Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-22 / 119. szám

1987. május 22., péntek Somogyi Néplap 3 Szigor Szükséges-e, elég-e vagy netán túlzott a munkahe­lyeken alkalmazott szi­gor? Mindig az érzi-e, aki rászolgált? A szigor hi­ánya feltétlenül engedé­kenységet jelent-e? Ilyen kérdések nyomán indult a beszélgetés három vállalat munkásaival, illetve kö­zépvezetőivel. Abban mindenki egyet­értett, hogy az emberek ma. többre becsülik a kö­vetkezetesen szigorú, az eredmények által igazolt vezetőt, mint a mindenki­vel közvetlenkedő „majd megoldjuk" típusút. A fegyelmezettek igénylik — A jól dolgozó, fegyel­mezett emberek igénylik a szigort — mondta Ke­reszthegyi László, a Ka- posgép művezetője. — Négy éve dolgozom ebben a beosztásban, és a szóbe­li figyelmeztetéstől az el­bocsátásig a fegyelmezés­nek sokféle módját alkal­mazhatom. Megkövetelem a rendet; ennek ellenére a beosztottjaim közül sok­kal jóbaráti kapcsolatban vagyok. Több feltétele van azonban, hogy a szi­gort az emberek elfogad­ják. A szigorú vezetőnek elsősorban önmagával szemben kell szigorúnak lennie. Világosaknak kell lenniük a követelmények­nek is. Ha 'nem így van, az ugyanúgy vitára, ad óikat, mint ha a szigor al­kalmazásában kivételei vannak. Fontos az is, hogy a Vezető ismerje az em­bereit. Van, akinél egy „ejnye, tőled nem ezt vár­tam” többet használ, mint az erélyes szó. Van a gyá­runkban olyan művezető, akit nem szeretnek a be­osztottjai, pedig egy csep­pet sem szigorú. „Így is jó -lesz, úgy is jó lesz”. Csakhogy a munkások többsége igényli a mér­cét. — Szerintem az embe­rek csak ott igénylik a szigort, ahol nem fix fize­tésért dolgoznak, ahol a mindennapi munkának tétje van — így Vidra László, az FMV 3. számú gyárának esztergályosa. — A szigort azonban, sok­szor öncélúnak érzem. Máskor azt tapasztalom, hogy a kis dolgokban, pél­dául néhány perces késés esetén demonstrálják a szigort, ám a fontos, or­szágos gazdasági dönté­seknek nem sikerül ér­vényt szerezni. Látszat­szigornak tartom, ha a blokkolóóra a főszereplő ott, ahol szigorú normá­ban dolgoznak az embe­rek, ahol minden száza­léknyi teljesítmény a bé­rüket érinti. Ilyenkor az ember jól felfogott érde­ke, hogy 100 százalék fö­lött teljesítsen, fölösleges a perceket számolni. Munka, mérce, teljesítmény — E véleménynek az a hátulütője, hogy ha, mond­juk, egy 130 százalékot teljesítő embernél el­nézzük a félórás késést, okkal panaszkodnak a gyengébbek — állította Kereszthegyi László. — „Neki lehet?” Hát a mun­kaidő nem mindenkire ér­vényes? kérdezik majd, s ez egyfajta láncreakciót indít el. Mi nemcsak tel­jesítményre, hanem mun­kaidőalapra is dolgozunk, azaz a havi 168 órának meg kell lennie. Ezt el is fogadják az emberek, s ha elintéznivalójuk van, kü­lön ledolgozzák a kiesett órát. Szabó Tibor, a Somogy— Zala Megyei Téglaipari Vállalat anyaggazdálko­dási csoportvezetője sze­rint a belülről fakadó, ön­kéntes fegyelem jobb, mint amit a szigor tart fenn. — Nem szeretem a szi­gort, és magam sem va­gyok szigorú. Ügy tapasz­taltam, aki hajlamos ar­ra, hogy lazítson, a szigor ellenére is talál rá módot, sőt a túlzó utasítgatással még dacossá is tesszük. Többre tartom a jó szót, a példával való buzdítást. — Mi legyen, ha ez nem segít? — Természetesen a kü­lönféle előírásoknak ér­vényt kell szerezni, a fel­adatokat meg kell oldani. Én is szigorúbb módszere­ket alkalmaztam, ha más­ként nem ment. Ilyenkor is fontos azonban az em­berséges hang, és az is, hogy a büntetés vagy ked­vezménymegvonás ne he­tek múltán kövesse a fe­gyelmezetlenséget. A közösség érdekében — A szigor hiánya nem feltétlenül jelent engedé­kenységet — toldotta meg Vidra László. — S önma­gában a szigor sem lehet eredményes. Szerintem a fegyelmezésben a legjobb eredményt az a vezető éri el, aki a dolgozót part­nernek tekinti. — Az előbbi vélemé­nyek az öntudatos, fegyel­mezett dolgozóra vonat­koztak — mondta Ke­reszthegyi László. — Az ő esetükben valóban nincs' szükség szigorra. Csak­hogy társadalmi méretek­ben ez az önkéntes fegye­lem és tudatosság csak tá­voli cél. Egyetértek vi­szont azzal, hogy a szigor nem lehet olyan, mint a Toldiban a „nehéz kő”, és azzal is, hogy a szigor nem pótolhatja az érde­keltséget. Negyven ember munkáját irányítom, s többségükkel sohasem kel­lett szigorúnak lennem. Ha azoban valaki vétkes valamiben, álhumánum­nak tartom azt mérlegelni, milyen rosszul esik neki a fegyelmi vagy hogy mennyi anyagi gondja lesz a prémiummegvonás miatt. Hiszen a szigor is lehet emberséges, ha a kö­zösség érdekét szolgálja. Bíró Ferenc Somogyi termékek a vásáron Minden eddiginél nagyobb az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A beruházási javak szakvásárának az idén is legfontosabb jellemzője, hogy pontosan érzékelteti a világban végbement elektronikai robbanást. Úgyszintén sok helyütt megjelennek a környezetvédelmet, az energia­takarékosságot, az anyagtakarékosságot szolgáló, valamint az emberi lakókörnyezetet jobb minőségűvé, kényelmesebbé tevő eszközök, módszerek. Természetesen ezek többsége is megtestesíti a mikroelektronikai eredményeket. Mai összeállításunkban néhány somogyi bemutatóról írunk, de vásári beszámolókkal még jelentkezünk a követ­kező napokban is - somogyi, illetve más hazai és külföldi érdekességekről. Fészer helyett elektronika Kiváló építőanyagok Nagyapáink kivágták a fát, éltették a fészerbe és tizenöt-húsz év múlva elő­szedték, hogy bútort készít­senek belőle. Manapság sok­szor olyan berendezési tár­gyat, vagy ajtót-ablakot ve­szünk, amely abból a fából készült, amin előző nap még madárka fütyörészett. Fonyódi Béla, a kaposvári Univerzál kisszövetkezet el­nöke a fenti két véglet át­hidalását szolgáló berende­zést mutatta be: — Valóban alapvető hi­ba, hogy a hazai faárugyár­tók kénytelenek néha egé­szen nyers alapanyaggal dol­gozni. Minden igazi aszta­los vágya, hogy hosszú évek óta száradó fát vegyen a kezébe. A mai tempó azon­ban ezt nem engedi meg. A fát mesterségesen kell szárí­tani. A nagy szárítókat ki­sebb cégek nem építhetik föl, s a bérszárítás igen drá­ga. Nos. mi a kisvállalkozá­A bruttó termelési értéket figyelembe véve az idén is az Országos Kőolaj- és Gáz-, ipari Tröszt vezeti a száz legnagyobb hazai gazdálkodó rangsorát. A nemrég napvi­lágot látott adatból követ­kezik, hogy a tavaszi bemu­tatón is kiemelt helyet kap­tak a tröszt vállalatai. Jóko­ra területet foglal el a B pavilonban az OKGT stand­ja. Ott találtuk a siófoki Kőolajvezeték-építő Válla­lat kiállítását is. sok számára próbálunk meg­oldást adni. Lemezkamrás, kis terű faipari szárítónkat nekik szánjuk. A vásárra a prototípust hoztuk el; most „szondázzuk” a piacot, s bí­zunk benne, hogy lesz ke­reslet. A szárító alacsony hőmér­sékleten, kíméletesben keze­li a fát. Kettő, négy és hat köbméteres változatát ter­vezték meg. Alapvetően megkülönbözteti a régi fé­szertől, de az újabb gyors- szárítóktól is, hogy elektro­nikus vezérlésű. Kétféle automatikát is ajánlanak hozzá; a szakember dolga csupán a programozás, a többi feladat a gépé. Az Univerzál a leendő vá­sárlóknak minőségi szárítást és alacsony üzemeltetési költséget ígér, a berendezés ára — ha a szárítás bérta­rifáit használjuk a számítás alapjaként — rövid idő, egy-két év alatt megtérül. A siófoki vállalat harminc éve épít kőolaj-, földgáz- és egyéb vezetékeket. A hosszú idő és a lefektetett, sok ezer kilométernyi vezeték biztosíték arra, hogy a meg­rendelők nyugodtan fordul­hatnak a Somogy megyei céghez. A változatos tevé­kenység szükségessé tette, hogy a vállalat szakemberei a távvezetékfektetéshez használatos alkatrészeket is kifejlesszék. Jó néhányat e kiállításon is bemutattak'. A barcsi gyár a Kemikál üzemei közül a legnagyobb, megépítésekor a budapesti székhelyű építőanyag-ipari vállalat arra törekedett, hogy a legfontosabb termé­keit oda telepítse. Azokat az anyagokat gyártják Bar­cson, amelyek várhatóan nagy sikerre számíthatnak a honi és a külföldi piacon. A Kemikál készítményei közül mintegy hetvenet véd be­jegyzőt szabadalom, ezek jó részét a vállalat szakembe­rei ötlöttéík ki. Méltán büszke az országos cég, hi­szen nemigen találni hason­ló vállalatot, amely ennyi szabadalom gazdája. A bar­csiak a bejegyzett márkane­vű termékek közül harmin­cat állítanak elő. A vásáron kiosztott Kivá­ló Áruk Fóruma kitünteté­sek egyikét a Padlópön kap­ta, amelyet a somogyi gyár­ban készítenek. Az önterülő aljzatkiegyenlítő szárazha­barcs két év alatt bizonyí­totta, hogy helye van a kor­szerű építőanyagok között. A Padlópön a durva, egyenetlen felületű betonalj­zaton elterül és sík felületet képez; erre könnyűszerrel ragasztható szőnyegpadló Ezek a csőkészítmények sok helyütt kelendőek. Az NSZK- ban a KW gyártmányai úgynevezett TÜV-minősítést kaptak, ez csak a kiválóak- nak jár. A szigorú normák teljesítése dicséretes. A siófoki vállalat katódos korrózióvédelemmel is fog­lalkozik. Ennek berendezé­seit is láthattuk a bemuta­tón. Az eszközök földalatti fémszerkezetek, tartályok külső és belső korrózióvé­delméhez használhatók. vagy bármilyen burkoló­anyag. A habarcs szürke színű por alakban kerül a felhasználókhoz. Vízzel ke­verve könnyen kezelhető masszát ad. A barcsi gyár mellett a Kemikál többi üzeme sem maradt tétlen az elmúlt idő­szakban. Ennek az eredmé­nye egy BNV-nagydíj, ame­lyet a Bitugel nevű bitume­nes szigetelöhabarcs kapott. Az építkezések során az épí­tők sokat bajlódnak a talaj­pára, a talajvíz és az üzemi víz elleni szigeteléssel. A hagyományos ellenszer a me­leg bitumen volt. Ez drága, munkaigényes és balesetve­szélyes anyag. A bitumen­nek korábban is három fel- dolgozási módozatát ismer­ték. A Kemikál egy újabb eljárást dolgozott ki, s hogy a Bitugelt minél előbb a fel­használók is megvehessék, a licencet eladták a Innofi- nance Bank Rt.-nek, amely vállalta a termék menedzse­lését. A Bitugel fekete színű, kenhető, bitumentartalmú vizes habarcs. Nem veszé­lyes a környezetre, balese­tet nem okoz, és a használó egészségét sem károsítja. Az új anyagot a legkülönbözőbb helyek szigetelésére hasz­nálhatják; keverhető ce­menttel, gipsszel, kaviccsal és homokkal is. Érdi Péter, a Kemikál marketing- és értékesítési osztály vezetője arról Is be­szélt, hogy a Bitugel után külföldről is érdeklődnek. Ausztriában már kipróbál­ták az anyagot és sikert aratott, nemsokára az NSZK-ba is útnak indíta­nak egy szállítmányt. A KGST-országok közül Cseh­szlovákia szeretett volna vá­sárolni e termékből és a Szovjetunióban is tudnák használni. Vezetéképítés, vezetékvédelem Szervizhálózatot épít az Unitech Szöveikezet Vásárdíjas lett a barcsi Unitech Ipari Szövetkezet Umporrn H 18-as jelű sze­métszállító gépe. A Kamaz- alvázra szerelt berendezés a cég kommunális szolgáltató- gép-családjának tagja. Már tavaly is bemutatták a vá­sáron, az idén pedig korsze­rűsített változattal jelentek meg. A gép importot helyet­tesít, s lényegesen olcsóbb, mint a Magyarországon ed­dig elterjedt kukaautók. Kocsis Tibor kereskedelmi osztályvezető elmondta: — A környezetvédelem mindinkább 'fontos orszá­gunkban is, és a környezet- védelmi programba beleillik a városok takarítását, a sze­métszállítást és hasonló fel­adatokat megoldó gépek gyártása. Kommunális prog­ramunk ennék megfelelően hosszú távú; úgy látjuk, hogy az ilyen gépeknek még sók évig megfelelő piacuk lesz. Újdonság az Unitech üz­letpolitikájában, amiről lliá­sics Károly főkönyvelő be­szélt: — Megkezdtük országos vevőszolgálatunk kiépítését. Regionális szervizbázisokat hozunk létre; ezek vállalják minden gépünk garanciális és garancián túli javítását, karbantartását. Ettől is piaci sikereket remélünk, hiszen biztonságős alkatrészellá­tást, gyors hibajavítást tu­dunk ígérni gyártmányaink­hoz. Azt hiszem, általános fogyatékosság még hazánk­ban, hogy sok cég gyártmá­nyainak eladása után nem kíséri figyelemmel termé­keinek sorsát Az Unitech a vásárdíjas gépen kívül kiállította rég­óta gyártott konténereit, amelyek sokféle célra föl­használhatok. Elsősorban a lakókonténereket igyekeznek eladni. Ezeknek korábban jó piacuk volt, de néhány éve visszaesett a szövetkezet konténerexportja. Most Nyu- gat-Európát célozták meg, egyelőre kisebb rendeléseket kaptak Ausztráliából és az NSZK-ból, de ez megalapoz­hatja a piacra való betörést. Itthon pedig ritkán tapasz­talható hírt kaptak a szö­vetkezet partnerei: az Uni­tech májusban csökkentette termékeinek árát. A terme­lés korszerűsítése és néhány kedvező gazdasági változás adott erre lehetőséget. Hoz­záteendő: a régebbi, maga­sabb áron is elkeltek volna a gépek, hiszen a cég teljes kapacitását lekötötték az idén a megrendelők, de az Unitechnél úgy gondolták, hogy a hosszú távú elképze­lésékbe jól beleillik az ár- csökkentés. Remélik, hogy a piac ezt megfelelően hono­rálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom