Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-21 / 93. szám

1987. április 21., kedd Somogyi Néplap 3 A HÍRNÉVHEZ MÉLTÓAN Az Agrártudományi Egye­tem Kaposvári Állattenyész­tési Karának könyvtárában hatvanihárom tudományos diákköri dolgozat sorakozik. Nem volt év, hogy a gyűjte­mény ne gyarapodott volna. Itt is, és szerte az országban, jó néhányan vannak, akik tu­dományos munkájukat an­nak idején úgy kezdték, hogy hallgató korukban bekapcso­lódtak a tudományos diák­köri tevékenységbe. Az országos tudományos diákköri konferenciát ha­zánkban kétévenként rende­zik meg, a közelmúltban — tizennyolcadik alkalommal Szeged adott otthont neki. — Velünk utazott és ve­lünk volt a főigazgatónk, Horn Péter. — Volt, aki irigykedve- csodálkozva kérdeztei: „hogy­hogy?” A félszegpégbe hajló váll- vonogatásokból, a meditáló- halk félmondatokból azt kellett megérteni: nem mind­egy, hogy kinek a féltő-, óvó-, drukkoló figyelmét tud­ja maga mellett az ember egy iyen vizsgán. Az agrártudományi, élel­miszeripari szekció százhet­ven dolgozatából tízet a ka­posvári intézet diákjai készí­tettek, és az országos meg­mérettetésen öt helyezést ér­tek el. Hárman a különböző alszekciókban országos elsők lettek, nívódíjat kaptak, ket­ten különdíjban részesültek. Az agrártörténeti alszekció- ban országos első lett Kántor Lilla harmadéves hallgató, aki az angol telivér tenyész­tésének történetét dolgozta fel a törökszentmiklósi gaz­daság szenttamási ménesé­ben. Munkáját dr. Sziklai Iván és Babóchay György konzultáns segítette. Az ag­rárökonómiai alszekcióban Halász Károly szerzett or­szágos elismerést dr. Holló István és Szabó Ferenc se­gítségével, a takarmányozási alszekcióban egy első éves hallgató, Sólyom Sándor ka­pott nívódíjat Vagyon László konzulens közreműködésével. A két különdíj egyikét egy páros — Nagy János és Ba- ráturi . László — szerezte meg, a másikat Andrási Zol­tán kapta. Többségükkel találkoztam, és nemcsak a verseny élmé­nyeiről beszélgettünk, hanem a gyökereket kutatva arról, hogy mi indít egy fiatalt tu­dományos foglalatosságra? Szász Sándor, a tudomá­nyos diákköri tanács diáktit­kára: Vénusz születése VIDEOFILM A FELKÉSZÜLÉSRŐL I Húsvét délelőtt Csökölyben A közelgő idegenforgalmi szezonra való felkészülésről tanácskozott legutóbb a Sió­foki Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága, különös tekin­tettel a fürdőigazgaitóság munkájára, gondjaira. Ez al­kalommal (szóbeli kiegészí­tés helyett) színes videofil­mei mutattak be a vb-tagok- nak, akik így saját szemük­kel láthatták az új, vagy fel­újított létesítményeket a 16 kilométeres partszakaszon. A film készítői a felkészülés már látható eredményein kí­vül megmutatták a nehézsé­geket, a sürgős tennivalókat is a város neuralgikus pont­jain. Az előrejelzések szerint nagy vendégj árásra számít­hatunk az idén is. Néhány hélt múlva minden bizonnyal megjelennek a fürdőző, napo­zó seregek. A Zichy Mihály téri (taná­csi) kemping 5 új kereskedel­mi egységgel gazdagodott. Je­lenleg a parkosított, füvesített területet újítják fel. A Ná­das étterem előtt a partsza­kaszt feltöltötte a Balatoni Vízügyi Kirendeltség, ám — a filmkockák bizonysága sze­rint — ahhoz, hogy szabad­strand legyen, itt is van még tennivaló. Már rendezett az új SZOT Szálló előtti terü­let az Ezüstparton, de költ­séget és munkát igényel még az attól keletre eső parti sáv. Sokan a város legszebb strandjának tartják az Üjhe­lyit. Itt a régi bódészerű el­árusítóhelyek eltűnte után még a szezonra új, érdekes formájú „üzletbokor” épül fel. A nagy strand 82 ezer négyzetmélter területén egy-egy nyári hétvégén több ezer ember élvezheti a Ba­laton örömeit. Végre esztéti- kusabb, higiénikusabb sze­méttartók kerültek a régiek helyére. A csúzdát több ezren használják. Közvetlen kör­nyéke a kicsapódó víztől csúnya és balesetveszélyes. A rekonstrukciós rendezési terv részeként a már meglé­vő halt üzlet mellé hetet fe- építenek. Az Aranypart a város leg­nagyobb iszabadstrandja, ahol már néhány üzlet kinyitott. A parti sáv helyenként mélyfekvésű, vizes, a lefo­lyók szemetesek, rendszeres karbantartásra szorulnak. A nagyforgalmú Sóstói strand 10 ezer négyzetméterrel bő­vül, ezzel kapcsalaitban még akad tennivaló. Az elavult elárusítóhelyek felújítása, átépítése indokolt. Sóstón a Madarász Viktor utcában új üzletsor körvonalai bonta­koznak ki, a mellette létesí­tett teniszközpont már ven­dégekre vár. A Sóstói Vasút utcában elkészült egy kis Abc-üzlet. Az év legnagyobb kereskedelmi beruházása a 65-ös út mellett (Siófok és Kiiliti között) a Belkereske­delmi Minisztérium, a városi tanács, valamint a Kaposker vállalat költségén épülő au­tós-bevásárló központ, a sze­zonra elkészül. Átalakítják a Balaton cukrászdát is: a vá­rosközponthoz méltó külsővel fogadja majd a vendégeket. Az északi, valamint a Sal- lai utcai déli tehermentesítő út remélhetőleg enyhíteni fogja a közlekedési gpndo- kat. Jó híd, hogy a tanács­ház utca és a 65-ös út csomó­pontjában közlekedési lám­pákat szerelnek fel. Siófok tanuszodája 1980-ban épült, azóta sok pénzt költöttek rá, falai repedeznek, málik a va­kolat, hullik a csempe, Az uszoda állapotának szakértői felülvizsgálata, úgy tetszik, elkerülhetetlen. A filmet élénk vita követ­te. Ezen az ülésen döntött a testület egy új köztéri szobor felállításáról is. Siófok dísz­polgára, Varga Imre Kossuth - díjas szobrászművész Vénusz születése című művét a ta­nácsháza illetve a Dél-bala­toni kulturális központ előtti téren helyezik el. — Hathetes gyakorlattal kezdődik nálunk az okltatás. A gyakorlatvezető tanárok itt ismerik meg a hallgatókat, egyéniségüket, érdeklődésü­ket, képességeiket. Már itt tudnak ösztönözni, javaslatot tenni. Dr. Holló István: — Halász Karcsival a gya­korlaton kerültünk ilyen kapcsolatba. Egy másik hall­gatóval ő fordult hozzánk, nincs-e olyan kutatási téma, amelyben részt lehetne venni. Dr. Dér Ferenc osztályve­zető : — A tudományos diákköri tevékenység igen fontos, ket­tős célt szolgál. A hallgatók az intézmény kutatási témái­ból részfeladatokat vállalnak és végeznek el, más oldalról pedig „belekóstolnak” egy olyan rendszeres, feszes munkába, amely mindenkép­pen a hasznukra válik. Megtudtam azt is — ahogy Vagyon László mondta —, hogy egy ilyen országos kon­ferencia előtt, ahol akadémi­kusok, tudományok doktorai előtt adnak számot munká­jukról a hallgatók, a konzu­lens tanár több időt tölt a hallgatóval, mint a családjá­val. — A témáról természetesen szabadon kell beszélni, és nem mindegy, hogy az em­ber hogyan ad elő. A kaposvári intézet évente huszonöt—harmincezer fo­rintot fordít a diákköri tudo­mányos tevékenység jutalma­zására. ösztönzésre! A hall­gatók mintegy harminc szá­zaléka csatlakozik az intézet valamelyik kutatási program­jához és húsz százalékuk el­jut az országos megméretés­hez is. A többség végzős évei­ben, de mint a mositani pél­da bizonyítja, van, aki már első éves korában. A műhely fogalmában ben­ne van az együttdolgozás, az önzetlenség, az alkotni vá­gyás, a tökéletesebbre való törekvés. A szegedi konferen­cia újra igazolta: a kaposvá­ri álattenyésztési karon mű­helymunka folyik. Vörös Márta önmagáért beszél-e a tel­jesítmény a Delta Sportáru- és Bőnkonfekció Szövetke­zetiben ? Erről tájékozódtunk Kaposváron a Vörös Had­sereg útjai telephelyen. — Nálunk szalagszerű a termelés és darabbéres az elszámolás — mondta Biz- deri Jánosné üzemvezető, akit láthatóan meglepett az érdaklődés, hiszen: — Ilyen körülmények közepette a teljesítmény nyilvánvalóan önmagáért beszél. — Mégis, valószínű hogy nem mindenki tud megbíz­hatóan jól és sokait dolgoz­ná. — Vagy nem mindenki akar. Nálunk is van ama példa, hogy valaki nem eléggé igyekvő.. Ez azonban megérződik a béren. Előfor­dul, hogy fele annyit kap, mint egyenletesen, jól dol­gozó munkatársa. Ez nem­csak egyéni gond, hanem közösségi is, hiszen a gyen­gén teljesítőknek segíteni kell, hogy zavartalan legyen a termelés. A törzsgárdatia­ben már csak a „locsoló­pénz” reményében — csön­getnek be a lakásokba, azt kockáztatják, hogy a versi­kéjük elején elküldik őket. Kivált, ha a délelőttibe nyú­ló lustálkodás perceit rövi­dítik meg. Csökölyben ez nem fordulhat elő. Nemcsak azért, mert itt az emberek ismerik egymást, senki sem idegen, hanem azért sem, mert még nem szakadtak el az ünnepi szokásokat táp­láló gyökerek. — Mindenütt szívesen fo­gadnak bennünket — mond­ta a hatodikos Pintér Gyu­ri, aki öt társával járta a lányos házakat. — Süte­ménnyel, üdítővel kínálnak bennünket, s ahol nem pi­ros tojást, ott narancsot vagy pénzt kapunk. — A tömött reklámszaty­rokból gyanítom, hogy ko­rán keltetek. — Hét óta már sok ház­nál voltunk, de nem igaz, hogy az egészben a pénz vagy az édesség a lényeg — toldotta meg Győrfi Róbert. — Inkább érdekes ez az egész. A fiúik egy kicsit élet­revalóságukat bizonyítják, a lányok meg büszkén szá­molgatják, hogy hány locso­lójuk voilit. Nézze csak meg, hány helyen ülnek kicsino­sítva a ház előtti kiapadón! A locsol ócsapat Kis De- zsőné ajtaján kopogtatott, ahonnan elsőként egy kis­lány, Tóth Cintia perdült elő. S már rá is kezdett a fiiúkórus: „Zöld erdőben jártam...” — A kaposvári Tóth La­jos iskola hetedikese vagyok, csák húsvéti latolgatásra jöt­tem a nagymamához, Ma már ez a harmadik fiúcsa­pat, amelyik meglocsol. — A nagyobb legények kara reggel jártak. Már hat után voltak itt, ráadásul szódásszif ónnal. Mivel az unokám még aludt — bá­natukra — csak engem lo- esolihb'ttiak .meg. Kávéval, tortával kínálltam mag őket. — A húsvéti nagy eszem- iszomok valaha a 40 napos böjt végét jelezték. gok munkája általában meg­bízható. Gyakorlottságuk, szakmaszeretetük, a közös­ségért érzett felelősségiük érezhető. A fiatalabbak kö­zül kell néhánynak fölhív­ni a figyelmét időnként, hogy használja ki a munka­időt. — Mi van olyankor, ha valaki igyekszik és mégsem megy neki elég jól a mun­ka? — Nyilvánvaló, hogy a szorgalom mélletit az adott­ság is lényegesen' befolyá­solja a teljesítményt. Ezért már a betanulás időszaká­ban megnézzük minden új dolgozónál, hogy melyik művelet megy neki a leg­jobban. Nemcsak egy mun­kára tanítjuk be, hanem megismertetjük mindegyik üzemünkkel. Amelyik a leg­közelebb áll hozzá, ott fog dolgozni. És persze ha sza­badság vagy esetleg beteg­ség miatt át kell csoporto­sítaná a munkásainkat, ak­— Ezek a szokások Csö­kölyben ma is elevenen él­nék. Legalábbis abból ítél­ve, hogy tegnap reggel so­kan vittek sonkát vagy lyu­kaskalácsot szenteltetni. — Nem emlékszem rá, hogy lány, vagy fiatalasz- szony koromban meglocsol - tak volna, most 80 évesen meg látja hozzám is jönnek — így a néhány házzal ar­rébb élő Tóth Sándorné. — Ezen a környéken nem vök szokás a locsolás, csak né­hány éve kaptak rá a gye­rekek. Húsvét délután ki­jártunk a rétre. A lányok narancsot, almát dobáltak egymásnak, s persze jól tudták, hogy a legények csak azt lesik, melyikük fel­dobott gyümölcsét kaparint­hatnák mag. Afféle incsel- kedés volt ez, ismerkedési alkalom. A 14-es háború után húsvétikor már kezdték elhagyni a népviseletet, de kor sem árt, ha valaki uni­verzális ... A többféle mű­veletre való betanítás a dolgozónak is, a szövetke­zetnek is érdeke. Erre mindenesetre kevés munkahelyen van példa. A legtöbb helyen fölveszik a dolgozót, s ha megy néki, ha nem megy, egyféle mun­kát végez. Ha aatán a szak­mai követelmények és az egyéni képességek nem ta­lálkoznak — nincs munka- siker — odébbáll az illető. Pedig lehet, hogy annál a cégnél is lenne számára megfelelőbb foglalatosság. Csak nem tud róla, mert nem próbálta. A Deltánál kipróbálják... Budai Józsefné .varrónő 17 éve dolgozik a szövetkezet­ben. — Ez a közösség olyan, mint egy nagy család. Is­merjük egymás gyengéit és egymás teljesítményeit. Nem mindig egyforma az alap­azért ma is őrzik a láda fiában. Egy hét múlva, mát- kézó vasárnapon sokan föl is veszik. Akkor viszik majd az ismerős házakhoz a jól megpakolt kamotálat. Ezek a szokások mind szerepeltek a falunkbeli Diviánszky Ili színdarabjában, melyet feb­ruárban mutattak be olyan sikerrel, hogy egymás után háromszor elő kellett ad­niuk a darabolt. — Bözsi néni megtartotta a böjtöt? — Az én vallásomban a böjt nem előírás, hanem magálnügy. Én az ilyesmit komolyan veszem. Két éve azt sem akartam engedni, hogy pacemakert szerelje­nek föl rám. Aztán mégis engedtem, mert azért élni jó. Különösen az ilyen de­rűs ‘tavaszi napokat szere­tem. Az utcát járva sokfelé láttunk ünneplőbe öltözött embereket. Volt aki tortát, más teli kosarat vitt beszéd­témát isi adva a padokon üldögélőknek. A város felé közeledve már kevesebb ut­cai beszélgetőt láttunk, ám annál több bevételt szárn- l'álgató kisfiút. A kiskorpád! Vank Csaba és Kerti Nor­bert — mindketten harma­dikosok — már külföldi kölnilszóró spray-völ „locsol- k adott” s bíztak abban, hogy összejön vagy 250 fo­rint. — Sok tojást is kaptunk, csak azt nem tudjuk mit csináljunk vele. Hírből sem hallottak a húsvétoit megelőző böjtről. Bíró Ferene anyag, nem mindig azonos a fizikai teljesítőképessé­günk, de mérhető, amit csi­nálunk. Igazságtalan bére­zéssel, jutalmazással nem találkoztam. — Erkölcsi elismerést, például kiváló dolgozó ki­tüntetést milyen szempon­tok alapján kaphatnak? — Kitüntetéseket, elisme­réseket csak akkor adnak, ha kiváló lett a szövetkezet. Szerencsére már egy pár­szor voltunk kiválóak. Egybehangzóak a vélemé­nyek, bárkit is kérdez az ember. Tátrai Katalin pél­dául csak másfél éve dolgo­zik a szövetkezetben, de mint mondja: — Ez idő alatt nem ta­pasztaltam olyat, hogy igaz­ságtalan lenne a bérezés, az elismerés. A .minőséget is figyelembe veszik, a jó munkát pedig ösztönzik. Jó a közösség, és a közvetlen vezetőim közvetlenek, segí­tőkészek. Ezért érzem jól magam a munkahelyemen. K. Gy. Önmagáért beszél-e a teljesítmény? Amire kevés helyen van példa

Next

/
Oldalképek
Tartalom