Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-18 / 142. szám
4 Somogyi Néplap 1987. június 18., csütörtök Jövőnk a tét A tetteken a sor Mit tehetnek gazdaságunkért a fiatalok? Képes-e az ifjúsági mozgalom önmagát megújítva mozgósítani egy közös célért? Sok kérdőjelet fogalmaztak meg a Jövőnk a tét-mozgalom meghirdetésekor. Lelkes, őszinte viták zajlottak le a tavasz elején. Mi történt azóta? A kezdeti feltuzdulást követték-e a tettek? Erre voltunk kíváncsiak három nagyatádi üzemben. Horváth Imre, a konzervgyár KISZ-bizottságának titkára : — A vita során elhangzott, hogy a műszaki raktárban sok hasznos alkatrész van, de olyan is, amit nem lehet használni. Fel kellene mérni, hogy szükségesek-e ezek. Ha nem, akkor értékesítsük azokat, s az így kapott pénzt hasznos dolgokra fordíthatjuk. Bizottságunk vállalta, hogy ezt véghez- vkszi. A készáruraktárban állt egy csomagológép. Nem használtuk semmire. Javaslatunkra leszereltük és eladtuk. Nemcsak pénzhez, hanem jelentős területhez i? jutottunk. A fiatalok vállalták, hogy még a szeon előtt piackutatást végeznek, hogy rostos ivólevet gyárthassunk, ha arra kereslet van. Kuti Margit, a cérnagyár KISZ-bizottságának titkára: — ötvennégy tonna selejt cérna gyűlt össze az elmúlt években. Csak a raktári készletet terhelik. Vállaltuk, hogy feldolgozzuk, kiválogatjuk a használható szálakat. Másfél hónapja minden csütörtökön kettőtől hatig dolgozunk. Két tonna cérnát válogatunk egységcsomagokba, amit a gyár dolgozói vásárolhatnak meg. Régi kívánság volt, hogy olcsón juthassanak cérnához. Ezúttal lehetőség lesz rá. A KISZ is jól jár. A munkáért kapott pénzből magnetofont szeretnénk vásárolni. Reménykedünk abban, hogy továbbra is igénylik munkánkat, s a többi cérnát is feldolgozhatjuk, s akkor talán videót is vásárolhatunk. Dr. Dezső László, a« mező- gazdasági kombinát KISZ- bizottságának titkára: — Az újítómozgalom megújítására vállalkoztunk. Évek óta halódott nálunk, ezért elhatároztuk, hogy a magunk módján támogatjuk, s a fiatalokat ösztönözzük a legsürgetőbb gondok megoldására. Az első három heiyt. zett harmincöt éven aluli újító a kombinát harkányi üdülőjébe kap beutalót, a negyedik, ötödik és hatodik vásárlási utalványt kap. A versenyben legjobban szereplő egység tíz újítóját koncertvagy színházlátogatással egybekötött kirándulásra visz- szük. Most van a munka dandárja, ezért november végé- ,ig várjuk a pályázatokat és decemberben hirdetünk eredményt. A helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó ötlettel álltak elő mindenhol.. Erre számítottak a mozgalom hirdetői, s atffa, hogy az ötletekből nem fogynak ki a fiatalok. A hétköznapok mindig kínálnák valami tennivalót. A Jövőnk a tét-nek akkor lesz igazi értelme, ha megőrzi folytonosságát. N. J. 1 Űj ház, szépülő utca Ha „féloldalasán is”, de csinosodik Kaposváron a Berzsenyi utca. A nyugati oldal öreg házaival a régmúltra emlékeztet, a kerti oldalon viszont egyre-másra emelkednek a többszintes épületek. Ebben a szép házban például a földszinten üzletsor, az emeleteken összesen huszonnégy lakás kapott helyet.- Az épületet a Somogyterv tervei alapján alagútzsalus technológiával a Tanép építette. Összedőlt a kétszázéves öreg iskola Apostagon összedőlt az Iskola utcai négytantermes általános iskola csaknem 200 éves épülete. Mivel a tanév befejezése után történt, a falak között már nem tartózkodott senki, személyi sérülés nem történt. A szakértőik a romok vizsgálata során megállapították, hogy az iskola épületének életveszélyes voltára semmi nem utalt előzetesen, össze- dőlése valószínűleg az esőzésekkel, a magas talajvízszinttel függ össze: a sok nedvesség feláztatta, megpü- hította az öreg vályogfalakat. Elismerés a gólyák védelméért A Magyar Villamos Művek Tröszt első ízben ismerte el pályadíjjal az üzem- igazgatóságok dolgozóinak a gólyák védelmében kifejtett tevékenységét. A díjátadás alkalmából - a tröszt, valamint a győztes üzemigazgatóság, a Madártani Intézet és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal képviselői beszámoltak arról a széles körű összefogásról, amellyel Magyarország a gólyák védelmében Európában egyedülálló eredményt ért el. Nálunk ugyanis nem csökkent, hanem emelkedett — és 4600 pár karül stabilizálódott — e védett költözőmadarak állománya. Tőlünk nyugatra már szinte teljesen kipusztulták a gólyák, Közép- és Kelet-Európábán pedig — hazánkat kivéve — lényegesen lecsökkent és továbbra is* apad az állomány, mert egyre kevesebb a madár fészkelő- és táplálékszerző élőhelye. A fészekrakásra alkalmas száraz, magas fákat manapság mindenütt kivágják, s miután kevesebb a fészke- lésre megfelelő fedeles kémény is, arra kényszerülnek a gólyapárok, hogy a villanyvezetékek oszlopainak tetején építsenek otthont. Az utóbbi, két évtizedben 2-ről tölbb mint 50 százalékra emelkedett a vil'lanyoszlopos fészkek aránya, ám az. áramütés is mind tölbb áldozatot szedett a gólyák közül. Ez a helyzet akkor változott meg, amikor a 70-es évek második felében az MVMT és az OKTH megállapodott abban, hogy a villamososzlopokra rakott fészkeket magasabbra emelik, ezzel ugyanis megelőzhető a gólyák áramütéses balesete. A környezetvédők adják a magasításhoz szükséges fém- kosarat, amelyeket a Villanyszerelők társadalmi munkában helyeznek el az oszlopokon. 1600-at szereltek fal a villanyoszlopokra, további 197 fészek elhelyezésére külön oszlopot állítottak fel. NEM KURIÓZUM Elektronika a biztosításban Somogy vállalta a vendéglátó szerepét a Hungária Biztosító megyei, területi igazgatóinak, s a vezérigazgatóság főosztályvezetőinek tanácskozásán. A szakemberek három napig Gálosfán vitatták meg az alig egyéves biztosító eredményeit. Uzonyi Tamás, a HB vezérigazgatója néhány félreértést kívánt eloszlatni. Elmondta, hogy ma is sokan úgy érzik: nélkülük döntöttek, amikor egyik napról a másikra egy másik biztosító- társaság intézte ügyeiket. — Tevékenységünk fő vonala a casco, a vállalati és a nemzetközi biztosítás, ösz- szasségében nyereséges évről adhatunk számot, úgy érezzük, kialakítottuk sajátos arculatunkat. A hálózatépítésnél nem voltak kötöttségek. Jobban alkalmazkodhattunk az igényekhez, így például csak Budapesten öt területi igazgatóságot hoztunk létre, s a megyékben is kialakítottuk a kirendeltségeket. — A biztosítási szakmában az üzleti dolgozókra vonatkozó érdekeltségi rendszer közismert. Milyen változásra törekednek az ügyvitelben? — Tizenöt éves lépéshátrányban vagyunk, és ezt nehéz behozni. Hiba volt, hogy az Állami Biztosító a hatvanas évek végén visszautasította a számítógépes rendszer bevezetését az ügyvitelben. Most a gépjárműkárok kiszámításánál már felhasználjuk az elektronikát, de ez még csak részleges eredmény. A z 1 TAHI JANOS Hl Mist llílll SIS 7" 7 9.1 —rCsend volt. Aztán a férfi megszólalt. — Mondja, Boriska, nem fárasztja magát az a sok gyerek? — Dehogy! Én szeretem őket... És olyan kedvesek. A lányok kuncogtak ezsn a bokrok között. Filó és a szeretet! Itt csak mutatni akarja a palinak, hogy majd megvesz a szíve a gyerekekért. A férfi lecsípett egy levelet az egyik odahajló bokorról és elgondolkodva mor- zsolgatni kezdte: — Nekem is van kettő. Hiszen tudja, Boriska. De már nagyok. A fiú sebész a kórházban. Hiszen ismeri. A lány meg most érettségizik. — Hogyne tudnám! Négy éve még tanítottam. — Persze. Aztán állásba megy ... Lassan egyedül maradok. A lányok a bokorban kivárták a beszélgetés végét. Aztán mikor minden elcsön- desült és finom köd szállt a parkra, dobogó szívvel, egymást kézen fogva hazasuhan- tak. Másnap az osztályban bizalmas barátnőiknek kun- cugva elmesélték a találka lefolyását. — Képzeljétek! Filó derekát átfogta az öregfiú. És a végén smároltak! — Az mi? — kérdezte egy kövér, copfos lány, aki még kezdő volt ezen a téren, és a fiúk helyett inkább a csemegeüzletek kirakatait bámulta. — Csókolóztak, te hülye! Lassan eltelt egy hónap. Filó Borbála továbbra is világos és könnyű muszlinruhákban járt. A tekintete álmodozó volt, és az osztályozó naplóban a fiúk és lányok kémiajegyei közt egyre jobban szaporodtak az ötösök. Ó, a szerelem ismét csodát tett, imég olyan gyöpös szívvel is, mint Filóé. Az osztály pedig kedvére sütkérezett Boriska néni örömében és engedékenységében. Most már barátságos volt hozzájuk, többet beszélgetett velük, védte őket, érdeklődött egyéni dolgaik iránt. A lányok egyre-másra kezdtek elszemtelenedni nála. Álnok szeméremmel divattanácsokat kértek tőle, s kárörömmel élvezték, hogy Filó most pótolja csak a kiesést az öltözködés tudományából. Akkor már május volt. Aztán egyszercsak váratlanul, egyik napról a másikra, Filó visszaváltozott azzá a nővé, aki volt. Olyan volt ez, mint valami természeti csapás. Az ég hirtelen beborult, újra dörgött, villámlott, az osztály nyakába szakadt a jégeső. Boriska néni dúlt arccal jelent meg a tanteremben, gyűlölettel villogott kisírt szemhéjú szeme. Üjra gyilkolni kezdte a diákokat, különösen a lányokat. Az osztály értetlenül állt a természeti csapás előtt. Mi történhetett? Ide megint Jókai fantáziája kellene, hogy megmagyarázza a lélek- cserét. A korábbi változások most visszafelé kezdtek peregni. A következő napon Filó Borbála lábáról eltűnt a vidám, magas sarkú, betétes cipő. A lábán újra az otromba, régi bagariacipő myikorgott. A szoknyái visszaszürkültek. Meg is nyúltak, egészen a térd alá. A frankó lábból, amelyet már a fiúk is kezdtek elismerni, újra a régi slampos, vékony „szipka” lett. A feszes francia melltartót máról holnapra levetette, ismét lapos lett a blúza. így változhattak át a középkor viruló lányai a kolostorba készülő, minden világi hiv- ságot maguk mögé hagyó apácává. A lányok sajnálgat- ták Filót, de sajnálatukban az önmaguk iránt érzett részvét is benne volt. Szegény Filó és szegény kémiaórák! De még senki nem tudta, hogy mi is történt valójában. Üjra működésbe lépett a nyomozólánc. És a következő napon, amikor az első tízpercben az udvaron összebújtak a lányok, hogy közvélemény-kutatást rendezzenek, az egyik tapasztalt nagylány már hozta is a helybeli Ga- lupp-intézet véleményét: — Ne törjétek a fejeteket, csajok! Filó palija olajra lépett ... Ami legalább olyan biztos diagnózis volt, mint a helybeli kórház híres, Kossuth- díjas szívprofesszoráé szokott lenni. (Folytatjuk.) fogyasztó érdekében teljes körű számítógépes szolgáltatásra kell törekednünk, a világos és érthető adatrögzítés ugyanis növeli a bizalmat. — Várható-e valamilyen áttörés a nemzetközi biztosításban? — Feltétlenül. A fogyasztói érdekvédelem ezen a területen is felgyorsult. A nemzetközi piacon eladhatatlan az a termék, amelyre nem kötnek termékfelelősségi biztosítást. Ügy gondoljuk, ez az a legnagyobb váltás, amely a magyar külkereskedelmet és ipart érinti. — Tavaly novemberben alakult meg az Állami Biztosító Felügyelet. Mi a szerepe ennek a testületnek? — A két biztosító működési feltételeit ellenőrzi, s a biztosítottak érdekeit tartja szem előtt. Nem a parnere- inket ért esetleges sérelmek orovosolására jogosult, hanem a jogi felügyeletet látja el. — Hiba lenne az új üzleti vállalkozásokról • faggatnom önt. Mégis megkérdezem: milyen stratégiát alakítottak ki? — Teljes körű profilra törekszünk, ez nem titok! Üj biztosítási módozatokat dolgozunk ki például a lakás- biztosítás területén is. A változó világhoz és az egyéni igényekhez szeretnénk alkalmazkodni. Olyan különleges kívánságoknak is eleget tudunk már tenni, amelyek egyénre szabottak. így például nem kuriózum már az sem, ha egy operaénekes a hangját akarja biztosítani. K. Á. Egy baleset is baleset A munkavédelem színe és fonákja Mintegy tizennyolcezer dolgozóra terjed ki a munkavédelmi tevékenység a megyében a tanácsi iparvállalatoknál és a megyei tanács építési és vízügyi osztálya felügyelete alá tartozó vállalatoknál együttvéve. Ez a tölbbezer ember naponta ki van téve annak, hogy saját, vagy más hibájából balesetet szenvedjen, illetve másoknak balesetet okozzon. Hogy a tavaly előfordult üzemi balesetek és az ezek nyomán a munkából kiesett napok száma sok vagy kevés, attól függ, hogy mihez viszonyítjuk az. adatokat. A „hol állunk” kérdésre a mértékadó választ leginkább akkor kapjuk meg, ha azt vizsgáljuk: a munkavédelmi helyzet a saját portán belül minden tekintetben kielégíti-e a követelményeket. Az ilyen mérlegelés ugyanis nem tesz különbséget egy és tizenegy, nyolc napon belül gyógyuló és csonkulásos, esetleg halálos kimenetelű baleset között, mellőzi az anyagi lehetőség mércéjét, mint a munkavédelmi előírások megtartásának gyakran hangoztatott előfeltételét. Csak egy szempontot emel ki: az ember épségének védelmét. Az emberét, aki tagja a családnak, a munkahelyi közösségnek, a társadalomnak, s értéket újratermelni csak addig képes, amíg egészséges. Erre gondoltam tegnap, miközben a • Somogy Megyei Munkavédelmi Bizottság ülésén újra átfutottam a megyei tanács építési és vízügyi, illetve ipari osztályvezetőinek írásos előterjesztését, hallgattam a kiegészítést, a vitában felszólalók okfejtéseit. A helyzet nem aggasztó, ám mindenképpen elgondolkodtató. „A munkavédelmi tevékenységnek minden szinten a vezetői munka szerves részévé kell válnia, és fokozni kell a megelőző, számon- kérő és ellenőrző munkát." A felszólításban benne van a helyzetkép, vagyis: a munkavédelem nem minde- ' nütt vált a vezetői munka ' szerves részévé, elégtelen a megelőzés, a számonkérés, az ellenőrzés. Ettől még mutathat javulást a statisztika, de az egy baleset is baleset, egy szerencsétlenség is figyelmezte- ■tő. Mint ahogyan az is, hogy akad Somogybán olyan tanácsi iparvállalat, ahol betöltetlen a munkavédelmi vezetői munkakör ... A munkavédelem, a munkaegészségügy túljutott azon a ponton, hogy szerény-félénk kopogtatással kérjen bebocsátást az üzemekbe. S hogy szerepe mégis sok helyütt olyan, mlint a megtűrt vendégé, ennek oka a vezetők hibás szemléletében keresendő. A tegnapi ülésen hallottam: a belső ellenőrzés hiányosságai összefüggnek _ a munkavédelemmel kapcsolatos mulasztásokkal, s még ma sem ismerték föl mindenütt a műszaki fejlesztés és a biztonságtechnika kölcsönhatásait. Géem- kák, maigánkisiparosok, magánjogi , társulások terveznék, kiviteleznek úgy, hogy súlyos munkavédelmi fogyatékosságokkal kínálják megvalósításra szolgáltatásaikat ... Pedig nekik is — mindenkinek — tudniuk kell: a legfényesebben ragyogó munkasikerre is árnyékot vet az az adat, mely azt mutatja, hogy a csúcsra vezető úton — a termelés során — baleset is történt. Ennek kellene elejét venni minél többször. jj