Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-02 / 128. szám
1987. június 2., kedd Somogyi Néplap 5 Ha elfogadják a törvényjavaslatot Rugalmasabb nyugdíjkorhatár „Nem értem a felnőtteket...” Egy várdai lány, egy harmatos tisztaság ,,A lelket kell először és legfőképpen ápolni, ha azt akarjuk, hogy a fej is, meg az egész test is eg esz* séges legyen. Eléldegélhetne az ember százhúsz éves koráig is. Néha jókívánságként szoktunk is ilyesmit mondani, főleg idősebbeknek, sokadik születésnap alkalmából: „Éljen százhúsz évig erőben, egészségben!” Van alapja a jókívánság1 nak, ezt bizonyította nemrég egyik televízióbeli előadásában dr. Czeizel Endre, a népszerű orvos, genetikus. Elélhetnénk ilyen hosszú ideig — ha minden feltétel együtt lenne hozzá. Elsősorban az, hogy nagy megrázkódtatások nélkül szaladnának fejünk fölött az évék, évtizedek. Csakhogy ilyen szerencsés ember még aligha született a világra. Meg aztán a világ sem olyan, hogy ki lehetne kerülni a „zökkenőket”. Általában három nagy fordulópontot tartanak legjelentősebbnek: az iskolába indulást, az első munkahelyre belépést és a nyugdíjba vonulást. S mert az első kettő akkor éri az embert, amikor még fiatal és könnyebben viseli el a nehézségeket, marad a harmadik: a nyugdíj, mint az élet további részét jelentősen befolyásoló tényező. Növekvő átlagéletkor Erre is áll, hogy „ahány ember annyiféle”. Vannak, akik nem hajlandók elismerni hogy múlik az idő, s amikor elérkeznek a nyugdíjazási korhatárhoz, úgy érzik: korán van még, rá kellene dolgozni néhány esztendőt. Mások viszont — 55 év felé közeledő nők, 60 előtt ballagó férfiak —, már jóelőre számolgatják: menynyi van még hátra. Érdekes és jellemző, hogy számos asszony, aki korábban soha el nem árulta volna a korát, egyszeriben „fölfedi a titkot”, ha nyugdíjba készülődik. „Gyakran kerül sor nyugdíjazásokra olyanoknál, akik még szívesen és jól tudnának közreműködni, a munka elvesztése viszont fájó sebet okoz, amely öregedésük további menetét kedvezőtlenül befolyásolja” — írta 1984-iben- a Magyar Tudományban megjelent tanulmányában Cseh-Szom- bathy László és Hutás ImA három fő palesztin csoport csapásirányát — nagy valószínűséggel — a következőképpen határozhatjuk meg. A palesztin szervezeteké min. denekelőtt Izrael; 1980. január 1-je előtt — az első szervezetek megalakításától — eltelt másfél évtized alatt 7853 csapás történt" ebbe az irányba. Ezek kevésbé véresek (282 izraeli esett a palesztin komandók áldozatául), nyugtalanító-zaklató jellegük viszont kétségtelen. Mérhetetlenül véresebbek voltak mind a szervezetek egymás közötti összecsapásai, mind Izrael megtorlásai. A plasztin szervezetek harmadik fő csapásiránya kezdetben inkább a keresztény erők és a libanoni állam, később az arab (mindenekelőtt a szír) békefenntartó erők ellen irányult. Látványos akcióik a Libanon egy részét megszállva tartó izaeli és a béke „helyreállításában” segédkezni akaró soknemzetiségű haderő elleniek voltak. Rendkívül véres összecsapások robbantak ki korábban legközelebbi szövetségeseikkel, a drúzokkal és a siitákre. Csakhogy — teszik hozzá -T-, „a patologikus öregedés egyik velejárója lehet a mentális (elmebeli) képességek olyan irányú gyengülése, amely miatt a feladatok ellátására való alkalmasságukat nem tudják helyesen megítélni”. Ez utóbbi megállapítás aligha vonatkozhat azokra, akik a nyugdíj mellett munkát vállalnák — nemegyszer éppen ott, ahol eddig is dolgoztak. Még így is okoz törést a nyugdíjazás, hiszen az „öreget” általában csak könnyebb, a korábbitól eltérő munkakörben alkalmazzák; kiesik megszokott környezetéből, távol lesz a régi munkatársaitól és — hol lassanként, hol egyszerre — elveszíti sokéves munkával szerzett jogait, afféle megtűrt személynek érzi magát. Akkor is, ha senki más nem tartja annak. Ismeretes, hogy 1948 óta hazánifcban a férfiak átlagos életkora 47-ről 65 évre emelkedett. Épp ez az emelkedés indokolja az aktív kor meghosszabbítását. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) több tanulmányában ajánlotta tagországainak, hogy a nyugdíj korhatárát semmiképpen se emeljék 65 év fölé. Lélektelen merevség Ám azt is javasolta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, hogy ne küldjék nyugdíjba a korhatárt elérő embereket csupán azért, mert ennyi vagy annyi éve dolgoztak, illetve mert elérkezett a törvényben megszabott nyugdíjéletkor. Minden esetben — figyelmeztet a, nemzetközi szervezet — figyelembe kell venni a nyugdíjjogosult akaratát. Bár az említett szervezet csak ajánlásokat dolgoz ki, s ezek nem kötelező érvénynek az egyes országok számára, általában figyelembe veszik őket. Európa legtöbb fejlett tőkésországában már évtizedek óta 65. illetve a nőknél 60 év a nyugdíjkorhatár. Néhány ország — így hazánk is — a felszabadulás utáni első időikben bevezette a 60 és 55 éves korhatárt. (Földrészünkön kívül, néhány forró égövi országban ennél is kai is. S végül talán a leglátványosabb, de kétségkívül legfélelemkeltőbb akcióikat a közel-keleti térségen kívül, főként Nyugat-Euró- pában hajtották végre. Hasonlóan nincs egységes stratégiai iránya sem a „libanoni erőknek” sem pedig az egyes felekezetekhez tartozó csoportoknak. A libanoni keresztények és Dzsumblat „haladó” szocialistái vagy Berri síita milíciái ugyanúgy. gyilkolják egymást, mint saját szűkebb szövetsé- gesi körüket vagy a palesztinokat. A palesztinok és a keresztények, a drúzok és a síiták ugyanúgy voltak Szíria szövetségesei, mint halálos ellenségei. A palesztinok küzdelme nemzeti felszabadító harcként indult, ebbe a harcba azonban már a kezdet kezdetén disszonáns elemek kerültek. Az az Arafat, akit néhány évvel az események előtt a nemzetközi közvélemény felelősségteljes politikusként látott (akart látni) az ENSZ emelvényén, a 80-as évek elején olyan mélyre süllyesztette vezértársaival fiatalabb korban mennek nyugdíjba, egyrészt azért, mert az éghajlat miatt meg- erőltetőbb a munka, másrészt, mert a várható élettartam sokkal alacsonyabb, mint Európában.) Nálunk — mi tagadás —, sok helyen nagyon mereven alkalmazzák mind a mai napig a nyugdíjazási lehetőséget: aki betöltötte 60.. illetve 55. életévét, megkapja a felmondólevelet. Jóllehel egész sor rendelkezés szólt már arról, hogy nyugdíjelőkészítő bizottságokat kell alakítani, meg kell beszélni a korhatár felé közeledő dolgozóval, hogy milyen elképzelései vannak jövőjére vonatkozólag, akar-e a korhatár elérésékor nyugdíjba menni és utána tovább dol- gozik-e vagy sem. A munka fiatalíthat A most még csak tervezet formájában, különböző fórumok előtti vitákra bocsátott új nyugdíjtörvény —. ha majd 1989-ben életbe lép —, többféle választási lehetőséget is kínál a nyugdíjba vonulóknak. Egyrészt választhatnak a régi — azaz a most érvényben lévő — és az új rendelkezések szerinti nyugdíj között. (Itt a legnagyobb eltérés a ledolgozott évek utáni százalékokban van.) Másrészt olyan lehetőségeket is ad, hogy aki elfáradt a munkában vagy — elsősorban a nők — családtagjai gondozására akarja fordítani ideje nagyrészét, a korhatár elérése előtt is nyugdíjba vonulhat, ha férfi 40, nő 35 évet ledolgozott. Általános tapasztalat, amivel számos ország egészségügyi szakemberei egyetértenék: a munkában töltött évek inkább meghosz- szabbítják az életkort, semmint megrövidítenék — feltéve, hogy a dolgozó ember jól érzi magát a munkahelyén, szívesen 'végzi munkáját. Az a két, illetve három esztendő, amivel 1989- től meghosszabbodik a munkában eltöltött idő, ugyancsak nem mehet az egészség kárára. Igaz, hogy annak megóvását előbb kell elkezdenünk, nem a hatodik iksz táján. Várkonyi Endre \ (Habassal, Havatmehvel stb.) a mozgalmat, hogy nemcsak „távolabb van a palesztin haza megteremtése, mint valaha volt”, hanem ma egyáltalán nincs meg a palesztin haza megteremtésének a legcsekélyebb lehetősége sem. A dráma tragédiává vált. S o palesztin nép szenved tovább. Ebben a helyzetben a reményüket vesztett, munkanélküli táborlakó fiatalok minden „munkát” elvállalnak: nekik már nem a haza felszabadítása a cél, csaK a fegyver biztosította pénz, hatalom, jólét — még annak árán is, ha önmagukat is fel kell áldozniuk. S még meddig? A palesztin haza megteremtéséig? Nézzük az egyik legilletékesebb, Abu Nida! válaszát! Szervezetének speciálisan kiképzett 5-800 embere „a palesztin ügy nevében” három kontinens csaknem két tucat országában több mint 100 terroristaakciót hajtott végre az utóbbi néhány évben. Nincs helyünk foglalkozni a terrorista szervezetek elkövette bűnökkel, de el kell mondani, Volt egyszer egy általános iskolai pályázat. Nemrégiben, ezen a tavaszon. Azt várták a felnőttek a gyerekektől, hogy megírják, hogy képzelik el másként. Mit is? Hát az életet! A kiírás így szól!: ,.Egészséges felnőtt szeretnék lenni”. Volt egyszer egy várdai kislány is, aki olvasta ezt a pályázatot. Aztán elgondol, kodott, és teleírt 28 oldalt. Beküldte. Telt-múlt az idő, és levél jött. Pályázatát jónak találták, s ő annak a kevés gyereknek az egyike lehet, aki ezért az NDK-ba utazik. Én pedig annak a felnőttnek az egyike, aki kíváncsi vagyok, hogy miért. Felde Katalin, mert így hívják a nyolcadikos kislányt, sokféleképpen bemumi az a „filozófia”, amely a leghatékonyabb, leggyilko- sabb csoportot, Abu Nidalét élteti. A vezető, a „Harc Atyja (Abu Nidal) ezt így fogalmazta meg: „az én ellenségem a hazámat, Palesztinát megszállás alatt tartó cionista haderő. Az én ellenségem az imperializmus .. az én arab nemzetem széttagoltsága ... a mi arab társadalmunkban uralkodó nemtörődömség és kaotikus állapotok, valamint az arab nemzet fiatal nemzedékének elnyomatása és megtévesztése ... Az egyesült arab nemzetről álmodom, amely szabadságban, egyenlőségben és igazságosságban él... Az én szememben az sem az igazi bűncselekmény, hogy a cionisták erőszakkal bekebelezték arab hazám egy részét. Szerintem az lenne az igazi bűncselekmény, ha hagynánk, hogy a cionisták valamikor élve hagyják el hazánkat.” S árulónak tartja azt az Arafatot, akinek az utasítására pedig létrehozták Nidal első szervezetét, a Fekete Szeptembert. Nincs kétségünk: ha Izrael melett, sőt ha Izrael helyén létre jönne a palesztin állam, az Abu Nidaléhoz hasonló tucatnyi szervezet — „a balsors nemzedék”-ét felváltó „bosszúállás nemzedéke” — akkor is folytatná könyörtelen terrorista hadjáratát. Ez a terroristák igazi filozófiája: ugyanannak a reakciónak lettek a segédcsapatai, amely ellen egykor harcolni akartak. S ez a terrorizmus igazi logikája. > > (Platón) tatható. Ügy is, hogy a gyerekből lánnyá előlépő tizenéves, s méginkább úgy, hogy érett gondolatok — harmatos tisztaságú — képviselője. — Életünkhöz hozzá tartozik a tisztaság. Testileg is, lelkileg is — mondja. — Erről próbáltam írni a pályázatomban. Számomra amellett az öröm mellett, hogy nyertem — vagyis sikerrel szerepeltem és kilenc társammal utazhatom —, van egy megoldatlan gondom. Ha ez úgy van, ahogyan írom, akkor miért nincs mégis változás. Miért nem élnek így a felnőttek? Miért isznak, veszekednek, dohányoznak és viselkednek hazugul az emberek? — Miként viselkedik majd a mai nyolcadikos felnőttként, másként? Nincs modern Heraklész, aki legyőzhetné a palesztin (arab) terrorizmus hidráját. Erre nem Izrael, hanem az Egyesült Államok nem képes. Ha lesz egyetlen, valamennyire is jelentős eszközökkel rendelkező állam, amely ném lép fel ellene, legyőzhetetlen. Csak az egységes, eltökélt és szigorú nemzetközi fellépés hozhat megodást. Tételezzük fel: az Arafat vezette PFSZ akarja a politikai megoldást és elutasít mindenféle terorizmust. A csaknem két tucat palesztin fegyveres testületből mindig akad néhány, amely szembeszáll a többség valamiféle politikai megoldást elfogadó álláspontjával. S ezek az akciók nemcsak a szerencsétlen sorsú táborlakó, munka nélkül tengődő, segélyekből élő palesztinok szenvedését állandósítják, hanem erősítik az izraeli kormány hajthatat- lanságát is a palesztinok bármelyik csoportjával való minden politikai megegyezés lehetősége ellen. Pedig enél- kül a palesztin kérdés megoldása nem valósítható meg. Ezt 40 év bizonyította. Stgen sok palesztin vezető — minden szólam ellenére — épp ezt akarja. Tehát a PFSZ gyakorlatilag csak úgy létezik, mint az arab egység: minden egyes csoportja tökéletesen önállóan jár el, s azt tesz, amit célszerűnek lát, akkor is, ha ez ütközik a „hivatalos” palesztin irányvonallal. (Folytatjuk.) — Először is: nem fogok dohányozni! Az hiábavaló, értelmetlen dolog, büdös tőle a szám. Próbáltam; tényleg hányingere van tőle az embernek. Azonkívül nem fogok inni. 14 éves vagyok, de bevallom, egyszer, jó egy évvel ezelőtt, ittam alkoholt. Becsíptem, és örökre megborzadtam magamtól. Rettenetes vagy, mondtam magamnak; szörnyű, ahogyan viselkedtél. Lelkileg megtisztultam ezektől. A környezetemben látok dohányosokat és részegeket is, éppen eleget. A dohányosokat is elítélem, de a részegeket egyenesen gyűlölöm. Volt olyan barátnőm, akibe minden kérdezés nélkül belerúgott az apja. Piás volt, utána vigyorgott. Ö meg szegény hatalmas, kék zúzott sebbel járt az iskolába. Csak úgy lehet bántani egy gyereket? Az erősebb jogán el lehet bánni a gyöngével? Hát ebből nem kérek!— Gondolja, hogy tudja majd felnőtt korában is tartani az elveit? Az emberek azért fordulnak a szesz felé, mert nem tudnak valami válsághelyzetet megoldani. Azért veszekednek, mennek szét a családok is. — Erről is írtam. Azt hiszem, az életben fel kell készülni a nehéz helyzetekre. Ha valaki erős próbákon fölkészíti magát, fizikailag, lelkileg edzett, akkor nem tudja a bor vagy pálinka a sötét birodalmába keríteni. Tud valakivel szemben lemondó lenni, házastársként is tud engedni. Olyan társat akarok majd, amilyen én vagyok. Nem értem a felnőtteket, szerintem felkészületlenek az életre; én jobban fel szeretnék készülni. — Hallottam a tanárnőjétől, hogy otthon sokat segít, lelkes könyvolvasó, érdeklődik a világ dolgai iránt, egyúttal a természet csodálója. Például benne volt a biokert építésében. — Ez- megint pályázat volt, amelyen sikeresen szerepeltem, de pont ütközött ezzel, ezért nem folytattam. Otthon szívesen segítek az állattartásban azért, hogy részt vegyek a családom feladataiban. Most középiskolába készülök. Kaposváron a Munkácsy gimnáziumban folytatom, egészségügyi tagozaton. Kati a harmatos, szép gyerekvilág csodáját ifjúként is szeretné megőrizni. Szeretne őszinte és tisztességes maradni, bátor és egészséges. Nem az ördög bújt a kérdésem mögé, amikor azt firtattam : — Szeretne most felnőtt lenni? — Igen! Azért, hogy bebizonyítsam: másként is lehet élni. Békés József BENKE JÓZSEF Nemzetközi terrerizmus 10. A NÉP SZENVED
