Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-13 / 87. szám
2 Somogyi Néplap 1987. április 13., hétfő Poul Schlüter életrajza Poul Schlüter, a Dán Királyság miniszterelnöke 1929- ben született a dél-jütlandi Tönder városában, nagykereskedő családban. Felsőfokú tanulmányait az aarhusi, majd a koppenhágai egyetemen végezte, ahol jogot hallgatott. Végzettségének megfelelően pályáját ügyvédként kezdte. Poul Schlüter fiatalon bekapcsolódott a konzervatív politikai mozgalomba: IS évesen Dél-Jütlandon a konzervatív párti ifjúság helyi szervezetét vezette, majd 22 éves korától az Ifjú Konzervatívok országos elnöki tisztét töltötte be. Politikai pályafutásának fontos állomásaként 1964-ben parlamenti képviselővé választották, majd a Konzervatív Néppárt akkori elnökének javaslatára még ugyanabban az évben az egyik koppenhágai előváros, Gladsaxe polgármester-helyettesi posztját foglalta el. Poul Schlüter 1968-ban a parlament Külügyi Bizottságának tagja lett, három évvel később pedig már a Konzervatív Néppárt parlamenti csoportjának vezetőjévé nevezték ki. 1911 és 1914 között az Európa Tanács tagja volt. 1914-ben pártja, a Konzervatív Néppárt elnökévé választották. Vezetésével a párt az 1980-as években előretört a politikai küzdőtéren, s az 1982-ben megtartott választások eredményeként polgári koalíciós kormány került hatalomra, amelyet Poul Schlüter a parlament négy polgári pártjának képviselőiből alakított meg. Személyében 1901 óta másodszor került konzervatív párti politikus a dán kormányfői székbe. Poul Schlüter nős; felesége. Lisbeth Schlüter gimnáziumi tanárnő. Gorbacsov javaslatának nemzetközi visszhangja Brit kormányzati tényezők szerint a prágai beszéd nyomán javultak az euroraké- tákról szóló megállapodás esélyei — jelentette szombaton első oldalán a The Times. A lap meg nem nevezett forrásai hangsúlyozták: „Gorbacsov korábbi nyilatkozatainál messzebb menő újabb javaslatai határozottan javítják a siker esélyeit”. „A prágai beszéd után jobb kilátás van arra, hogy egyetértés alakuljon ki a hétfőn Moszkvába érkező George Schultz amerikai külügyminiszter és szovjet kollégája, Eduard Sevardnadze tárgyalásain” — állapítja meg a The Times. A lap szerint „Gorbacsov komoly ösztönzést adott a vegyi fegyverekről szóló megállapodás iránti reményeknek”. „Gorbacsov előkészítette a talajt arra, hogy megkezdődjék Európa atomfegyver- mentesítésének csatája a tárgyalóasztalnál” — állapítja meg a brit kormányhoz közel álló The Daily Telegraph. A lap diplomáciai tudósítója szerint „Gorbacsovnak a javaslatában foglalt „hadműveleti-taktikai” szóhasználata a rakétákkal kapcsolatban arra utal, hogy a rövidhatótávolságú fegyverzetek szélesebb skálájára gondol, mint amiről Genfben tárgyalnak. A The Daily Telegraph megjegyzi, hogy a NATO-partnerek nem rendelkeznek egyeztetett stratégiával a rövidhatótávú euró- rakétákat illetően, és £> prágai beszéd — mint írja — „rv'lvánvalóan védekező állásba kényszeríti a Moszkvába utazó amerikai külügyminisztert”. A lap úgy véli, hogy a rövidhatósugarú rakétákra vonatkozó új javaslat, eltávolít „legalább egy nyugati ellenérvet” a közép-hatótávolságú rakétákról szóló megegyezés útjából. A hivatalos Bonn első reagálásában Herbert SchmülÖsszeurópai ház Világszerte nagy várakozás előzte meg Mihail Gorbacsov csehszlovákiai látogatását. A nyugati sajtó már hetekkel korábban találgatásokba bocsátkozott a szovjet vezető esetleges javaslatait illetően. Most, [amikor e javaslatok valóban elhangzottak, megállapítható: a legtöbb megfigyelő erősen alábecsülte azok jelentőségét. Az SZKP [KB főtitkára ugyanis korántsem szorítkozott |a közép-európai térség problémáira. Olyan összeurópai indítványokat terjesztett elő, amelyek végső soron az egész világon éreztetnék hatásukat. A Szovjetunió ismét egy lépést tett a kompromisszum, a korábbi nyugati álláspont megértése és részleges elfogadása felé, amikor a harcászati-hadműveleti (atomfegyverekről és a hagyományos európai fegyverzetről ajánlott külön tárgyalásokat. A nyugateurópai kormányok egy része ugyanis azért ,nem nézte jó szemmel a közepes-hatótávolságú atomfegyverek földrészünkről való kitiltásának lehetőségét, mert a Varsói Szerződés fölényétől tartott ,a többi fegyverfajta terén. Mihail Gorbacsov most éppen ezeknek a pusztító eszközöknek a csökkentéséről javasolt megbeszéléseket, anélkül, hogy azt szoros összefüggésbe, netán függőségbe hozta volna a közepes hatótávolságú atomrakétákról folyó tárgyalásokkal. Az új szovjet javaslatok kiegészítik a korábban a stratégiai atomfegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről beterjesztetteket, és kijelölik azt az utat, amely elvezethet az atomfegyvermentes Európához, s végső soron az egész emberiséget megszabadíthatja a nukleáris pusztulás rémképétől. Mihail Gorbacsov prágai szavai szerint a tárgyalásokat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmincöt résztvevőjének Becsben kellene elkezdeni, legalábbis itt kellene összeülnie annak a külügyminiszteri szintű konferenciának, amely döntene a megbeszélésekről. Mihail Gorbacsov Prágában bejelentette, hogy a Szovjetunió leállította a vegyi fegyverek gyártását, s felkészül azok megsemmisítésére is. A szovjet javaslatok első visszhangja alapján még korai lenne ítélni a nyugati fogadtatásról. Annyi azonban máris bizonyosnak látszik, hogy egyes amerikai és nyugat-európai politikusok igencsak nehéz helyzetbe kerülnek, lha továbbra is mereven elzárkóznak a megegyezés lehetőségétől. Prágában egy olyan „összeurópai házról” beszélt Gorbacsov, amelyben minden ellentéteikkel és különböző felfogásukkal együtt egymás szomszédságában élnek a szocialista és a tőkés országok, a iVarsói Szerződés és a NATO tagjai csakúgy, mint a semlegesek és el nem kötelezettek csoportjába tartozók. A ház lakóinak közös érdeke, hogy a tető ne ázzon be, a lift ne romoljon el. Európa népeinek számos ilyenfajta közös gondja van, amelyre csak együtt lehet keresni a megoldásokat ié. Ilyen gondolkodás szükséges a javaslatok megtételéhez — és azok józan megfontolásához is. H. G. ling, az NSZK kormányának helyettes szóvivője kijelentette, hogy a kabinet figyelmesen tanulmányozni kívánja a Gorbacsov főtitkár prágai beszédében körvonalazott szovjet javaslatokat. Schmülling emlékeztetett Helmut Kohl kancellár kormánynyilatkozatára, amelyben a nyugatnémet kormányfő kifejezésre juttatta: az NSZK érdekelt a közép- hatótávolságú rakétákra vonatkozó nullamegoldásban, a rövid hatótávolságú eszközök kérdéséről való azonnali tárgyalásokban, nemkülönben a vegyi fegyverek világméretű eltiltását kimondó megállapodásban. Volker Rühe, a Kereszténydemokrata—Keresztényszociális Unió (CDU CSU) parlamenti csoportjá nak elnökhelyettese, az unió pártok vezető leszerelési szakértője kifejtette: üdvözli azt a tényt, hogy Gorbacsov azonnali tárgyalásokat kínált fel az 500—1000 kilométer hatótávolságú rakéták kérdéséről. Pártja mindazonáltal azt is szeretné, ha a 150—500 kilométer hatótávolságú eszközöket is alacsony szintre korlátoznák, azonos felső határral. Az NSZK hírközlése — a tévé, a sajtó és a DP A hír- ügynökség — egyöntetűen megemlíti: Gorbacsov utalt a Varsói Szerződésnek arra a javaslatára, hogy az Atlanti- óceán és az Ural között lényegesen csökkentsék a hagyományos fegyveres erőket és fegyverzetet, s ezzel kapcsolatban új külügyminiszteri tárgyalási fórumot is ajánlott az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében. A francia hadügyminisztérium szóvivője üdvözölte Mihail Gorbacsov prágai bejelentését, hogy a Szovjetunió leállította a vegyi fegyverek előállítását, és megtette az előkészületeket felszámolásukra. Párizst egyébként zavarba hozta Gorbacsov bejelentése, hiszen a francia Nemzetgyűlés épp egy nappal előbb hagyta lóvé azt az ötéves haderőfej- lesztési programot, ami előirányozta vegyi feg , verek felhalmozását. A francia sajtó is vneg- hökkenve kommentálta a szovjet bejelentést. A jobboldali Le Quotidien de Paris megállapította, hogy „nem múlik el hónap anélkül, hogy Mihail Gorbacsov elő ne állna egy újabb látványos javaslattal”. A lap igen le- hangolónak nevezi a kontrasztot, hogy miközben Gór bacsov egyremásra „jópontokat szerez” a nemzetközi színtéren, az Egyesült Államok botrányok súlya alatt vergődik. A kommunista L’Humanite botránynak nevezi, hogy Gorbacsov beszéde előtt egy nappal a Nemzetgyűlés hiteleket szavazott meg a vegyi fegyverekre. Kiemeli, micsoda ellentét tátong a Szovjetunió sorozatos leszerelési javaslatai és a nagy tőkés hatalmak szüntelen fegyverkezési hajszája között. Űrséta az űrhajósok napján Teljesen összekapcsolódott a Kvant a Hírrel Jurij Romanyenko és Alekszandr Lavejkin, a Mir űrállomás két utasa az első az űrhajózás történetében, akit a nyílt világűrben talált a szakmai ünnep, az űrhajósok napja. „Űrsétájuk” ezúttal korántsem volt „séta”, különleges feladattal léptek ki a világűrbe. A feladat végrenajtását nehezítette, hogy az űrállomás nem tervezett elhagyásáról volt szó, amelyre a földi irányftóközponttal együttműködve rekordidő, alig 24 óra alatt készült fel a két űrihajós. Szombaton este magukra öltötték a ruháikat, amelyek csak a súlytalanság körülményei közepette alkalmasak mozgásra, munkára: a földön csak daruval lehetne fölemelni az így felöltözött űrhajóst. Kevéssel a moszkvai idő szerinti éjfél előtt elhagyták a Mirt és mintegy húsz méteres út megtétele után a Kvant modul éa az űrállomás dokkolórendszeréhez érkeztek. A Csillagvárosban, víz alatti szimulátorkamrában két ember pontosan utánozta mozgásúkat, hogy a földi irányítóknak akkor is fogalmuk legyen az űrhajósok lehetséges helyzetéről, amikor rádióárnyékban van az űregység. A dokkolórendszerek szemrevételezése során megállapították, hogy a teljes összeszorítást a dókkolófelü- letek közé került idegen tárgy akadályozza. Földi táv- irányítással ezt eltávolították, majd folytatódott a dokkolóberendezések össze- szorítása. Az űrhajósak mindvégig figyelték a folyamatot. Közlésük és az automatika telemetrikus adatai szerint a folyamat rendben lezajlott, a Kvant asztrofizikai modul és a Mir űrállomás teljes összekapcsolódásával végződött. Jurij Romanyenko és Alekszandr Lavejkin 3 óra 40 percig tartózkodott az űrállomáson kívül. Az űrsétát követő ellenőrzés során megállapították: a kozmonauták egészségi állapota, közérzete kifogástalan. Az űrhajózás napján együtt kering a Mir—Kvant—Szojuz TM—2 űregység, amelynek együttes hossza 35 méter, tömege 51 tonna. Mankókon bicegő sebesült palesztin férfi a Bordzs el-Ba- radzsne tábor romjai között. A Bejrút melletti vöröskeresztes gépkocsikhoz igyekszik. (Telefotó: AP—MTI—KS) Budapest— Koppenhága FOLYTATÓDIK A PÁRBESZÉD Egyenletesen fejlődő, zavartalan és sokoldalú kapcsolatokat ápol egymással hazánk és Dánia. Annak ellenére, hogy alapjaiban eltérő társadalmi és gazdasági berendezkedésű két országról van szó, amely ráadásul más-más katonai szövetségnek és gazdasági csoportosulásnak tagja, a rendszeresnek mondható felső szintű párbeszéddel is kifejezésre jut: őrködnek Helsinki vívmányain. Kezdeményező seivel Budapest is, Koppén-1 hága is törekszik az enyhülési folyamat továbbviteléják politikusok, gazdasági szakértők, hogy társadalmi berendezkedésünktől függetlenül, a kis és közepes országok példát mutató szerepet vállalhatnak — és kell is vállalniuk! — a sokoldalú együttműködésben. Hazánk és Dánia például 1976- ban tízéves gazdasági, ipari és műszaki-tudományos megállapodást tavaly újabb együttműködést írt alá; a megállapodást tavaly újabb évtizedre meghosszabbították. Dánia fontos kereskedelmi partnere és piaca MagyarorLázár György 1981-ben járt Koppenhágában — akkori vendéglátója Anker Jörgensen volt re, az atomfegyverektől mentes Európa megteremtésére. E kiemelt külpolitikai célok szem előtt tartásával sikerült mind ez ideig megtalálni a Magyar Népköztársaság és a Dán Királyság számos érdektalálkozási pontját. Csupán a legfontosabbakat fölsorolva: cselekvő részvétel a kelet—nyugati dialógusban (ebbe illik mindenekelőtt Lázár György és Poul Schlüter budapesti eszmecseréje!), közvetlen vagy közvetett hozzájárulás a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok legfelső szintű párbeszédéhez, építő közreműködés a fegyverzeszágnak, miként a világ élvonalába tartozó speciális termékeivel hagyományos szállítónk is. Igaz, a kölcsönös áruforgalom értéke — tavaly megközelítette a 70 millió dollárt — • minden bizonnyal több is lehetne, ha a magyar ipar és mezőgazdaság az eddiginél több korszerű készterméket ajánlana föl dániai értékesítésre. Kölcsönösen hasznos lenne az eddiginél szorosabb együtt- muinkálkodás a műszaki fejlesztésiben. örvendetesen élénk kulturális-tudományos kapcsolatokat ápol egymással MaA dán főváros — madártávlatból tek korlátozását, a leszerelést, a kölcsönös ellenőrzés megvalósítását előmozdító tárgyalásokon. Külön nagy figyelmet érdemel az az értékes tevékenység, amelyet Dánia a többi északi országgal együtt folytat a térség atomfegyverektől mentes státusáért. Ez egyébként újalbb találkozási pont Dánia és Magyarország között, miután a Varsói Szerződés államai az európai békerendszer fontos pillérének tartanák az északi atomfegyvermentes zóna kialakítását. Kölcsönösen és tisztelettel figyelünk egymás eredményeire; elismeréssel nyugtázzuk a földrész egyik legkisebb országának jó ütemű gazdasági haladását. Vezető dán gazdasági szakemberek is nagy figyelmet «zentelnek a magyarországi reformfolyamatnak; az ország sajtója aránylag rendszeresen és rokonszenves módon tájékoztat tördkvéseinkről. Ott is, itt is egybehangzóan vallgyaronszág és Dánia az 1971- ben kötött egyezmény szellemében. A legfrissebb munkatervet tavaly decemberben írták alá Koppenhágában; műszaki, természet- és orvostudományi, mezőgazdasági ösztöndíjasainkat szívesen fogadják. Az Aarhusi Egyetemen magyarul, a budapesti tudományegyetemen dánul tanulhatnak a hallgatók. Szó van róla, hogy őszszel magyar filmhetet len- deznek az északi országban. A sport-, a rádió- és tévé- kapcsolatdk erősítését, szélesítését szolgálják a kétoldalú együttműködési megálla- dások. A Dániában élő néhány ezer magyar — elsősorban a Magyarok Világ- szövetsége révén ugyancsak hozzájárul a két nép közötti kapcsolatok erősítéséhez, bővítéséhez. Annak a célnak az eléréséhez, amelyért most újabb kormányfői tárgyalás kezdődik Budapesten. Kulcsár László L
