Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-15 / 113. szám

1987. május 15., péntek Somogyi Néplap 5 A magyar kultúra seregszemléi külföldön A magyar művészet és kultúra seregszemléit a kö­zeljövőben két nyugat-euró­pai országban rendezik meg. Az NSZK-beli Dortmund ad otthont a Magyar Kultú­ra Napjainak május 20. és 27. között. A gazdag prog­ramban képzőművészeti ki­állítások, zenei és táncműso­rok, filmbemutatók adnak áttekintést napjaink hazai művészeti életéről. Itt mu­tatkozik be a Magyar Álla­mi Operaház balettegyüttese a Sylvia című balettel, vala­mint a Bábszínház társulata a János vitézzel. Fellép egye­bek kösött a Budapest Tánc- együttes, a Camerata Hun- garica, a Budapesti Madri- gáikórus, a Muzsikás együt­tes, valamint a komlói né­met nemzetiségi zenei együt­tes. Kiállításokat láthatnak a művészetkedvelők kortárs festők, grafikusok munkái­ból, a XX. századi magyar fotográfia reprezentánsai­ból: tárlatok nyílnak a 100 plusz 1 éves a magyar pia­kát című műcsarnokbeli ki­állítás anyagából, valamint az Iparművészeti Múzeum­nak a modern magyar tex­tilművészeti törekvéseket be­mutató gyűjteményéből. Mai magyar filmekből vetítenek válogatást az ottani magyar filmhéten, s a hazai irodal­mat, könyvkiadást és sajtót, valamint az idegenforgamat és a magyar konyhaművésze­tet bemutató programok és találkozók színesítik a kul­turális hét kínálatát. A tavalyi nagysikerű ma­gyarországi holland kulturá­lis seregszemle viszonzása­ként júniusban Hollandia számos városában megren­dezik a magyar művészet és kultúra egyhónapos ese­ménysorozatát. A fesztivált a Liszt Ferenc Kamarazene­kár amszterdami gálakon­certje nyitja, s ugyancsak ebben a városban lép fel a Magyar Állami Operaház társulata a Rómeó és Júlia című balettel. Itt tartják meg többek között Kovács Endre orgonakoncertjét, továbbá Kurtágh György, Fábián Márta és Csengery Adrienne hangversenyeit. A gazdag kiállítási prog­ramban helyet kap az Ipar- művészeti Múzeum XVI— XVII. századi úri hímzések­ből összeállított kollekciója, kortárs magyar képzőművé­szeti bemutató, fotóművésze­ti és könyvkiálilítás is. Ut- rechtben XVII. századi hol­land mesterek a budapesti Szépművészeti Múzeumból címmel nyílik mintegy fél­száz alkotást felvonultató tárlat. Magyar zenei együt­tesek lépnek fel továbbá Rotterdamban, Groningen- ben és Bocholtzban, s öt Városban tartanak magyar filmheteket, illetve film- és videobemutatókat. A ma­gyar irodalomból ízelítőt nyújtó hágai, rotterdami és amszterdami rendezvények mellett szerveznek építőmű­vészeti tanácskozást, kiállí­tást és sor kerül a két or­szág zene- és történelemta­nárainak, valamint könyvtá­ros szakembereinek és aka­démikusainak eszmecseréire is. A matei jelölt Kicsit tartottam ettől a beszélgetéstől, de a végén minden jóra fordult. — Magáról az a hír járja, hogy zseni. A gimnázium harmadik osztályában még a matematikórák látogatása alól is felmentették. — Nem tudom, hogy ki kiáltott ki zseninek, de túl­zásnak tartom. Nem én va­gyok az egyetlen tizenhét éves, aki szereti a matema­tikát és foglalkozik az elmé­leti kérdésekkel. Ha történe­tesen, mondjuk, a budapesti Fazekas gimnáziumba jár­nék, akkor talán fel sem fi­gyelnének rám .1.. — De Beke Tibor, a nagy­atádi gimnázium harmadiko­sa mégiscsak esélyes volt a Hammer-alapítvány elnyeré­sére. — Az egészben az a fur­csa, hogy a kezdet kezde­tén jóformán semmit sem tudtam Armand Hammerről. Amióta szóba került, hogy jelölnek az ösztöndíjra, ter­mészetesen elolvastam min­den róla fellelhető! Megle­pett, hogy az Occidental Pet­roleum elnöke mennyire sok­oldalú egyéniség; hogy egy tőkés vállalkozó ilyen széles körű ismeretséget alakított kii a szocialista országokban, hogy már Lenin ismerője- ként épitette a szovjet— amerikai gazdasági kapcso­latokat. — Ha már a könyvek ke­rültek szóba: kisvárosban él, ahol az elméleti matemati­kusnak készülő diák ugyan­latikus­A salgótarjáni öblösüveggyárban sokat tesznek termékeik manufakturális jellegének és értékének megőrzéséért. A gyárban több mint harminc éve folyik szervezett üvegest- szoló-szakmunkásképzés. A modern, jól felszerelt tanműhelyben az üvegcsiszoló mestersé­get most harminc diák tanulja. Bródy is besiállt a zenekarba Sikeres nemzedéki klub Barcson — Egy nagyobb városban biztos nem sikerült volna. Ott már két harmincöt éves — mivel sokkal többen van­nak és nagyobb a választha­tóság — aszerint barátkozik, hogy milyen sikeres karriert futott be. Nálunk a jogász ugyanúgy partnere a vil­lanyszerelőnek, mint a fuva­ros a főmérnöknek... A választ arra a kérdésre adta Vértes György, a bar­csi művelődési ház igazga­tója, hogy mi a három éve jól működő „harmincasok klubjáénak titka. Hogyan, mivel lehet ennyi ideig együtt tartani száz-százötven embert, úgy, hogy közben a klub hírneve már a megye­határon is túljutott. — Egy tízéves klubtalál­kozóra hívtunk össze kétszáz embert akkoriban, s a ki­fogyhatatlan történetek me- sélésébe annyira belefeled­keztünk. hogy még este el­határoztuk: ezt tovább kell csinálni. A közös társasági múltat erősítette, hogy van egy zenekara a harmincasok klubjának, a Ba-rock együt­tes. A felhangzó régi Beat­les-, Shadows-, Kings-szá­mok mindig felidézik a még közeli, de egyre távolodó fiatalságot. — Miért negyedévenként kerül sor a találkozókra? — Harminc és negyven év közötti emberekről van szó. s elég negyedévenként talál­kozni, hiszen eléggé lekötik őket a napi gondok. Más­részt csak sikeres műsoro­kat, programokat szánunk az estekre. Eddig Koltai Róbert, Mucsai András, a Voga— Turnov'szki duó, Zorán és Bródy János járt nálunk. A nevekből kiderül: mindig a kötetlen, vidám, jó hangu­latú találkozó volt a célunk. — Hallottuk, hogy a Bró- dy-est kitűnő hangulatban zajlott He. — Sokan arra számítottak, hogy Bródy eljön, mesél egy órát, esetleg énekel két szá­mot, aztán fogja a pénzt és veszi a kalapját. Hát erre alaposan rácáfolt. Az elő­adása utón elkezdett az együttesünk játszani, többek között Illés-számokat. Bródy megkérdezte, beszállhat-e. Hogyne, hangzott a felelet. Szinte a teljes Illés-reper­toárt végigjátszottak! Óriási est volt. A negyvenévesek úgy tomboltak, mint egykor húszévesen egy Illés-koncer­ten. Persze, a berendezés azért maradt. Bródy is csak másnap utazott haza. — Mit gondol, van-e esé­lye máshol is nemzedéki klubok létrehozásának? — Nemcsak van, de gon­doljunk bele: ezek működ­nek a legjobban. A gyerek-, az ifjúsági- és a nyugdíjas- klubok mind nemzedékiek. Eddig nem volt középgene­rációs klub, mi létrehoztuk, azóta már sok helyen ala­kult ilyen. Most már nem iá harmincasok vagyunk, ha­nem inkább negyvenesek. Ám amilyen lelkes a tagság, olyan érzésem van: együtt alapítjuk meg a nyugdíjas­klubot is. B. J. csak nehezen jut hozzá a megfelelő szakirodalomhoz. — Nagyatádon valóban nehezen kaphatok jegyzete­ket. Van azonban két bá­tyám: a nagyobbik, András az Élte bölcsészkarán vég­zett, és Pesten tanít, a ki­sebbik, Péter pedig most ne­gyedikes egyetemista a mű­szakin. ök segítenek. — Családi indíttatású hát a matematika szeretete? — Csak részben. Édes­anyám pedagógus, édesapám pedig jogtanácsos. Anyukám kolleganőjének, volt taná­romnak, Rigó Ferencnének köszönhetem, hogy megsze­rettem a számok világát. De érdekel a fizika és a kémia is. Sokszor külön feladato­kat kapok a dolgozatíráskor. A legtöbbet azonban most az angollal foglalkozom, hiszen két évre kiutazhatom Ame­rikába egy kurzusra, s az érettségi vizsgámat is ott te­szem le. Kőhalmi Magdolna tanárnő segítségéve! hetente öt különórát tartunk. — Gondolom, közben ott­hon bütyköli a számítógépet. — Nem, nincsen számító­gépem. Nem is hiszem, hogy akkora szükségem lenne rá. A legtöbben divatból veszik meg. hogy elmondhassák: ne­kik olyan is van, és csak játszani használják. Félő, hogy a' zsebszámológépek sem válnak hasznunkra, hi­szen elfelejtünk számolni. Hallottam, hogy egy pénztá­rosnőnek, amikor elromlott a gépe. gond volt összeadni a tételeket. — Ha minden sikerül, el­méleti matematikus lesz. Mi­lyen esélyekkel kezd majd dolgozni ? — Vannak, akik azt sem tudják, hogy milyen jelentő­sége van az elméleti mate­matikának. Például itt van­nak a szupravezetők, ame­lyeknek előállításához ugyan­csak hozzájárultak az elmé­leti matematikusok. Ma már könnyen elérhető hőmérsék­leten is gyárthatják. Na­gyon sok területen számít­hatunk még forradalmi vál­tozásokra. Ezeknek szeret­nék a részese lenni. — Már-már azzal gyanúsí­tottam, hogy szinte mindent a matematikára tett föl, amikor a kezembe került egy dolgozata, ezt Ady és Léda kapcsolatáról írta, éá első díjat nyert vele. — Ez csak kirándulás volt. Ha olvasta, akkor tud­ja, hogy ott is csak a való­ság érdekelt. Nem szeretem, ha valamibe úgy kell bele­magyarázni valamit. Min­denben a logikus rendszerek érdekelnek, de semmi mel­lett nem tudok elmenni é — dektelenül. Nagy Jenő Bár időjárásunk egyelőre nem mondható kellemesnek, mégis több szervezett kirán­dulás várja az érdeklődőket. A Zselic SE holnap nyolc órától a Karád—Zamárdi út­vonalon honismereti túrát hirdet. A kaposvári Édosz művelődési ház vasárnap autóbuszos kirándulást szer­vez. Az útvonal: Kaposvár— Somogyvár—Buzsák—Bala­tonszentgyörgy—Kaposvár. A résztvevők megtekintik a somogyvári ásatásokat, a bu- zsáki tájházat, valamint a balatonszentgyörgyi Csillag­várat. A túra a Kapos Szálló elől reggel hét órakor indul. A Somogy Megyei Műve­lődési Központ holnap a versmondó klubnak ad ott­hont. A szabadidő klubban pénteken három órakor gye­rekeknek tartanak videó-ve­títést, majd német nyelv és egyetemi-főiskolai előkészí­tő tanfolyam helyszíne lesz. Este hat órakor a magányo­sok klubjának tagjai gyűl­nek össze. Szombaton ugyan­itt tíz órakor játszóház és videó-vetítés lesz. A Latinca Sándor Műve­lődési Központban holnap Mészáros Balázs múzeum­igazgató a Somogy Megyei Múzeum értékeiről tart elő­adást. A kaposvári helyőrségi klub hétfőn délután fél há­rom órakor közművelődési délutánt szervez, amelyen a kaposvári Helyőrségzenekar mutatkozik be. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban ma négy órakor dr. Németh La­jos művészettörténész nyit­ja meg Kónya Kálmán Ba­lázs Béla-díjas fotóművész kiállítását. A központ video- mozijában holnap este hat órakor a Csendőr és csend­őrlányok című francia fil­met vetítik. Barcson a Móricz Zsig- mond Művelődési és Ifjúsá­gi Központ kamaratermében holnap hat órakor az „Egy szoknya, két nadrág” című zenés, vidám esten tapsolhat a közönség. A Pódium bér­let VI. előadásaként rende­zett műsor közreműködői: Almási Éva, Balázsovits La­jos és Balázs Péter. Fellépé­süket Gyarmati István zon­goraművész kíséri. Vasárnap hat órakor Edda-koncert várja fiatal közönségét. A három színművész „Egy szoknya, két nadrág” című pódiumműsorát holnap este fél kilenckor a nagyatádi Helyőrségi Művelődési Ott­hon tűzi műsorára. Ugyanitt ezen a héten nyílt Varga Ágnes textilművész kiállítá­sa. ' A marcali Helyőrségi Mű­velődési Otthonban Hargitai János amatőr festőművész tárlata várja az érdeklődő­ket. Csurgón a Csokonai mű­velődési központban holnap két órakor a dzsessz-balett tanfolyam bemutatóórával fejeződik be. Berzencén a helyi tsz ebédlőjében holnap tavaszi kórushangversenyt rendez­nek. A homokszentgyörgyi Ál­talános Művelődési Központ­ban ma délután fél három­kor, illetve vasárnap hatkor a Nincs kettő négy nélkül című szórakoztató filmet ve­títik. Ma hét órakor diszkó lesz. A mesztegnyői művelődé­si házban ma fél hétkor A sárkány útja című film vár­ja közönségét. Vasárnap reg­gel kilenc órától a már ha­gyományosan megrendezett mesztegnyői búcsún szóra­kozhatnak az érdeklődök. A már megszokott programon kívül sportmérkőzések lesz­nek, a rendezvényt ma este nyolc órától a művelődési házban búcsúi bál zárja. A Somogyi Képtárban Pinczehelyi Sándor grafikus- művész kiállítása, a Kapos­vári Galériában pedig Cho- ma József festőművész tár­lata (képünkön) látható. Az érdek szerepe a gazdaságban Megjelent a Társadalmi Szemle májusi száma Korunkban az új techni­kai lehetőségek talaján nagyarányú gazdasági át­rendeződés bontakozik ki. Nemcsak új iparágak és vál­lalatok szédületes fejlődése, valamint nagymúltú szerve­zetek hanyatlása jellemzi ezt, hanem egész nemzetek szerepének módosulása. Vaj­da György megvilágítja a társadalom és a technika közötti kölcsönhatások gaz­dasági konzekvenciáit. A nyolcvanas években mind a nemzetközi helyzet­ben, mind hazánk gazdasá­gában, a párt gazdaságpoli­tikájában, ideológiai és kul­turális életünkben, társadal­mi viszonyainkban jelentős átalakulások, változások mentek végbe. Az utóbbi két évben azonban elsősorban a gazdaság problémái miatt a lendület veszített erejéből, megtorpanás jelei mutatkoz­tak. Gyenes András felhívja a figyelmet arra, hogy a pártegység valamennyi terü­letén akadnak tennivalók. Mert, ha az egység bárme­lyik területen, bárhol is hiányzik, vagy csak részben valósul meg, akkor ez a párt cselekvőképességének zavaraihoz vezet. Az elmúlt években előtér­be került az érdek fogalma, helye, szerepe a szocialista gazdaságban, és mindezzel kapcsolatban korábbi — a témával összefüggő — állás- foglalásainkat is újragondol­juk. Kétségtelen, hogy a kri­tikai újragondolás, a kérdés körüli viták nagyon is indo­koltak. Ha termelési viszo­nyainkban végre akarjuk hajtani a rendszer tovább­fejlődéséhez szükséges mély­reható változásokat, akkor a társadalmi-termelési viszo­nyok döntő fontosságú ele­méből, az érdekek rendsze­réből kell kiindulnunk. A változtatásokat (amelyek már megkezdődtek, de mér­tékük nem elégséges) lehető­vé kell tenniük az érdekek megfelelő mozgásformáit, a nyílt megjelenést, a képvise­leti ütközés útján létrejövő viszonylagos harmonizációt. Hoch Róbert áttekinti a gaz­dasági érdekkonfliktusok és a társadalompolitika közötti összefüggéseket. A jogi-politikatudományi szakirodalom éppúgy, minta politikai állásfoglalások visszatérően említik a helyi közélet erős formalizmusát. Számos elemzés rámutatott arra is, hogy ez nem pusz­tán, sőt nem is elsősorban szubjektív hibák következ­ménye. Gyakorlatilag mind­azok a politikai vagy vala­mennyire politikai szerveze­tek, szerveződésformák (párt, tanács, KISZ, nép­front, szakszervezetek, kü­lönböző szakmai szövetségek stb.), amelyek alsóbb szintű szerveinek működése ma tu­lajdonképpen a helyi köz­életben fejeződik ki, eléggé egyértelműen centraliszti- kus-hierarchikus felépíté­sűek. Ez többek között azt is jelenti, hogy a helyi szer­vek leginkább a felsőbb szintek döntéseit hajtják végre, azok irányítása és el­lenőrzése alatt tevékenyked­nek. Saját munkájukban te­hát szükségképpen erős a végrehajtásra való beállító- dottság. Bánlaky Pál a ki­sebb települések közéletével, politikájával és az értelmi­ségnek ebben betöltendő szerepével foglalkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom