Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-25 / 97. szám
1987. április 25., szombat Somogyi Néplap 3 AZ ELV: MUNKA SZERINT Nehéz hiteles mércét találni Sokat hallunk a megyében is a pedagógushiányról. Fontos érdek hát, hogy a legjobb tanárok és tanítók ne hagyják el a pályát. Menynyiben segíti megtartásukat az anyagi megbecsülés? — A munka szerinti bér- differenciálás az iskolákban még távol áll a követelményektől — mondta Szente Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetőije. — Ennek nemcsak az az oka, hogy az Igazgatók nem szívesen vállalják a nagyobb differenciálással járó feszültségeket, hanem az érintettek sem vállalják szívesen. Hogy valaki milyen szinten tanít, azt nem könnyű pontosan lemérni. Ráadásul még mindig fontosnak tartják a szociális szempontok figyelembevételét a bérelosztásnál. Végül is csak 100—200 forint különbözteti meg a jókat a kevésbé jóktól. — Elfogadják az egyenlósdit a kiemelkedő munkát végző pedagógusok? — Akadt, aki kérte, mert nem akart irigyeket. Ezen a pályán nem mutatható ki, hogy a differenciálás hiánya rossz irányú kiválasztódóshoz vezet, hiszen a hdvatásszeretet és az iskolához való kötődés többnyire a jó pedagógusokban a legerősebb. A munka szerinti elosztás elvének érvényre juttatásához elsősorban tudati változásokra van szükség. A megyei tanács pénzügyi osztályának általános osztályvezető-helyettese, dr. Rontanék Ferenc dolgozta ki azt a már országosan alkalmazott „béribeállási” rendszert, amely segítheti a megalapozott különbségtételt. Ennek a lényege, hogy végzettség és szolgálati idő szerint csoportosítsa a dolgozókat, kimutatva, hogy a megfelelő alsó és fölső határok között hány százalékos valakinek a „bérbeállása”. E számokat és a végzett munka színvonalát összevetve könnyebb eldönteni az indokolt emelés mértékét. — Ezt a rendszert elsősorban ott lehet alkalmazni, ahol megvannak a bértömeg- gazdálkodás előnyei. Nincs viszont erre mód egy kórház esetében, ahol az orvosok és ápolók munkáját nem végezhetik él kevesebben. A kaposvári kórháznál a jutalmazási alap a bér egy százaléka. Kicsi a lehetőség a differenciálásra, kivált ha vannak lemaradtak is. Az öt százaléknyi bérfejlesztés sem ad több lehetőséget, ahol az alapbérek eleve alacsonyak és ahol a kevésbé helytálló emberekre is szükség van. Mi is gondban vagyunk, amikor arról kell dönteni, ki kerüljön a legalább kilenc százalékot kapó harmadba. Minden osztályon van ugyanis néhány kiemelkedő teljesítményű ember, ám a többieknél már nehéz csalhatatlan mércét találni. Azt gondolhatnánk, hogy hasonló bizonytalanság nem fordulhat elő a termelőüzemekben, áhol a teljesítmény pontosabban mérhető. A Videoton tabi gyáregységében vagy a Tungsram Rt. Kaposvári Elektronikai Gyárában egyaránt szükség volna több képzett szakemberre, s így kulcskérdés a meglevőik arányos elismerése. Mindkét üzemben erőteljes a bérek differenciálása, azonban — mint Ottó Istvánnak, a Tungsram robottechnikai üzemegységvezetőjének szavaiból kitűnt — a béreket igazságosan elosztani ott sem könnyű, ahöl a teljesítmény jobban mérhető. A gyakorlatban ugyanis nemcsak jé és rossz, szorgalmas és fegyelmezetlen, tehetséges és alkalmatlan emberek vannak. E tulajdonságok nem egyszer sajátosan keverednek. Nem kis dilemma például, hogy egy szorgalmas és kötelességtudó, ám olykor selejtet gyártó vagy egy ..aranykezű”, de hullámzó teljesítményű dolgozó élvezzen-e előnyt. A fentiek azt példázzák, hogy nem könnyű érvényt szerezni a munka szerinti elosztás elvének. Van, ahol differenciálásra kicsi a lehetőség, és olyan is; ahol kellően nem élnek vele. Olykor nehéz megtalálni a hiteles mércét, ám még gyakoribb, hogy az emberek tudatába bevésődtek az egyenlőség elvét rosszul értelmező beidegződések. Ezért lehet példaadó a megyei tanács vezetőinek összeütközéseket is vállaló határozott lépése. Hasonló szigor nélkül aligha lehet elmozdulni a nagyabb húzóerőt adó elosztás félé. Bíró Ferenc BIZTOSÍTÓ BETÉTEK Űj célgépeket vásárolt a Kaposvári Villamossági Gyár. A korszerű eszközökön Weber Neocet biztosító betéteket készítenek exportra. Az első negyedévben kétmillió biztosító betétet gyártottak. (Fotó: Gyertyás László) Több száz nyomdász Kaposváron MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ Több száz mérnök és technikus részvételével megkezdődött tegnap Kaposváron a szakma tizenhatodik országos találkozója. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület rendezvényén a Latinca művelődési központ nagytermében dr. Tóth Károly megyei tanácselnök-helyettes köszöntötte a résztvevőket a Somogy megyei és a Kaposvári Városi Tanács, valamint az MTESZ megyei szervezete nevében, majd rövid ismertetést adott megyénkről. A tanácselnök-helyettes szólt a somogyi gazdaságról, amelynek egyik jelentős ágazata az idegenforgalom és invitálta a tanácskozás résztvevőit: vendégeskedjenek máskor is Somogybán, ahol mindig szívesen fogadják a messziről érkezőket. A megnyitó után Mike Ferenc, a vendéglátó Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója beszélt a szakma somogyi helyzetéről. Vázolta azt a fejlődést, amely a felszabadulás óta végbe ment a somogyi nyomdákban. 1949-ben tizenhárom nyomdaüzemet államosítottak megyénkben, s azóta óriásit fejlődött a nyomdászat nálunk is. Az igazgató röviden szólt azokról a feladatokról, amelyeket most kell majd megoldani, így kitért a fényszedésre való fölkészülésre is. E téma egyébként a tanácskozás mai szekcióüléseinek egyikén szóba kerül s avatott külföldi, illetve hazai szakemberek vitáznak majd róla. A tegnapi plenáris ülés harmadik előadója Balogh Ádám, az Ipari Minisztérium főtanácsosa volt: a nyomdaipar hazai helyzetéről és fejlődésének lehetőségeiről beszélt. Szólt arról, hogy az ágazat az utóbbi években egyenletesen fejlődött, minden fontosabb termelési mutatója javult. Ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy a kedvező adatok ellenére is több területen még mindig eléggé elmarad az európai élvonaltól a magyarországi nyomdászat. Az előadó beszélt arról, hogy a tőkehiány a nyomdákat is sújtja, és az ágazat tőkésimport-igénye rendkívül nagy, ezért különösen fontos, hogy a fejlesztési eszközöket a lehető legcélszerűbben használják föl. Balogh Ádám azzal zárta mondandóját, hogy a szellemi erőforrásokat a korábbinál nagyobb mértékben kell igénybe venni, kívánatos a szakmai színvonal növelése és az, hogy a nyomdákban mind több jól képzett technikus és mérnök dolgozzék. A tanácskozás résztvevői délután városnézésen vettek részt; ellátogattak a kaposvári nyomdába, valamint a mezőgazdasági főiskolára. A program ma szekcióülésekkel folytatódik és plenáris üléssel zárul. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Ünneppel kezdődött ez a hét és ünneppel végződik a következő, ráadásul a tavasz is — lekopogom — végérvényesen győzedelmeskedett a makacs tél fölött, úgyhogy alkalmunk nyílt némi lazításra, s ugyanakkor talán a megszokottnál kissé bőségesebben adagolta az örömöket ez az időszak. A lazítást szigorúan munkaszüneti napokon gyakorolta a somogyi honpolgárok java, sőt jó néhányan még akikor is kimaradtak belőle. A mezőgazdasági nagyüzemekben ünnepnapon is dolgoztak sOkan, hiszen késett a jó idő, és most az embernek kell megküzdenie a késedelemmel. A talajmunkákkal és a vetéssel jól haladhattak a héten a mezőgazdák, kívánjuk nekik (és magunknak), hogy az idén végre jobb legyen az időjárás késő őszig, mint a korábbi években. Nemcsak a nagyüzemekben serénytkedtek az emberek, hanem a höbbikerték is benépesültök hétfőn. S ez pihenés volt még akkor is, ha kedden jó néhány munkás és értelmiségi kezdte a munkanapját jelentős izomlázzal. Míg a mezőgazdaságban új erővel indult e héten, addig az iparban a megszokott rend szerint tartott a munka; a fedett üzemeket nem befolyásolja a meteorológiai helyzet, ha csak úgy nem, hogy a langyos reggeli tavaszra ébredő ember jobb kedvvel indul dolgozni, mint az esőben bőrig ázottan az üzembe érkező. Jelentős döntések születtek a megyeszékhelyen a Kaposvári Városi Tanács ülésén; többek között a település- fejlesztési hozzájárulásról döntöttek a városatyák. A második nekifutásra szerény győzelmet arattak a hozzájárulás hívei, s a tanács ennek alapján egyhangú szavazással úgy döntött, hogy a város fizetésre kötelezhető polgárai ezután évente hatszáz forintqt fizessenek be Kaposvár gyarapítására. Ülésezett a héten a bog- lárlellei tanács végrehajtó bizottsága is, és több fontos tá-rgyalnivaló között sort kerített a város belterületi vízrendezésének helyzetéről szóló elemzésre, valamint intézkedett a feladatokról. Mind a balatoni vízvédelem, mind a városfejlesztés szempontjából fontos problémakör ez, a belvíz és csapadékvíz elvezetése, megfelelő mederbe való terelése sok pénzt és gondosságot igénylő teendő. Ha a Balatonnál tartunk, érdemes megemlíteni: e héten már az előszezoni menetrend szerint közlekedtek a hajók. Ünnepségekkel kezdődött a hajózási idény, hétköznapokkal folytatódik, s aki ismeri a helyzetet, az ilyenkor nem elsősorban a vízen jár gondolatban, hanem a kikötőkben, amelyeknek állapotát az idén is — a lehetőségekhez mérten — javítani kell. Banális hasonlattal a madarak tavaszi fészekrakásáról manapság a fiatalok otthonteremtése jut eszébe csaknem mindenkinek. Mint tudjuk: az ember fészekrakása jóval nehezebb és költségesebb, mint a madáré, amelynek ez csupán fáradságába kerül. Nos, két hír erről: az első, hogy a fáradozáson már túl levők most — mint a korábbi években is — némi jutalomra pályázhattak. Lezárult a nevezés Az év lakóháza 1986 címmel meghirdetett ver; sengésre, a zsűri a héteri munkálkodott, s hamarosan megismerjük a somogyi nyertest. A második hír: úgy tetszik, elmozdul a holtpontról a jutái KISZ-lakótelep ügye, a Rózsa Ferenc lakás- szövetkezet gondozza építtetőként, s kivitelezőre is lelnék, ha csak ... Szívesebben fejeztem volna be ponttal a fenti mondatot, de hát a hosszú bizalmatlanság után az ember eleve kétkedőivé válik. Mégis remélem: hamarosan az építkezést fényképezhetjük, s nem az újabb tárgyalgatásokról, előkészít- getésekről adunk hírt. Luthár Péter Import kőolajMEonődé* Budaipesten tegnap Tóth József, a Mineralimpex vezérigazgatója és Nyikolaj Zachinajev, a szovjet Szo- juznyeftyexiport Külkereskedelmi Egyesülés vezérigazgató-helyettese szerződést írt alá összesen 1,4 millió tonna különféle szovjet kőolaj- termék — elsősorban üzemanyag és tüzelőanyag — 1987. évi szállításáról. Ennek nagyobb részét az idén is, akárcsak korábban, csővezetéken szállítják. Tartják a határidőt A hét utolsó munkanapja A kaposvári Uni verzál Vas- és Faipari Kisszövetkezet udvarán a bejárattal szemben hegesztők serénykedtek. Odébb lemezlapokból készült egy alkalmi épület. Körös-körül mindenütt folyt a munka. Egy kicsit már a megérkezéskor választ is kaptam a kérdésemre. Bizonyára emlékeznek rá Olvasóink, hogy néhány héttel ezelőtt arról érdkelődtünk egy állami vállalatnál, hogyan kezdődik a hét? Most azt néztük meg — ezúttal egy kaposvári szövetkezetben —, hogy milyen a hét utolsó munkanapja. — Talán a kisszövetkezeti forma előnye — mondta Fo- nyódi Béla elnök —, hogy sikerült az embereket érdekeltté tenni abban: a hét minden napján igyekezzenek jól dolgozni. Mi is számon tartjuk, vizsgáljuk, miképpen alakul a munkafegyelem; milyen a munkaminősége és mennyisége. Hosz- szabb idő tapasztalata alapján mondhatom: nincs különbség a hétfői, a szerdai vagy akár a pénteki teljesítmények között. Az egyenletes munkatempót segíti az ösztönző bérezés. — Szövetkezetünkben egyénileg megállapított órabérek vanak, valamint az erre ráépülő csoportteljesítménybérezés. A többletmunkáért a csoportok kapják a többletkeresetet. Ök osztják egymás között tovább a pénzt, mégpedig nem az egyenlős- di, hanem az általuk elismert munkaórák és teljesítmények alapján. Ha valaki „kilóg a sorból” a többieknek is kárt okoz, mert a csoport össz- keresetét csökkenti. A hat-f tíz tagú, kis létszámú csoportokban könnyű átlátni, ki hogyan dolgozik. így mellébeszélésnek, vitának sem igen van helye: mérhető, hogy ki mennyit végez el e közös feladatokból. — Nekem a hét eleje ugyanolyan, mint a hét vége — mondta Tóth Sándor, a llakatosbrigád vezetője. — Ekkor is, akkor is fáradt vagyok. Szombaton-, vasárnap ugyanis otthon gazdálkodom. Van egy ezerkétszáz négyszögöles földem, és most, hogy késett a tavasz, nagyon elmaradtam a munkával, sok a behoznivaló ... De nehogy ebből arra következtessen, hogy esetleg az itteni munkámra nem marad elég erőm. Nézze, a mi brigádunk univerzális emberekből áll. Sok mindenhez értünk, sok mindent elvállalunk, s ha egyszer elvállaltuk, el is végezzük. Feladat- és kere- setközpontúak vagyunk. Itt munka van a hét minden napján. — Egyedül az időjárás befolyásolhatja a teljesítményünket — kapcsolódott a. beszélgetésbe Bogdán György hegesztő. — Ha süt a nap, nagyobb a munkakedvünk is. Ha nagyon cudar az idő, szüneteltetni kell a munkát; mi ugyanis nagyrészt a szabadban dolgozunk. De mese nincs: a határidőket tartjuk. Ha kell, a hét végén is dolgozunk. — Akinek nincs szüksége pénzre, az lazíthat — mondta Dénes Pál kazán- és központifűtés-szerelő. — De akkor a többiek a fejére kop- pintanak. Dénes Páll is többféle szakmához ért. Ügy látszik, az Uni verzál szövetkezetben a dolgozók is univerzálisak. S mivel a szövetkezet elismeri munkájukat, szorgalmasak is. K. Gy.
