Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-26 / 122. szám

1987. május 26., kedd Somogyi Néplap 3 Módosították a tanácsrendeletet 150 ezer forint támogatás és kölcsön Tizenhárommillió forin­tot fordít a Kaposvári Vá­rosi Tanács az idén a telkét, lakást vásárlók vagy lakást építők támogatására. A vég­rehajtó bizottság az év elején elhatározta, hogy módosítja a támogatás rendszerét rög­zítő 1/1986. sz. tanácsrende­letet. Alapos előkészítés, öt vá­ros tapasztalatának figye­lembevétele, a szakemberek véleményének meghallgatá­sa után először a lakásügyi társadalmi bizottság véle­ményezte a tanácsrendelet módosításának tervezetét, majd némi változtatással a tanácsülés elfogadta a mó­dosítást. Dr. Barna Lajos, a városi tanács vb-titkára kiemelte, hogy a most elfogadott új támogatási rendszer kedve­ző változásokat tartalmaz az állampolgárok számára. Ezentúl nemcsak a Kapos­váron, hanem a város kör­nyékén otthont teremtők is kaphatnak a támogatásból. A kis keresetű fiatalokat jobban támogatják. Külön kitér a módosítás az állami gondozottak, a mozgáskorlá­tozottak segítésére. A módosítás azt a célt is szolgálja, hogy minél töb­ben a városi tanács közre­működésével cseréljék el la­kásukat. Azt remélik ettől, hogy a kevesebb új lakás át­adása ellenére is lehet majd javítani a helyzeten. Dr. Varga László, a városi tanács igazgatási osztályá­nak vezetője a támogatás elosztásának új elveit ismer­tette. A tanácsi bérlakást szociális jelleggel igénylők átlagos jövedelme nem ha­ladhatja meg a négyezer, a gyermektelen fiatal házas­párok, a gyermeküket egye­dül nevelők, a kizárólag nyugdíjból élők, a mozgás- korlátozottak és a volt álla­mi gondozottak esetében pedig a négy és fél ezer fo­rintot. A vagyoni korláto­zások értékhatárát százezer­ről százötvenezerre emelték azoknál, akik tanácsi bérla­kást igényelnek. Sok család helyzetén köny- nyít, hogy a kaposvári vá­sárlások és építkezések tá­mogatásán kívül Kaposmé- rőt és társközségeit, ezen­kívül Kaposfőt, hetest, Ju­tát, Taszárit, Szentbalázst, Sántost, Somogyaszalót, Ma­gyaregrest, Szennát, Kapos- szerdahelyt, Simonfát, Zse- lickislakot, Zselicszentpált, Zimányt, Őreit is bevették a módosításba. A háronrf- vagy többgyer­mekes családok, a két gyer­meket egyedül nevelők 150 ezer, a kétgyermekes csalá­dok és a kizárólag nyugdíj­ból élők 130 ezer, az egy gyermekes családok, vala­mint az egy gyermeket egye­dül nevelő szülő, a mozgás- korlátozott, a volt állami gondozott 100 ezer, a gyer­mektelen házaspár 50 ezer forintig terjedő támogatást kaphat. A támogatás és a kölcsön nem haladhatja meg együttesen a 150 ezer forin­tot. A végrehajtó bizottság azonban kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetek­ben ennél többet is adhat. Lakóház építéséhez vagy vásárlásához igénybe vett bankkölcsön visszafizetésé­hez helyi támogatás csak akkor adható, ha az összes építési kölcsön a család lét- fenntartását és a kölcsön ha­vi törlesztését veszélyezteti. Igazságos az a módosítás, hogy nem adnak támogatást a költségszintet meghaladó, a luxusigényeket kielégítő ingatlan építéséhez, illetve vásárlásához, az ilyen lakó­épülethez fölvett kölcsön visszafizetéséhez. Ha az igénylő nem az OTP, az Inköz révén, hanem a sza­bad ingatlanforgalomban vesz lakást, a tanács csak akkor nyújt támogatást, ha megvan az egyéves vissza­igazolt lakásigénylése. A tanácstól kapott kölcsön visszafizetését a szerződés megkötésétől számított há­rom év múlva kell megkez­dőm és 12 év alatt kell tel­jesíteni havi egyenlő részle­tekben. A támogatás vissza­fizetésének kötelezettsége alól a végrehajtó bizottság fölmentést adhat különös méltánylást érdemlő esetek­ben. Űj a módosításban, hogy a támogatásban részesülők névjegyzékét közszemlére tetszik ki a tanács hirdető- tábláján. A végrehajtó bi­zottság először május 6-án ad az új elvek alapján tá­mogatást és kölcsönt. A városi tanács a módosí­tásokat beépíti a tanácsren­deletbe, majd az egységes szöveget megküldi a válla­latoknak, intézményeknek, szakszervezeti bizottságok­nak. L. G. MI KERÜL A PULTRA? Felvásárolják, továbbadják A termeltetéssel és a fel­vásárlással is foglalkozott legutóbbi ülésén a nagyatádi áfész igazgatósági tanácsa. A fórumon is elhangzott: nem többet, hanem jobban kell cselekedni. Az utóbbi években — Varga Jánostól, a termeltetési és ipari fő­osztály" vezetőjétől is hallot­tuk — sok minden megvál­tozott környezetünkben. A kimondottan zöldséggel és gyümölccsel foglalkozó üzle>- tek szerződéses üzemeltetés­be kerültek, míg a többi bolt jövedelemérdekeltségben dolgozik, így csak elvétve jut az általuk felvásárolt portékákból a pultokra. Min­den boltos olcsóbban, és fő­képp közvetlenül a terme­lőktől akar vásárolni, hi­szen így jobban jár. De mi lesz a sorsa annak a negy­ven vagon uborkának, har­minc vagon paradicsomnak és ugyanennyi málnának, amelyre szerződést kötöttek? Az áfész a szakcsoportok segítségével megtermelt zöld­séget és gyümölcsöt nagy­részt a Nagyatádi Konzerv­gyárnak adja át. A ráckevei termelőszövetkezettel közö­sen létrehozott gazdasági társulás révén a málnát saját fagyasztó alagútjukban tar­tósítják. Most már jobb kö­rülmények között, hiszen ki­alakítottak egy ötvagonos előhűtőt, így minden meny- nyiségben fogadhatják az úgynevezett guruló málnát a segeisdi térségből. Nem ti­tok: málnaszüretkor már dolgozik a segesdi tsz hűtő­háza is, újabb konkurenciát teremtve. A vélemények sze­rint az idén élesedik a mál­naháború. — Mit tud tenni ennek ellensúlyozására az atádi áfész? — Megpróbáljuk megnyer­ni a termelőket. Az ősszel 85 ezer, az idén 100 ezer mál­natövet adtunk ingyen a termelőknek. Csupán egyet­len kikötésünk volt: kösse­nek velünk középtávú szer­ződést a málna értékesítésé­re. Hogy kifizetődő legyen a hűtőházunk, Nagyatádon, Görgetegen, Kutason és Kis­bajomban, illetve Szabáson meg akarjuk honosítani a szamóca termesztését, így nemcsak egyfélét dolgozha­tunk föl. — Ha már egyszer nem vesznek a boltosaik saját felvásárlású termékekből, feltételezhetően új utakat is keresnek... — Mindenekelőtt a nyúlte- nyésztésben. Tíz évvel ez­előtt még 32,5 vagonnyit vet­tünk át a tenyésztőktől, ta­valy már csak hat vagon- nyit Mélypontra jutottunk. Hogy ismét növekedjék a te­nyésztési kedv, tenyés'ztele- peket hozunk létre; Baranyá­ból tenyészállatokat hoztunk, s ugyancsak ingyen adunk át a kisgazdaságoknak. A ketrecek vásárlásához hároméves hitelt adnak. — Somogybán eddig jó­formán csak a nagybajo­miak foglalkoztak a csiga felvásárlásával. Ebbe is be­levágtunk. Tavaly még csak tizenöt, de az idén már har­minc forintot fizetünk az éti csigáért. Ez kedvezett a gyűjtőknek is. Míg tavaly 50—100 mázsát vettünk át, az idén már 300 mázsánál tartunk. Mind a nyulat, mind a csigát exportáljuk. Ez a szövetkezetinek is jelentős hasznot hoz. A megváltozott körülmények között igyek­szünk megkeresni a járható utat. Nagy Jenő A Váév-Bramac magyar— osztrák vegyesvállalat aligha ismeretlen az építkezők kö­rében, de a sokat hajtogatott reklámból szinte mindenki felfigyelt egy-egy szépen el­készített házra, s annak pi­ros vagy fekete tetőj éré. A kft. nevének (és tőkéjének) egy részét a Veszprém Me­gyei Állami Építőipari Válla­lat kölcsönözte, ám ehhez a céghez éppen a múlt héten érkezett meg a Pénzintézeti Központ biztosa, s azóta a csődbe jutott vállalat felszá­molásával bajlódik. A ve­gyesvállalatból a Váévre eső részt az Állami Fejlesztési Intézet vásárolta meg a név­érték kétszereséért. A ma­gyar—osztrák kft. neve vi­szont matad a régiben. Miért mondtuk el mindezt, és hogy kívánkozik a BNV-ről szóló beszámolók közé? Az ok egyszerű: a Veszprémben ké­szülő tetőfedő cserép nagydí­jat kapott. A mostani építkezők egyharmada a Váév- Bramac alpesi tetőcsere­pei közül választ, s a gyár képviselői elmondták, hogy azért nem többen, mert csupán ekkora a gépek kapa­citása. A későbbiekben gya­rapítják a gépparkot, s arra is gondoltak, hogy a tetőcse­A Kaposvári Tégla- és Cserépipari Vállalat bala­tonszentgyörgyi I. számú téglagyárát alig lehet meg­közelíteni a nagy sártól. — A téglagyár gumicsiz­más munkahely — mondta Császár Attila gyárvezető. Rosszkor jöttek, mert a nagy eső miatt ma nem tudunk dolgozni. A sár is akadályoz­na bennünket és a munká­soknak egész nap a szabad­ban kell tartózkodnia. Itt minden munkát kézzel vé­geznek az emberek. Egyetlen kivétel van: a préselés. Egy öreg szovjet gép óránként 6—7 ezer téglát présel. Az értéke már régen nullára íródott, de még most is meg tudná szakítani az embere­ket. réphez hasonló technológiá­kat vesznek át az osztrák partnertől. A mostani beren­dezések is alkalmasak lenné­nek más termékek gyártására, de a szakemberek előbb a néhány éve meghonosodott tetőcserép-családokat szeret­nék minden tekintetben ki­próbálni. A nagydíjas terméket ce­ment, mosott kvarchomok és víz, számítógéppel ellenőrzött keverékéből nagynyomású préseléssel állítják elő. A fe­lületét vízzáró réteggel von­ják be, majd színezik. Kez­detben csak egy-két színben készült, ma már vörösesbar­na, vörös, sötétbarna és ant­racit színekben is kapható. A tetőrendszer harmincféle elemből áll. A Váév-Bramac cserép két éve vásárolható a hazai pia­con is. Először talán nem értek el a mostanihoz ha­sonló színvonalat, hogy a zsűri csak most jutalmazta ilyen magas kitüntetéssel a ázzon meg. Különösen az északról verő eső veszélyes nekünk. Ezt az oldalt gumi­matracokkal is betakarjuk. Ősszel a száraz téglát nád- daL is befedjük, de) a nedve­set nem szabad, mert nem tud szellőzni. A kiszáradt téglát talics­kával tolják a kemencéhez. Egy munkás hetven téglát tol egyszerre. Egy tégla, 3,5 kiló, de a behordok között akad, aki maga sem több 45 kilónál. 70—80 fordulót is megcsinálnak naponta. A betolt téglát aztán a rakó veszi át. A kemence 300 lég- köbméteres. Magasított tég­lából 4—4300 darab fér be. Kis méretű tégla esetében ezt a számot 1,36-tal meg kell szorozni. terméket? Nem hiszem, hogy erről lenne szó, az Épí­tési és Városfejlesztési Mi­nisztérium meg másutt is a szakemberek megvárták az első egy-két év tapasztalatait, s csak azután döntötttek a díj odaítéléséről, mikor való­ban kiderült, hogy kiváló portékával van dolguk. A gyártó harminc év ga­ranciát ad a termékeihez, míg az osztrák cég hazájában fél évszázadig szavatolja a cserép tulajdonságait. Kell egyáltalán szavatosságot vál­lalni a tetőfedőért? Még mostanáig is sokhelyütt látni hódfarkú cserepeket, amelye­ket nagyanyáink idejében is használtak, s ma is ott dísze­leg a tetőkön. A magyar- osztrák kft. szakemberei el­mondták, hogy a betoncserép harminc évig biztosan kiáll­ja az idő viszontagságait, évek múltával sem romlik a minősége, fél évszázadon túl is fagyálló marad és tartja a vízzáróságát. lesz az agyag, nem keletke­zik üreg a téglában az ége­tés után. A kemencének 16 kamrá­ja van. Minden kamrához tartozik egy torok. Egy hu­zatrendszeren keresztüli sza­bályozzák huzatharangokkal a levegő áramlását. Berakás után az adott kamrát befa­lazzák, majd égetik a téglát és ha kihűlt, kibontják a falat. A kiszedett tégla ál­talában kézmeleg, de rövid hűlésidő esetén 80 fokos is lehet. Az égetéshez a ke­mence felső részén keresztül porszenet adagolnak. — Eddig előre összekever­tük az iszapszenet a fő ddel. Ez azért volt rossz, mert esetleg csak későn lehetett észrevenni, ha túl szenes volt a tégla. Júniusra el­fogy a kevert készlet és utá­na külön, a technológiai sor egy későbbi pontján lapát­tal fogjuk hozzáadni a sze­net. így egyenletesebb lesz a szénadagolás. Molnáriban már ezzel a módszerrel gyártják a téglát. Az üzem napi termelése 35—55 ezer nyerstégla. A kisméretű magasított téglán kívül tömöret is tudnának gyártani, de ennek a piaca bizonytalan. Igaz, a másik téglára sincs mostanában nagy kereslet. 1985 májusá­ban még két hónappal előre kellett beütemezni a vevő­ket, ma pedig milliós kész­letéi vannak a gyárnak. — Nagy gondunk a Bala- ton-par.ti építési tilalom, legjobban ezt érezzük. Az­tán jött a hőtechnikai elő­írás és a mi téglánkat csak válaszfalnak viszik azóta. A teljes falazáshoz régen vittek 20 ezer darabot, most pedig 5 ezret. A vevők sajnos nem tájékozottak kellően. A keszthelyi tanácson építés­ügyi szakembertől hallottam, hogy ebből a téglából épí­tett ház nem felel meg az előírásoknak. Ez nem igaz. Ennek a téglának nagyon jó tulajdonságai vannak. Meg­felelő a szélessége, jó kötési adottsággal rendelkezik. Ne­gyedévenként minősíti az ÉMI és eddig mindig nagy- szilárdságú minősítést ka­pott. Csak megfelelő vakolat kell hozzá. A gyárnak csak kis raktá­ra van. Nem szoktak hozzá a készletre termeléshez. Most kénytelenek a szárítószint egy részét is tárolásra hasz­nálni. így 180 ezer nyerstég­lával kevesebbel: száríthat­nak. Lehőcz Rudolf Nem csak a prés amorti­zálódott ilyen mértékben. Itt minden sokkal vénebb még a legrégebbi dolgozónál is. Balatonszentgyörgyön ma már csak egy család él az egykori téglások közül, de azt, hogy mikor épült a gyár, ők sem tudják. Itt minden, munkát kézzé) csinálnak az emberek. A présről kézzel rakják a nyers téglát a csillékbe. Ezeket 3 ló húzza el arra a helyre, ahol a szárítás történik. A három ló 8 csillét tud elhúz­ni. Most a lovak sincsenek itt, csak elképzelni lehet a téglaipar szolgálatába szegő­dött derék állatokat, amint a súlyos csillékkel együtt va­lami láthatatlan visszahúzó erőn, az iparág helyzeitén is mozdítani akarnak. — A szárítónál annyi le­rakó van, ahány csille. Ha például betegség miatt nem jön meg egy lerakó, kiesik egy csille is. Rajtuk kívül két embernek az a dolga, hogy hornyolt cseréppel be­takarja a téglát, hogy az ne — Az égetés függ az idő­járástól, a szenezettségtől és még sok mindentől. Normá­lis kiszolgálás mellett 20 ezer darabot tud kiadni a kemen­ce. Jelenleg elsősorban a munkaerőtől függ a terme­lés. A munkásokat először a másik balatonszentgyörgyi téglagyár vitte el. Az . ott dolgozók nagy része innen ment át. Azóta jönnek-men- nek az ejmberek. Ma a 47 fizikai dolgozóból húszán cigányok. A téglához szükséges agyagot a két gyár ugyan­arról a helyről, 60—70 méter mélyről bányássza. Egy köb­méter agyaggal ugyanannyi meddőt is kénytelenek kiter­melni. Egy köbméter hasz­nos agyag 100 forintban van. Ezer tégla gyártásához 3 köbméter agyagot kell ki­termelni. Ehhez jön 270 kiló iszapszén. A agyag nagyon jó minőségű. Ezt keverik össze iszapszénnel. Az iszap­szén azért fontos, mert et­től egyenletesen szenezett TAVASZI BNV Cserép-díj • • • • GONDOK! KOZOTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom