Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-19 / 143. szám

2 Somogyi Néplap 1987. június 19., péntek Csao Ce-jang elutazott hazánkból Sevardnadze sajtóértekezlete Hivatalos, baráti latogatusa befejeztével ünnepélyes, ka­tonai tiszteletadással bú­csúztatták tegnap a Kossuth Lajos téren Csao Ce-jangot, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­bízott főtitkárát, az Államta­nács elnökét, aki Kádár Já­nosnak, az MSZMP főtitkárá­nak és Lázár Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökének meghívására tartózkodott hazánkban. A fellobogózott téren Ká­dár János, Lázár György, Övári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Marjai Jó­zsef, a Miniszertanács elnök- helyettese, Várkonyi Péter külügy-, Kapolyi László ipa­ri, Veress Péter külkereske­delmi miniszter. Iványi Pál. a Fővárosi Tanács elnöke, va­lamint politikai, állami és társadami életünk több más vezető személyisége búcsúz­tatta a magas rangú kínai vendéget, aki Maróthy Lászlónak, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Minisz­tertanács elnökhelyettesé­nek, az Országos Tervhivatal elnökének és Kótai Gézá­nak, a Központi Bizottság külügyi osztálya vezetőjének kíséretében érkezett az ün­nepség helyszínére. Csao Ce-jang Kádár Já­nos társaságában fogadta a felsorakozott díszegység pa­rancsnokának jelentését, majd a magyar és a kínai himnusz elhangzása után el­lépett a katonák sorfala előtt. A vendégek és a vendéglátók ezután kölcsönösen elbúcsúz­tak a megjelent magyar és a kínai vezetőiktől, illetve a budapesti diplomáciai képvi­seletek vezetőitől és tagjai­tól. Az ünnepélyes búcsúz­tatás katonai díszmenettel zárult. Csao Ce-jang és kísérete ezután a Ferihegyi repülőté­ré indult, ahol Lázár György, Maróthy László és Kótai Gé­za búcsúzott el a magas ran­gú vendégtőil. Jelen volt Iván László, hazánk pekingi, illet­ve Zhu Ankang, Kínai buda­pesti nagykövete. Csao Ce-jang kora délelőtt utazott el hazánkból külön- repülőgéppel. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) párt- és állami küldöttséggel folytatott megbeszélések, és hazánkban üdvözölhettük Cső Ce-jangot. a Kínai KP megbízott főtitkárát, kor­mányfőt. Több fontos kül­ügyminiszteri találkozót is tartottak, s éppen most tar­tózkodik Budapesten Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere. Mindez nemcsak a mostani időszakra jellemző — hang- súyoáta. A magyar külpoli­tika következetes aktivitása már hosszú ideje része an­nak a törekvésnek, amelyet a szocialista országok foly­tatnak a nemzetközi bizton­ság, a béke megőrzése, a Helsinkiben megkezdett eny­hülési folyamat továbbvitele érdekében. Még azokban az időkben is, amikor a nemzet­közi légkör erősen lehűlt, azt vallottuk: minden országnak megvan a maga felelőssége a nemzetközi viszonyok javítá­sában — és ennek megfele­lően is cselekedtünk, aktív kapcsolatépítésre töreked­tünk. A most befejeződött ma­gyar—kínai tárgyalásokról szólva kiemelte: Cső Ce-jang elvtdrsnak a magyar veze­tőkkel folytatott tárgyalásai szívélyes, baráti, elvtársi légkörben zajlottak. A meg­beszéléseken kifejezésre ju­tott az a kölcsönös óhaj és készség, hogy a két ország kapcsolata az élet minden területén dinamikusan to­vábbfejlődjön. Az adóreform előkészítésé­nek jelenlegi helyzetéről ér­deklődő kérdésre a szóvivő elmondotta, hogy a munká­latok a társadalmi és a szak­mai vitákban elhangzott ész­revételek gondos figyelembe­vételével folynak. A téma nagy hordereje miatt a Mi­nisztertanács folyamatosan tájékozódik arról, hogyan halad előre a munka, milyen problémák jelentkeznek. A kormány is arra törekszik, hogy ülésein a vitákkal is se­gítse e munka előrehaladá­sát. A kormányülésen most közbenső munkaanyagokat vitattak meg, amelyek az adóreform különféle össze­függéseit elemzik. A pénz­ügyminiszter a változások pénzügyi feltételeiről, az adó- és az árreform ágaza­ti, szakágazati, vállalati ha­tásairól adott jelentést, és ennek alapján tett javaslatot a szükséges intézkedésekre. Áttekintették az adóreform­mal összefüggő árrendszerbe­li változásokat, s tájékozód­tak a várható társadalmi ha­tásokról is a megalapozott döntések érdekében. A szabadságolások új rend­jéről szólva Bányász Re­zső utalt arra, hogy a Ma­gyar Közlöny június 14-i szá­mában kihirdetett miniszter- tanácsi rendelet az évi ren­des szabadság kétharmadá­nak egybefüggő kiadásáról szóló korábbi rendelkezést módosította a gazdálkodás zavartalan feltételeinek biz­tosítására és egyéb dolgozói érdekekre is figyelemmel. A módosított szabály szerint az évi rendes szabadság két­harmada helyett az alapsza­badság — azaz az évi 15 mun­kanap — kétharmadát kell a munkáltatónak egybefüggően kiadnia. A kollektív szerző­dés, a munkaügyi szabályzat továbbra is előírhatja — gaz­dálkodási, termelési érdekből —, hogy a vállalat a szabad­ság ennél nagyobb részét egybefüggően adja ki; ez azonban nem vonatkoztatha­tó a gyermekek után járó pótszabadságra. A továbbiakban a nem termelő területeken és mun­kahelyeken várható munka­erő-átcsoportosításokkal fog­lalkozott a kormányszóvivő. Emlékeztetett: az elmúlt év végén hozott magas szintű politikai döntés alapján há­roméves munkaprogram ké­szült azzal a céllal, hogy va­lamennyi nem termelő terü­let munkáját hatékonyabbá, korszerűbbé és olcsóbbá te­gyük. A kormány az idén és jövőre, a költségvetési taka­rékosság jegyében, területen­ként és differenciáltan konk­rét költség-, .illetve létszám- csökkentéseket is tervbevett. A következő kérdés a ma­gyar—román—jugoszláv ha­táron történtek vizsgálatának megállapításaira vonatkozott. Bányász Rezső hangsúlyozta: mint ismeretes, a magyar— román kapcsolatokban kor­mányunk mindig az együtt­működés kölcsönösen előnyös fejlesztésére törekedett. A közelmúltban pártjaink KB- titkárai folytattak megbeszé­léseket Budapesten. Az ilyen jellegű személyes találkozók, a nyílt eszmecserék lehetővé teszik egymás nézeteinek jobb megismerését, hozzájá­rulnak a kétoldalú kapcsola­tokban jelentkező, megoldás­ra váró feladatok felmérésé­hez. Az együttműködés za­vartalan fejlődése népein.< természetes igénye. Ami a magyar—román— jugoszláv határ találkozásá­nál ez év május 29-én le­játszódott súlyos, fegyveres határincidenst illeti, a ma­gyar szervek eljárása nyo­mán a román fél elismerte felelősségét, kifejezte sajnál­kozását, és elnézést kért a történtekért. A magyar fél felszólította a román illeté­kes szerveket, hogy az ilyen és ehhez hasonló események elkerülése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedése­iket. Az egyházak élénkülő szo­ciális tevékenységével kap­csolatban a szóvivő kifejtet­te: Az egyházak a szeretet­szolgálat szellemében haté­kony segítői olyan társadal­mi közszellem megerősödésé­nek. amelyben magától érte­tődő természetes egyéni és családi kötelesség a magukra maradt öregek gondozása, a veszélyeztetett gyermekek megmentése. Vietnami váltás A legnagyobb lélekszámú délkelet-ázsiai szocialista or­szág belső dolgaira figyelők már jó ideje várták a na­gyobb arányú személyi vál­tozásokat. A vietnami politi­ka ugyanis egy ideje hatá­rozottan átformálódott, s a gazdasági—társadalmi re­formprogram megvalósítása, sikeres továbbvitele szinte elengedhetetlenné tette a ré­gi gárda visszavonulását. Pham Van Dong, a legendás múltú kormányfő, aki az „első generáció” kommunis­ta vezetői között közvetlenül Ho Si Minh után követke­zett a rangsorban, vagy Truong Chinh, az államfő és több más vietnami politikus a nyolcvanas éveinek kör­nyékén inár aligha lehet al­kalmas egy merőben új poli­tikai vonal érvényrejuttatá- sára. A , reform politikáját tavaly decemberi kongresz- szusa óta következetesen folytató Vietnami Kommu­nista Párt mai vezetése