Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-06 / 105. szám
1987. május 6., szerda Somogyi Néplap 5 Barátaink az üstökösök MAGYAR SIKER AZ ŰRKUTATÁSBAN A csillagos égbolt vizsgálata mindig csodálattal töltötte el a szemlélődő embert. Korunkban, a rohamosan fejlődő technikai berendezések lehetőséget kínálnak arra, hogy ne csak szemlélői, hanem aktív részesei is legyünk az Univerzum és saját bolygónk megismerésének. A Naprendszer űreszközökkel történő kutatása már az ötvenes években elkezdődött, majd 1984-ben a Szovjetunióban falbocsátott VEGA I, VEGA II űrszondák pályára állításával a harmadik szakaszába érkezett. A tudósok figyelme egyre inkább az úgynevezett primitív égitestek, elsősorban az üstökösök felé irányult. Hazánk szellemi értékeinek nemzetközileg is elismert rangját bizonyítja, hogy a HalLey-üstökös vizsgálatára indított VEGA űrszondák elkészítésében és működtetésében nyolc másik ország mellett — kiemelkedően fontos szerepet kaptak kutatóink. „Mélyhűtött'' ■■ . a ■* ii a üstökösök Az űrprogram egyik jeles résztvevője Szegő Károly kandidátus, a Központi Fizikai Kutatóintézet részecske- és magfizikai intézetének tudományos igazgatója részt vett a Kaposváron megrendezett XXX. középiskolai fizikatanári ankéton. Rendkívül szemléletes, eredeti űrfelvételekkel illusztrált előadása után kérdeztük: — Miért éppen ezek a titokzatos, látványos, a hétköznapi ember számára félelmetes égitestek keltették föl a tudósok érdeklődését? — Mai elképzeléseink szerint az üstökösök „mélyhűtött” formában, eddigi információinktól független forrást jelentenek a naprendszer őstörténetének és anyagának felderítéséhez. A nagybolygók és bolygóik átalakulásokon mentek át, de például az üstökösök, aszteroidák megmaradtak ősállapotukban. Adatgyűjtő robotok — Minek köszönhető, hogy Magyarország részt vehetett ebben a példa nélkül álló, széles nemzetközi együttműködéssel megvalósított programban? — Az, űrkísérlet egyik legnehezebben megoldható feladata az üstökös űrszondából történő fényképezése volt. A belső kómáról és üstökösmagról készítendő felvételeket két CCD-kamerával végeztük. Ennek a tv-rendszer- nek az elektronikáját — amely leginkább ailkalmas űrbéli felvételek készítésére — hazánkban már korábban is sikerrel állították elő. A szovjet kutatók felfigyelve eredményeinkre, 1980-ban Szaggyejev akadémikussal az élen, elsőnek hazánk tudósain ak ajánlották fel, hogy az űrszonda egyes szolgálati rendszereinek elkészítésében vegyenek részt. Ez egyúttal a hazai elektronikai kutatások és fejlesztések színvonalának nemzetközi elismerését is jelentette. Sikerrel oldottuk meg azt a nehéz feladatot, hogy a mozgó üstököst a tv kamerája megtalálja és lefényképezze. Ehhez fedélzeti robotot kellett készítenünk. Ezenkívül a szonda adatgyűjtését is a mi rendszerünk látta el. összesen négy fedélzeti berendezéssel követtük az objektum útját az űrben, és ugyanakkor földi megfigyeléseket is végeztünk. — Az űrszonda kulcsfontosságú műszereinek megalkotásáért és a tervezett méréseknek a nemzetközi tudományos élet által nagyra értékelt elvégzéséért ön több tudóstársával együtt Állami Díjat kapott. Mi volt a feladata ebben a kísérletben? — Az egész programot vé- .gigvittem. Fizikus is vagyok, így a kutatás elméleti hátterének kidolgozásával foglalkoztam; konkrétan a kísérleti adatok feldolgozását végeztem. Újabb cél a Mars — Melyek a jövőre vonatkozó terveik? — 1988 nyarán startol egy Phobos nevű űrszonda. Ennek a tudományos műszerein dolgozunk jelenleg. Ez a program a Mars Phobos holdjára irányul. Lesz egy leszállóegység a holdon, és ennek a fedélzeti számítógépét készítjük el az anyaűrhajó néhány műszerével együtt. 1992-ben a Mars kutatására indítunk egy holdat. Feladataink már itt is körvonalazódtak. — Az űrkísérlet során elért eredményeket miként hasznosítják a gyakorlatban? — Ennek elősegítésére a Magyar Tudományos Akadémia, és az Országos Műszaki Bizottság indított közös programot, amely az ötéves terv befejezéséig tart. Azt reméljük, hogy az elért eredmények alkalmazhatók lesznek a robotikában, nagy biztonságú elektronikus egységeknél (a műszerköltségeket meg lehet takarítani) és a KFKI reaktorberendezéseiben. A „melléktermékek” hasznosítása során képfelvételek nagy pontosságú feldolgozását végezhetjük el, aránylag olcsó eszközökkel, amelyeket az orvosi gyakorlatban és az iparban is hasznosíthatunk. V. Á. „Szeretem, mert ” Egy országos fizikai verseny győztesét egészen másnak képzeljük, mint amilyen Biczó Zoltán. A szemüveges, komolykodó tekintet helyett állandó mosoly, fiatalos lendület jellemzi. Öltözéke divatos, fellépése szerény, válaszai megnyerőén értelmesek. Ezernyi diáktársától csupán abban különbözik, hogy a szakma kiváló tanulója verseny fizikadöntőjét követően a dobogó legmagasabb fokára állhatott. Az 503-as Rippl-Rónai Ipari Szakmunkásképző Intézet másodéves hallgatója így beszél sikeréről: — Igáiból járok az iskola autószerelő szakára. Megnyertem a házi fizikaversenyünket, majd a megyeit is. Így jutottam el Nyíregyházára, az országos döntőbe. Nem számítottam ekkora sikerre; célom a 4—5. helyezés vólt. Az eredményhirdetésen a 6. helyezéstől olvasták visz. szafelé a neveket. Amikor a harmadikhoz értek, elkeseredtem, hogy nem sikerült. Az utöljára kimondott név óriási meglepetés volt. — Az iskola segítette a felkészülését ? — A verseny előtt a gyakorlati napokról felmentést kaptam. Ezt az időt kihasználtuk az iskolában Puspán Ferenc tanár úrral. Többszáz feladatot oldottunk meg — még egyetemi tankönyvekből is —, valamint fizikai kísérleteket végeztünk. — A siker befolyásolja pályaválasztását? — Műszaki pályán szeretnék maradni, talán az egyéves kiegészítő — mivel iskolám nem ad érettségi bizonyítványt — után műszaki főiskolára jelentkezem. — A fizika áltáléban nem kedvelt tantárgya a diákoknak. Mindig értette és szerette a fizikát vagy csak az utóbbi időben „hajtott rá” ennyire? — Általános iskolás koromban is jól ment; mindig szerettem, mert érdekes tudomány. A mozgásokat elemző kérdéskör és a hőtan érdeken leginkább. — Hogyan fogadták itthon? — Szinte nem is akarták elhinni. A szüleim is nagyon meglepődtek. De mindenki boldog volt, hogy a 31 induló közül én lettem a győztes. — Mivel tölti a szabadidejét? — Sokat olvasok. Szeretnék a jövőbe pillantani, talán ezért kedvelem a fantasztikus irodalmait. De sokat hallgatok zenét, és táncolni is járok. — Van példaképe? Fiatalok a színpad bűvöletében — Próbáld meg dühösebben, lássam a kétségbeesést az arcodon! Egy lánynak igazán tudnia kell, milyen nagy probléma az, ha reggel nincs mit fölvennie. Gyötrődj egy kicsit jobban! És a lány tovább gyötrődik. A szereppel és önmagával. Hiába, nem könnyű a színészi mesterség! Különösen akkor nem, ha több tucatnyi kritikus szem figyeli áhítattal a produkciót. Aztán megszakad a varázslat. A két esetlenül táncoló fiú mindenkit megnevettet. — Több komolyságot lányok! A huszadik előadás után jobban kellene ennek menni — zsörtölődik a rendező, de a hangja melegen aseng. Az összetartozás, a fiatalos jókedv végigkíséri a próbát. Művészi komolyság és fiatalos derű. Ez jellemzi a Török Tamás irányításával dolgozó Munkácsy színpadot. A kis csapat gyermekcipőben jár még. Alig másfél éve alakult, de máris szép eredményekkel büszkélkedhet. A megyei diáknapokon arany minősítést kapott, s az idén a helikonra is meghívták. Műsoraikon elsősorban zenés, vidám darabok szerepelnek, bár Kovács Zoltán — s gondolom, ezzel a kívánságával nincs egyedül — szívesen kipróbálná tudását , komolyabb” darabokban is. — Olyan karakteres szerepekre vágyom, amelyek testalkatomnak és személyiségemnek is megfelelnek — vallja meg a magas, erős fiú. — Legkedvesebb szereljem a Ruzante, ebben a barátom a komám — mutat rá Kalotai Zoltánra, aki szintén az alapító tagok közé tartozik. A két koma és még egy társuk alkotja a társulat fiúszakaszát. Hogy kevesen vannak, talán érthető is, — Azt hiszem, hiába is Henne. Egy számomra vonzó egyéniség életútját utánozni lehetetlen; irigylésre méltó szellemi értékei pedig felso- rolhatatlanul sok ebernek vannak. — Ha valaki teljesítené egyetlen kívánságát, mit kérne tőle? — Szerencsét.,. Tamási Rita hiszen a Munkácsy gimnáziumban mindig is „nőuralom” volt. — A fiúkat nehezebb ide csábítani, de aki egyszer eljött, hűséges marad — mondja a rendező, aki a „nagyszínházban” is otthonosan mozog, hiszen nemrég még a Gsiky Gergely Színház dramaturgja volt. Hogy tájékozottabb, művészi szempontból felkészültebb, mint növendékei, az természetes. Mégsem kényszeríti rá tanítványaira az elképzeléseit. A munkamódszerekről pletykálva a színpad tagjai elmondták: elsőként úgy próbálják el a darab egy- egy jelenetét, hogy közben Tamás kimegy a teremből. — Mikor visszajön, bemutatjuk neki; elmondja a véleményét, és azt, hogy ő hogy játszaná el. A kettő összegezéséből alakítjuk ki aztán a végleges formát — Az atomerőművek gazdasági és biztonsági kérdései, különös tekintettel a csernobili atomerőmű-balesetre címmel tartott előadást a kaposvári Latinca művelődési központ klubjában dr- Csőm Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorának igazgatója. — iMit jelent önnek e két szó: atomkutatás és jövő? — Az energiaigény, ezen belül a villamosenergiaigény folyamatosan nő, s az a körülmény, hogy Magyar- országon az egy főre jutó viillamoisenergia-fogyasztás csak tört része az élenjáró országokénak, igazolja: az ipari és a lakossági igények növekedésével egyre több villamos energiára lesz szükségünk. Ma már az is bizonyos, hogy az atomerőművekben termelt villamos energia a legolcsóbb. Emiatt mind energiaellátás-biztonsági, mind gazdasági szempontból nélkülözhetetlen és indokolt az atomenergia egyre nagyobb mértékű alkalmazása. Az ezredfordulón a hazai villamos energia több mint felét atomerőművekben termelik majd, s a kutatásban, fejlesztésben való részvételünk szabja meg, hogy mind-, ez milyen színvonalon valósul meg. Minderre lehetőséget adnak felhalmozott szellemi teljesítőképességünk és kutatási eszközeink. Ez egyaránt vonatkozik az atomerőművekben alkalmazott berendezésék kifejlesztésére és az üzemeltetés biztonságának növelését célzó erőfeszítésekre is. — A csernobili atomerőmű-baleset hatására sokunkban él a rettegés, hogy egy mondja Puskás Ibolya. — Sokszor egy-egy jelenetet gyakorolunk a próbákon, a felújító gyakorlásnál, mint ez a mai is, azonban végig- játsszuk a darabot. Nagyon szeretek ide járni, s nemcsak azért, mert színésznőnek készülök. Igazán jó társaság jött itt össze; öröm velük együtt lenni. Most egy gálaműsorra készülünk, Fehér Klára Bezzeg az én időmben című írásával. Remélem, most is tetszeni fog a közönségnek. Többször játszottuk már, mindig sikere volt. Persze azért van még mit javítani rajta. A rendező utolsó tanácsaival az előadás előtt a szöveghűségre, a tiszta kiejtésre hívja föl a figyelmet. — Különben minden jó volt, köszönöm a próbát. Mára ennyi, vasárnap találkozunk. Horváth Éva ilyen katasztrófa hazánkban is bekövetkezhet. Mennyire biztonságosak a berendezéseink? — A világon legelterjedtebb, a paksi atomerőműben is alkalmazott típus belső biztonságú, önszabályozó. Ez a jelenség független az emberi beavatkozástól, és nem lehet kiiktatni. Természetesen az atomerőművet megfelelő szabályozó- és biztonságvédelmi rendszerrel is ellátják. A csernobili atomerőműben alkalmazott atomreaktor nem ebbe a típusba tartozik. Nem rendelkezik belső biztonsággal, s ez, az emberi hibák mellett, szintén hozzájárult a balesethez és következményeihez. A paksi atomerőműben levő rendszert ellátták olyan lokalizációs berendezésekkel is, amelyeknek révén egy esetleges üzemzavar az épületen belüli térrészre korlátozódik, azaz nem hat a környezetre. A csernobili tragédia hazai egészségügyi következményei elhanyagolhatók. Az ebből adódó sugárdózis — az események teljes kifutásáig — kisebb volt, mint a- természetes sugárzásból adódóan egy év alatt kapott dózis. Az atomenergetika kialakulásáról, jelenéről, a főbb atomerőmű-típusokról, különböző energiatermelési módokról, azok Környezeti hatásairól is hallottunk a címzetes egyetemi tanártól. Az SZMT központi könyvtárában, a kiállításon elhelyezett kötetek, cikkek további búvárkodásra hívták fel a figyelmünket. L, S. OOt Perc “ „g?” Az atomvilágról
