Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

MÁJUS t-JE ALKALMÁBÓL 4 ___________________________ So mogyi Néplap 1987. április 30., csütörtök Nem lehet mérgező az áru! Szakszervezeti aktivistákat tüntettek ki Május elseje alkalmából szakszervezeti aktivistákat tüntettek ki tegnap az SZMT-székház színházter­mében. Dr. Exner Zoltán, az s2mT vezető titkára beve­zetőjében a munka ünnepé­nek jelentőségét méltatta. Szólt a munkásmozgalom egykori harcosairól, akik föl­ismerték az egységben rejlő erőt. Külön is megemléke­zett a magyar történelem sorsfordulóihoz kapcsolódó május elsejékről. Mai életünk fejlődése vá­laszút elé került. A kérdés: sikerül-e fölzárkóznunk a kor követelményeihez vagy lemaradunk. Mint dr. Exner Zoltán mondta, számos so­mogyi közösség eredménye mutatja: a mostani körülmé­nyek között is megvan a kibontakozás lehetősége. E jó példákat kell mielőbb ál­talánossá tenni. „Nincs más tartalékunk, mint a jobban szervezett, hatékonyabb munka.” Több aktivista pél­dásan vette ki részét a mun­kából. A .legjobbak tevé­kenységét kitüntetéssel, il­letve oklevéllel ismerték el. A Szákszervezeti Munkáért kitüntető jelvény arany fo­kozatát kapta Guth József, az SZMT politikai főmunka­társa, Dódity Miklós, a Ka­posvári Húskombinát szb- tagja, Rácz Jenő, a megyei Pedagógiai Intézet' csoport­bizalmija, Kovács János, a Balaton Fűszért szociálpoli­tikai bizottságának vezetője. Ugyanezt a kitüntetést a budapesti központi ünnepsé­gen vette át dr. Borbély Éva, az egészségügyi dolgozók szakszervezeténék megyei titkára, dr. Halomvári György, a Tanép szakszer­vezeti jogsegélyszolgálatának vezetője, dr. Horváth László­vá, a Somogy—Zala Megyei Téglaipari Vállalat gutorföl- dei téglagyárának főbizal­mija, Horváth Sándor, a Kaposplast szb-elnöke, Mer­ket József, a Böhönyei Álla­mi Gazdaság szb-titkára és dr. Kassai János, a megyei tanács nyugdíjas vb-titkára. A Szakszervezeti Munká­ért kitüntető jelvény ezüst fokozatát tizenegyen kapták meg. Oklevelet, emléklapot, illetve emlékplakettet 127-en vettek át. KISIPAROSOK ELISMERÉSE Munkájukra számítanak Több mint félszáz somo­gyi kisiparos néhány órára pihentette munkaeszközét, bezárta műhelyét tegnap. Ünneplőbe öltözött és Ka­posvárra utazott az ádándi szobafestő, a siófoki tűzifa­fűrészelő, a földvári női fodrász, az iharosberényi bőrdíszműves, a marcali ács, a polányi parkettás és még számos ipar művelője. A megyeszékhelyen, a Kiosz székházában kitünte­tési ünnepséget rendezett a megyei tanács ipari osztálya és az országos szervezet me­gyei titkársága. Azokat hív­ták meg a 6546 somogyi kis­iparos közül, akik évék — vagy évtizedek — óta a leg­jobban kielégítik a lakosság igényeit, közmegelégedésre dolgoznak. Az ünnepség ren­dezői ezt az átlagon felüli munkát, a kiemelkedő szol­gáltató tevékenységet kitün­tetéssel, jutalommal ismerték el. A résztvevőiket Banellí Ár­pád, a Kiosz országos veze­tőségének tagja, a megyei vezetőség elnöke köszöntöt­te, majd Frts Ferenc, a me­gyei tanács ipari osztályá­nak vezetője méltatta a so­mogyi kisiparosok szerepét a lakossági ellátásban, a kü­lönféle szolgáltatásban. Ki­emelte azok érdemeit, akik panaszmentesen dolgoznak és rászolgálnak arra, hogy iparostársaik előtt példaként álljanak. Negyvenhét, külön­féle ipart űző szakemberek­nek adta át az Ipar kiváló mestere címet tanúsító okle­velet. Schán István,' a Kiosz me­gyei titkára a szervezet or­szágos vezetősége által oda­ítélt kitüntetést adott át négy kisiparosnak. A Kiváló szer­vezeti munkáért kitüntetés bronz fokozatát kapta Sale- kovics László somogyudvar- helyi szobafestő, a Kiváló kisiparos kitüntetés ezüst fo­kozatát Kandier Edit marca­li cukrász, bronz fokozatát Simon Jenő balatonkeresztú- ri ács. Tikos Lajos balaton- berényi asztalos negyedszá­zados kisiparos munkásságá­ért átvet'té az országos veze­tőség által adományozott ezüstgyűrűt. FOKOZOTTAN ELLENŐRZIK A PRIMŐRÖKET Végre elérkeztünk az idén is ahhoz az időszakhoz, ami­kor megújul a zöldség- és gyümölcsboltok árukínálata, a piacokon egyre nagyobb a választék különféle primő­rökből. Szépek az elénk tett termelvények, tetszetősek, egészségesek, némelyek vi­szont „méregdrágák”. A jelzőt dr. Jasinka János­nak, a Somogy Megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnökének is említettem, nem titkolt cél­zatossággal, ugyanis afelől érdeklődtem: a termelőknél a vegyszerek alkalmazása során nem kerülhet-e méreg az árura, illetve nem ma­radhat-e vissza mérgező szermaradvány a primőrök­ben? A termelők ugyanis igyekeznek a szemnek tet­sző, szép és egészséges árut adni, a vevők pedig ilyet vá­sárolni, a gazdiaságos terme­lés viszont nem, vagy csak nehezen valósítható meg a kemikáliák alkalmazása nél­kül. A főmérnök elmondta: a fogyasztásra kínált primőr biztosan méregmentes, ha a használt készítmények élel­mezésügyi várakozási ideje lejárt. Eddigi vizsgálataik szerint a mostani időszak­ban mentesek a primőrök az emberi szervezetre káros nö­vényvédőszer-maradéktól. Somogybán' 93 ezer adózó kistermelőt tartanak számon. Árujukkal hozzájárulnak a növekvő exportigények kielé­gítéséhez, a lakosság ellátá­sához. A növényvédelmi ál­lomás éberen őrködik mun­kájuk szakszerűsége, az áruk jó minősége fölött. — Fokozott ellenőrzéssel biztosítjuk a növényvédő szerek szakszerű felhaszná­lását. Tíz évvel ezelőtt az országban elsőként vezettük be a kódszámrendszert. Va­lamennyi árutermelő kis­üzem kódszámot kap, ezt át­adáskor köteles elhelyezni a rekeszben. A felvásárló csak így veszi át tőle az árut, illetve ha a bemutatott per­metezési napló szerint al­kalmazott növényvédő szerek várakozási ideje lejárt.. Fel­ügyelőink minden termelőt ellenőrizhetnek. Az ellenőr­zés kiterjed a permetezési naplóra, a felhasznált ké­szítményekre, a szermaradé­kokra. Azokat a zöldségféléket, melyekben káros növényvé-. dőszer-maradékot találnak, növényegészségügyi zárlat alá veszik és megtiltják for­galmazásukat. Előfordul­hat-e, hogy a termelő figyel­men kívül hagyja a tiltó ha­tározatot? A főmérnök sze­rint erre még nem volt pél­da Somogybán. — Ha a termelő nem ve­zeti a permetezési naplót vagy szabálytalan növény- védőszer-felhasználást ta­pasztalnak nála, helyszíni bírsággal élnek, illetve sza­bálysértési eljárást kezde­ményeznek a felügyelők. «H. F. A MALÉV légikisasszonyai részére Szécsényben, a SIKK Kü­lönlegességi Női Ruházati Szövetkezet üzemében varrják a csinos formaruhákat. A palóc városban Pierre Carden francia „divatdiktátor” tervei alapján már a harmadik éve készítik a divatos kosztümöket. Ezekben a hetekben újabb kék és pi­ros színű uniformist állítanak össze a légi utaskísérőknek és a földi szolgálat hölgytagjainak. A képen: ruhapróba a varro­dában. A piachoz alkalmazkodva Ki kell használni a helikoptereket Ülést tartott tegnap a Tszker nagyatádi területi központjának igazgató taná­csa. Radnóti Huba igazgató- helyettes elmondta, hogy a közös vállalat központjainak sorában a nagyatádi a har­madik helyet foglalja el nye­reségével és forgalmával is. Nehéz évet tudhatnak ma­guk mögött, hiszen rosszul zártak a somogyi gazdasá­gok. Radnóti Huba szerint föl kell számolni a vesztesé­ges tevékenységet, s az igé­nyekhez kell igazodni. növelte árait, aminek egyik gazdaság sem örült, de ha az- időjárás nem kedvez a szántóföldi gépeknek, akkor rákényszerülnek az „égi ma­darak” igénybevételére. Az igazgató szerint: ha a gé­penként kikötött 360 légi­GERENCSÉR MIKLÓS Siketet há&zqszaka avagy mit mesél a valódi vőlegény 49. Eközben a két nő, mármint Irmuska és Zsuzsánna alig fért a bőrébe. Persze, mert amíg mi a legkomolyabb férfias kötelességekkel fog­lalkoztunk, ők nyakló nélkül a Kancsó Miskával udvarol­talak maguknak. Csiklandós dolgokat is mondhatott ne­kik az a Kancsó Miska, mért látszatra ok nélkül kacarász- tak-heherésztek, amikor a prímás meg a brácsás yital- kozása fölött hallgatóztak. Majd pedig újabb két helyen gyújtottak tüzet venyigéből, mintha előre megegyeztek volma-, hogy egykoron ők ket­ten lesznek majd a pokol legbuzgóbb kemencefűtői. Mindazonáltal könnyes maradt az éjszaka. Bármeny­nyit nevettek a fickándozó asszonyságok, szemükből egyre csordogált a könny — bolondságukban nagy füstöt csináltak azokkal a venyige- tüzekkel. Hiába, na: sokáig kell tanulni a pokolban al­kalmazható tüzelési tudo­mányt. Meglehet, ilyen ok­kal élnek tovább e földön a fehérnépek, mint a férfiak. 22. KÉNYSZER HATÁSÁRA Miképpen lehetséges, hogy az emberek úgyszólván ki­vétel nélkül- a mennyország­ba kívánkoznak, ha már a végső választás elé kerülnek, ugyanakkor a túlnyomó több­ség a pokol felé iparkodik. Meg aztán van itt még más rejtelem is. Földibb, pró­zaibb az előbbinél, de még­sem elhanyagolható. Föl nem foghatom, mi okkal állítják némelyek, hogy a mi né­pünk természettől hajlamos a fegyelmezetlenségre. Nem hiába foglalkoztat ez a két talány. A kettő között ugyanis bölcseleti összefüg­gést vélek felfedezni. Na ez az: a felismerés. Itt van te­hát a kulcsfogalom. Egyrészt — már ami a pokollal'vaió titkos rokonszenvezést illetj a mennyországba kívánkö- zást hangoztató minden fo­gadkozás ellenére — rőzse füzeink megbabonázták a la- kodalmazókat és valósággal tömegvándorlást rendeztek a vallásosnak éppen nem mondható fényességek felé. Másrészt — már ami a fe­gyelem iránti közhajlandó­ságot illeti — példás rende­zettséggel követték egymást fel a Nagypúpra a násznép összetételéből mindazok, akik éppen saját nótájukat ismer­ték fel Vámpír Satya szív- rezegtető játékában. A protokoll személyiségei közül elsőnek Pompor Géza párttitkárt csalogatta fel az állampolgári fegyelem. Fi­gyelmességből mind a két nótáját eljátszotta Satyus. Azt is, hogy „Ne higgy e bű­nös, rút mai világnak”, meg azt is, hogy „Imádkozik az Istenhez fűzfa-lombos kicsi falunk papja”. Erre föl se a szövetkezet elnöke, se a tanácselnök nem mondhatott le az ő jogos protokollnótá- járól. Előbbi, mint tudjuk, szintén Pompor, de nem Gé­za, hanem Ákos. Utph-bi, a tanácselnök szintén Géza, de nem Pompor, hanem Fülöp. Vagyis Fülöp .Géza, Lécs re­gionális alközpont város jel­legű kisközség közös taná­csa végrehajtó bizottságának elnöke. Jó kiállású, domború viselkedésű ember. Igazán városias külsővel. Három­szögletű nyakikendőcsomó, majdnem-majdnem piper- kőc frizura, amilyeneket szí­vesen csinálnak a mai fia­tal borbélyok a tekintélye­sebb korú férfiaknak is. Miérté miért nem, ez a jó kiállású Fülöp Géza tűzön­vízen át ezt huzattá Satyá- val: Én vagyok a falurossza egyedül, Engem ugat minden kutya messzirül. Sem az apám, sem az anyám nem volt rossz, Csak egyedül, csak egyedül Magam vagyok a gonosz. Túlzott bizonyosan, ami­kor ilyen feketére festette magát, mert amúgy csak szép dolgokat hallottam róla, noha csakugyan elvonyította magát néhány acsarkodó eb odalent a faluban, amikor Fülöp Géza fölvitte kissé a hangját ennél a sornál: „En­gem ugat minden kutya messzirül”. Azt meg végképp eskü alatt állíthatom, Pompor Ákos, a termelőszövetkezet tiszteletreméltó elnöke való­ságosan is a nótabeli csár­dára gondolt, nem pedig a lécsi termelőszövetkezet is­tállóira, amikor ezt rendelte vonó alá Vámpír Satyától: Ütött-kopott öreg csárda jaj de árva. Ajtaja is, ablaka is nyitva-tárva. Fedelét a vad viharok Hordogaitják széjjel, Csak a kémény viaskodik Éjszakánként még a kóbor széllel. (Folytatjuk.) A Tszker újított az elmúlt években. Erről szólt beszá­molójában Frank Gyula, a területi központ igazgatója. Felszámolták veszteséges ágazataikat, olyan szerződé­seket kötöttek, amelyekkel a szövetkezeteket is segítet­ték. A tanácskozás egyik lé­nyeges pontja volt a légi növényvédelem. A szolgálat Statisztika Belkereskedelem 1986 cím­mel a KSH közzétette a la­kosság pénzbevételeinek és kiadásainak múlt évi ada­tait. Eszerint tavaly 630 mil­liárd forint volt a lakosság pénzbevétele, 9,5 százalékkal több, mint a megelőző év­ben volt. Ennek háromne­gyedét áruvásárlásra fordí­tották, valamivel kisebb há­nyadot, mint 1985-ben. A különbözetet takarékbetét­ben helyezték el, de növeke­dett az összegyűjtött kész­pénz mennyisége is. A kiskereskedelem 563,9 milliárd forint értékű forgal­mat bonyolított le, mennyi­ségben 3,7 százalékkal töb­bet, mint a megelőző eszten­dőben. A magán-kiskereske­delemben eladott áruk meny- nyisége növekedett jelentő­sebb mértékben. Tavaly átlagosan 4,5 szá­zalékkal emelkedett a kis­kereskedelemben forgalom­ba hozott áruk fogyasztói órás kihasználást nem tud­ják biztosítani, akkor a költ­ségek miatt a legnagyobb veszteséget éppen a helikop­teres növényvédelem okozza. Mindenképpen szükséges, hogy az érdekeltek elgon­dolkodjanak azon, miként le­het együttműködni a megyé­ben használt gépek közös gesztorságban való foglalkoz­tatásában. ára. Az élelmiszerek és ve­gyes iparcikkek az átlagos­nál kisebb mértékben drá­gultak, leginkább a ruházati termékek ára nőtt, átlago­san 8,7 százalékkal. Az adatok tanúsága sze­rint a múlt év december 31- én 84 ezer üzletből és ven­déglátóhelyből állt a kiske­reskedelem hálózata, a bol­tok összes alapterülete mint­egy 8,7 millió négyzetméter volt, 1,5 százalékkal nagyobb, mint 1985-ben. A szocialista kereskedelemben 2435 üzle­tet létesítettek tavaly, vi­szont 2276-ot megszüntettek. Az esztendő végén 4439 bolt és 7421 vendéglátóhely mű­ködött szerződéses rendszer­ben, részarányuk a bolthá­lózatban valamelyest csök­kent, a vendéglátásban kis mértékben emelkedett. Va­lamennyi üzlettípusban nőtt a jövedelemérdekeltségű for­mában működő egységek szá­ma. a belkereskedelemről

Next

/
Oldalképek
Tartalom