Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-29 / 100. szám

1987. április 29., szerda Somogyi Néplap 3 Fokozzák a munkafegyelmet Csak a kisebbséggel van baj HÉG MINDIG SOK A KÉSÉS Béke-aktívaértekezlet Kaposváron Bíró Gyula tartott előadást Sokat tehet a Kaposvári Villamossági Gyár hét párt- alapszervezete, huszonnégy pártcsoportja azért, hogy még nagyobb legyen a rend, a fegyelem, mindenki óvja a társadalmi tulajdont. Ezért tárgyalta meg a gyár párt­végrehajtóbizottsága, hogy milyen a munkarend, a mun­kafegyelem. Bene László, a pártbizottság titkára el­mondta: a Központi Bizott­ság novemberi határozatá­nak szellemében tűzték na­pirendre ezt a témát Varga József igazgató előterjeszté­sében. Ezt megelőzően a propagandistaklubban jól sikerült vitafórumon készí­tették elő az ülést. A tartal­mas eszmecseréhez az igaz­gatónak a szocialista mun- kaeilkölcsről tartott előadása adta meg az alapot. — Amit a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti propa­gandisták elmondtak, azt az anyag feldolgozásában is hasznosítani tudtuk a testü­leti ülésen. Ezenkívül a pro­pagandisták segítségére is számítunk abban, hogy e fontos témáról a foglalkozá­sokon is szóljanak. Egyéb­ként e testület még soha­sem foglalkozott a pártbi­zottság fennállása óta a munkarenddel és a munka- fegyelemmel — mondta Be­ne László. — Éppen ezért áttekintettük a gyár meg­alakulása óta eltelt húsz év, valamint az utóbbi évek ta­pasztalatait. Az egy éve önálló villa­mossági gyár rangjának nö­velése is indokolta, hogy mérlegre tegyék az eredmé­nyeket, s megállapítsák, mi­ben nem sikerült előbbrelép­ni, milyen intézkedésekre van szükség. Az igazgató érdekes ada­tokat tárt a párttestület elé a hetvenes évekből is. Ta­A Balaton Élelmiszer- és Vegyiáru-kereskedelmi Vál­lalat 1964-ben érdemelte ki először a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ el­nökségének dicsérő oklevelét. Azóta rangosabbnál rango­sabb elismerések következ­tek. Múlt évi kiemelkedő munkasdkereiket, a belkeres­kedelmi vállalatok között in­dított munkaversenyben ta­núsított példás helytállásu­kat ismét kitüntetéssel jutal­mazták : a vállalat elnyerte w immár negyedik alka­lommal — az említett di­csérő oklevelet. Kaposváron, a Technika Házában tegnap rendezett ünnepi munkaértekezleten megjelent a vállalat számos dolgozója. Az elnökségben helyet foglalt — többek kö­zött — Tóth Attila és dr. Dómján Sándor, a Belkeres­kedelmi Minisztérium élel­miszer- és vegyiáru-kereske­delmi, illetve kereskedelem­szervezési főosztályvezető­je, Batke Jánosné, a KPVDSZ osztályvezetője, Gazdag László, a Zala Me­gyei Pártbizottság osztály- vezetője, Jablonkai Béla, a Somogy Megyei Pártbizott­ság osztályvezető-helyettese, Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője, Papp János, a Kaposvári Vá­rosi Tanács elnöke, Kálmán Sándor, a Kaposvári Városi Pártbizottság titkára és Svajda József, az SZMT tit­kára is. A Himnuszt követően Dé­vényi Zoltán, a vállalat igazgatója arról szólt, hogy a múlt évben kezdeménye­zett munkaversenyhez a Ba­laton Fűszért negyven szo­nulságos az 1982—86 közötti évek fegyelmi eljárásainak lajstroma. A munkafegyelem megsértéséért, ittasságért, a társadalmi tulajdon megká­rosításáért tavaly harminc­két eljárást kezdeményeztek — kevesebbet, mint 1984- ben, de többet, mint 1985- ben. Nyolc volt a súlyos büntetés; senkit sem bocsá­tottak el, két évvel ezelőtt azonban öt ilyen eset is volt. Előfordult igazolatlan hi­ányzás és késés, munkahelyi italozás, illetve ittas állapot­ban való megjelenés a mun­kahelyen, hanyag munkavég­zés, az utasítások, szabályok megszegése. Azoknak az ese­teknek a száma sem elha­nyagolható, amelyek büntet­lenül maradtak „kényelmi szempontok” miatt. Olykora vétségért adott büntetés sem állt arányban annak súlyá­val, veszélyességével. Némely vezető sem mindig követke­zetes. Az sem javítja a mun­kafegyelmet, ha a fegyelem­sértéstől a felelősségrevo- násig 3—4—6 hónap telikel. Ez már vezetői fegyelmezet­lenségként is fölfogható. Fi­gyelmeztetőnek tartotta a testület ezeket az eseteket, még ha nem általánosak és nem jellemzőek is. A villamossági gyár egyik alaptörvénye a meghatáro­zott munkaidőkezdés és -befejezés. Sajnos, a hetve­nes években sok volt a ké­sés, tömegesen eltávoztak a munkaidő befejezése előtt, a munkaidő alatti eltávozáso­kat pedig szinte elfogadott „szabálynak” tekintették. El­maradt a felelősségrevonás, nem vonták le a munkabért sem. Az 1980-as években már javulás tapasztalható. A vezetők figyelmet fordítanak a munkarend betartására, s az igazolatlan késések miatti cialista brigádja — az összes dolgozó 58 százaléka — csat­lakozott. Mindez közreját­szott abban, hogy áruforgal­mi tervét ütemesen teljesí­tette, sőt egyes területeken túlteljesítette a vállalat. 7,6 százalékos forgalomnöveke­dést értek el: 400 millió fo­rinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint az elő­ző évben. Három önkiszol­gáló raktárát építettek, így most már nyolc ilyen bonyo­lítja le a forgalomnak csak- nek nyolc százalékát. A vállalat igazgatója el­mondta: a raktárházak, a fiókok közti munkaverseny­ben a vörös zászlót és a kiváló raktárház címet, az ezzel járó pénzjutalmat a nagykanizsai raktárház kö­zössége érdemelte ki. Kiváló raktárház címet és oklevelet kapott a kaposvári raktár­ház. Az ő munkájuk és a vál­lalat valamennyi dolgozójá­nak helytállása hozzájárult ahhoz, hogy a Balaton Fű­szért méltó lett az országos elismerésre. A vállalati kö­zösség nevében Dévényi Zol­tán vette át az oklevelet dr. Dómján Sándortól. Ezután Tóth Attila Kiváló munkáért miniszteri kitüntetéseket, Batke Jánosné SZOT-okleve- let és KPVDSZ-emlékpla- ketteket adott át a dolgo­zóknak. A vállalat által ala­pított alkotói díjjal jutalmaz­ták dr. Zurek János jogta­nácsost és Kovács János osztályvezetőt; nívódíjban Csendes József fiókvezető és Kondákor József raktárve­zető részesült. Sokan kaptak vállalati Kiváló Dolgozó ki­tüntetést, a nyugdíjasokat munkabérlevonások több­kevesebb eredménnyel álta­lánosak. Csökkentek a mun­kaidő önkényes megrövidí­tésének esetei, a vb szerint azonban még mindig sok a tennivaló. Tavaly több mint 14 és fél munkanap esett ki a 372 igazolatlan késés miatt. 34 százalékát ugyan ledol­gozták, a többit pedig le­vonták a munkabérből, en­nek azonban csekély avisz- szatartó ereje. Ezért ért egyet mindenki a szogorúbb bün­tetésekkel. — A testületi ülés vitája azt tükrözte — mondta a párbizottság titkára —, hogy a túlnyomó többség becsü­letesen dolgozik. Azt a né­hány embert, aki károsítja a közösséget, vagy kiközösítik, vagy rendre szoktatják. Aki például megsérti a társadal­mi tulajdont, fegyelmi úton elbocsátják. Ennek megvan a visszatartó és a nevelő ha­tása. Azt is megállapítottuk, hogy a munkafegyelem laza­ságáért nem elsősorban a dolgozó felelős. Ahol megfe­lelő a szervezettség, ott nincs gond, ahol azonban munkaellátási problémák vannak, a dolgozók is haj­landók a lazaságokra. Ezért tettük első helyre a felada­tok sorában, hogy legyen fo­kozottabb az ellenőrzés, a számonkérés. Ehhez hozzájá­rul majd a racionalizálási programunk is. A dolgozók egyébként az eddigi intézke­désekkel, még a szigorítá­sokkal is, egyetértettek. Azt kérték azonban, hogy a ve­zetők legyenek következete­sek. Elvárják ugyanakkor, hogy a gyár jó eredményt érjen el, mert csak akkor ta­lálják meg számításukat. Ennek az első negyedévi eredményeinkkel eleget tet­tünk. Lajos Géza pedig ajándékkal búcsúztat­ták. A kitüntetettek nevében Csendes József mondott kö­szönetét az elismerését, majd Gazdag László a zalai, Dóri János pedig a somogyi ellá­tás tükrében méltatta a Ba­laton Fűszért érdemeit. Az ünnepség az Internacionálé- val ért véget. A Siófoki Állami Gazda­ság, az Integrált Termelői Italautomata Forgalmazási Rendszer, valamint az Agro- inform kétnapos tanácsko­zást rendezett a Siófoki Ál­lami Gazdaság központi épü­letében azzal a céllal, hogy az új gazdasági társulás (ITIFORR GT) szervezeti felépítését, működési rend­szerét, céljait, lehetőségeit megismertessék azoknak a cégeknek a képviselőivel, amelyek érdekeltek (vagy érdekeltek lehetnek) az új típusú italautomaták és az újszerű, rostos gyümölcsita­lok forgalmazásában. A tegnap délelőtt kezdő­dött értekezleten dr. Szalai Géza, a Siófoki Állami Gaz­daság igazgatója köszöntötte a résztvevőket, s rövid tájé­koztatót tartott a gazdaság -gyümölcsfeldolgozó tevé­kenységéről, hagyományai­ról, eddigi eredményeiről, majd dr. Berzsenyi László, a gazdasági társulás igazga­tója beszélt az Integrált Tér ­A májusi béke- és barát­sági hónap keretében több mint 120 békerendezvényre — a nagyszabású megmoz­dulások mellett sok rétegfó- rumra és kisgyűlésre — ke­rül sor a megyében. E ren­dezvények előadói számára tartottak tegnap aktívaérte­kezletet Kaposváron. Ezen Biró Gyula, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság főtitká­ra adott tájékoztatót idősze­rű kül- és belpolitikai kér­désekről. Bevezetőben a győzelem napjának jelentőségéről em­lékezett meg, majd a XI. békekonferencia állásfogla­lásaiból adódó feladatokról szólt. Mint mondta, a külön­féle békemegmozdulások nemcsak tartalmilag gazda­godtak, de közvetlenebb hangúvá, élményt adóbbá is váltak. A korábbi kampány- szerűséget folyamatosság váltotta föl. A tavalyi nem­zetközi békeév eredményei közé tartozik az is, hogy több olyan kezdeményezés erősö­dött meg, mint például a melói Italautomata Forgal­mazási Rendszer gazdasági lehetőségeiről, céljairól. Az ITIFORR GT ez év január­jában alakult Budapesten hét gazdaság, illetve vállalat részvételével — élén a Mes- tercoop-pal —, köztük a Sió­foki Állami Gazdasággal és a vései termelőszövetkezet­tel. (A társulathoz ipari cé­gek is csatlakoztak, az új típusú automata gépek ké­szítői.) Az első alközpont Szabolcs-Szatmár megyében jött létre, a másodikat Sió­fokon indokolt megalakíta­ni, tekintettel az állami gaz­daság feldolgozó kapacitásá­ra, tapasztalataira. A társu­lás lényegében azt szeretné elérni, hogy a termelőnek — nagyobb gazdaságnak és egyéni őstermelőnek egy­aránt — megérje a fáradsá­gos munka (hogy ne menje­nek veszendőbe például a szabolcsi „almahegyek”), a fogyasztó pedig olcsón jus­son hozzá az egészséges ros­tos gyümölcsléhez. Mindez — kiküszöbölve különböző pedagógusok, vagy az orvo­sok a békéért mozgalom. Az idén újabb erőket kell moz­gósítani a békemunkában, olyan értelmiségieket, mun­kásokat és fiatalokat, akik talán nem vesznek részt más társadalmi szervezetek éle­tében, ám a békemozgalom­ban cselekvési teret kapná­nak. Az előadó a béke ügyével való egyetértés mellett a cselekvés fontosságát hang­súlyozta. Ma, amikor a fegy­verek harcában patthelyzet alakult ki, előtérbe kerül a gazdasági harc. A gondolat, miszerint a napi munkában való helytállással a béke ügyét is szolgáljuk, ma köny- nyen belátható realitás. Külpolitikai kérdések kap­csán Bíró Gyula szólt a Szovjetunióban zajló válto­zásokról. Mint mondta, az, hogy a szovjet élet gondjai­ról és visszásságáról ma töb­bet hallunk, az épp a Szov­jetunió megnövekedett ere­jét bizonyítja. A csaknem hét évtized fejlődése és ered­ményei nélkül nem születhe­üresjáratokat és árréseket — a rendszer lényegéből adó­dóan megvalósítható. Az el­különült gazdasági szerveze­tek érdekellentétei fékező hatásúak, nem szolgálják sem a termelő, sem a fo­gyasztó érdekeit. Az ITIFORR GT-ről szóló tanulmány egyik megállapí­tása szerint: „A felvásárlá­si ár és a fogyasztói ár kö­zött tűrhetetlenül magas az árkülönbség, .eltűnik’ a jö­vedelem jelentős része. Van egyidőben ugyanazon az áron alacsony termelői jöve­delmezőség, magas árréskon­díció és alacsony forgalma­zói jövedelmezőség. Ezt az ellentmondást csak egy tel­jes mélységű és szélességű vertikális integráció oldhat­ja fel, amely az agrárgazda­sági szférában szerveződik, és a fogyasztói forgalmazás­ig kézben tartja az áru út­ját. Erre a felismerésre épül az Integrált Termelői Ital- automata Forgalmazási Rendszer.” Bizonyított ada­téit volna meg a megújulás programja. A tavaszi békefórumoknak meghatározó témakörei lesz­nek a Szovjetunió legutóbbi békekezdeményezései, me­lyek reményt, adnak a vi- lágfeszülitségek enyhülésére. Mint az előadó hangsúlyoz­ta, hazánk e folyamatban éppúgy érdekelt, mint ab­ban, hogy a nemzetközi élet­ben a helsinki záróokmány szelleme legyen meghatáro­zó. A tavaszi békehónap ren­dezvényei nem csupán a há­ború és a béke kérdéseivel foglalkoznak, fórumot ad­nak a szélesebb értelemben vett politizálásra, egyebek közt a belső gazdasági gond­jainkkal kapcsolatos véle­ménymondásra is. Ez azon­ban nem jelent valamiféle illetéktelenséget, hiszen mint az előbbiekből is látható, a gazdaság és a politika kér­dései ma szorosan össze­függnek. Befejezésül Bíró Gyula hozzászólásokra válaszolt. tok alapján az integráció garantálja a rendszer tagjai számára a magas jövedelmet és a fizetőképes keresletre épülő alacsony árat. A töb­bi között az a célja, hogy a gyermekintézményekben, a középiskolákban, az egyete­meken, munkahelyeken, kór­házakban, fegyveres testüle­teknél stb. az automata háló­zatok üzemeltetése révén mintegy intézményessé te­gye a magas biológiai érté­kű termékek fogyasztását. Talán, ismerve a mostani árakat, hihetetlennek tetszik (pedig igaz), hogy a két de­ciliteres gyümölcslé adago­kat két forintért kaphatják majd meg a fogyasztók. A tanácskozást ma foly­tatják, és a siófoki alközpont alakuló igazgató tanácsának ülését is megtartják. A két­napos értekezlet résztvevői­nek bemutatták az új típusú italautomatákat és az újsze­rű, magas biológiai értékű rostos gyümölcsitalokat. Sz. A. A példás munka elismerése DICSÉRŐ OKLEVÉL A BALATON FŰSZÉRTNEK Két deci két forintért Az eltűnt haszon nyomában Az önállóság megszerzése óta megnőtt az irányítás- technikai főosztály jelentősége a Kaposvári Villamossá­gi Gyárban. Űj gyártmányokat vezetnek be, régebbieket pedig elektronikus vezérlésűre terveznek át. Húsfüstö­lőhöz készítenek vezérlőt az Élelmiszeripari Vállalatnak, szerszámgépekhez vezérlőt a Csepelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom