Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-05 / 104. szám
1987. május 5., kedd Somogyi Néplap 3 Új kisbank mutatkozott be Kaposváron Pénzügyietek „mérték után” A szovjet sajtó napján Alapításának háromnegyed százados jubileumát ünnepli ma a szovjet sajtó reprezentánsa, a Pravda. E születésnap az egész szovjet újságíró-társadalom ünnepe is. Az orosz proletariátus első legális, de többször is a föld alá kényszerített újságja 1912. május 5-én került először az utcára. Létrejöttét és működésének feltételeit két dolog segítette elő: egyrészt a péter- vári munkások adományai, másrészt az, hogy a lap szellemi gazdája és közvetlen irányítója V. I. Lenin volt. Az ö tevékenysége határozta meg az új sajtóorgánum máig is érvényes funkcióját, szerepét a munkásosztály ügyéért vívott küzdelemben. Lenin szerint a lapnak a forradalmi tömegek agitátorának, propagandistájának és szervezőjének kellett lennie. A Pravda szó magyarul igazságot jelent, mintegy kifejezve az egész szovjet sajtó törekvését, hogy ne csak a jelenségekről tudósítson, hanem a bennük rejlő lényegről, az igazságról, a gazdasági-társadalmi folyamatokról adjon mélyebb elemzést. Különösen fontos ez most, amikor a szovjet társadalomban mély, valóban gyökeres változások zajlanak, amelyek keretében új gondolkodásmód. új munkastílus kialakítását tűzte ki a néptömegek támogatását élvezve a legfelsőbb pártvezetés. Ebben a demokratizálási folyamatban a nyilvánosság, a „glasznoszty" az egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy a megkezdett változások vissza- fordíthatatlanok legyenek. S éppen a nyomtatott és elektronikus sajtó az, amelyik rendelkezik a nyilvánosság, a bírálat és a legjobb tapasztalatok propagálása révén azzal a hatalmas eszköztárral, amely lehetővé teszi, hogy motorja legyen a szovjetunióbeli átalakulásoknak. Annál is inkább szükség van erre, hiszen az átalakítás — vagy ahogyan az egész világon nevezik, a „peresztrojka” — mostani bonyolult időszakában különösen fontos a realitások objektív, sokoldalú szemlélete. A Pravda részese volt az októberi forradalom előkészítésének és a győzelem kivívásának, egy- új társadalom felépítésének és többszöri megvédésének. Egyúttal a szocialista újságírás példájává is lett azzal, hogy írásaival mindig a nép, a szocializmus, a béke ügyét szolgálta. Napjainkban pedig megnövekedett felelősség hárul mind az SZKP vezető orgánumára, mind pedig az egész szovjet sajtóra —, hogy minél hatékonyabban segítse a gazdasági és társadalmi fejlődés gyorsítását szolgáló intézkedések sikerét. A szovjet sajtó 75. születésnapján szívből köszöntjük a Pravdát és sok millió példányban megjelenő laptársait. Kívánjuk, hogy eredményesen vegyenek részt a szovjet nép jólétének emeléséért, a békéért és a haladásért folytatott propaganda- munkában. A napokban bemutatkozott Kaposváron a legifjabb hazai kisbank: az Unicbank Rt. Dr. Cseresnyés Agnes vezérigazgató és stábja látta vendégül a somogyi gazdálkodó szervezetek képviselőit. A legjelentősebb megyei vállalatok vezetői, pénzügyi szakemberei ott voltak a bankbemutatón a Technika Házában, de dr. Gyenesei István megyei tanácselnök — aki szintén megjelent a megbeszélésen — így is kevesellte a résztvevők számát, mondván: — Szinte minden kisebb- nagyobb vállalat pénzszűkére, kereskedelmi kapcsolathiányra panaszkodik, most pedig, amikor egy újabb esetleges pénzforrást, szakértő támogatót ismerhetnének meg, sokan nem jöttek el a bemutatóra. Figyelemre méltó megállapítást tett egy kérdés kapcsán a bank vezérigazgatója is, amikor a vegyesvállalatalapításról, a nyugati tőke megnyeréséről volt szó: — A dolgok előmozdítását ilyenkor elsősorban a magyar félnek kell szorgalmaznia. Néhány üzlet azért késik vagy hiúsul meg, mert a külföldi partner ilyenkor egy sor kérdésre vár feleletet, de a magyar cégnél nemigen értik, hogy milyen tényekre, adatokra kíváncsiak. Nos, ebben is tudunk segíteni, bankunk szakértő támogatást adhat külföldi ügyletek lebonyolításához. Ne fűzzünk ezúttal kommentárt a halogatás hazai „taktikájához”. Inkább néz-, zük: miről is hallhattak azok, akik' megjelentek az Unicbank rendezvényén. A kisbank, amelyet három külföldi — osztrák, illetve NSZK-beli — alapító, valamint több hazai szervezet hozott létre 55 százalékos magyar és 45 százalékos nyugati tőkerészesedéssel, teljes státusú belföldi bankként működik. Elsősorban rugalmas, az ügyfél igényei szerint alakítható kapcsolatokat ígér. Mint képviselői mondták: nem konfekcióárut kínálnak, hanem „mérték utáni szabóságként” akarnak tevékenykedni, természetesen a lehetőségek határán belül. Csodát nem ígér az Unicbank, de a többi bankéval versenyképes ajánlatai vannak. Alapítói révén nagy és gyorsan mozgósítható külföldi információbázisuk van. s mind a vegyesvállalatok létrehozását, mind a lízingügyletek gyarapítását szorgalmazni kívánják. A vállalati szakemberekre, a kisvállalkozások tagjaira, a kisiparosokra tartozik, hogy érdeklődjenek iránta: mikor .érdemes ehhez a bankhoz fordulniuk. Ami fontos: az Unicbank létrejötte is ‘besorolható abba a folyamatba, amely a magyar gazdaság vérkeringésének frissítését szolgálja. Mind a belföldi, mind a külföldi kapcsolataival a tőkeéhes vállalkozásoknak adhat segítséget ez a szervezet. Végül még egy „alapinformáció”: a bank neve leginkább junikbanknak ejtendő. Ehhez kívánkozik egy megjegyzés: alapvetően a pénzügyi életet nem befolyásolja egy elnevezés, de közvetve — igaz, nehezen kimutathatóan, s nem valószínű, hogy óriási mértékben — mégis hathat rá. Itthon is rokonszenvesebben hangzó, határainkon túl pedig hasonlóképpen érthető név valószínűleg akadt volna jobb is e kisbank számára. L.P. AZ ÁLLATTENYESZTES HELYZETE A termelőszövetkezetek területi szövetségei az elmúlt évben számos vizsgálattal igyekeztek képet kapni arról, hogy a iközös gazdaságok állattenyésztő telepeinek munkáját milyen tényezők hátráltatják, hogyan lehetne javítani a teljesítményeket. A vizsgálatokba külső intézmények, vállalatok szakembereit is bevonták. Megállapították, hogy a szövetkezetek jó részében még mindig nem sikerült kialakítani a kellő összhangot az állattenyésztés és a növénytermesztés között. Régi keletű gondról van szó; arról, hogy a növénytermesztők sokhelyütt nem érdekeltek a jó minőségű állati eleség előállításában. A takarmányozás színvonalát sem sikerült a kívánt mértékben javítani. A szarvasmarhaállomány csökkent. Szembetűnő, hogy viszonylag még mindig sok tsz-ban kedvezőtlen a szaporodásbiológiai helyzet; alacsony a borjúszaporulat. A sertésállomány tavaly már nem csökkent, a központi intézkedések éreztetik hatásúikat. A takarmányozás színvonala ebben az állattenyésztési ágazatban szintén gyakran alacsony. 25 éves a szocialista brigádmozgalom Műszertokok exportra Üj piacra kezdett termelni a közelmúltban a Delta szövetkezet: Svédországba szállít műszertartó tokokat és munkavédelmi kesztyűket. — A műszertokok első szállítmányát már áprilisban elküldtük a megrendelőnek — mondta Bizderi Jánosné, a konfekcióüzem vezetője. — Most csak 300 darabot gyártunk, de ha megfelel a svéd partnernek, évente ötmillió forintos megrendelésre számíthatunk. Ez ötezer tok varrását jelentené. A műszertok teljesen új terméknek számít a szövetkezetnél. Munkavédelmi kesztyűt viszont már régóta készítenek. Ezekből ezer darab már úton van a skandináv ország felé. Az a kérdés, hogyan újuljon meg Beszélgetés dr. Nagy Sándorral, a SZOT titkárával — A kesztyűket bérmunkában varrjuk. Az alapanyagot és a speciális varrógépeket Svédországból kaptuk. Nagyon munkaigényes a termék, nálunk nem kapható. Kecskebőrből kell készítenünk. Ebből most ötezer darabot varrunk, de nagyon Kell-e nekünk munkaverseny? — Ilyen című cikkeket olvashatunk a magyar sajtóban. Éppen abban az esztendőben, amikor a szocialista brigádmozgalom megszületésének, kibontakozásának 25. évét ünnepeljük. Bár sohasem lehetett egyenlőségjelet tenni a bri- gádmozgalom és a munkaverseny közé (a munkaversenyben egyének is részt vettek, tehát tágabb fogalom volt a brigádmozgalomnál), mégis ténykérdés: maga a munkaverseny is a szocialista brigád kezdeményezésére, tömegbázisára, dinamizmusára épült elsősorban. Aki tehát azt kérdi, kell-e nekünk munkaverseny, arra is elkerülhetetlenül rákérdez: kell-e nekünk brigádmozgalom? Talán ez a néhány soros bevezető is érzékelteti: van miről beszélgetni dr. Nagy Sándorral, a SZOT titkárával. —r Mit mutat a mérleg? Milyen eredmények és fogyatékosságok jellemzik a szocialista brigádmozgalom 25 évét? Hány ilyen brigádunk van ma, mennyi taggal? Mennyire nevezhető ma élőnek a brigádmozgalom? — Nem titkolva a gondokat az elvitathatatlan érdemek és értékek túlsúlya jellemzi ezt a negyedszázadot. Végtére is egy olyan alulról kezdményezett, az öntevékenységre épülő tömegmozgalom bontakozott ki, amely még ma is 126 ezer közösséget egyesít, mintegy 1,4 millió taggal. Vállalatvezetőink mindig biztosan számíthattak a legtöbbnek munka- és áldozatkészségére. Nemes szándékú kommunista szombatokat kezdeményeztek, segítséget nyújtottak a pályakezdőknek: a brigádok nem fogadták el az „inasok meglec- kéztetésének” hagyományát. Az ismert hármas jelszó szellemében — szocialista módon dolgozni, élni és tanulni — a többi között szorgalmazták, hogy a brigádtagok szerezzenek második, esetleg harmadik szakmát. Ösztönzésükre több százezer felnőtt ült be az iskolapadba, hogy elvégezze az általános iskola hetedik—nyolcadik osztályát, leérettségizzen, illetve tanuljon a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemen. — Társadalmi munka- és egyéb akciók sokasága fűződik e közösségek nevéhez. Védnökséget vállaltak például az iskolák, óvodák, gyermek-, illetve szociális otthonok felett. Elesett öregeket, rokkantakat, árvákat karoltak fel; a szocialista emberségből is példát adtak. — Bár akkor sem volt hiány gondokban (túlszabályozottság, bizonyos formális, bürokratikus vonások eluralkodása), mégis elsősorban a gazdaságirányítási reform kibontakozása teremtett új helyzetet a brigádmozgalom számára. E mozgalom akkor élte a fénykorát, amikor a könnyen és jól áttekinthető mennyiségi célok, tennivalók voltak a jellemzők. A gazdasági fejlődés intenzív szakaszához, annak velejáróihoz (előtérbe került a minőség, gazdaságosság, általában a megújuló, illetve vállalkozó- készség, összefoglalva a hatékonyság) a brigádok jelentős része máig sem tudott jól alkalmazkodni. Megjegyezzük : a gazdasági vezetés sem tárta fel, hogyan lehetne az új viszonyok között a brigádok létét, munkakészségét előnyösen felhasználni, kamatoztatni. A gazdaságirányítási reA bérmunka évente akár 20 ezer pár kesztyű gyártását is lehetővé teheti, de ez függ a folyamatos anyagellátástól is. A speciális gépeken két műszakban négy munkás dolgozik. nagy rá a kereslet. Jó üzletnek ígérkezik. form továbbfejlesztése egyfelől kedvez a brigádönállóság kibontakozásának, másfelől viszont jobban a felszínre hozza, ütközteti egymással a brigádokon belüli egyéni, illetve brigádok közötti csoportérdekeket. A SZOT álláspontja: szoidaritássá kell változtatni ezt a szembenállást. A kédés az: hogyan? Ha őszintén valljuk, akarjuc a vállalatok növekvő önállóságát (s akarj uk)A akkor amellett is ki kell állni, ami vele jár: a munkaverseny, így a szocialista brigádmozgalom is vállalati kategória. Következésképp nem lehet valahonnan fentről,' a „magasból” azt mondani: ezt tegyétek,' azt tegyétek. Sőt az is meggondolandó, célszerű-e, hogy X vállalat valamelyik brigádja országos versenyfelhívást tegyen közzé, hiszen ami X vállalatnál hasznos, üdvös, nem biztos, hogy az Y-nál is. A vállalatonként eltérő módszerek a brigádmozgalom sokszínűségét, tartalmi és formai gazdagodását eredményezik majd. Természetesen vannak, lesznek azért központi tennivalók is. Ügy véljük, nem vétünk a vállalati önállóság ellen, ha például népszerűsítjük a brigádönkormányzatot és autonómiát. S az eredetiségre, a találékonyság elismerésére helyezzük a hangsúlyt, vagyis arra, amelyre minden gazdálkodó szervezetnél szükség van. — Nem kellene összehívni a szocialista brigádvezetők tanácskozását? Nem is any- nyira a jubileum kedvéért, hanem a tapasztalatcsere végett... — Még március elején elkezdődtek, s május végéig előreláthatólag befejeződnek a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásai. Figyelemmel kísérjük az ottani vitákat, kíváncsiak vagyunk: hogyan látják ők a helyzetüket, a kibontakozás útját, módját? Való igaz, egyszer célszerű volna összehívni gz országos tanácskozást is. De hogy mikor, arra még nem lehet választ adni. Ez a vállalati tanácskozások állásfoglalásától függ: akarják-e egyáltalán, ha igen, mire gondolnak közelebbről? Nem akarunk a véleményük ismerete nélkül szólni és állást foglalni. — Már hónapok óta tart a vita: kell-e munkaverseny, illetve szocialista brigádmoz- galom? Hogyan összegezné a véleményét? — Szerintem nem az a kérdés, hogy kell-e, hanem az, hogy miképp újuljon meg ez a mozgalom? Mély meggyőződéssel vallom: még a legtökéletesebb szabályozó, illetve érdekeltségi rendszer sem lehet mindenható. Bár az anyagi érdekeltség a meghatározó, azért a jövőben sem lesz mellékes az emberi kiteljesedés, önmegvalósítás vágya, a tudásszomj, az ösz- szetartozás érzése és öröme, a szolidaritás. Az ember nem utcai automata, amely bizonyos pénzmennyiség bedobása után ilyen-olyan szolgáltatást nyújt; az ember érző lény, személyiség, akit nem r csak az anyagi érvényesülés vágya vezérel. Szeret környezete alakítója, formálója is lenni, maga és környezete számára nemcsak anyagi, hanem erkölcsi értékeket is teremteni. M. L.
