Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 78. szám Ára: 1,80 Ft 1987. április 2., csütörtök A kormányszóvivő nyilatkozata Dr. Markója Imre Belgiumban Dr. Markója Imre igazság­ügy-miniszter, aki Jean Goi miniszterein ökihelyettes, iglazságügy-miniszter meghí­vására hétfő óta Belgiumban tartózkodik, tanácskozást folytatott vendéglátójával kétoldali és nemzetközi jogi és igazságügyi témákról. Fo­gadta őt Jean Dejraigne, a parlament elnöke, és tár­gyalt Mark Eyskens pénz­ügyminiszterrel, valamint Etienne Knoops külkereske­delmi államtitkárral. Dr. Marikója Imre szerdán befe­jezte látogatását és ma uta­zik haza Magyarországra. Lázár György fogadta az angolai tervezési minisztert házár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Anto­nio Henriques da Silva an­golai tervezési minisztert. A megbeszélésen részt vett Maróthy László, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Befejeződlek a szovjet—brit tárgyalások Margaret Thatcher Tbilisziben Margaret Thatcher a moszkvai vnu'kovói repülőtéren. A vendéget Tbiliszibe történt elutazásakor Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő és Eduard Sevardnadze külügyminiszter búcsúztatta. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) A hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök szerdán Moszk­vából Tbiliszibe, Grúzia fő­városába érkezett. Margaret Thatcher az uta­zás előtt a moszkvai Kreml György-termében vett bú­csút Mihail Gorbacsovtól és feleségétől. A brit kormány­fő a búcsúztatáson kijelen­tette, hogy elégedett látoga­tása eredményeivel. Ügy vé­lekedett, hogy Nagy-Britan- nia és a Szovjetunió jelentős lépést tett. a nemzetközi kér­désekről és a kétoldalú kap­csolatokról folytatott párbe­széd fejlesztésében. Az SZKP KB főtitkára válaszában szintén megálla­pította, hogy a látogatásnak nagy jelentősége van a két­oldalú viszony és a nemzet­közi politika szempontjából. A moszkvai tárgyalások meg­erősítették, hogy a két or­szág vezetői a gyümölcsöző párbeszéd folytatására, az időszerű problémák megol­dását szolgáló együttműkö­désre törekednek. A brit kormányfő és kí­sérete a Kremlből motoro­sok díszkíséretében a vnu- kovói repülőtérre hajtatott, ahol a moszkvai helyőrség díszalakulata tisztelgett a vendégek előtt. A repülőté­ren Nyikolaj Rizskov kor­mányfő és Eduard Sevard- nadze külügyminiszter bú­csúztatta Margaret Thatchert. Margaret Thatcher szer­dán megérkezett Tbiliszibe. A brit miniszterelnököt a repülőtéren Otari Cserkezija grúz miniszterelnökkel az élen a Grúz SZSZK vezetői fogadták. Csaknem háromhetes a lemaradás Az esőzések miatt állnak a mezőgazdasági munkák A hét első felében újabb hátrányt szenvedtek a me­zőgazdasági munkák; a meg­megújuló esőzések miatt az üzemek továbbra sem indít­hatták a gépeket, holott most már nagy szükség len­ne a korai vetések megkez­désére. Alapos lemaradás mutatkozik például a zöld­borsónál és a tavaszi árpá­nál, ezeket jobbára már el kellett volna vetni. A szak­emberek szerint a tavaszi munkáknál immár csaknem háromhetes lemaradás mu­tatkozik, a természet vege­tációja pedig március végéig legalább két héttel megké­sett. Az esőzések segítik a ta­laj feltöltödését. Az ősszel elvetett növényeknek azon­ban igazából most nem is nedvességre van szükségük, hiszen a talaj felső rétege elegendő vízzel töltődött fel, hanem melegre és napfény­re. Mindkettő hiányzott már­cius végén, ezért az őszi vetések állapota általában továbbra is gyenge. Az agrometeorológiai mé­rések szerint a talaj vízikész­lete egyelőre megfelelő. Du- nay Sándor, az Agromete­orológiai Szolgálat vezetője elmondotta, hogy a talaj egyméteres mélységében 80 százalék felett van a fel- töltődés. A téli csapadék megtette a magáét, a hóié akadálytalanul szivárgott a mélyebb rétegekbe, mivel a föld a vastag hóbunda alatt mindössze mínusz 1—mínusz 2 fokra hűlt le, és a hóré­teg elolvadásával egyidőben fölengedett. Nem keletkeztek hát nagyobb felszíni vizek, a csapadék az alsó rétegekbe jutott el és ott jó szolgála­tot tesz később a növénye­ket táplálva. A talaj felső félméteres szelvénye általában szintén megfelelően telítődött ned­vességgel, e tekintetben a zsenge vetések nem szenved­nek hátrányt. Az ország északkeleti sávjában 80—90 százalékot mértek, az Alföl­dön 70 százalékos az érték — itt még mindig érezteti hatását a tavalyi aszály —, a Dunántúlon is hozzávető­leg ilyen mennyiségű ned­vességet tartalmaznak a Fe­jér, a Baranya és a Komá­rom megyei földek. A Kis­alföldön 80—85 százalék, a zalai térségben pedig 95 szá­zalék a telítődés. Ez azt je­lenti, hogy a vetési mun­kákhoz jó minőségű magágyat készíthetnek, egyelőre azon­ban ezzel is várni kell, mert a gépék sok helyütt tétlenül vesztegelnék. Bányász Rezső államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnö­ke, a kormány szóvivője szerdán Budapesten a követ­kező nyilatkozatot adta a sajitó képviselőinek: — A sajtó már hírt adott arról, hogy 1987. február 26—27-én — több magas rangú politikus jelenlétében — ülést tartott a romániai Magyar Nemzetiségű Dolgo­zók Tanácsa. Az ülésen és az azt követő sajtókampány­ban a román nép történeté­nek meghamisításával, re- vansizmussal, Románia bel- ügyeiibe történő beavatkozás kísérlettel vádolták a Ma­gyar Népköztársaságot. A Romániában és külföl­dön ds széles körben terjesz- ;tt vádak minden alapot .élikülöznek, zavart okoznak a két szomszédos szocialista ország együttműködésében ártanak mind a magyar, mind a román nép alapvető érdekeinek. Ismeretes, hogy a burzsoá­zia súlyos örökséget hagyott Kelet-Európa felszabadult népeire. Magyarországon a népi hatalom gyökeresen szakított a káros múlttal, s politikája a népék közötti barátság erősítését, a sokol­dalú együttműködés fejlesz­tését tűzte ki célul. A Ma­gyar Népköztársaság képvi­selője aláírta a Helsinki zá­róokmányt. Az alapelveket — beleértve a határok sért­hetetlenségét is — követke­zetesen betartjuk, ajánlásait korrekt módon megvalósít­juk. A magyar—román kapcso­latokban kormányunk a tár­sadalmi rendszereink azonos elveiből; a szomszédságból és a történelmi egymásra utaltságból kiindulva az ál­talánosan elfogadott nemzet­közi elvek alapján mindig az együttműködés kölcsönö­sen előnyös fejlesztésére, állandó gazdagítására töre­kedett. m Április 4-e tiszteletére MEGKOSZORÜZZÁK AZ EMLÉKMŰVEKET Ünnepségsorozat Marcaliban Gazdag programmal ké­szülnek megyénkben a fel- szabadulás 42. évfordulójá­nak megünneplésére. A ha­gyományoknak megfelelően a pártszervek- és szerveze­tek, a tanácsok, népfront- bizottságok, a tömegszerve- zeték megemlékeznek ha­zánk sorsfordulójáról. A me­gyei kitüntetési ünnepséget holnap délután 3 órakor ren­dezik meg a megyei tanács nagytermében. A koszorúzási ünnepségek Kaposváron már holnap megkezdődnek: 12 óra 10 perckor a Vörös Hadsereg útjai iskola falán levő em­léktáblánál, 14 órakor a Centenáriumi partki felsza­badulási emlékműnél, 15 órakor pedig a Keleti teme­tőben levő szovjet hősi em­lékműnél tartanak ünnepsé­get. A megye minden szovjet, bolgár, jugoszláv hősi em­lékművét megkoszorúzzák. Kiemelkedik közülük Kapos­váron a Szabadság parkban április 4-én szombaton 10 órakor kezdődő koszorúzási ünnepség. Marcaliban a vá­rossá avaltás 10. évfordulóját egész ünnepségsorozattal ün- neplik meg április 4-én. A koszorúzás után fél 11-kor nyílik meg a város életét, fejlődését bemutató kiállítás a kulturális központban. 11 órakor kezdődik a tanács és a népfrontbizöttság ünnepi együttes ülése a színházte­remben. Ezen hazánk és Marcali felszabadulásáról, il­letve a 10. évfordulójáról emlékeznek meg. Négy új MSZBT-tagcsoport veszi át a működést engedé­lyező Okiratot április 4-e tiszteletére: a Kaposgépnél, a tahi Rudnay Gyula szak­középiskolában és szakmun­kásképzőben, a nagyatádi 524. sz. ipari és kereskedelmi szakmunkásképzőben, illet­ve a fonyódi Karikás Fri­gyes gimnáziumban és szak- középiskolában . 1977-ben a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Ro­mán Kommunista Párt leg- . felső vezetőinek találkozóján is megállapodás született ar­ról, hogy minden területen fejlesztjük kétoldalú kapcso­latainkat. E téren a magyar kormány politikája hosszú idő óta változatlan, s ezért a nekünk címzett vádak ért­hetetlenek és elfogadhatatla­nok. Történelmi adottság, hogy Romániában nagy számban élnek magyar és Magyaror­szágon kisebb számban ro­mán nemzetiségűek. A Ká­dár János és Nicolae Ceau- sescu által aláírt közös köz­lemény nyilvánosain is dek­larálta, hogy az országaink­ban élő magyar, illetve ro­mán nemzetiség a két ország baráti kapcsolatai fejleszté­sének fontos tényezője. Meg­erősítették, hogy szükség van a közvetlen lakossági kap­csolatok, a turizmus fejlesz­tésére, a sajtótermékek és könyvek cseréjének bővíté­sére, a népeinket összekötő haladó hagyományok ápolá­sára, s a kulturális és okta­tási kapcsolatokban, a tájé­koztatásban a felek figye­lemmel lesznek a nemzetisé­gek. igényeire is. Az illeté­kes magyar szervek a meg­állapodásnak megfelelően mindig nagy felelősséggel és kezdeményezően foglalkoz­tak ezekkel a kérdésekkel. Sajnálatos, hogy kezdemé­nyezéseink nemigen találtak viszonzásra. Ismeretes az a régi elvi állásportunk is, hogy a nem­zetiségi kérdés kezelése min­den országnak balügye, amelynek azonban nemzet­közi, az adott esetben Ma­gyarországot érintő kihatása is van. Abban vagyunk ér­dekeltek, hogy a Romániá­ban élő magyarok anyanyel­vűket megőrizve, nemzetisé­(Folytatás a 2. oldalon.) Hagyományai vannak a dohánytermesztésnek a homok- szentgyörgyi Aranyhomok Tsz-ben. Az idén ezekben a na­pokban már megkezdték a vetést is a Szülök határában levő melegágyakban. Az egyenletesebb szórás miatt a magokat fűrészporrai keverik. Az öt, egyenként 375 négyzetméteres területet védő fóliasátrat már február közepén felhúzták. Az itt nevelt palántákat május közepén ültetik ki. Ehhez ter­mészetesen kedvező időjárás is kell. Homokszentgyörgyön 25 hektáron fognak gépi betakarításra alkalmas hevesi dohányt termeszteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom