Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-13 / 87. szám

1987. április 13., hétfő Somogyi Néplap 3 Építkezők figyelmébe Ajánlatos tájékozódni BETONERŐSÍTŐ MŰANYAG Sikeres fejlesztés a Kaposplastnál Itt a tavasz — bár az idén ezt a tényt egy jó ideig csak a naptár mutatta — az építkezések kezdetének idő­szaka. Arról, hogy azoknak, akik a nagy vállalkozásba fognak, mire kell tekintettel lenniük, Laár Árpádtól, az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium építésügyi igazgatási főosztályának he­lyettes vezetőjétől kértünn tájékoztatást. — A mindenki számára kötelezően betartandó sza ■ bályokat a különféle építke­zésekkel kapcsolatban az Országos Építésügyi Sza­bályzat foglalja magában — mondta a főosztályvezető-he­lyettes. — A legújabb ilyen jogszabály még egy éve sincs érvényben — tavaly július 1-jén lépett életbe. S mind­azokat az építési kötelmeket tartalmazza, amelyeket a tervezés, a kivitelezés és a hatósági eljárás során be kell tartani, ezen kívül kü­lön foglalkozik a városren­dezés kérdéskörével is. — Ebből a rendeletből mit célszerű ismernie azoknak, akik építkezésbe kezdenek falun vagy városon? — Mindenekelőtt azt emelném ki, hogy a pilla­natnyilag hatályban lévő rendelet sokkal nagyobb mozgásteret ad a helyi ta­nácsoknak, mint a korábbi szabályzatok. Éppen ezért, mindenkinek azt tanácsolha­tom, hogy mielőtt munkához látna, jó, ha kikéri a szak­emberek véleményét. Vagy­is, veszi a fáradságot, és el­megy a helyi tanács építés­ügyi osztályára, tisztázandó, megvalósíthatja-e elképze­léseit, vagy valamilyen ok­ból módosítani kell azokat... — Tehát be kell szerezni az építési engedélyt... — ... Természetesen, igen, A csurgói térség lakossá­gának 34 százaléka a váro­si jogú nagyközségben, il­letve annak három társköz­ségében él. Mindennapi gondjaikról volt szó Csurgó legutóbbi tanácsülésén. A népességmegtartó képesség hiánya miatt az elmúlt ti­zenöt évben 25 százalékkal csökkent a három társközség — Osurgónagymarton, So­mogy esi csó és Szenta — la­kossága. A nagyközség ked­vezőtlen adottságai, infra­struktúrájának hiánya miatt azonban nem tudta befo­gadni az elvándorlókat. A statisztikák szerint, ha kis­mértékben is, de a települé­sen is csökkent a népesség. Csurgó gondjai tehát kihat­nak a térségre. A tanácsülé­sen is elmondták: szükséges a felzárkózás. Ehhez fogad­tak el hosszú távú progra­mot. A megyei tanács legutób- bis ülésén is elhangzott: a három gazdaságilag elmara­dott térség fejlesztésére ti­zenhét pályázatot fogadott el a testület. Többek között je­lentős összeggel támogatják az idén Csurgónak és von­zásikörzetének fejlesztését. Benzinkút épül Gyékénye­sen, száraztésztát készítő üzemet létesítenek Csurgón, és segítik a költségvetési üzem műanyagfeldolgozó üzemének létrehozását, il­letve az építőipari részleg fejlesztését. Ha nem számí­tanak is nagy arányú né­pességgyarapodásra, szeret­nék megőrizni a jelenlegi lélekszámot. Minderről dr. Orosz Lászlóval, a megyei tanács tervosztályának veze­tőjével és Gál Endre csur­gói tanácselnökkel beszélget­tünk. — A tanácsülési anyagban szerepelt, hogy újabb mun­kahelyekre volna szükség Csurgón. Űj ipart kellene te­de az engedélyezési eljárást nem ez a rendelet szabá­lyozza, hanem egy másik jogszabály —, amely az en­gedélyezéséről intézkedik —, ezt ez év elején fogadták el, és 1987. április 1-jétől érvé­nyes. Ebben a rendeletben van lefektetve, hogy mihez szükséges építési enge­dély, és mihez nem. Az Or­szágos Építésügyi Szabály­zat csak azt tartalmazza, mi­lyen formai kritériumoknak kell az építési engedélynek eleget tennie. — Akkor az Országos Épí­tésügyi Szabályzat miként és miben érinti közvetlenül a lakosságot? — Mint már utaltam rá, az úgynevezett területfel­használási előírások betartá­sa mindenki számára kötele­ző. Építeni csak ott szabad, ahol erre lehetőség van. S hogy hol van mód építkez­ni, azt az említett szabály­zat előírásainak figyelem- bevételével a helyi tanácsók döntik el. ök sorsolják ka­tegóriákba, építési övezetek­be a városok, községek te­rületét, ezzel tulajdonképpen eldöntve azt is, hogy egy szóban forgó telekre milyen és mekkora épület építhető. — Rendelkezik-e a sza­bályzat az építési tilalmak­ról? Ugyanis ezek a tilal­mak nagyon sok helyen, igen régóta érvényben vannak. — Igen, a szabályrendelet az építési tilalom fogalmát a korábbiakhoz képest módo­sította. Építési tilalmat el­rendelni csak indokolt ese­tekben lehet. A szabályzat három kategóriát ismer: az öt és a tíz évre szóló, va­lamint a visszavonásig érvé­nyes tilalmat. Ez utóbbit csak veszélyhelyzet esetén — például földcsuszamlás­lepíteni. Mi a véleménye er­ről a tanácselnöknek? — Az ipari bázis fejlesz­tésével szeretnénk új mun­kahelyeket kialaktíani. Itt van például a Metalux; adottságai folytán virágzó üzem lehetne. Kiindulópon­tunk mindenképpen a meg­levő iparszerkezet. Persze nem szabad megfeledkezni egyéb lehetőségekről sem. Látjuk, hogy mire vagyunk képesek, ezért nem érzelmi alapon akarunk fejleszteni. — A megyei tanács terv­osztály-vezetője szerint mennyire lehet bízni abban, hogy a tervezett vízlépcső- rendszer megváltoztatja a térség életét? — Az ezredforduló körül várhatóan kiépül a vízlép­cső, s ez jelentős változáso­kat hoz. Egyfajta agrárre- formra is számíthatunk: ki­alakulhat a fejlettebb, öntö­zéses kultúra. — A térség középfokú központja ma Nagykanizsa. Elképzelhetőnek tartja, hogy esetleg Csurgó hasonló sze­repkörhöz jusson? — Csurgó fejlődésének el­ső lépése a várossá válás. Soha sem lesz és nem is lehet Nagykanizsa mása. Azokat a pontokat kell meg­találni, amelyek másabbá te­szik. Egymást kiegészítve kell a funkcióikat kialakíta­ni. A megyei pénzekből is ezt akarjuk támogatni. Szá­mítunk azonban a helyi kez­deményezésekre : olyan ja­vaslatokat várunk, amelyek biztosítják a jövedelmezősé­get. Azt sem tartjuk elkép­zelhetetlennek, hogy olyan csoportot támogasson a he­lyi tanács, amely ötleteket ad a gazdasági tervezéshez. A VÁTI egyik terve sze­rint, mivel itt sikeresen gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek dolgoznak, indokolt gaz­kor lehet elrendelni. Tíz éves korlátozás alá eshet az a terület, ahol közművesíte- nek. öt évig tarthat zárolva egy-egy községi, vagy váro­si tanács építési területet akkor, ha rendezési tervet készítenek a településen. — Von-e a szabályzatnak még olyan fontos rendelke­zése, mely közvetlenül is érinti a lakosságot? — Voltaképpen az OÉSZ előírásai között igen sök ilyen van. Azonban ezeket nem a magánszemélyeknek, hanem a hatóságoknak, va­gyis a tanácsi dolgozóknak kell ismerniük. — Azért mondanék né­hány esetet, amikor az Or­szágos Építésügyi Szabály­zat előírásainak követése kö­telező. Ilyen a tűzvédelmi szabályok betartása, vagy a lakások úgynevezett benapo- zása — 'kapjanak a lakóte­rek elegendő napfényt —, il­letve az, hogy az üdülőtel­keken tavaly év közepe óta csak egyetlen épületet sza­bad építeni, ennek magában kell foglalnia mindent, a ga­rázst és a csónaktárolót is-. Továbbá minden épületben, amelynek magassága megha­ladja a 11,6 métert, és em­berek huzamos tartózkodásá­ra szolgál, liftet kell építe­ni. — A szabályzat érvénybe lépése óta milyen tapaszta­latokat szereztek? — Az alkalmazás körül nincsenek különösebb prob­lémák, ezt nyugodt szívvel kijelenthetem. Persze itt-ott akadnak zökkenők, főként a tanácsok számára szokatlan még a megnövekedett önál­lóság, és ezért néha nehe­zebben tudnak dönteni. Azonban alapvetően az össz­kép kedvező. Cs. A. dasági együttműködésük. Mi­ért ne lehetne erre építeni? Ezenkívül is több, még számba nem vett lehetőség van. A napi teendők közé tartozik viszont a lakásépí­tés, a közlekedés jobbítása, a vízvezeték-rendszer ki­építése. Nemcsak csurgói el­határozás a terménytároló terek bővítése, az utak mi­nőségének javítása, az eset­leges átmenőforgalom fel­tételeinek javítása. Mindez jelentősen megváltoztatja majd a térség arculatát. N. J. A beszámoló elejére két gondolat kívánkozik. A ta­nácskozás szombaton dél­előtt volt a Kapós Volán mű­velődési házában, s így a rendezők hozzájárultak ah­hoz az intézkedéshez, hogy a munkaidő-alapból minél kevesebbet raboljanak el a mozgalmi összejövetelek. Persze a dolgozók sem örül­nek, ha a tavasz kezdetén nem halad a kertjükben a munka. A két dolog akarva- akaratlanul kiválóan össze­esett április 11-én, mert mindenki örült, hogy bent- ről nézhette a vadul tombo­ló szél-esőt. — A megkezdett dinami­kus fejlődést tovább folytat­tuk a múlt évben is — kezd­te az 1986. évi gazdálkodás értékelését Balogh János a vállalat forgalmi és kereske­delmi igazgatóhelyettese. Nőtt a teljesítmény a sze­mélyszállítás és az áruszállí­A tavaszi szakkiállítások közül talán a Hungaroplast kapta a legnagyobb épületet, s ez jelzi az érdeklődést meg a bemutató fontosságát. A nemzetközi műanyag, és gu­miipari kiállításra csaknem száz vállalat hozta el újdon­ságait, közöttük szerepelt a Kaposplast Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat is. Jó pénzért mindenki megvált­hatja magának a standot, a többi is a kiállítón áll: elfe­csérelt pénz lesz-e a reklám vagy a tényleges produktum, a befektetett ismeret mások szemében is hasznosnak mu­tatkozik? Pántszalagot többen is gyártanak hazánkban. Kez­detben csupán olyan gépek működtek, amelyek gyatra paraméterű kötözőket ké­szítettek. A csomagolástech­nika többször is lekörözte ezeket a szalagokat: az új gépek sokkal jobb minőséget követelnek. A Kaposplast gyárt automata pántszalago­kat, de a legkorszerűbb cso­magoló masináknak ez sem felel meg. A vállalat világ­banki hitelt pályázott meg, s versenytárgyalást írt ki egy modern gépsor beszerzé­séhez. A régebbi szalagokra szükség lesz, gyártják azokat még jó ideig. A kézi pánto- láshoz persze egyéb eszközök kellenek, ezekből a saját ter­mékekből is láthattunk néhá­nyat. A pántszalag-tantó és a munkát igencsak segítő kis­kocsi mellett a vállalat szak­emberei elhozták a nemrégi­ben kiötlött pántológépet. Korábban is készítettek ha­sonlót, de az nehézkesebb s bonyolultabb volt. Az új al­kalmas arra is, hogy kereszt­tás terén és ugyanitt a nye­reség is gyarapodott a múlt az előző időszakhoz képest. A gépjárművezetők és a szállítómunkások keveseb­ben voltak — és az első ne­gyedéves adatokat megnézve — vannak is, mint ahány embert a vállalat foglalkoz­tatni tudna. Az előbb emlí­tett eredmények mutatták, hogy a Kapos Volán ered­ményes munkát végez, de korántsem lehet nyugodt senki, míg évente több mint száz gépkocsivezető köszön el a cégtől. Harsányi László műszaki igazgatóhelyettes a mondan­dójában nagy súlyt kapott az energiafelhasználás. A Köz­lekedési Minisztérium szigo­rúan veszi a hajtóanyag po- csékolást s a büntetés hát­rányba hozná a vállalatot. A benzin- és gázolajtakarékos­ságra anyagilag is ösztönzik a pilótákat, de az üzemanya­pánt-hüvellyel erősítse a cso­magot, amelyet azután ille­téktelenek nem bonthatnak ki, ha csak nem vágják el a szalagot. A keresztpánt-hü­velyeket nemsokára a kapos­vári vállalatnál is elkezdik gyártani. A Kaposplast hagyomá­nyos termékeit is elhozta a vásárra. Ilyenek a kefegyár­tás területén használatos — műszaki és háztartási célok­ra is jó — műszálak. Part­vis, autómosó kefe és más egyéb is készíthető belőlük. A víz- és vegyszerállóságuk kiszorították a természetes alapú szőrök feldolgozását. Ám néhány területen ez utóbbira is szükség van még. A műanyag huzalok mecha­nikai tulajdonságaik és vegyi ellenállóképességeik miatt jelentősek. A bemutató igazi újdonsá­got és a gépkocsit is csak úgy lehet megbecsülni, ha a vezető sohasem virtuskodik, mindig a legmegfelelőbb se­bességgel hajtja a gépét. A vállalat teljesítményében je­lentős szerep jut a nemzet­közi árufuvarozásnak, és a Pusztavámon végzett mun­kának. Energiafelhasználás szempontjából mindkettő a nagyfogyasztókhoz tartozik, de erre külön támogatást is kapnak. Az 1986. évi vállalati szo­cialista munkaversenyt dr. Szikszai Éva munkaügyi és szociálpolitikai osztályveze­tő értékelte. Általában véve minden üzemnél, üzemegy­ségnél és főnökségnél megfe­leltek az elvárásoknak a bri­gádok. Majd mindenhol jel­lemző, hogy a szükségesnél kevesebben munkálkodtak, de így is jelentős teljesít­ményt produkáltak a csopor­gát a Politon szál jelenti. Ez három négy centis darabok­ra vágott polipropilén szál, amelyeket a beton erősítésé­re is alkalmazhatnak. Az első kísérleteket a Magyar Tudományos Akadémia szak­emberei végezték, de a pró­bagyártás a Kaposplastnál kezdődött. A műanyagot víz­kedvelővé tették, ez kell a kötéshez. A Politon szál a beton szilárdságát fokozza és csökkenti a repedési hajla­mot. A vállalat minden to­vábbi nélkül gyártani tudja az anyagot, csak a darabo­lással van bajuk. Várhatóan néhány hónap múlva az is rendeződik, mert egy svájci céggel kötött szerződés után korszerű berendezés kezdhet dolgozni a kaposvári gyár­ban. F. L. tok. Például gépkocsivezetők a sok túlóra mellett társa­dalmi munkára is elmentek. A következő időszakban is fontos szerephez jut a válla­laton belül a munkaverseny. A brigádok, a szervezeten belüli kisebb csoportok egyik legégetőbb feladata, hogy megtartsák a tagokat és ez­zel együtt a cégnél marasz­talják a gépkocsivezetőket. A létszám stabilizálása mel­lett gondosabban kell bánni a termelőeszközökkel. Az ez évi tervben ötszázalékos tel­jesítménytöbblet szerepel, ha ezt sikerül teljesíteni, akkor egymilliárdot meghaladó tel­jesítményértéket könyvelhet el jövő ilyenkor a Kapos Volán. A felszólalásokban munka- körülmények javításáról, a műszaki hiányosságokról esett szó többek között. De. Sorgo Tibor igazgató zársza­vában az éves bérfejlesztés­ről beszélt. Az elhangzott százalékok többé-kevésbé mindenkit megnyugtathat­nak, de csak a valós többlet­teljesítményt értékelték. A vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést a József Attila, a dr. Csanádi György, a Kan­dó Kálmán és a Petőfi Sán­dor és a Kapostourist szocia­lista brigád kapta. Hosszú távú program készült A csurgói térség fejlesztéséért A kisebb csoportok érdekeltsége A brigádmunka értékelése a Kapos Volánnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom