Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-02 / 128. szám

1987. június 2., kedd Somogyi Néplap 5 Ha elfogadják a törvényjavaslatot Rugalmasabb nyugdíjkorhatár „Nem értem a felnőtteket...” Egy várdai lány, egy harmatos tisztaság ,,A lelket kell először és legfőkép­pen ápolni, ha azt akarjuk, hogy a fej is, meg az egész test is eg esz* séges legyen. Eléldegélhetne az ember százhúsz éves koráig is. Né­ha jókívánságként szoktunk is ilyesmit mondani, főleg idősebbeknek, sokadik szü­letésnap alkalmából: „Éljen százhúsz évig erőben, egész­ségben!” Van alapja a jókívánság1 nak, ezt bizonyította nemrég egyik televízióbeli előadásá­ban dr. Czeizel Endre, a népszerű orvos, genetikus. Elélhetnénk ilyen hosszú ideig — ha minden feltétel együtt lenne hozzá. Elsősor­ban az, hogy nagy megráz­kódtatások nélkül szaladná­nak fejünk fölött az évék, évtizedek. Csakhogy ilyen szerencsés ember még alig­ha született a világra. Meg aztán a világ sem olyan, hogy ki lehetne kerülni a „zökkenőket”. Általában három nagy fordulópontot tartanak leg­jelentősebbnek: az iskolába indulást, az első munka­helyre belépést és a nyug­díjba vonulást. S mert az első kettő akkor éri az em­bert, amikor még fiatal és könnyebben viseli el a ne­hézségeket, marad a harma­dik: a nyugdíj, mint az élet további részét jelentősen be­folyásoló tényező. Növekvő átlagéletkor Erre is áll, hogy „ahány ember annyiféle”. Vannak, akik nem hajlandók elis­merni hogy múlik az idő, s amikor elérkeznek a nyug­díjazási korhatárhoz, úgy érzik: korán van még, rá kellene dolgozni néhány esz­tendőt. Mások viszont — 55 év felé közeledő nők, 60 előtt ballagó férfiak —, már jóelőre számolgatják: meny­nyi van még hátra. Érdekes és jellemző, hogy számos asszony, aki korábban soha el nem árulta volna a ko­rát, egyszeriben „fölfedi a titkot”, ha nyugdíjba készü­lődik. „Gyakran kerül sor nyug­díjazásokra olyanoknál, akik még szívesen és jól tudnának közreműködni, a munka elvesztése viszont fájó sebet okoz, amely öre­gedésük további menetét kedvezőtlenül befolyásolja” — írta 1984-iben- a Magyar Tudományban megjelent ta­nulmányában Cseh-Szom- bathy László és Hutás Im­A három fő palesztin csoport csapásirányát — nagy valószí­nűséggel — a következőkép­pen határozhatjuk meg. A palesztin szervezeteké min. denekelőtt Izrael; 1980. ja­nuár 1-je előtt — az első szervezetek megalakításától — eltelt másfél évtized alatt 7853 csapás történt" ebbe az irányba. Ezek kevésbé vére­sek (282 izraeli esett a pa­lesztin komandók áldozatá­ul), nyugtalanító-zaklató jel­legük viszont kétségtelen. Mérhetetlenül véresebbek voltak mind a szervezetek egymás közötti összecsapásai, mind Izrael megtorlásai. A plasztin szervezetek harma­dik fő csapásiránya kezdet­ben inkább a keresztény erők és a libanoni állam, ké­sőbb az arab (mindenekelőtt a szír) békefenntartó erők ellen irányult. Látványos ak­cióik a Libanon egy részét megszállva tartó izaeli és a béke „helyreállításában” se­gédkezni akaró soknemzeti­ségű haderő elleniek voltak. Rendkívül véres összecsapá­sok robbantak ki korábban legközelebbi szövetségeseik­kel, a drúzokkal és a siiták­re. Csakhogy — teszik hoz­zá -T-, „a patologikus öre­gedés egyik velejárója lehet a mentális (elmebeli) képes­ségek olyan irányú gyengü­lése, amely miatt a felada­tok ellátására való alkal­masságukat nem tudják he­lyesen megítélni”. Ez utóbbi megállapítás aligha vonatkozhat azokra, akik a nyugdíj mellett mun­kát vállalnák — nemegyszer éppen ott, ahol eddig is dolgoztak. Még így is okoz törést a nyugdíjazás, hiszen az „öreget” általában csak könnyebb, a korábbitól elté­rő munkakörben alkalmaz­zák; kiesik megszokott kör­nyezetéből, távol lesz a régi munkatársaitól és — hol lassanként, hol egyszerre — elveszíti sokéves munkával szerzett jogait, afféle meg­tűrt személynek érzi magát. Akkor is, ha senki más nem tartja annak. Ismeretes, hogy 1948 óta hazánifcban a férfiak átlagos életkora 47-ről 65 évre emel­kedett. Épp ez az emelke­dés indokolja az aktív kor meghosszabbítását. A Nem­zetközi Munkaügyi Szerve­zet (ILO) több tanulmányá­ban ajánlotta tagországai­nak, hogy a nyugdíj korha­tárát semmiképpen se emel­jék 65 év fölé. Lélektelen merevség Ám azt is javasolta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, hogy ne küldjék nyugdíjba a korhatárt elérő embereket csupán azért, mert ennyi vagy annyi éve dolgoztak, illetve mert elér­kezett a törvényben megsza­bott nyugdíjéletkor. Minden esetben — figyelmeztet a, nemzetközi szervezet — fi­gyelembe kell venni a nyug­díjjogosult akaratát. Bár az említett szervezet csak ajánlásokat dolgoz ki, s ezek nem kötelező érvé­nynek az egyes országok számára, általában figye­lembe veszik őket. Európa legtöbb fejlett tőkésorszá­gában már évtizedek óta 65. illetve a nőknél 60 év a nyugdíjkorhatár. Néhány or­szág — így hazánk is — a felszabadulás utáni első időikben bevezette a 60 és 55 éves korhatárt. (Földré­szünkön kívül, néhány for­ró égövi országban ennél is kai is. S végül talán a leg­látványosabb, de kétségkí­vül legfélelemkeltőbb akciói­kat a közel-keleti térségen kívül, főként Nyugat-Euró- pában hajtották végre. Hasonlóan nincs egységes stratégiai iránya sem a „liba­noni erőknek” sem pedig az egyes felekezetekhez tartozó csoportoknak. A libanoni ke­resztények és Dzsumblat „haladó” szocialistái vagy Berri síita milíciái ugyan­úgy. gyilkolják egymást, mint saját szűkebb szövetsé- gesi körüket vagy a palesz­tinokat. A palesztinok és a keresztények, a drúzok és a síiták ugyanúgy voltak Szí­ria szövetségesei, mint halá­los ellenségei. A palesztinok küzdelme nemzeti felszabadító harc­ként indult, ebbe a harcba azonban már a kezdet kezde­tén disszonáns elemek kerül­tek. Az az Arafat, akit né­hány évvel az események előtt a nemzetközi közvéle­mény felelősségteljes politi­kusként látott (akart látni) az ENSZ emelvényén, a 80-as évek elején olyan mélyre süllyesztette vezértársaival fiatalabb korban mennek nyugdíjba, egyrészt azért, mert az éghajlat miatt meg- erőltetőbb a munka, más­részt, mert a várható élet­tartam sokkal alacsonyabb, mint Európában.) Nálunk — mi tagadás —, sok helyen nagyon mereven alkalmazzák mind a mai na­pig a nyugdíjazási lehetősé­get: aki betöltötte 60.. illet­ve 55. életévét, megkapja a felmondólevelet. Jóllehel egész sor rendelkezés szólt már arról, hogy nyugdíjelő­készítő bizottságokat kell alakítani, meg kell beszélni a korhatár felé közeledő dolgozóval, hogy milyen el­képzelései vannak jövőjére vonatkozólag, akar-e a kor­határ elérésékor nyugdíjba menni és utána tovább dol- gozik-e vagy sem. A munka fiatalíthat ­A most még csak tervezet formájában, különböző fó­rumok előtti vitákra bocsá­tott új nyugdíjtörvény —. ha majd 1989-ben életbe lép —, többféle választási lehe­tőséget is kínál a nyugdíjba vonulóknak. Egyrészt vá­laszthatnak a régi — azaz a most érvényben lévő — és az új rendelkezések szerin­ti nyugdíj között. (Itt a legnagyobb eltérés a ledol­gozott évek utáni százalé­kokban van.) Másrészt olyan lehetőségeket is ad, hogy aki elfáradt a munkában vagy — elsősorban a nők — családtagjai gondozására akarja fordítani ideje nagy­részét, a korhatár elérése előtt is nyugdíjba vonulhat, ha férfi 40, nő 35 évet le­dolgozott. Általános tapasztalat, amivel számos ország egész­ségügyi szakemberei egyet­értenék: a munkában töl­tött évek inkább meghosz- szabbítják az életkort, sem­mint megrövidítenék — fel­téve, hogy a dolgozó ember jól érzi magát a munkahe­lyén, szívesen 'végzi mun­káját. Az a két, illetve há­rom esztendő, amivel 1989- től meghosszabbodik a munkában eltöltött idő, ugyancsak nem mehet az egészség kárára. Igaz, hogy annak megóvá­sát előbb kell elkezdenünk, nem a hatodik iksz táján. Várkonyi Endre \ (Habassal, Havatmehvel stb.) a mozgalmat, hogy nem­csak „távolabb van a palesz­tin haza megteremtése, mint valaha volt”, hanem ma egy­általán nincs meg a palesz­tin haza megteremtésének a legcsekélyebb lehetősége sem. A dráma tragédiává vált. S o palesztin nép szenved tovább. Ebben a helyzetben a reményüket vesztett, mun­kanélküli táborlakó fiatalok minden „munkát” elvállal­nak: nekik már nem a haza felszabadítása a cél, csaK a fegyver biztosította pénz, hatalom, jólét — még annak árán is, ha önmagukat is fel kell áldozniuk. S még med­dig? A palesztin haza meg­teremtéséig? Nézzük az egyik legilletékesebb, Abu Nida! válaszát! Szervezetének spe­ciálisan kiképzett 5-800 em­bere „a palesztin ügy nevé­ben” három kontinens csak­nem két tucat országában több mint 100 terrorista­akciót hajtott végre az utób­bi néhány évben. Nincs he­lyünk foglalkozni a terroris­ta szervezetek elkövette bű­nökkel, de el kell mondani, Volt egyszer egy általános iskolai pályázat. Nemrégi­ben, ezen a tavaszon. Azt várták a felnőttek a gyere­kektől, hogy megírják, hogy képzelik el másként. Mit is? Hát az életet! A kiírás így szól!: ,.Egészséges felnőtt szeretnék lenni”. Volt egyszer egy várdai kislány is, aki olvasta ezt a pályázatot. Aztán elgondol, kodott, és teleírt 28 oldalt. Beküldte. Telt-múlt az idő, és levél jött. Pályázatát jónak talál­ták, s ő annak a kevés gye­reknek az egyike lehet, aki ezért az NDK-ba utazik. Én pedig annak a felnőtt­nek az egyike, aki kíváncsi vagyok, hogy miért. Felde Katalin, mert így hívják a nyolcadikos kis­lányt, sokféleképpen bemu­mi az a „filozófia”, amely a leghatékonyabb, leggyilko- sabb csoportot, Abu Nidalét élteti. A vezető, a „Harc Atyja (Abu Nidal) ezt így fo­galmazta meg: „az én ellen­ségem a hazámat, Paleszti­nát megszállás alatt tartó cionista haderő. Az én ellen­ségem az imperializmus .. az én arab nemzetem szét­tagoltsága ... a mi arab tár­sadalmunkban uralkodó nemtörődömség és kaotikus állapotok, valamint az arab nemzet fiatal nemzedékének elnyomatása és megtéveszté­se ... Az egyesült arab nem­zetről álmodom, amely sza­badságban, egyenlőségben és igazságosságban él... Az én szememben az sem az igazi bűncselekmény, hogy a cio­nisták erőszakkal bekebelez­ték arab hazám egy részét. Szerintem az lenne az igazi bűncselekmény, ha hagy­nánk, hogy a cionisták vala­mikor élve hagyják el hazán­kat.” S árulónak tartja azt az Arafatot, akinek az uta­sítására pedig létrehozták Nidal első szervezetét, a Fe­kete Szeptembert. Nincs kétségünk: ha Izrael melett, sőt ha Izrael helyén létre jönne a palesztin ál­lam, az Abu Nidaléhoz ha­sonló tucatnyi szervezet — „a balsors nemzedék”-ét fel­váltó „bosszúállás nemzedé­ke” — akkor is folytatná könyörtelen terrorista hadjá­ratát. Ez a terroristák igazi filozófiája: ugyanannak a reakciónak lettek a segéd­csapatai, amely ellen egykor harcolni akartak. S ez a ter­rorizmus igazi logikája. > > (Platón) tatható. Ügy is, hogy a gye­rekből lánnyá előlépő tizen­éves, s méginkább úgy, hogy érett gondolatok — harma­tos tisztaságú — képviselője. — Életünkhöz hozzá tarto­zik a tisztaság. Testileg is, lelkileg is — mondja. — Er­ről próbáltam írni a pályá­zatomban. Számomra amel­lett az öröm mellett, hogy nyertem — vagyis sikerrel szerepeltem és kilenc tár­sammal utazhatom —, van egy megoldatlan gondom. Ha ez úgy van, ahogyan írom, akkor miért nincs mégis vál­tozás. Miért nem élnek így a felnőttek? Miért isznak, ve­szekednek, dohányoznak és viselkednek hazugul az em­berek? — Miként viselkedik majd a mai nyolcadikos felnőtt­ként, másként? Nincs modern Heraklész, aki legyőzhetné a palesztin (arab) terrorizmus hidráját. Erre nem Izrael, hanem az Egye­sült Államok nem képes. Ha lesz egyetlen, valamennyire is jelentős eszközökkel ren­delkező állam, amely ném lép fel ellene, legyőzhetetlen. Csak az egységes, eltökélt és szigorú nemzetközi fellépés hozhat megodást. Tételezzük fel: az Arafat vezette PFSZ akarja a poli­tikai megoldást és elutasít mindenféle terorizmust. A csaknem két tucat palesztin fegyveres testületből mindig akad néhány, amely szembe­száll a többség valamiféle politikai megoldást elfogadó álláspontjával. S ezek az ak­ciók nemcsak a szerencsétlen sorsú táborlakó, munka nél­kül tengődő, segélyekből élő palesztinok szenvedését ál­landósítják, hanem erősítik az izraeli kormány hajthatat- lanságát is a palesztinok bár­melyik csoportjával való minden politikai megegyezés lehetősége ellen. Pedig enél- kül a palesztin kérdés meg­oldása nem valósítható meg. Ezt 40 év bizonyította. Stgen sok palesztin vezető — min­den szólam ellenére — épp ezt akarja. Tehát a PFSZ gyakorlatilag csak úgy léte­zik, mint az arab egység: minden egyes csoportja tö­kéletesen önállóan jár el, s azt tesz, amit célszerűnek lát, akkor is, ha ez ütközik a „hivatalos” palesztin irány­vonallal. (Folytatjuk.) — Először is: nem fogok dohányozni! Az hiábavaló, értelmetlen dolog, büdös tő­le a szám. Próbáltam; tény­leg hányingere van tőle az embernek. Azonkívül nem fogok inni. 14 éves vagyok, de bevallom, egyszer, jó egy évvel ezelőtt, ittam alkoholt. Becsíptem, és örökre meg­borzadtam magamtól. Rette­netes vagy, mondtam ma­gamnak; szörnyű, ahogyan viselkedtél. Lelkileg megtisztultam ezektől. A környezetemben látok dohányosokat és része­geket is, éppen eleget. A do­hányosokat is elítélem, de a részegeket egyenesen gyűlö­löm. Volt olyan barátnőm, akibe minden kérdezés nél­kül belerúgott az apja. Piás volt, utána vigyorgott. Ö meg szegény hatalmas, kék zúzott sebbel járt az iskolá­ba. Csak úgy lehet bántani egy gyereket? Az erősebb jogán el lehet bánni a gyön­gével? Hát ebből nem kérek!­— Gondolja, hogy tudja majd felnőtt korában is tar­tani az elveit? Az emberek azért fordulnak a szesz felé, mert nem tudnak valami válsághelyzetet megoldani. Azért veszekednek, mennek szét a családok is. — Erről is írtam. Azt hi­szem, az életben fel kell ké­szülni a nehéz helyzetekre. Ha valaki erős próbákon föl­készíti magát, fizikailag, lel­kileg edzett, akkor nem tud­ja a bor vagy pálinka a sö­tét birodalmába keríteni. Tud valakivel szemben le­mondó lenni, házastársként is tud engedni. Olyan társat akarok majd, amilyen én vagyok. Nem értem a felnőt­teket, szerintem felkészület­lenek az életre; én jobban fel szeretnék készülni. — Hallottam a tanárnőjé­től, hogy otthon sokat segít, lelkes könyvolvasó, érdeklő­dik a világ dolgai iránt, egy­úttal a természet csodálója. Például benne volt a biokert építésében. — Ez- megint pályázat volt, amelyen sikeresen szerepel­tem, de pont ütközött ezzel, ezért nem folytattam. Otthon szívesen segítek az állattar­tásban azért, hogy részt ve­gyek a családom feladatai­ban. Most középiskolába ké­szülök. Kaposváron a Mun­kácsy gimnáziumban folyta­tom, egészségügyi tagozaton. Kati a harmatos, szép gye­rekvilág csodáját ifjúként is szeretné megőrizni. Szeretne őszinte és tisztességes ma­radni, bátor és egészséges. Nem az ördög bújt a kérdé­sem mögé, amikor azt fir­tattam : — Szeretne most felnőtt lenni? — Igen! Azért, hogy bebi­zonyítsam: másként is lehet élni. Békés József BENKE JÓZSEF Nemzetközi terrerizmus 10. A NÉP SZENVED

Next

/
Oldalképek
Tartalom