Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-29 / 151. szám
1987. június 29., hétfő Somogyi Néplap Okulva a tanulságokból, Téeszek továbblépés előtt Falvak sorsa függ a gazdálkodásuktól — Az elmúlt két év sok tanulsággal szolgált az idei és a következő évekbeli mimikához a somogyi termelőszövetkezetekben. A megyei szövetség általi ajámtatt program valóra váltása eltérő feladatot ró az eredményesen gazdálkodó üzemekre és a gyenge gazdaságokra: a jók célja, hogy még jobbá váljanak, az alacsony hatékonysággal gazdálkodók viszont fokozott támogatásra várnak, merit csak így — önerőből és segítséggel — zárkózhatnak föl a jobbakhoz, az országos átlaghoz. Ezért pedig legtöbbet maguk az üzemek tehetnek, s a megye patt- és tanácsi vezetése mindenben segíti őket.' A falvak sorsa, az ott élő emberek boldog uílása, élet- és munkakörülményeiknek kedvező alakulása döntően a településeken működő mezőgazdasági nagyüzemék gazdálkodási színvonalától függ . .. Dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője egyebek között erre hívta fel a közelmúltban a Taszöv elnöksége által ösz- szeh ívott termelőszövetkezeti küldöttközgyűlés résztvevőinek figyelmét. A küldöttek a múlt év decemberében tartott téeszlkongresszus határozatainak végrehajtására kidolgozott szövetségi programot vitatták meg, s ebben a vitában szólalt fel — számos téeszelnök, szövetkezeti vállalati igazgató mellett — dr. Fenyő István. A Teszöv-elnökség által elfogadott, később a küldött- közgyűlés elé terjesztett és jóváhagyott program hangsúlyozza: mozgósítani kell az üzemi erőforrásokat', növelni az alkalmazkodóképességet a közgazdasági és természeti környezethez az érdekeltség fokozásával. az önelszámoló egységek szélesítésével és erősítésével, a gazdálkodás színvonalának javításával. Hogyan, miben látják az előbbre jutás lehetőségét a közvetlenül érintett termelő- s zövetikez etek k üld öttei ? Buncsák Sándor csurgói elnök — Mindannyian tudjuk, miilyen okok miatt kerülték próbatétel elé a téeszek. miért támadt gazdasági feszültség több helyen is. Nagyító alá kell tenni saját tevékenységünket; elsősorban pontosabb, fegyelmezettebb munkát kell végezni és végeztetni; körültekintőbb szervezésre, a munkavégzés jó feltételeinek biztosítására van szükség és arra, hogy állandóan elemezzük a részterületek gazdálkodását, hogy ha kell. (idejében változtathassunk. Mi például a szarvasma rh a-tenyés ztés i ágazat rendbe tételén munkálkodunk. A tavalyi veszteség ellenére nem akarunk túladni az ezeregyszáz állaton, hanem körülnézünk: a külső segítség mellett mi magunk mit tehetnénk a nagyobb eredményért, s szükségét látjuk érdekeltségi rendszerünk felülVizsgálatá- inak is. Jakab János ságvári elnök: — Gazdaságunk 1984- ig fejlődött dinamikusan, aztán — jóllehet nem tartozunk a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek közé — visszaesés következett be: jött az aszály, a húsmarhatartás növekvő vesztesége ... Ahhoz, hogy a várt eredmények valóra váljanak, arra is szükség van. hogy megszűnjön egyes vállalatokkal szemben a kiszolgáltatottságunk, különösen ebben a kritikus időszakban, amikor sürgetnek a tennivalók ... Porosa István vései elnök: — A program általános feladatait sajátos körülményiek között a téeszeknek kell megoldaniuk, de a helyi tennivalókhoz nélkülözhetetlen a helyes célok egyedi meghatározása. A mi téeszünk kedvezőtlen adottságú, a termelésszerkezet-változás során növényi kultúrák tűnitek el a termesztésből és újak léptek a helyükre. Ezért is indokolt a közvetlen tanácsadás, érdekeink fokozottabb képviselete. Magyar József görgetegi elnök: — Fontos a különféle testületek, bizottságok bevonása a dön téselőkész ítés- be; azt látjuk egyik leglényegesebb tennivalónknak. Ettől az évtől célrészjegyek kiadásával is előmozdítjuk közös céljaink elérését. Szívesen segítünk eszközparkunkkal más gazdaságoknak is, sajnos, ezt a felajánlásunkat nem fogadták el, jóllehet néhány környező téesz- ben torlódtak a munkák , .. Feil József balatonszentgyörgyi elnök: — Ismétlődően visszatérnek az alkatrész- és mútrágyaellátással kapcsolatos gondok, s még azt sem tudjuk, miért nem kapjuk meg a kért anyagokat. Az ipafi és külkereskedelmi cégek, én úgy látom, még ma sem tekintik méltó partnernek a téeszt, pedig az ágazatnak a súlyának megfelelő bánásmódban kellene részesülnie. Így aztán nehezen kerül a gazdaság olyan helyzetbe, hogy megálihasson a saját .lábán . . . Pizvor Jánosné, a Teszöv nőbizottságának elnöke, a marcali téesz személyzeti vezetője: — Térségenként eltérő a nők foglalkoztatási lehetősége, a munkahelyek választéka. Jó néhány téesz- ben indokolt a kisgazdaságok, a háztáji termelés fokozottabb támogatása, a nagyobb figyelem, mert sok nő ott talál pénzszerzési lehetőséget. Szükség van arra is, hogy a lányokat, asszonyokat ne csak statisztikáit javító tételként kezeljék, hanem végzett munkájuk, érdemi tevékenységük szerint becsüljék meg őket. Az előbbrélépés gondjai között Horváth László Te- szöv-elnök, a nagybajomi ítéesz elnöke az ellátásban mutatkozó feszültségekét említette, a vitában felszólalók többsége is ezeket tette az első helyre. A mostoha időjárási körülmények közepet te az ilyen zavarok csak növelik a problémákat. Ezeknek a megoldása és a kilá tásba helyezett közgazdasági intézkedések mielőbbi megismerése — a fogadásukra való felkészülés végett — elősegíthetné a somogyi termelőszövetkezetek idei és következő évi céljainak eléré- ' ®ét. H. F. SZAKTÁBORBAN Tűzoltó leszek s katona Ez a katonabácsi „igazi", s a rendőr is az. A határőrök kutyáit is meg lehet simogatni, igaz, csak óvatosan, a tűzoltókocsira pedig nemcsaifchagy fel lehet mászni, hanem szinte kötelező is. Az úttörögárdisták tíz napig mindent, amit megtanultak, a gyakorlatban is kipróbálhatnak. Fonyódligeten. A Somogy megyei úttörőelnökség szervezésében hétszázan vehetnek részt az Együtt a gárda szaktáborban. Tűzoltók, egészségőrök, közlekedési rendőrök, határ- és munkásőrök vették birtokukba az altáborokat. A főtéren éppen közlekedési ismereteket oktat Nagy László, a siófoki rendőrkapitányság törzszászlósa. Ért a gyerekek nyelvén, évek óta az úttörőelnökség patronáló tagja, s tudja, milyen fontos, hogy a kisdiákok ismerjék a közlekedési táblákat. Nincs is különösebb baj, pontosan és szabatosan fogalmazzák meg a gyerekek a táblák jelentését, s a jó feleletért jutalom is jár. A tíz nap alatt nemcsak saját szakterületükkel ismerkedhetnek meg mélyebben, hanem belekóstolhatnak az •összes gárdistaprogramba. A tűzoltók már most izgatottan készülnek a szakmai bemutatóra. A feladat nehéz lesz: egy elképzelt földrengés után kell megszervezni a mentést, az egészségőrökkel közösen. Hegedűs Mónika Lengyeltótiból jött, ez az első ilyen jellegű táborozása, és az utolsó is. Nyolcadikos, és nem lesz már több alkalma gárdistaként Fonyódligetre jönni. — Kicsit féltem. Azt gondoltam, szigorúbb lesz az oktatás — mondja —. de minden olyan izgalmas és érdekes! Délelőtt videofilmeket láttunk, s a rajvezetőnk mindenre megtanít bennünket. Jó ez a tábor, különösen azért, mert a csapatunk az országos úttörő- tűzoltóversenyre készül, nagyszerű el őgyakor latra van most alkalom. Kolümbán Béla nagybajomi diák. Arcán huncut mosoly; látszik rajta, egy pillanatra sem tud nyugton maradni. — Kicsit eleven — mondja Karádi István tanár," aki most szakoktatóként vesz részt a táborozáson. — Anyu egyszerűen azt mondja, rossz vagyak — „helyesbít” Kolümbán Béla, s aztán mesélni kezdi, hogyan is lett ő tűzoltógárdista. — Az iskolában azt mondták, egy ügyes tűzoltógyerek kellene, én meg ügyesnek tartottam magam. Speciális emberré váltam a csapatban, elég kis termetű vagyok, így a stafétában nagy hasznomat vették. Van ugyanis egy feladat: szűk folyosóin kell az embernek átkúsznia, s az nekem nagyon ment. Az úttörögárdisták szaktáborát kétévenként rendezik meg Fonyódligeten. A cél: az alapvető honvédelmi ismeretek és gyakorlatok elsajátítása. Játékos formában tanulnak a gyerekek, s gazdag program biztosítja a felejthetetlen üdülést. A fegyveres testületek minden segítséget megadtak a szervezőknek. Felépítettek a táborban egy kerékpár-tanpályát, az ünnepélyes birtokbavételire kedden kerül sor, izgalmas verseny keretében. Rangos technikai bemutatókat szerveztek, a- gyerekek megismerkedhetnek a mentők Mercedes rohamkocsijával, a rendőrök traffipax készülékével, s helikopterrel, a tűzoltó-szerkocsikkal. A határőrök nyomolvasái bemutatót tartanak, s .mindenki megtanulhat kispuskával lőni. Az ideiglenes lőtéren Soós László, az MHSZ munkatársa állja éppen a rohamot. A cél'apokon a találatok egyszer majd emlékké válnak, de most ez izgalmas valóság. Nevetés csattan föl az egyik csoportból, a gyerekek a sértetlen céllapot vizsgálják. . — Biztos, csak a. levegőbe lőttél — ugratják társukat. — Nem baj — mondja a srác —; megpróbálom még egyszer. Ugye, lehet? — néz kérdően Soós Lászlóra. Persze, hogy lehet. A szaktáborban minden lehetséges. Egymásra halmozódnak az élmények, hihetetlennek látszó dolgok is megtörténhetnek. S az egészben az a jó, hogy otthon anyu talán el sem fogja hinni, hegy be lehetett ülni a helikopterbe. Klie Ágnes Középpontban a közterület és a közbiztonság A BARCSI VÁROSI TANÁCS ÜLÉSÉRŐL (Tudósítónktól.) Barcs városi tanácsa legutóbb kiemelt fontosságot tulajdonított annak a témá- . nak, amelynek keretében a közterületek helyzetét, a jogi szobályozást és a fenntartás feladatait vitatta meg. A beszámoló átfogó képet nyújtott a közterületekről, bemutatta az eredményeket, hiányosságokat. A folyamatos munka eredményeként kialakultak a közterület fenntartását biztosító és végző szervezetek. A település rendje, tisztasága az elmúlt években mindig „kiváló” minősítést kapott. 1981 és 1987 között Barcs játszótereinek száma 10-ről Szakmunkástanulók országos avatónnnepsége A nyolcvanas évek elejétől összevont ünnepség keretében avatják szakmunkássá minden évben a hazai textilipari szakmunkásképző iskolák végzős tanulóit. Az idén június 27-én tartották a pályakezdő szakmunkások országos avatóünnep- ségét a Budapest Sportcsarnokban, Ezen több mint kétezer végzős tanuló vett részt. Jó alkalom volt az esemény arra is, hogy áttekintsük, milyen színes, változatos a textiles szakma. Az ország hatvanöt szakmunkás- képző iskolájában 2050 fialtál fejezte be tanulmányait a következő szakokon: fonal- gyántó, kel megy ár tó, - kötő, műszövő, szövő, takács, festő és kikészítő, textilnyomó, vegyi anyaggyártó, kötőipari konfekciós, ruhakészítő, textil- és ruházati ipari gépszerelő, kötő- és varrógépműszerész, vatorrünit más, a textil1- ipart is érintő szakmákban. A sportcsarnokbeli ünnepségen az elnökséggel szembeni székeken ültek a kaposvári lányok, kissé odébb fjedig a fiúk. Tíz lány végzett az idén az 512-es szakmunkásképző iskola fonalgyiántó szakán, hét fiú az 503-as iskola különböző szakágaiban: ketten fűtésszerelést, ketten gépLakatosi ismereteket, hárman pedig erősáramú berendezések szerelését tanulták. Valamennyien — lányok és fiúk egyaránt — a Master- fil Pamutfonóipari Vállalatnál voltak szakmai gyakorlaton. és most pályakezdőként is ugyanennél a vállalatnál kezdik meg a munkát. Dr. Martos Istvánná, a textilipari szákszervezet főtitkára avatóbeszédében vázolta azokat a törekvéseket is, amelyeknek során a textiliparban is megvalósul a szervezet- és szerkezetátalakítás. Ehhez kapcsolódva dr. Cseh József ipari miniszterhelyettes arról beszélt, hogy azi iskolai évek befejeztével nem szakadhat meg a szakmai önképzés és továbbképzés: elengedhetetlen követelmény a szüntelen lépéstartás a fejlődéssel. Bükk Ferenc és Fehér Tibor — a kaposvári 503-as iskola tanulói — már az első osztályban elhatározta, hogy a tanulást nem hagyja abba. Munka mellett folytatják a ■tanulást a gépipari szakközépiskoláiban. — Szép iskolaévek vannak mögöttünk — mondta a lányok szószólója. Puck Csilla. — Nagyon segítőkész, jó tanárok ismertették meg velünk a szakmát. Az ünnepség végén a Bikini együttes szórakoztatta a résztvevőket, majd a csoport elindult "Székesfehérvárra, ahol ünnepi ebéd várta őket. Ezután tértek haza. Kaposvárra ... 15-re, a zöldterület 46-ról 59 hektárra nőtt. A feladatok legalább ilyen mértékben sokasodtak — növekvő költségek mellett. A továbblépésre alternatív javaslat került a testület elé. Az egyik a jelenlegi szabályozásnak (tételes jogi szabályozás) megfelelő utat, a másik az esetleges jogszabálymódosítást követő lehetőségeket vázolja fel. Az egyik javaslatban az alapellátási szint megállapítása a Város egész területére, a kiemelt területek meghatározása, a jogi szabályöbzás adta helyreállítási, pótlási követelmények maximális érvényre juttatása, a felelősség és a kártérítés megállapításának követelménye található, a másikban a 'lakosság kölitségvállaló szerepét hangsúlyozzák. Ennek értelmében a zöldterületek karbantartását. gondozását a lakosság anyagi eszközeinek bevonásával valósítanák meg. Így a konkrét végrehajtásnak lenne több változata. Például az. hogy a költségvetési üzem végezné el az egész város területén a munkát, amit a lakosság közüzemi szolgáltatásként megtérítene vagy a lakosság saját maga végezné el a gondozást. A beszámoló szerint ezen a téren fontos a hatósági szervek tevékenysége és együttműködése is. Az előterjesztéssel együtt került a tanács elé az új köztisztasági tanácsrendelet tervezete, ennek széles körű ismertetését várják a tanácstagoktól. A rendelet elfogadását három fordulóban tervezik. Most megállapította a tanács a rendeletalkotás szükségességét: szeptemberi ülésén a vélemények ütköztetésére, a társadalmi- vita feldolgozására kerül sor. Végleges döntés a decemberi tanácsülésen születik. A tanácsülésre meghívták a rendőrség, a költségvetési üzem. a garnesz és a közte- nü'letfelügyelet képviselőit is. ök elmondták, hogy várják a lakosság jelzéseit is. Kérik, hogy ne hagyják magukra ezeked a szerveket, segítsék munkájukat. Dr. Pallér Endre tanácstag elmondta, hogy a zöldterületek rendjének őrzése, fenntartása tanácsi feladat legyen. A város ezután is vállalja magára ezt a költséget. Ez a rend érdekében, az egység és a szervezettség miatt is nélkülözhetetlen. Hegelsberger József, a költségvetési üzem vezetője elmondta, hogy nincs presztízse a közterületen folyó munkának. Nem sikk a közterületen dolgozni, ezért bi- . zonyos munkákhoz más területekről kell dolgozókat átcsoportosítani. A társadalmi igazságosság szem előtt tartását is fontosnak tartotta. Halász Miklós, a megyei tanács osztályvezető-helyettese elmondta, liogy a közterületek fenntartásának bevált hagyományai vannak Barcson. Fontos követelmény, hogy minőségi romlás ne következzék be. A július 1-jétől lehetővé váló közhasznú munka segíthet, enyhíthet a közterületi munka gondjain. Dr. Németh Jenő tanácselnök összefoglalója szerint a beszámoló és a vita jó tükör volt a testület előtt, hiszen a téma részletesebb megismeréséhez járult hozzá. A jó munka a település arculatát és hírnevét határozhatja meg, s hozzájárul a lakosság közérzetéhez, hatást gyakorol az általános fegyelemre és szemléletre is. Befejezésül a .város főterén felállítandó szobor ügyében döntött a testület.
