthatjuk: míg az ír a szociális, gazdasági, politikai és kulturális elnyomás ténylegesén súlyos tényezői mellett folytatta szakadár s egyszersmind gyilkos terrorista tevékenységét, addig a szikh esetében semmiféle olyan tényező nem létezett, amely igazolhatta volna a terroristák magatartását. Van azonban egy etnikai terrorizmus, amely mindkét fentitől minőségileg különbözik. A palesztinok hazájukban, saját szülőföldjükön — egy törpe kisebbségüket leszámítva — menekültek. Gondo" lom, nem szükséges a rég- és közelmúlt történelmi eseményeire kitérni; egyetlen mozzanatra utalok csupán: a felelősség kérdésére. Ez egyértelmű: a felelősség mindenekelőtt a brit imperializmusé. Továbbá: az 1940-esévek végének arab államai uralkodó osztályainak a felelőssége mérhetetlenül nagyobb, mint Izraelé. És ma már ezzel vetekszik egyrészt a palesztinok történelmi vezetőinek felelőssége, másrészt a jelenlegi vezetők mérhetetlen felelőtlensége. Az 1980. január 1-je előtti 12 év főbb terrorista szervezeteinek ilegemlítésremél- tóbb akcióit leíró egyik ké- zikönyy szerint a 12 legaktívabb palesztin szervezet 100 százalékkal több jelentős akciót hajtott végre, mint a nemzetközileg legismertebb és legeredményesebb 28 csoport együttvéve. Honnan ez az elszántság, ez a szűnni nem akaró gyűlölet? A palesztin mozgalom története sokkal régebbi, mint az Izrael elleni harc- során megalakult és létrehozott palesztin szervezeteké. Akkor jelent meg, amikor a pán- arabizmus fokozatosan kénytelen volt átadni helyét a konkrét helyi feltételek által meghatározott nemzeti mozgalomnak: a századfordulón. A küzdelem két szinten folyt. Egyrészt a Palesztinába bevándorló zsidóság ellen, másrészt a Palesztinát gyarmatosító angolok ellen. Az előbbi 1919-ben kezdődött; a gyarmati hatóságok elleni fellépés másfél évtizeddel későbbi. Ez volt a nagy tömegeket mozgató 1936—39-es fegyveres felkelés. A felosztási határozat visszautasítása, majd az 1947,'48-as arab vereségek tovább rontották a két Palesztinái közösség viszonyát. E vereségek, továbbá Ciszjor- dánia annexiója Transzjordá- nia által, a Gázai-övezet Egyiptomhoz csatolása és mindenekelőtt a palesztinok százezreinek kényszerű kivándorlása, földtől való elszakadása jelöli a palesztin mozgalom ideiglenes bukását. A palesztin ellenállási, nemzeti mozgalom bonyolult, ellentmondásosan fejlődő szociális-politikai alakulat, amelynek keletkezését és tevékenységét nem lehet az arab országokban létező hasonló jellegű folyamatoktól elszakítva vizsgálni. Története az egymással rivalizáló, még stratégiai célkitűzéseiben sem egységes csoportok harcának története, s a mozgalom eddigi, majdnem négy évtizedében mintegy 40 különféle szervezet működött, és hogy — Kadhafit idézzem — ezeknek csak mintegy „tíz százaléka harcol az ellenséggel, a többiek egymással marakodnak”. Az 1967-es arab—izraeli háború, az 1971-es jordániai események, az 1975-től tartó libanoni tragédia, az egyes arab országok (mindenekelőtt Szíria) palesztinellenes fellépései jelölik a palesztin dráma újabb állomásait. Körülbelül egy tucat azoknak a palesztin szervezeteknek a száma, amelyek megalakulásuktól máig működnek, s izraeliek, zsidók, arabok és bárki, de talán leggyakrabban egymás ellen követnek el terroristaakciókat. A Libanonban tevékenykedő, háborúzó, gyilkoló, romboló libanoni szervezetek száma ugyancsak egy tucatra tehető, csakúgy, mint a két nagy iszlám áramlat, a síita és a szunnita a gyilkolásban, emberrablásban (igaz, az önfeláldozásban is) élenjáró csoportjaié. Annak a mintegy három tucat palesztin, libanoni, szunnita és síita szervezetnek a „fénykorában”, az 1970'80-as évek fordulóján, összesen mintegy 70—80 ezer fölfegyverzett „katonája” volt. Ha ehhez számítjuk a kevésbé jelentős 4—5 tucat fegyveres testület milicistáit, a több ezer, „saját számlára” dolgozó útón- állót, betörőt, gyilkost, elmondhatjuk: majdnem százezer főt kitevő fegyveres mi- licista tevékenykedett az egy nagyobb magyar megyé- nyi területű Libanonban. (Folytatjuk.) Repülők és állatok A kerékpárosok visszaérkezéséig sem unatkoztak a nézők. Voltak, akik az MHSZ megyei szervezetének műrepülőbemutatóit kísérték figyelemmel — Kollár Zoltán, Tóth Mihály és Kontsagh Sándor, másfél, illetve kilenc köbcentis modelleket röptetett. Voltak, akik azt várták, „ki” lesz a majdan létesítendő állatkert első lakója. Nem sokáig kellett várni a felajánlásokra. Elsőként egy háromlábú kiskacsa érkezett, majd hamarosan őz- és szarvasgidák. törpe kecskék és pávák követték. Eközben a csarnokban énektudásukat mérték össze a szegedi és kaposvári gyerekek, majd a délelőtt Hétfőn kezdődik és június végéig tart Hollandiában a „Magyarország Hollandiában” elnevezésű nagyszabású kulturális bemutatósorozat, amely viszonzása az 1986. őszén Magyarországon tartott holland kulturális hónapnak. A rendezvénysorozat tárlatokat, magyar művészek és együttesek által adott hangversenyeket, film- és színházi bemutatókat, néprajzi-, népművészeti-, történelmi-, kultúrtörténeti kiállításokat, irodalmi esteket, egyetemi előadásokat és Kulturális vetélkedővel és töltöttcsirkecomb-sütő versennyel kezdődött a délután. Majd • izgalmas feladatot kaptak a városok lakói: ismert zenészeket kellett megkeresniük. A kaposváriak fergeteges gyorsasággal megtalálták a Neoton Famíliát. Gyorsaságuknak köszönhetően huszonhét pontra nőtt előnyük, és e tetemes pontkülönbséggel vághattak neki a várva várt sportvetélkedőnek. Bár nem sikerült minden versenyszámban a hazaiaknak nyerniük, így is tizennyolc pontos vezetésnél sorakoztak föl a hetesrúgó versenyhez, öt, általános iskolás és három felnőtt rúgott felváltva, s ennek végeredménye: ismét kaposvári győzelem! Következett, a mindent eldöntő váltóverseny, amelyben a résztvevők görkorcsolyával. rollerrel, postásbiciklivel mérték össze gyorsaságukat. Az utolsó befutónak egy „Kié lesz az állatkert?" feliratú táblát kellett elhelyezni a célban. Kitörő örömmel nyugtázta a csarnok közönsége, hogy ez is a somogyi versenyzőknek sikerült először. Így alakult ki a végeredmény. A tévés vetélkedőt, így az állatkertet is. százhat-hetvenhét arány-x ban Kaposvár nyerte! Győztek tehát a kaposvári- gyerékek. S győztek mindazok, akik rendezőként, szervezőként munkával töltötték a napot. Győztek azok a somogyiak is, akik a helyszíneken, vagy a televízió előtt izgulva kísérték végig' a versenyt. L. P.—B. P. F. konzultációkat, ételbemutatót foglal magában. Több magyar múzeum küld válogatást anyagából. A Szép- művészeti Múzeum például — s ezt a holland rendezők külön figyelmességnek és gesztusnak tartják — a nagy németalföldi mesterek, köztük Rembrandt. Ruisdael. Jan Steen, Frans Hals 50 alkotását adja kölcsön. Az ANP holland hírügynökség jelentése szerint különösen nagy várakozás előzi meg a Bartók Vonósnégyes és a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjét. „Magyarország Hollandiában” Miénk ez a nap címmel A Televizió egész napos műsort állított össze, amelynek fő részét két város - Szeged és Kaposvár - vetélkedője jelentette. A tét nem volt kevés, hiszen a győztes megyeszékhely egy állatkert létesítésére szóló alapítványt nyerhetett. Két keréken A kora reggeli órákban kerékpárosok lepték el a sportcsarnok környékét, hiszen az első versenyszám a tízkilométeres kerekezés volt, ahol nem a gyorsaság, hanem a célba érkezők nagyobb száma jelentett több pontot. Háromezren és még né- hányan vágtunk neki a távnak, s hamar kiderült, hogy nincs is olyan messze a sportcsarnoktól a Fészek Áruház. Lassacskán hajtva még a legifjabbak és a legidősebbek is meglehetősen könnyedén elbringáztak odáig, meg vissza. Kicsiny hazánkban ritkán szokás jól megszervezni valamit, úgyhogy többekben volt egy kis félsz, amikor meglátták a hatalmas tömeget. S volt némi kishitűség is; ha a hetvenezres Kaposvárról ennyien gyűltünk össze, akkor vajon a több mint százezres lélekszámú Szegeden milyen rengetegen lehetnek. A tények fényesen megcáfolták sokak pesszimizmusát. A biciklitúrát igen jól bonyolította' le a rendezők hada, s mint utóbb kiderült, megyeszékhelyünk e versenyszámban is óriási győzelmet aratott, hiszen az ellenfelet mindössze kilenc- százan képviselték. Vadonatúj biciklicsodákon és kivénhedt Csepeleken kerekezett együtt — korra, nemre és minden egyéb megkülönböztetésre való tekintet nélkül — az embersereg. Jó volt ez gyereknapnak. felnőttnapnak, testedzésnek, gondűzőnek.. Készül a csirkecomb — Bá- taiéknál, Kaposváron Az élővirágból font koszorú nagy ívben átrepült a Hévíz motoroshajó korlátján, s csobbanva hullt a Balaton vizébe. Megnyílt az 1987-es balatoni üdülési idény... Szombaton délelőttől tegnap estig tartott az az eseménysorozat, amelyet a somogyi Balaton-part évadnyitója alkalmából rendeztek Siófokon. A sokszínű program reggel fél tízkor a Sio- tour-klubnál kezdődött; gyalog, lóháton, hintákon vonult a menet a hajóállomás előtti térre. Ott hatalmas tömeg fpgadta őket. Az ünnepélyes évadnyitón a beszédet dr. Toriéi Dénes, a Siófoki Városi Tanács osztály- vezetője mondta. Beszélt a hagyományokról. Siófok üdülőforgalmáról és szabadidős lehetőségeiről, sportprogramjáról és arról, hogy a várost mennyi híres ember keresi föl. Miklós László, a lovasszövetség szakágazatvezetője is köszöntötte a megjelenteket, s felhívta a figyelmet a Siómente Lovasklub kétnapos rendezvényére. Ezután került a vízbe a már említett virágkoszorú, majd elvonultak a lovasok s felálltak a rajtnál az olimpiai ötpróba futói. Voltak közöttük szüleikkel együtt futó óvodások és nyugdíj felé közeledő korosabb felnőttek is. A 100 induló közül mintegy 40-en csak kisebb táv teljesítésére vállalkoztak, a többiek viszont a teljes táv lefutására. Két lovasklub küldte el képviselőit az úttörőbajnokságra, a díjugratásra 20 egyéni versenyző nevezett be, a fogathajtásban három klub hajtói vettek részt. Az erőpróbák szombaton délután az Áfor-benzinkút mögötti lovaspályán kezdődtek. és tegnap délután értek véget. A Siófok finn testvérvárosából, Ouluból érkezett fúvószenekar és a Victor Jara együttes előadásában szabadtéren elhangzó chilei népzene után került sor a két nap legjelentősebb nemzetközi programjára, az OIRT III. kikötői hangversenyére a Dél-balatoni Kulturális Központban. A korábbi táncdalfesztiválokhoz ha-* sonló könnyűzenei esemény olyan volt, amilyen lehetett: sokszínű keresztmetszetet adott a 9 ország, kommersz slágereiből. Közönségmegnyerő képességével kiemelkedett az előadók közül a svéd Lasse Berghagen, a csehszlovák Karel Csernoch, az osztrák Günter Frank, valamint Dévai Nagy Kamilla, aki férjével, Pelsőczi László színésszel az oldalán lépett színpadra. Főként a középkorosztály részére veit kellemes ez az időtöltés. S bizonyára sokan lesznek, akik később a Magyar Rádió közvetítésében is, szívesen meghallgatják még egyszer a műsort. A vasárnap délelőttre tervezett évadnyitó horgászversenyt a rendezők már korábban elnapolták, így a programsorozat tegnap délelőtt a lovasversennyel, délután pedig a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének I. országos dalostalálkozójával folytatódott. Ez utóbbin az országos selejtezők során a zsűri által legjobbnak ítélt kórusok és szólisták léptek mikrofon elé. Az 1987. évi balatoni évadnyitó rendezvénysorozata vasárnap este a kórustalálkozóval ért véget. Gy. L. „Célegyenesben" Háromezer-tizennégyen vágtak neki a kerékpártúrának utolsó eseményeként a kerékpárosok teljesítményét értékelték a műsorvezetők. Ctven-harmincötre vezettek ezzel a somogyiak. BENKE JÓZSEF Nemzetközi terrorizmus