szá­(Folytatás az 1. oldalról.) szovjet diplomácia vezetője rövid nyilatkozatot tett, amelyben tolmácsolta a szov­jet nép baráti, testvéri üd­vözletét, majd összefoglalta magyarországi látogatásá­nak tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar vezetőkkel folytatott ba­ráti, elvtársi, nyílt légkörű tárgyalásain jelentős politi­kai eredmények születtek. Kádár Jánossal politikai tar­talmát tekintve nagyon ko­moly megbeszélést folytatott, Lázár Györggyel, a Minisz­tertanács elnökével hasznos eszmecsere során az orszá­gaink közötti gazdasági együttműködés fejlesztésé­nek témaköreit tekintették át, Várkonyi Péter külügy­miniszterrel pedig fontos külpolitikai kérdésekben egyeztették a magyar és a szovjet álláspontot. Eduard Sevardnadze kijelentette, hogy budapesti tárgyalásai­nak középpontjában is an­nak az átalakításnak a kér­dései álltak, amely nemcsak a Szovjetunió, hanem a szo: cialísta közösség más orszá­gainak belpolitikai életét is jellemzi. — A magyar és korábban a bolgár fővárosban folyta­tott tárgyalásaim során meg­győződtem arról, hogy ha partnereinket egyáltalán nyugtalanítja valami, akkor az az átalakítás sorsa — mu­tatott rá a szovjet külügymi­niszter. Azt szeretnék, hogy az országunkban elkezdő­dött változások folytatódja­nak, hajtsuk végre, amit el­határoztunk. Ígéretet tet­tünk rá, hogy ez így lesz, beváltjuk az átalakításhoz fűzött reményeiket. Nemzetközi kérdésekről szólva Eduard Sevardnadze leszögezte: a NATO tanácsán nak reykjavíká ülése, az ott hozott döntések után kedve­zőbbek az európai közepes hatótávolságú és hadműve­leti-harcászati rakéták ma­radéktalan felszámolásáról szóló megállapodás lehetősé­gei. Ugyanakkor az Egye­sült Államok és NATO- partnerei álláspontjában olyan elemek jelentek meg, amelyek komolyan hátráltat­ják egy ilyen egyezmény megkötését. A szovjet külügyminiszter a legfőbb akadálynak nevez­te az NSZK területén lévő és a Bundeswehr tulajdonát képező Pershing 1A raké­tákkal, illetve ezek ameri­kai tulajdonban lévő nukleá­ris robbanótölteteivel kap­csolatos washingtoni és bon­ni szándékokat. Elfogadha­tatlannak minősítette azt a szándékot, hogy a robbanó­tölteteket amerikai kézből NSZK tulajdonba adják át. ily módon vonva ki őket a tervezett szovjet—amerikai megállapodás hatálya alól. A kettős nulla megoldás­ról folytatott genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon is felmerültek olyan problémák, amelyek kiküszöbölése nél­kül, nem jöhet létre megál­lapodás. Eduard Sevardnadze ezek között említette azt az amerikai ütemtervet, amely­nek értelmében az egyez­mény aláírását követő né­hány évben csak a Szovjet­unió folytatná közepes ható- távolságú és hadműveleti­harcászati rakétái leszerelé­sét és megsemmisítését, mi­közben az Egyesült Államok ilyen fegyverei még megma­radnának, Washington pe­dig alkalmazná a szovjet le­szerelési lépések ellenőr­zésének teljes mechanizmu­sát. Véleményünk szerint a lieszerelést mindkét részről meg kell kezdeni, és az el­lenőrzést egyaránt alkalmaz­ni kell1 a szovjet és az ame­rikai lépésekre — mondotta a szovjet külügyminiszter. Az Egyesült Államok ma­gatartásában más óvatosság­ra intő, az előrehaladást hátráltató elemek is felfe­dezhetők — mondotta Edu­ard Sevardnadze és figyel­meztetett rá: a leszerelési in­tézkedések egyeztetésében igen fontos szerepe van az időtényezőnek. Az amerikai elnökválasztási harc kezdeté­ig már nem sok idő van hátra, ezért minden napot, órát a legjobban ki kell használni a tervezett egyez­mény mielőbbi megkötése érdekében. Nyilatkozatát befejezve a külügyminiszter leszögezte: a rakéták kérdése nehéz és bonyolult. Az egyezmény kör vonalai, ha nehezen is, de már kezdenek kirajzolód­ni. Lesz megállapodás. ha nrndkét fél következetesen tartja magát mindahhoz, amiben Mihaiii Gorbacsov és Ronald Reagan Reykjavík- bao egyetértett. Az újságírók kérdéseire válaszolva Eduard Sevard­nadze szólt arról, hogy a genfi szovjet—amerikai meg­beszéléseken kívül más tár­gyalási fórumokon is van lehetőség az előrelépésre. Létrejött a reális esélye an­Az NSZK iLletékes állam- ügyészsége büntetőjogi vizs­gálati eljárást kezdeménye­zett Mathias Rust nyugatné­met pilóta ellen, aki Cessna 172 B típusú sportrepülőgé­pen május 28-án Helsinkiből felszállva behatolt a Szovjet­unió légterébe, majd Moszk­vában a városközpontban ereszkedett le. nak, hogy megállapodás szü­lessen az európai hagyomá­nyos fegyverzet korlátozásá­ról és a vegyi fegyverek be­tiltásáról. Az európai fegy­verzetkorlátozás lehetősé­geinek beteljesülése nagy 'mértékben függ attól: ho­gyan dönt a bécsi utótalál­kozó az európai fegyverzet- konlátozásról szóló tárgyalá­sok jövőjéről. Nagyon fon­tos, hogy a leszerelési kér­dések ne váljanak küllőn a Helsinkiben elkezdődött összeurópai folyamattól. A Szovjetunió ezért felszólítja az e folyamatban résztvevő semleges és el nem kötele­zett országókat, hogy ne maradjanak a háttérben, hallassák hangjukat a fegy­verzetkorlátozási kérdések megvi tatásában. A szovjet külügyminiszter meggyőződéssel jelentette ki, hogy az átalakítás politikája minden szocialista országban megkezdődött. Ez egy tör­vényszerű jelenség és nem kampányjellegű intézkedé­sekből áll. . Lényege a szocialista tár­sadalom folyamatos javítása, állandó korszerűsítése. A szocialista társadalmakban ez a folyamat tekinthető természetesnek, a fejlődés­ben való megtorpanás pe­dig olyan természetellenes jelenségnek, ami ellen ál­landóan küzdeni kell. Ugyancsak egy kérdésre válaszolva Eduard Sevard­nadze kifejtette véleményét a szovjet—kínai kapcsolatok alakulásáról. Hangsúlyozta, hogy a két ország között tár­gyalások folynak a viszo­nyukban meglévő minden problémáról. Állandósultak a politikai konzultációk, amelyek során a kínai fél nagyon jól megismerhette a vitás kérdésekben vallott szovjet álláspontot. A Szov­jetunió megítélése szerint si­került jelentős előrehaladást elérni a két ország viszonyá­ban. Jó ütemben fejlődik a szovjet—kínai gazdasági, tu­dományos, műszaki és kultu­rális együttműködés. Gyako­riak a két ország parlamenti és kormányzati vezetői kö­zötti eszmecserék. Ezt tegnap este közölte Dieter Raefier, Itzehoe város ügyészségének vezetője. Ez az ügyészség illetékes a Hamburg melletti Wedelben lakó 19 éves sportrepülő ügyében, akit jelenleg a szov­jet hatóságok vizsgálati fog­ságban tartanak Moszkvá­ban. Büntetőjogi eljárás Mathias Rust ellen mára tehát természetes és logikus fejlemény, hogy ezek az idős vezetők immár vég­leg visszavonulnak a politi­kától. A nemzetgyűlés e hét kö­zepén kezdődött ülésszakán megtörtént az őrségváltás. A most megválasztott vezetők­ről úgy hírlik, hogy a radi­kális gazdasági és politikai változások elkötelezett hívei. Mert az ország rossz gazda­sági helyzetében, amelyet a magas infláció, a technikai elmaradottság, a nagy költ­ségvetési hiány, a romló életszínvonal jellemeznek, nincs is más út, mint a meg­újításé. Üj politikai eszkö­zök kellenek, párhuzamosan az új gazdasági irányítási rendszerrel, s mindkettőnek feltétele a több demokrácia és a nagyobb nyíltság. A párt főtitkára, Nguyen Van Linh a nemzetgyűlési vitá­ban azt hangsúlyozta, hogy ennek a mostani parlament­nek a tagjait már a nagyobb demokrácia jegyében válasz­tották meg. Ennek bizonnyal tükröződnie kell munkájá­ban is, a vitákban éppúgy, mint a döntésekben. Szintén a főtitkár a minap a leginkább égető problé­mákra is rámutatott, amikor elmondta, hogy fel kell vég­re lépni a negatív jelensé­gek sokasága, leginkább a korrupció, a hatalommal va­ló visszaélés, a bírálhatat- lanság, szóval a hatékony politikai és gazdasági irányí­tás legfőbb gátjai ellen. A. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom