Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

Somogyi Néplap 1987. június 27., szombat OTTHON ÉS CSALÁD Ruhából — kétrészes kompié Gyógyszer-e az alkohol? A szekrényben hosszú idő óta árválkodó, néhány éve igencsak divatos bő vonalú huzatruhából jól kihasznál­ható kétrészes együttest varrhatunk, ha a 2. ábrán láthatóan átalakítjuk. A felsőrész átalakításához Hideg cseresznyeleves: 1 deci vörös bort főzzünk fel 5 szem szegfűszeggel, késhegy­nyi fahéjjal. Forraljuk 5 per­cig. és szűrjük le. öntsünk hozzá lejenként 2 deci vizet, és 1 — 1 teáskanál citromle­vet. fél-fél deci tejet. Te­gyünk a lébe adagonként 1 — 1 púpozott teáskanál kris­tálycukrot, csipet sót. Ami­kor a lé forrni kezd, főzzünk bele fél kg megmosott, ki­magozott cseresznyét, és főz­zük 10 percig. Közben 3 té- gelynyi kávétejszínt kever­jünk simára 1 evőkanál liszt­kétféle megoldás is kínálko­zik: A 3. rajz szerint meg­marad a hosszú ujja. csak patentkötéssel csíkos kézelőt és övrészt toldunk hozzá. A 4. ábra alapján pedig elöl vé' gig nyitott lesz, s visszahaj­tott háromnegyedes ujjal, de­tel, és a lisztes pépet aprán­ként hígítsuk fel a fövő cse­resznyés lével, majd töltsük a léhez, és addig forraljuk, amíg habját el nem főtte. Amikor a leves kihűlt, hűtő­ben egészen hidegre hűtjük, úgy tálaljuk. Cseresznyés darapuding: (4 személyre). Háromnegyed li­ter tejbe tegyünk 2 leveses- kanál kristálycukrot és fél citrom reszelt héját, meg egy csipet sót. Amikor a tej forr, állandó keverés közben beleeresztünk egy teáscsészé­rékrészen bujtatott, megköt­hető övvel variáljuk. A szoknya mindkét esetben elég magasan nyitott, ám alatta azonos színű selyem vagy horgolt, legyező formá­jú bélésbetét biztosítja a diszkrét és kényelmes járást. nyi darát, és ezzel 6—7 per­cig kevergetve főzzük. Ke­ményre verünk 6 tojás fehér­jét, és a még forró tejes da­rába keverjük. Jól kivaja­zott, tűzálló edény aljába tesszük a tejes dara egyhar- madát. Erre vastag rétegben kimagozott cseresznyét szó­runk, meghintjük cukorral, befedjük újabb adag tejes darával, arra megint cse­resznye, és végül a tetejére ismét dara kerül. Ezek után a tűzálló edényt — vagy más formát — a hűtőbe tesszük, és kb. 5—6 órányi hűtés után tálaljuk. Tejszínhabbal, ki­magozott cseresznyeszemek­kel díszíthetjük. „Kis mértékben gyógy- gyer" — hallhatjuk sokszor, de néha még olvashatjuk is az alkoholról. Főleg azok szeretik ezt hangoztatni, akik mások — de talán még ma­guk előtt is —, mentegetni próbálják rendszeres alko­holfogyasztásukat. Az egy­szeri alkalommal fogyasz­tott, kis mennyiségű szeszes italnak valóban vannak ked­vező élettani hatásai (a nyál- és gyomornedvelválasztás fo­kozásával javíthatja az étvá­gyat, a bőrerek tágításával kellemes melegséget okoz. bizonyos keringés- és légzés­zavarokban is átmeneti ja­vulást hozhat), és kelleme­sebb közérzetet biztosíthat azáltal, hogy a íaradtságér- zést. a belső feszültséget csökkenti, a hangulatot ja­vítja. E hatásai miatt alkal­mazták a régi gyógyászatban az alkoholtartalmú italokat. Miért tiltják manapság az orvosok a szeszesitalok fo­gyasztását a betegnek? Több okból is. Különböző gyógy­szerek hatását az alkohol — sokszor előre kiszámíthatat­lan módon és mértékben — befolyásolja, erősítheti, gyen­gítheti, vagy akár olyan ha­tást is kiválthatnak együtte­sen, amit önmagában sem az alkohol, sem a gyógyszer nem okozna. Ezáltal a gyógy­szeres kezelés kiszámíthatat­lanná válik, sőt egyes ese­tekben a gyógyszer és az al­kohol együtthatása a szerve­zetre káros is lehet. Az al­koholfogyasztás a különböző vizsgálatok eredményeit is befolyásolja, ezáltal megne­hezítheti meglévő betegségek felderítését, vagy a kivizsgá­lást hamis irányba terelhe­ti. Világos, hogy mind a vizsgálatokkal kapcsolatos hatás a beteg gyógyulását hátráltatja. Ezek a tiltás fő okai, különösen arra való te­kintettel, hogy mindazok az előnyös hatások, amit az al­kohol eredményezhet, ma már a modern gyógyszerek­kel elérhető — az alkoholfo­gyasztás káros hatásainak, elsősorban az alkoholhoz va­ló hozzászokás, az alkohol­függőség kialakulásának ve­szélye nélkül. Tulajdonképpen kinek je­lent az gondot, hogy beteg­ség, kórházi kivizsgálás mi­att nem fogyaszthat szeszes italt? Nyilván nem azoknak, akik egyébként nem, vagy csak alkalmanként és mér­tékkel isznak. Csak azoknak, akik rendszeresen „megisz- szák a magukét", hozzászok­tak mindennapi ítaladagjuk- hoz. Mi a megoldás ilyen esetben? Hátráltatva a be­tegség gyógyulását, ezek az emberek igyanak továbbra is? Mit kockáztatunk, ha a rendszeres alkoholfogyasztó abbahagyja az ivást? Na­gyobb ennek a veszélye, mint az alkoholfogyasztásnak? So­kan. betegek, hozzátartozók, sajnos, még orvosok is. igen­nel válaszolnak az utolsó kérdésre. Pedig ez a válasz téves! A rendszeres alkohol- fogyasztás romboló hatása sokszorosan felülmúlja az ivás abbahagyásából esetleg származó kellemetlensége­ket. Az alkoholhoz hozzászo­kott-, alkoholfüggő szervezet­nél az alkohol megvonása valóban kellemetlen tünete­ket okozhat, amit megvoná­si tüneteknek nevezünk: iz­gatottság, remegés, félelem­érzések, álmatlanság, kínzó szomjúságérzet. hasmenés stb. Az esetek egy részében ezek a tünetek súlyosbodnak, és kialakul az alkoholisták réme, a delirium tremens, nagy nyugtalansággal, főleg látási és tapintási érzékcsa­lódásokkal. Ez az elmezavar tényleg életveszélyt jelent még ma is, a nagymértékű nyugtalanság az alkohollisták amúgy is leromlott szerveze­tének gyors kimerüléséhez vezethez. A delirium tre- mensben alkoholfogyasztás általában gyógyuláshoz vezet, még forgalomban lévő bel­gyógyászati tankönyv is ajánlja kezelésre. Mégis helytelen gyakorlat, hogy az alkoholmegvonással járó tü­neteket megelőzni próbálják alkohol adásával. Miért? A szervezetnek alkoholhoz való hozzászoktatása nem egész­séges állapot, még akkor sem, ha az illetőnek testi pa­naszai nincsenek! A „pa­naszmentesség” ezekben az esetekben kóros egyensúlyi állapotot jelent, a tünetek ennek az „egyensúlynak" a felbomlását jelzik, akár a szervezetben bekövetkező változás, akár az elfogyasz­tott alkoholmennyiségben történt változás következté­ben. Nemcsak az alkoholmegvo­nás, a megszokottnál na­gyobb mértékű, tartós alko­holfogyasztás is kiváltja a deliriumot. és az alkoholisták környezetében élők tudják, hogy évek során, ahogy az alkoholista szervei károsod­nak, az egyensúlyi állapot egyre kisebb mennyiségű al­kohollal tartható fenn. Célja lehet-e az orvosnak, hogy ezt a kóros egyensúlyi állapotot tartsa fenn? Nyilvánvalóan nem. Cél csak az lehet, hogy a beteg szervezet egyensúlyát a rendszeres, romboló alko­holfogyasztás nélkül állítsa íhelyre! Erre ma már ren­delkezésre állnak megfelelő gyógyszerek. A „megvonási tünetek", de a delirium tre­mens is gyógyszerekkel gyó­gyíthatók, és az alkoholfo­gyasztás végleges abbaha­gyására nyújthat csak bizto­sítékot arra, hogy ilyen ál­lapot a későbbiekben lép fel. Ezzel szemben, ha a megvo­nás veszélyétől való félelem­ben. vagy delirium tremens kezelésére alkoholt adunk, Damoklész kardját függeszt­jük a feje fölé. Az orvostudomány. a gyógyszerészet mai állása mellett az alkohol senkinek és semmikor nem gyógy­szer. Az alkoholhoz hozzá­szokott embernél a betegség, kórházi kivizsgálás, amely szükségessé teszi az alkohol­fogyasztás mellőzését, jó al­kalom lehetne a szeszes ita­lokról a káros szenvedélyek­or való végleges leszokásra. Dr. Boldizsár Ferenc Cseresznyés receptek Barkácsolóknak Mozgás, játék, torna A fával barkácsoló apukák a gyerekek részére pompás játékok sorát készíthetik el fatörzsekből, gerendákból, rönkökből, kisebb tüskökből, vastagabb, vékonyabb fa­ágakból (mint azt rajzunk érzékelteti). Segítségükkel reggeltől estig megunhatat- lanul szórakozhat a csemete, lehet tornászni, mászni, hin­tázni, lovagolni, egyszóval játékosan mozogni. A ..napkapu" például — melynek középső vízszintes rúdja nyújtóként is felhasz­nálható — létragerendával kombinált; ennek magassá­ga 160—130 cm-nél ne legyen több. A lépcsőzetesen magasodó, szorosan egymás mellé he­lyezett rönkök lehetőleg egy­forma vastagok legyenek, és valamennyit stabilan ássuk be a földbe. Amikor sor kerül rá, az állatformát utánzó libikóka, azaz a mérleghinta törzsét alul két helyen is vastag fémcövekkel rögzítsük a ta­lajba. Ha a hosszú ülődesz­kát levesszük róla, lovagol­hatnak a famadáron a srá­cok. A rönköket, a fatörzseket megmunkálás, faragás előtt csupaszítsuk le, mert külön­ben a kéreg alá bogarak, hangyák stb. fúrhatják be magukat. NYOMORULTAK Rejtvényünkben a nagy francia regény- és drámaíró Victor Hugo: A nyomorultak cimü regényének alakjait találják. VÍZSZINTES: ! A regény főhőse, gályarab, fegyenc. majd polgár- mester. 11. A fő­hős neve polgár- mestersége ide­jén. 13. Lilás-kék magaslati növény­virág. 14. ... Cso­daországban. 15. Rangjelző. 16. Az asztácium vegy- jelg. 17. Tova. 13. Táplálkozás. 19. Hegység és kolos­tor Bulgáriában. 21. Tagadás. 23. Aprókat lépked. 25. Nobel-dijas tílasz fizikus, a Imagreakció fel­fedezője (Enrico. 1901—1954h 26. Mesebeli gonosz törpe. 27. Sütő (német eredetű szó). 28. Tokaji borközség. 29. Dú- tumrag. 30. At­moszféra rövidíté­se. 31. Az Egri csillagok írójának névjele. 32. A fő­hős pártfogoltja. 34. Helyrag. 35. Jugoszláv sziget és üdülő­hely. 37. Elege van belőle. 38. Magyar film. 39. Hív. 41. Gól nélküli döntetlen. 43. Új­ság. 45. Ismert francia film­színésznő (Maria Jósé). 47. A főhős börtönbeli gúnyneve. 50. Agorot egynemű betűi. 52. Hullámtörő. 53. Igen ke­mény indiai fa. 54. Ókori város Kis-Ázsiában, melyet Homérosz tett Iliászában hí­ressé. 56. Egyiptom keresz­tény őslakója. 58. Mint a 41. számú sor. 60. Tiroli szabad­sághős, személyének kezdő­betűjével. 62. A francia kár­tya egyik színe. 64. Cyranó- nak sok baja volt miatta. 65. Régi rádiómárka. 66. Emész­tőnedv. 68. Az „örök város”. 70. ... Capua, az „O sole mio" című dal olasz szerző­je. 71. Tiltás. 72. Ókori gö­rög piactér. 74. Tibeti szer­zetes. 76. Szoknyaviselet, de hentesáru is. FÜGGŐLEGES: 1 A re­gény megfilmesítésében ez a neves francia színész ját­szotta a főhős szerepét. 2. így hívták az Anglia, Franciaor­szág és Olaszország között az első világháborúban fenn­állt szövetséget. 3. Kanadai légitársaság. 4. Oda soha, vissza egy — németül. 5. Nagy pénzt kicsire cserél. G. Szovjet repülőgéptípus. 7. A főhős üldözője, detektívfel­ügyelő. 8. Ne tovább. 9. Fel­emelt „a” hang. 10. A nitro­gén, és a szép vegyjele. 11. Hirtelen emelkedésű. 12. Ju­goszláviában élő nép. 18. Emésztő nedv. 20. Jegyez. 22. Nagyüzemünk névjele. 24. Németh László drámája. 25. Az ilyen retek nem élvezhe­tő. 28. Kossuth Lajos szülő­helye. 31. Neves német ope­ra- és dalénekes (Ernst Her­bert). 32. A réz vegyjele. 33. Megye. 35. Búza egynemű betűi. 36. Ipari növény; söp­rű is készül belőle. 39. Vers- s^ak. 40. Ökör. 42. Növényt nemesít. 44. Különböző ma­gasságú hangok egyidejű megszólaltatása. 46. Mezőgaz­dasági vállalat nevének rö­vidítése. 48. Csupasz, kietlen. 49. Levegő, görögül. 51. Visz- szaejt! 54. Vendéglős, bandi­ta, kire a vízszintes 32-t bíz­ták. 55. Szájról-szájra járt (névelővel). 57. Fővárosi tö­megközlekedési jármű nép­szerű neve. 59. Hajó, mely­ről a főhős megszökött. 61. . . . kódex, magyar nyelvem­lékek a 15. századból. 63. Arab szultánság. 67. Kiejtett betű. 69. Szappanmárka. 72. Indiai légitársaság. 73. Sakk­ban áll! 75. Mint a 15. szá­mú sor. E. B: Beküldendő: a vízszintes L. 11., 32., függőleges 1., 7.. 54. és 59. számú sorok meg­fejtése. A beküldési határidő: 1987. július 1. Kérjük, hogy a megfejtést levelezőlapon küldjék be, és írják rá: Ke­resztrejtvény! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése; Szent­endre, Sóstói múzeumfalu, Zalaegerszeg, Szombathely. Szenna. Könyvutalványt nyertek: Tóth Judit, dr. Cserhalminé MoHr Márta Kaposvár. Kiss Margit Zákánytelep, Szent- györgyi Etelka, Újvárfalva. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom