Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-03 / 79. szám

1987. április 3., péntek Somogyi Néplap 3 Megkezdődik a kórház rekonstrukciója Marcali tíz éve város A családok egynegyede új lakásban Az 562 tanácsi bérlakás túlnyomó többségét felújí­tottuk. Legtöbb eredményt a közművek építésében értünk el. A lakások 92 százaléka el van látva vezetékes víz­zel, 65 százalékuk vezetékes gázzal. A tíz év alatt egy régi gondot is orvosoltunk: amióta a város hálózatát rá­kötöttük a regionális rend­szerre, van elegendő és jó­minőségű ivóvíz. A megyei szervek segítsége nélkül per­sze nem valósulhattak volna meg ezek a beruházások. — Szinte azonos figyel­met követelt a város műve­lődési igényeinek kielégítése. A fejlesztési alap nagyabb részét ilyen célokra fordítot­tuk és fordítjuk. Az első döntés a Mikszáth utcai is­kola megépítése volt. Azóta 16 tantermesre bővítettük, így megteremtődött az egy- műszalkos oktatás föltétele. Hatvanmillió forintot fordí­tottunk a gimnázium bővíté­sére. Túlzsúfoltak voltak az óvodák, ezt megszüntettük — sorolta Grübl László. — Az 575 óvodai helyből 225 tíz év alatt épült és nemcsak a városban, hanem a boronikai, a horvátikúti vá­rosrészben is — így a ta­nácselnök. — Sajnos, az ak­kori elképzelésünk, hogy a helyőrséggel összefogva új művelődési otthont építünk, nem valósult meg. De fel­újítottuk a régi művelődési házat, és most kielégíti az igényeket. A városavató ide­jén a lakosság jogosan bí­rálta a kereskedelmi ellá­tást. A közvélemény elisme­ri a változást. Az 1500 négy­zetméter alapterületű ABC- áruház azóta az idegenfor­galmi igényeket is kielégíti. Műszaki kisáruház, bútor­bolt épült és a tizenegy szak­bolt megfelelő ellátásról gon­doskodik. — A város és környéke lakóit, a politikai, az állami szerveket régóta foglalkoz­tatja az egészségügy korsze­rűbb szervezése, a színvona­lasabb betegellátás megte­remtése — vette át a szót az első titkár. — Nőtt az álta­lános, a gyermekorvosi kör­zetek száma. Viszonylag kor­szerű, elfogadható a járóbe­tegellátás. Az igényeket ki­elégíti az ügyeleti szolgálat szervezése, és új mentőállo­más is épült. A kastélykór­ház rekonstrukciója nemcsak a város, hanem a környék hetvenezer lakójának is jo­gos igénye. A megyei tanács döntött, hogy az idén meg­kezdődhet a munka. 1989-ig be kell fejezni a terv első ütemét. A városi tanács anyagi eszközökkel járul Síéles körű összefogás eredményeként FÖLDGÁZ SZOLGÁLJA A NAGYBAJOMIAKAT Fölsorolni is nehéz, ki mindenki fogott össze — pénzzel, munkával — azért, hogy a két évvel ezelőtti februári pártértekezlet dön­tése nyomán a program el­jusson a 'tegnapi ünnepélyes pillanatig. Akikor kimond­ták, hogy ebben az ötéves tervben be kell vezetni a nagyközségbe a földgázt, s ahogyan a korábban, most is a lakosság, a közigazgatási területen működő gazdálko­dó szervezetek összefogása adta a biztos alapot a terv megvalósításához. Erről beszélt tegnap Csík László, a Nagybajomi Nagyközségi Tanács elnöke a település párt-, gazdasági és társadalmi szervezetei veze­tői és a vendégek — köztük dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára és Dé­nes János, a Kögáz igazga­tója — jelenlétében tartott ünnepségen. Elmondta azt is, hogy a helyi Lenin téesz csaknem 6 millió, a Somogy Ipari Szö­vetkezet másfélmillió, a ba­jomi áfész 1,2 millió, a ru­hagyár több mint 600 ezer, s a megyei pártbizottság és a helyi takarékszövetkezet is több tízezer forinttal járult hozzá a tanács 2,5 millió forintjának kiegészítéséhez a fővezeték építésénél. A föld­munkákat a bajomi Lenin és a somogysárdi Haladás téesz végezte — a nagybajomi ter­melőszövetkezet például ipa­ri üzemében, műszaki bázi­sán, terményszárítójában az idén nyáron már használja a földgázt —, a szakipari fel­adatok a Kögáz kaposvári üzemigazgatóságának szak­embereire vártak. Példás csapatmunka ered­ményeként — a két közigaz­gatási térségben összesen 25 millió forintot kellett össze­gyűjteni erre a célra — megvalósult a terv: a csom- bárdi gázmezőktől Nagyba­jom határáig mintegy 18 ki­lométeres nagy-középnyomá- sú gázvezetéket szereltek össze, fektettek le a fogadó- állomásig. Bajomban tavaly júliusban, a Kossuth utcá­ban kezdődtek a munkák, s az idén ugyanitt, illetve a Templom és a Zrínyi utcá­ban, Kunmajorban folytat­ják az építést, s a Fő utcát is bekapcsolják a vezetékes földgázellátásba október 1- jéig: ezzel az idén mintegy négyszáz családnak nyílik le­hetősége arra, hogy igénybe vegye a gázenergiát — a családonkénti hozzájárulás egyébként 25 ezer forint —, s 1988 végére az egész nagy­község területén befejezik az építési munkákat. A tegnapi esemény mér­földkőnek s egyben az össze­fogás sikeres vizsgájának számít Nagybajom történe­tében. Az ezt megörökítő em­léktáblát dr. Sarudi Csaba leplezte le, s a szolgáltatás­ba való bekapcsolódást jelző gázlángot is a megyei párt­bizottság titkára gyújtotta meg. Egy évtizede, 1977. április 1-je óta város Marcali. A vá­rosavató ünnepség lezárt egy szakaszt a település történe­tében, s azonnal újat nyi­tott: a városi rang arra kö­telezte a marcaliakat, hogy az élet minden területén még többet tegyenek telepü­lésükért. Dr. Grübl László, a városi pártbizottság első tit­kára és dr. Ress Zoltán, a városi tanács elnöke arról beszélt, mit tettek a megnö­vekedett igények kielégíté­séért. — A város történetében tíz év kevés, egy ember munkájában nagyon sok — kezdte dr. Grübl László. — A városi rang önbecsülést adott az állampolgároknak. Ez együtt járt azzal is, hogy igényelték az életföltételek, a körülmények javítását, s ezért hajlandóak voltak ál­dozni és tenni is. Nyitott várospolitikai munkánk szel­lemében a különböző fóru­mokon vitattuk meg az el­képzeléseket. Politikai lég­kört teremtettünk ahhoz, hogy felsorakozzanak a ter­vek mögé. Az V. és a VI. ötéves tervet kimagaslóan teljesítette Marcali, de a mi­nőségi fejlesztést jobban á.t kellett gondolnunk. Ez a vá­ros vezetőitől következete­sebb munkát igényelt. — Kezdettől az volt a fel­adatunk, hogy a fejlődés tö­retlen legyen, és a megkez­dett utat járjuk tovább — vette át a szót a tanácsel­nök. — A város lakossága 9700-ról 13 053-ra emelkedett, tehát több mint 30 százalék­kal nőtt. A lakosság meg­növekedett városi igényei­nek kielégítését tűztük ki célul; a fiatalok viszonylag gyors lakáshozjutását, hiszen a település lakóinak átlag- életkora 32—33 év. A jelen­legi mintegy 4500 lakás több mint a fele 15 éven belül, 1034 pedig ebben az évtized­ben épült. A családok több mint egynegyede költözött új lakásba. A Berzsenyi-la­kótelepet befejeztük, s meg­kezdtük a városközpont ki­alakítását. A MÁSODIK ÉVTIZED VÉGÉN A Kahyb-grafikon ívelése töretlen Hír: „A termelőszövetkezetek megyei szövetségének elnök­sége értékelte a íKahyb vállalat tevékenységét, a megye ser­téstenyésztésében betöltött szerepét, és javaslatot tett a gaz­dálkodási célokat szolgáló kapcsolatok javitására.1' Jövőre lesz harminc éve, hogy megalakult a Kahyb vállalkozás. A gazdasági társulásból azóta rendszer, közös vállalat lett; tevékeny­sége töretlenül, épp olyan folyamatosan fejlődött, mint ahogy terjedt a Kahyb hib- ridsertés-állománya hazánk­ban és a határokon túl. A múlt év rekordnak szá­mít a vállalat történetében: negyvenkétezer-kétszázhat- vanegy tenyészkocasüldőt s több mint három és fél ezer tenyészkansüldőt for­galmaztak. Figyelemre mél­tó tény, hogy bár az elmúlt években csökkent hazánk­ban a sertésállomány, a vál­lalat érdekeltségi köréhez tartozó üzemekben minden évben nőtt a kocalétszám és a vágósertés-termelés. Ma a nagyüzemekből kikerülő minden második hízósertés kahyb. Az eredménynek több magyarázata van. Az egyik lényeges körülmény az, hogy a vállalat a tenyésztéstől, a tartáson, takarmányozáson át az állategészségügyig komplexen integrálja az ága­zatot, de legalább ilyen fon­tos, hogy megkülönböztetett figyelmet fordít a gazdasá­gosságra. Kiemelt, országos cél a sertéstenyésztésben az úgy­nevezett hármas mentesség elérése, amely az Aujeszky- féle betegségtől, a brucelló­zistól és a leptospirózistól való mentességet jelenti. Az országos cél valóra váltásá­ban élen jár a Kahyb; ma már hetven úgynevezett hár­masmentes telepük van. So­mogy ban a tizenöt kahybot tartó nagyüzemből öt tarto­zik ebbe a körbe, további három szövetkezetben: So- mogyszilban, Göllében és So- mogysárdon folyamatban van ez a munka. Érdemes megemlíteni azt is, hogy ezt a tevékenységet, az egészsé­ges tenyészállat-előállítást és forgalmazást a vállalat eddig is és ezután is támo­gatja anyagilag is. A háztáji sertéstartás föl­lendítése, az innen kikerülő hízók minőségének javítása érdekében évek óta folyama­tosan sokat tesz a Kahyb. Ma már bebizonyosodott: té­ves volt az a szakmai állás­pont, hogy az intenzív ser­tésfajta nem tartható ered­ményesen kisüzemi viszo­nyok között. A húsipari vál­lalatokkal együttműködve a vállalat anyagilag is segíti, hogy a háztáji gazdaságok­ból, az ipar igényeinek meg­felelő minőségű árualap ke­rüljön ki. Nemcsak a nagy­üzemekben terjed a hibrid­sertés, hanem a háztáji ólak­ban is, tavaly például a kistermelőkhöz összesen mintegy harmincötezer te­nyészállatot helyeztek ki. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek hozzá a kastélykórház külső rekonstrukciójához. Ez most kiemelt beruházás, megelőz minden mást. — A lakosság figyelemmel kíséri a város fejlődését, és támogartja azt — mondta Ress Zoltán. — Egy évtized alatt több mint 100 millió forint értékű munkával já­rult hozzá a település gya­rapításához. Munkájukat di­cséri több mint 40 kilométer gázvezeték megépítése. Részt vettek oktatási és sportléte­sítmények építésében. Sokat tesznek a diákok, a katonák a parkok szépítéséért. Meg­szavazták a település fejlesz­tését segítő tehót is. Minden jogos igényt nem tudtak kielégíteni, nem fért bele tíz év lehetőségeibe. Ezért a következő időszak feladata a régen várt fürdő, a sportcsarnok, a középisko­lás-kollégium megépítése, a szakképzés föltételeinek megteremtése, a foglalkozta­tás szerkezetének javítása. L. G. további feladatai a vállalat­nak. A tenyésztés fejlesztésére megkülönböztetett figyelmet és évről évre jelentős anya­giakat fordítanak, tavaly például ötmillió forintot. Fontos tennivalójuknak te­kintik a húsminőség, a ta­karmányozás javítását és nem utolsósorban a partner­üzemekkel való kapcsolatok erősítését, tenyésztő-termelő tevékenységük hatékonyabb támogatását. Tavaszi szakkiállítások A tavaszi nemzetközi szak- kiállítások programjáról tá­jékoztatta csütörtökön az új­ságírókat Horváth János, a BNV igazgatója. Elmondta, hogy április 7- én öt nemzetközi szakkiál­lítás nyitja meg kapuit a Kőbányai vásárvárosban: ezeken a gép- és műszer- gyártás különböző ágazatai, a műanyag- és gumiipar, a biztonságtechnika, a könnyű­ipari gépgyártók és az ipari elektronikával foglalkozó vállalatok képviseltetik ma­gukat. A rendezvényekre 20 országból és Nyugat-Béri in­ból érkeznek kiállítók. Az öt szakkiállítás közül a leg­jelentősebb az Agromasexpo, amely a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépgyártók­nak ad fórumot, valamint a Hungaroplast Nemzetközi műanyag- és gumiipari kiál­lítás. Mindkettő a Nemzet­közi Vásárok Szövetségének hivatalos rendezvényei között is szerepel. A szakkiállításokkal egy- időben két önálló bemutató is várja a látogatókat a vá­sáriközpontban. Az Expo Ita­lia kiállításon több mint 80 cég mutatja be kínálatát. A vállalatok az olasz ipar 22 szektorát képviselik, köztük a kohászatot, a textilipart, az elektronikát és a robot- technikát. A rendezvény szer­vezői elmondották: 20 év óta ez lesz az első önálló olasz kiállítás Magyarországon; legfontosabb célja, hogy a két ország üzletemberei job­ban megismerjék egymás kí­nálatát. A másik önálló rendezvény a Testexpo, amelyen 14 NSZK-beli vállalat a leg­újabb roncsolásos és roncso- lásmenites anyagvizsgálati technológiákból, berendezé­sekből ad ízelítőt a magyar szakembereknek. A rendez­vényt 1983 óta szervezi a Gépipari Tudományos Egye­sület és NSZK-beli társszer­vezete, az ADAW. A ma­gyar szakmai közönség már harmadik alkalommal talál­kozhat az NSZK vállalatai­nak méréstechnikai beren­dezéseivel, gépeivel. A tavaszi szakkiállítások 17 óráig tartanak nyitva. A BKV ebben az időszakban április 10-ig naponta 9-től sűrítve indítja a metró Örs vezér téri végállomásától a 100-as autóbuszokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom