Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 105. szám Ára: 1,80 Ft A nyolcadik forduló Az atom- ét űrfegyverzetekről Tegnap Genfben megkez­dődött a nukleáris- és űr­fegyverzettel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalá­sok nyolcadik fordulója. Elő­ször a két küldöttségvezető, Julij Voroncov és Max Kam- pelman találkozójára került sor. A TASZSZ hírügynökség emlékeztet rá, hogy a gen­fi tárgyalásokon a Szovjet­unió szerződéstervezetet ter­jesztett elő a Szovjetunió és az Egyesült Államok Euró­pában telepített közepes ha­tótávolságú rakétáinak fel­számolásáról. A tervezet e problémának a reykjavíki csúcstalálkozón összehan­golt, majd George Shultz amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása idején ismételten jóváhagyott meg­oldását tartalmazza. Reális lehetőség van arra, hogy a megállapodás közös terveze­tét ez év végéig előlkészít­sék. Erre a szovjet fél ké­szen áll. A forduló során a felek folytatják az űrfegyverkezés Julij Voroncov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes, a tár­gyalóküldöttség vezetője nyi­latkozatot ad megakadályozásával és a hadászati támadó fegyver­zetek radikális csökkentésé­vel kapcsolatos kérdések megvitatását is. CENTENÁRIUMI ÜNNEPSÉGEK Százéves a magyar mentőszolgálat Ünnepi emléküléssel kez­dődött meg kedden a' ma­gyar mentésügy négynapos centenáriumi rendezvényso­rozata a Budapest Kong­resszusi Központban, hazai és külföldi szakemberek részvételével. Az ülésen je­len volt Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Radios Katalin, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője is. Elsőként dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgató főorvosa idézte fel a szervezett mentés száz­éves tevékenységét, eredmé­nyeit a Budapesti önkéntes Mentő Egyesület megalakí­tásától, 1887. május 10-től napjainkig. Megemlékezett dr. Kresz Géza munkássá­gáról is, aki útjára indította — az Európában második­ként megszervezett — ma­gyar mentőket. A főigazgató a tavátobiaíkban szólt arról, hogy a mentés 1948 óta ál­lami feladat, egy népjóléti miniszteri rendelet alapján összevonták a mentőszar.ve- zetéket, s megalakították az Országos Mentőszolgálatot. A szervezet jelenéről ki­emelte, hogy ma 167 mentő- állomás, több mint 6500 dolgozó, köztük 218 orvos látja el a mozgó egészség- ügyi szolgálat feladatait, át­lagosan 1750 gépkocsi és 4 repülőgép segítségével. Éven­te mintegy 2 millió 300 ezer beteget szállítanak a men­tők, járműveik csaknem 53 millió kilométert tesznek meg. Ezt követően Csehák Ju­dit köszöntötte a centená­riumát ünneplő mentőszol­gálat dolgozóit. Kiemelte, hogy rendkívül fontos a merutésiügy társadalmi bázi­sának szélesítése. Űjra és újra meg kell tanítani az embereket a mentők mun­kájának segítésére. Nem tö­rődhetünk bele — mondot­ta —, hogy rosszul működ­nék a segélykérő telefonok, hogy közömbösség késlelteti a hívást, szociális célú, vagy kényelpni okokat takaró, esetleg hiányzó egészség- ügyi ellátás miatt szükséges szállítások vonják el a men­tőket a súlyos eseték ellátá­sától. E gondok megoldása csak egy értő, együttműkö­dő,- segítőkész társadalmi környezetben lehetséges. Csehá’k Judit felolvasta Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének a men­tőkhöz intézett levelét, és átadta a 100 éves mentő- szolgálat megalapítását ta­núsító jubileumi oklevelet. Az emlékülésen köszön­tötte a szervezetet is a tűz­oltóság és a munkásőrség képviselője. * * * Az Elnöki Tanács az Or­szágos Mentőszolgálat fenn­állásának 100. évfordulója alkalmából, kimagasló tevé­kenységük elismeréseként dr. Bencze Bélának, az Or­szágos Mentőszolgálat fő­igazgató főorvosának Április Negyediké Érdemrendet,, dr. Cselkó Lászlónak, az OMSZ nyugalmazott főigazgató-he- lyébtesónek a Munka Ér­demrend arany fokozatát adományozta. KISZ-küldöttség utazott Indiába és Kínába Hámori Csabának, a KISZ Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével kedden Ázsiába utazott az ifjúsági szövetség küldöttsége, A delegáció az Indiai Ifjú­sági Kongresszus és az Ö6sz­Indiai Ifjúsági Szövetség meghívására látogat Indiába, majd a Kínai Népköztársa­ságban a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség vendége­ként folytat megbeszéléseket. SZEMESEN TANÁCSKOZIK A KGST MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA Űj utakat keresve Tegnap Balatonszemesen megkezdődött a KGST me­zőgazdasági együttműködé­si állandó bizottságának 66. ülésszaka. A tanácskozáson a KGST-onszágok küldöttsé­gein kívül Jugoszlávia és — megfigyelőként — a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság delegációja is részt vesz. Az ülést Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg; a kormány nevében köszön­tötte a résztvevőket, majd hangsúlyozta: a KGST-or- szágok, így hazánk is fontos intézkedéseket tettek az élel­miszertermelésben való együttműködés fejlesztésé­re. Egyebek között koordi­nálták a távlati termelési célókat, bővítették a szako­sítási és a kooperációs együttműködést és közös munkával fáradoznak a főbb tudományos kérdések meg­oldásán. Az együttműködés nyomán a szocialista orszá­gokban széles körben elter­jedtek a nagyüzemi techno­lógiák, a növénytermesztés, az állattenyésztés és az er­dőgazdálkodás komplex módszerei. Kifejtette: a közös mun­ka régi formái, amelyek még a mezőgazdaság extenzív fej­lesztésének időszakában alakultak ki, immár nem ké­pesek biztosítani az együtt­működés dinamikus fejlődé­sét. Ezért új utakat kell ke­resni : határozottan töre­kedni a vállalatok és a ter­melési ágazatok közvetlen együttműködésére, minden területen fejlesztve a közvet­len kapcsolatokat. A terme­lés szakosítását is előbbre viheti a közös érdekeltségen alapuló, vállalati szintű köz­vetlen kapcsolatrendszer ki­alakítása, amire mind széle­sebb területen kínálkoznak a lehetőségek. A. szocialista in­tegráció keretében közös ösz- szefogássai és sokrétű szer­vezeti. együttműködéssel szá­mos új feladatot kell meg­oldani. Ehhez nyújt kedvező feltételeket a szocialista or­szágokban kibontakozó gaz­dasági átalakítás és gyorsí­tás. Ezután Kiril Malinov, a Bolgár Nemzeti Agráripari Berhanu Bajih elutazott hazánkból Losonczi Pál fogadta az etiópjai politikust Szövetség Központi Taná­csának elnökhelyettese — az ülés elnöke — üdvözölte a résztvevőket, majd a bizott­ság megkezdte munkáját. Az ülésszakon megvizs­gálják a KGST-tagországok 2000-ig szóló műszaki-tudo­mányos együttműködési komplex programjának vég­rehajtásával kapcsolatos kérdéseket. Megvitatják, hogy az európai KGST-or- szágok miképpen segíthetnék a Vietnami Szocialista Köz­társaság és Mongólia agrár- gazdaságának fejlesztését. Megtárgyalják a növényter­mesztés és az állattenyész­tés gépesítése, villamosítása és automatizálása terén el­ért eredményeket és megha­tározzák a soron következő feladatokat. Elemzik a nö­vénynemesítés és a vetőmag­termelés elméleti kérdéseit, valamint a KGST-tagorszá- gok Agroinform elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági információszolgáltató rend­szerének tevékenységét. Tár­gyalnak a KGST-tagországok és Jugoszlávia sokoldalú nö- vényfajta-óagvédelmi egyez­ményének tervezetéről. Az ülésszakon áttekintik a KGST-tagországok 2010-ig szóló erdőgazdasági fejlesz­tési célkitűzéseit és foglal­koznak azzal, hogy a szocia­lista országök hogyan vehet­nek részt a Kubai Köztársa­ság gyorsított műszaki és tudományos fejlesztésében. Javaslatokat vitatnak meg a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szer­vezetekkel kialakított kap­csolatok további fejleszté­séről. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta a hi­vatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó Berhanu Ba­jih etióp külügyminisztert. A szívélyes légkörű találko­zón elismeréssel szólt Etió­pia aktív szerepéről az af­rikai kontinens' problémái­nak megoldásában. Kifejez­te készségünket a két or­szág között jól fejlődő kap­csolatok elmélyítésére. A ta­lálkozón jelen volt Várkonyi Péter külügyminiszter, Bog­nár Gyula, hazánk etiópiai, valamint Wondwossen Hai- lu, a Szocialista Etiópia bu­dapesti nagykövete. Czinege Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—etióp gazdasági, műszaki-tudományos együtt­működési és kereskedelmi bizottság magyar tagozatá­nak elnöke ugyancsak fo­gadta Berhanu Bajih,t. Átte­kintették a magyar—etióp gazdasági kapcsolatokat; ál­lást foglaltak a kölcsönösen előnyös gazdasági együttmű­Budapestre érkezett a spanyol szenátus elnöke Sarlós Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének meghí­vására kedden hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezett Jósé Federico de Carvajal, a spanyol szenátus elnöke. Kí­sérletében van Ignacio Ga- minde Alix szenátor és Ja­vier Ballarin Iribarren kép­viselő. A vendégeket a Fe­rihegyi repülőtéren Cserven- ka Ferencné, az Országgyű­lés aletnöke fogadta, jelen volt Javier Rubio, Spanyol- ország budapesti nagykövete. Az afrikai politikus a nyúl- teleppel ismerkedik Duna- varsányban ködés fejlesztése mellett, hangsúlyozva, hogy a bizott­ság márciusi budapesti. ülé­sén elfogadott program vég­rehajtása jó alapot nyújt a kapcsolatok bővítésére. A megbeszélésen jelen volt Nagy Gábor külügyminisz­ter nhelyettes, Bognár Gyula és Wondwossen Hailu. Berhanu Bajih a nap fo­lyamán a dunavarsányi Pe­tőfi Mgtsz-be látogatott, ahol megtekintette a legnagyobb szarvasmarha-telepet: az is­tállót, a fejőházat, a borjú­neveidét és felkereste a nyúltelepet. Berhanu Bajih vidéki programja befejezé­seként a termelőszövetkezet egyik alapító tagjának ház­táji gazdaságával is megis­merkedett. Berhanu Bajih délután a Külügyminisztérium vendég­házában találkozott a ma­gyar sajtó képviselőivel. Kér­désekre válaszolva szólt ma­gyarországi tárgyalásainak eredményéről, Etiópia külpo­litikájáról, valamint a belső átalakulás folyamatáról. Berhanu Bajih, a Szocia­lista Etiópia külügyminisz­tere — aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívásá­ra tett hivatalos látogatást hazánkban — programja be­fejeztével kedden este el­utazott Budapestről. Az etióp diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren ven­déglátója, Várkonyi Péter búcsúztatta. Finnországi magyar hét A finn kormány meghívására Helsinkiben tartózkodó Marjai József miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Pertti Salolainen külkereskedelmi miniszterrel is A magyar—finn gazdasági kapcsolatokban rejlő lehető­ségek jobb kiaknázását, az együttműködés közvetle­nebb, s tartósabb hasznot hozó formáinak megteremté­sét szorgalmazta Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese a finnországi magyar hét megnyitóján. A magyar ipar és élelmiszer­gazdaság legkorszerűbb ter­mékeit bemutató kiállítást és a hozzá kapcsolódó esemény­sorozatot kedden nyitották meg a Helsinki melletti Es­poo Tipoli kongresszusi köz­pontjában. A finn házigazdák nevé­ben Pertti Salolainen külke­reskedelmi miniszter kö­szöntötte a résztvevőket, s kijelentette, hogy finn rész­ről elsődleges célnak tekintik a finn és a magyar vállala­tok közötti együttműködés bővítését, a konkrét üzleti megállapodások számának gyarapítását. A magyar napokat Marjai József, a rendezvénysorozat fő védnöke nyitotta meg. Be­szédében méltatta a finn— magyar barátságot, mint a két ország viszonyának szi­lárd alapját, s rámutatott arra, hogy hazánk állás­pontja szerint a békés egy­más mellett élés, a békés viszonyok építése a gazda­ság területén is konkrét in­tézkedéseket követel. Marjai József a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról szólva megállapította: a le­hetőségek, a valódi adottsá­gok sóikkal nagyobbak an­nál, mint amennyit kihasz­nálunk belőlük. A mostani bemutatkozás új kapcsolódá­si pontokat mutathat meg, s módot ad az együttműkö­dés intenzívebb folytatásá­hoz. A megnyitót követően a vendégek megtekintették a magyar hét központi rendez­vényének, a 900 négyzetmé­ter alapterületű kiállítás­nak a látnivalóit. A résztve­vő mintegy 60 magyar vál­lalat válogatott kinálatát hozta el — minden termék- csoportban a világszínvonal­nak megfelelő termékekre és a hazai innovációs törekvé­sek eredményeire helyez­ték a hangsúlyt. Így újon­nan kifejlesztett műanyagok, járműipari termékek, rész­egységek, bonyolult mérő­műszerek, számítástechnikai berendezésék, divatos kon­fekcióipari és bőrruházati modellek, valamint magya­ros ízesítésű élelmiszerek egyaránt szerepelnek a ki­állításon. önálló résztvevői a bemutatónak a magyar ta­lálmányok, s itt tartózkodik Rubik Ernő, aki személyé­ben képviseli a magyar szel­lemi termékek versenyké­pességét. A magyar' hét részeként a Magyar Kereskedelmi Kama­ra több nagyvárosban szer­vez előadásókat, amelyeken tájékoztatást adnak a ma­gyar gazdaság jellemzőiről, a kooperációs lehetőségekről. Hazánk bemutatkozását ka­marazenei koncertek és gasztronómiai rendezvények egészítik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom