Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-21 / 93. szám

1987. április 21., kedd

Somogyi Néplap

3

A HÍRNÉVHEZ MÉLTÓAN

Az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának könyvtárában hatvanihárom tudományos diákköri dolgozat sorakozik. Nem volt év, hogy a gyűjtemény ne gyarapodott volna. Itt is, és szerte az országban, jó néhányan vannak, akik tudományos munkájukat annak idején úgy kezdték, hogy hallgató korukban bekapcsolódtak a tudományos diákköri tevékenységbe.

Az országos tudományos diákköri konferenciát hazánkban kétévenként rendezik meg, a közelmúltban — tizennyolcadik alkalommal Szeged adott otthont neki.

— Velünk utazott és velünk volt a főigazgatónk, Horn Péter.

— Volt, aki irigykedve- csodálkozva kérdeztei: „hogyhogy?”

A félszegpégbe hajló váll- vonogatásokból, a meditáló- halk félmondatokból azt kellett megérteni: nem mindegy, hogy kinek a féltő-, óvó-, drukkoló figyelmét tudja maga mellett az ember egy iyen vizsgán.

Az agrártudományi, élelmiszeripari szekció százhetven dolgozatából tízet a kaposvári intézet diákjai készítettek, és az országos megmérettetésen öt helyezést értek el. Hárman a különböző alszekciókban országos elsők lettek, nívódíjat kaptak, ketten különdíjban részesültek.

Az agrártörténeti alszekció- ban országos első lett Kántor Lilla harmadéves hallgató, aki az angol telivér tenyésztésének történetét dolgozta fel a törökszentmiklósi gazdaság szenttamási ménesében. Munkáját dr. Sziklai Iván és Babóchay György konzultáns segítette. Az agrárökonómiai alszekcióban Halász Károly szerzett országos elismerést dr. Holló István és Szabó Ferenc segítségével, a takarmányozási alszekcióban egy első éves hallgató, Sólyom Sándor kapott nívódíjat Vagyon László konzulens közreműködésével. A két különdíj egyikét egy páros — Nagy János és Ba- ráturi . László — szerezte meg, a másikat Andrási Zoltán kapta.

Többségükkel találkoztam, és nemcsak a verseny élményeiről beszélgettünk, hanem a gyökereket kutatva arról, hogy mi indít egy fiatalt tudományos foglalatosságra?

Szász Sándor, a tudományos diákköri tanács diáktitkára:

Vénusz születése

VIDEOFILM A FELKÉSZÜLÉSRŐL

I Húsvét délelőtt Csökölyben

A közelgő idegenforgalmi szezonra való felkészülésről tanácskozott legutóbb a Siófoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, különös tekintettel a fürdőigazgaitóság munkájára, gondjaira. Ez alkalommal (szóbeli kiegészítés helyett) színes videofilmei mutattak be a vb-tagok- nak, akik így saját szemükkel láthatták az új, vagy felújított létesítményeket a 16 kilométeres partszakaszon. A film készítői a felkészülés már látható eredményein kívül megmutatták a nehézségeket, a sürgős tennivalókat is a város neuralgikus pontjain. Az előrejelzések szerint nagy vendégj árásra számíthatunk az idén is. Néhány hélt múlva minden bizonnyal megjelennek a fürdőző, napozó seregek.

A Zichy Mihály téri (tanácsi) kemping 5 új kereskedelmi egységgel gazdagodott. Jelenleg a parkosított, füvesített területet újítják fel. A Nádas étterem előtt a partszakaszt feltöltötte a Balatoni Vízügyi Kirendeltség, ám — a filmkockák bizonysága szerint — ahhoz, hogy szabadstrand legyen, itt is van még tennivaló. Már rendezett az új SZOT Szálló előtti terület az Ezüstparton, de költséget és munkát igényel még az attól keletre eső parti sáv. Sokan a város legszebb strandjának tartják az Üjhelyit. Itt a régi bódészerű elárusítóhelyek eltűnte után még a szezonra új, érdekes formájú „üzletbokor” épül fel. A nagy strand 82 ezer négyzetmélter területén

egy-egy nyári hétvégén több ezer ember élvezheti a Balaton örömeit. Végre esztéti- kusabb, higiénikusabb szeméttartók kerültek a régiek helyére. A csúzdát több ezren használják. Közvetlen környéke a kicsapódó víztől csúnya és balesetveszélyes. A rekonstrukciós rendezési

terv részeként a már meglévő halt üzlet mellé hetet fe- építenek.

Az Aranypart a város legnagyobb iszabadstrandja, ahol már néhány üzlet kinyitott. A parti sáv helyenként mélyfekvésű, vizes, a lefolyók szemetesek, rendszeres karbantartásra szorulnak. A nagyforgalmú Sóstói strand 10 ezer négyzetméterrel bővül, ezzel kapcsalaitban még akad tennivaló. Az elavult elárusítóhelyek felújítása, átépítése indokolt. Sóstón a Madarász Viktor utcában új üzletsor körvonalai bontakoznak ki, a mellette létesített teniszközpont már vendégekre vár. A Sóstói Vasút utcában elkészült egy kis Abc-üzlet. Az év legnagyobb kereskedelmi beruházása a 65-ös út mellett (Siófok és Kiiliti között) a Belkereskedelmi Minisztérium, a városi tanács, valamint a Kaposker vállalat költségén épülő autós-bevásárló központ, a szezonra elkészül. Átalakítják a Balaton cukrászdát is: a városközponthoz méltó külsővel fogadja majd a vendégeket.

Az északi, valamint a Sal- lai utcai déli tehermentesítő út remélhetőleg enyhíteni fogja a közlekedési gpndo- kat. Jó híd, hogy a tanácsház utca és a 65-ös út csomópontjában közlekedési lámpákat szerelnek fel. Siófok tanuszodája 1980-ban épült, azóta sok pénzt költöttek rá, falai repedeznek, málik a vakolat, hullik a csempe, Az uszoda állapotának szakértői felülvizsgálata, úgy tetszik, elkerülhetetlen.

A filmet élénk vita követte. Ezen az ülésen döntött a testület egy új köztéri szobor felállításáról is. Siófok díszpolgára, Varga Imre Kossuth - díjas szobrászművész Vénusz születése című művét a tanácsháza illetve a Dél-balatoni kulturális központ előtti téren helyezik el.

— Hathetes gyakorlattal kezdődik nálunk az okltatás. A gyakorlatvezető tanárok itt ismerik meg a hallgatókat, egyéniségüket, érdeklődésüket, képességeiket. Már itt tudnak ösztönözni, javaslatot tenni.

Dr. Holló István:

— Halász Karcsival a gyakorlaton kerültünk ilyen kapcsolatba. Egy másik hallgatóval ő fordult hozzánk, nincs-e olyan kutatási téma, amelyben részt lehetne venni.

Dr. Dér Ferenc osztályvezető :

— A tudományos diákköri tevékenység igen fontos, kettős célt szolgál. A hallgatók az intézmény kutatási témáiból részfeladatokat vállalnak és végeznek el, más oldalról pedig „belekóstolnak” egy olyan rendszeres, feszes munkába, amely mindenképpen a hasznukra válik.

Megtudtam azt is — ahogy Vagyon László mondta —, hogy egy ilyen országos konferencia előtt, ahol akadémikusok, tudományok doktorai előtt adnak számot munkájukról a hallgatók, a konzulens tanár több időt tölt a hallgatóval, mint a családjával.

— A témáról természetesen szabadon kell beszélni, és nem mindegy, hogy az ember hogyan ad elő.

A kaposvári intézet évente huszonöt—harmincezer forintot fordít a diákköri tudományos tevékenység jutalmazására. ösztönzésre! A hallgatók mintegy harminc százaléka csatlakozik az intézet valamelyik kutatási programjához és húsz százalékuk eljut az országos megméretéshez is. A többség végzős éveiben, de mint a mositani példa bizonyítja, van, aki már első éves korában.

A műhely fogalmában benne van az együttdolgozás, az önzetlenség, az alkotni vágyás, a tökéletesebbre való törekvés. A szegedi konferencia újra igazolta: a kaposvári álattenyésztési karon műhelymunka folyik.

Vörös Márta

önmagáért beszél-e a teljesítmény a Delta Sportáru- és Bőnkonfekció Szövetkezetiben ? Erről tájékozódtunk Kaposváron a Vörös Hadsereg útjai telephelyen.

— Nálunk szalagszerű a termelés és darabbéres az elszámolás — mondta Biz- deri Jánosné üzemvezető, akit láthatóan meglepett az érdaklődés, hiszen: — Ilyen körülmények közepette a teljesítmény nyilvánvalóan önmagáért beszél.

— Mégis, valószínű hogy nem mindenki tud megbízhatóan jól és sokait dolgozná.

— Vagy nem mindenki akar. Nálunk is van ama példa, hogy valaki nem eléggé igyekvő.. Ez azonban megérződik a béren. Előfordul, hogy fele annyit kap, mint egyenletesen, jól dolgozó munkatársa. Ez nemcsak egyéni gond, hanem közösségi is, hiszen a gyengén teljesítőknek segíteni kell, hogy zavartalan legyen a termelés. A törzsgárdatiaben már csak a „locsolópénz” reményében — csöngetnek be a lakásokba, azt kockáztatják, hogy a versikéjük elején elküldik őket. Kivált, ha a délelőttibe nyúló lustálkodás perceit rövidítik meg. Csökölyben ez nem fordulhat elő. Nemcsak azért, mert itt az emberek ismerik egymást, senki sem idegen, hanem azért sem, mert még nem szakadtak el az ünnepi szokásokat tápláló gyökerek.

— Mindenütt szívesen fogadnak bennünket — mondta a hatodikos Pintér Gyuri, aki öt társával járta a lányos házakat. — Süteménnyel, üdítővel kínálnak bennünket, s ahol nem piros tojást, ott narancsot vagy pénzt kapunk.

— A tömött reklámszatyrokból gyanítom, hogy korán keltetek.

— Hét óta már sok háznál voltunk, de nem igaz, hogy az egészben a pénz vagy az édesség a lényeg — toldotta meg Győrfi Róbert. — Inkább érdekes ez az egész. A fiúik egy kicsit életrevalóságukat bizonyítják, a lányok meg büszkén számolgatják, hogy hány locsolójuk voilit. Nézze csak meg, hány helyen ülnek kicsinosítva a ház előtti kiapadón!

A locsol ócsapat Kis De- zsőné ajtaján kopogtatott, ahonnan elsőként egy kislány, Tóth Cintia perdült elő. S már rá is kezdett a fiiúkórus: „Zöld erdőben

jártam...”

— A kaposvári Tóth Lajos iskola hetedikese vagyok, csák húsvéti latolgatásra jöttem a nagymamához, Ma már ez a harmadik fiúcsapat, amelyik meglocsol.

— A nagyobb legények kara reggel jártak. Már hat után voltak itt, ráadásul szódásszif ónnal. Mivel az unokám még aludt — bánatukra — csak engem lo- esolihb'ttiak .meg. Kávéval, tortával kínálltam mag őket.

— A húsvéti nagy eszem- iszomok valaha a 40 napos böjt végét jelezték.

gok munkája általában megbízható. Gyakorlottságuk, szakmaszeretetük, a közösségért érzett felelősségiük érezhető. A fiatalabbak közül kell néhánynak fölhívni a figyelmét időnként, hogy használja ki a munkaidőt.

— Mi van olyankor, ha valaki igyekszik és mégsem megy neki elég jól a munka?

— Nyilvánvaló, hogy a szorgalom mélletit az adottság is lényegesen' befolyásolja a teljesítményt. Ezért már a betanulás időszakában megnézzük minden új dolgozónál, hogy melyik művelet megy neki a legjobban. Nemcsak egy munkára tanítjuk be, hanem megismertetjük mindegyik üzemünkkel. Amelyik a legközelebb áll hozzá, ott fog dolgozni. És persze ha szabadság vagy esetleg betegség miatt át kell csoportosítaná a munkásainkat, ak— Ezek a szokások Csökölyben ma is elevenen élnék. Legalábbis abból ítélve, hogy tegnap reggel sokan vittek sonkát vagy lyukaskalácsot szenteltetni.

— Nem emlékszem rá, hogy lány, vagy fiatalasz- szony koromban meglocsol - tak volna, most 80 évesen meg látja hozzám is jönnek — így a néhány házzal arrébb élő Tóth Sándorné. — Ezen a környéken nem vök szokás a locsolás, csak néhány éve kaptak rá a gyerekek. Húsvét délután kijártunk a rétre. A lányok narancsot, almát dobáltak egymásnak, s persze jól tudták, hogy a legények csak azt lesik, melyikük feldobott gyümölcsét kaparinthatnák mag. Afféle incsel- kedés volt ez, ismerkedési alkalom. A 14-es háború után húsvétikor már kezdték elhagyni a népviseletet, de

kor sem árt, ha valaki univerzális ... A többféle műveletre való betanítás a dolgozónak is, a szövetkezetnek is érdeke.

Erre mindenesetre kevés munkahelyen van példa. A legtöbb helyen fölveszik a dolgozót, s ha megy néki, ha nem megy, egyféle munkát végez. Ha aatán a szakmai követelmények és az egyéni képességek nem találkoznak — nincs munka- siker — odébbáll az illető. Pedig lehet, hogy annál a cégnél is lenne számára megfelelőbb foglalatosság. Csak nem tud róla, mert nem próbálta. A Deltánál kipróbálják...

Budai Józsefné .varrónő 17 éve dolgozik a szövetkezetben.

— Ez a közösség olyan, mint egy nagy család. Ismerjük egymás gyengéit és egymás teljesítményeit. Nem mindig egyforma az alapazért ma is őrzik a láda fiában. Egy hét múlva, mát- kézó vasárnapon sokan föl is veszik. Akkor viszik majd az ismerős házakhoz a jól megpakolt kamotálat. Ezek a szokások mind szerepeltek a falunkbeli Diviánszky Ili színdarabjában, melyet februárban mutattak be olyan sikerrel, hogy egymás után háromszor elő kellett adniuk a darabolt.

— Bözsi néni megtartotta a böjtöt?

— Az én vallásomban a böjt nem előírás, hanem magálnügy. Én az ilyesmit komolyan veszem. Két éve azt sem akartam engedni, hogy pacemakert szereljenek föl rám. Aztán mégis engedtem, mert azért élni jó. Különösen az ilyen derűs ‘tavaszi napokat szeretem.

Az utcát járva sokfelé láttunk ünneplőbe öltözött embereket. Volt aki tortát, más teli kosarat vitt beszédtémát isi adva a padokon üldögélőknek. A város felé közeledve már kevesebb utcai beszélgetőt láttunk, ám annál több bevételt szárn- l'álgató kisfiút. A kiskorpád! Vank Csaba és Kerti Norbert — mindketten harmadikosok — már külföldi kölnilszóró spray-völ „locsol- k adott” s bíztak abban, hogy összejön vagy 250 forint.

— Sok tojást is kaptunk, csak azt nem tudjuk mit csináljunk vele.

Hírből sem hallottak a húsvétoit megelőző böjtről.

Bíró Ferene

anyag, nem mindig azonos a fizikai teljesítőképességünk, de mérhető, amit csinálunk. Igazságtalan bérezéssel, jutalmazással nem találkoztam.

— Erkölcsi elismerést, például kiváló dolgozó kitüntetést milyen szempontok alapján kaphatnak?

— Kitüntetéseket, elismeréseket csak akkor adnak, ha kiváló lett a szövetkezet. Szerencsére már egy párszor voltunk kiválóak.

Egybehangzóak a vélemények, bárkit is kérdez az ember. Tátrai Katalin például csak másfél éve dolgozik a szövetkezetben, de mint mondja:

— Ez idő alatt nem tapasztaltam olyat, hogy igazságtalan lenne a bérezés, az elismerés. A .minőséget is figyelembe veszik, a jó munkát pedig ösztönzik. Jó a közösség, és a közvetlen vezetőim közvetlenek, segítőkészek. Ezért érzem jól magam a munkahelyemen.

K. Gy.

Önmagáért beszél-e a teljesítmény?

Amire kevés helyen van példa