Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-03 / 79. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! VövyJL I r h Jepiap — AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIII. évfolyam, 79. szám Ára: 1,80 Ft 1987. április 3., péntek Markója Imre hazaérkezett Belgiumból Csütörtökön hazaérkezett Budapestre dr. Markója Im­re igazságügy-miniszter, aki — négynapos programmal — hivatalos látogatást tett Belgiumban. A Ferihegyi repülőtéren a megérkezéskor az MTI tudó­sítójának elmondta, hogy Brüsszelben tárgyalásokat folytatott belga kollégájával, Jean Goi miniszterelnök- helyettessel, igazságügy- miniszterrel. A két ország közötti jogi, szerződéses kap­csolatok áttekintése után megállapodtak abban, hogy Magyarország és Belgium il­letékesei tárgyalásokat kez­denek olyan kétoldalú egyez­mény létrehozásáról, amely­nek értelmében a szabad- ságveszltés-büntetésre ítélt személyeket átadnák egymás­nak, hogy az elítélt hazájá­ban történjék a büntetés végrehajtása. Ugyancsak megvizsgálják, milyen lehe­tőségek kínálkozhatnak a jogellenesen külföldre vitt gyermekekkel kapcsolatos ügyök rendezésére, kétoldalú megállapodással. Elhatároz­ták a magyar—belga kiada­tási szerződés módosítását, egyszerűsítését is. Megvitatták továbbá a két ország tudományos és gya­korlati szakemberei együtt­működésének lehetőségeit, főképpen a terrorizmus el­leni harc, az emberi jogok érvényre juttatása, valamint a büntetőjog és a kriminoló­gia területén, s ajánlásökat fogadtak el az ilyen jellegű kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésére. Dr, Csehák Judit avatta fel Egészségügyi rendelőintézet jelentős kötvényjegyzéssel, társadalmi munkában Csütörtökön Hajdúszobosz- ón dr. Csehák Judit, aMii- isztertainács elnökhelyette- e felavatta az ország első olyan egészségügyi rendelő intézetét, amelynek a beru­házási költségét jelentős részben kötvénykibocsátás­sal fedezték. Az 1981-ben ki­bocsátott kötvényből a la­kosság 14 millió forint érté­kűt vásárolt. Ugyanakkor az üzemeik, vállalatok is nagy összegekkel, értékes társa­dalmi munkával járultak hozzá a 60 millió forintos költséggel létrehozott rende­lő építéséhez, felszereléséhez. Az új, tizenhét munkahe­lyes rendelőintézet átadá­sával valamennyi hajdúszo- boszlói felnőtt- és gyermek­beteget egy helyen gyógyíta­nak. összesen harmincöt or­vos, közöttük huszonnégy szakorvos dolgozik» az új egészségügyi intézményben. Az Általános Vállalkozási Bank Rt. közgyűlése Az Általános Vállalkozási Bank Bt. csütörtökön tartot­ta évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság — beszá­molva a részvényeseknek — eredményesnek minősítette a pénzintézet egy éves műkö­dését. A bank jelentősen bő­vítette rövid lejáratú hitele­zését, bekapcsolódott az ipa­ri ingatlanok forgalmazásá­ba, és számos más területen is szélesítette pénzügyi szol­gáltatásait. A 34 részvényes számára jelentős összegű rö­vid-, közép- és hosszúlejára­tú kölcsönt folyósított, s részt vett általuk kölcsönvett termelőeszközök finanszíro­zásában is. Mindezek ered­ményeként a bank nyeresé­ge 1986-ban jelentős mérték­ben meghaladta a tervezet­tet, így a pénzintézet a be­fizetett részvénytőke után több mint 8 százalékos osz­talékot fizet a tulajdonosok­nak. A pénzintézet az idén az exportfejlesztő pályázathoz kapcsolódva mintegy 500 millió forintot fordít a ki­vitelt növelő fejlesztések, innovációk finanszírozására. Tovább bővíti a rövid lejá­ratú bankműveleteket, így a három hónapra vagy annál rövidebb időre lekötött pénz­eszközök bevonását, illetve azok kihelyezését. A pénzin­tézet tervezi azt is, hogy aktívabb szerepet vállal tár­sulások, vegyes vállalatok szervezésében, létrehozásá­ban. A bank részvényesei és azok számára, akikkel már eddig is sokoldalú együttmű­ködést, jó üzleti kapcsolatot alakított ki, mind több úgy­nevezett nem szokványos, bankműveletet, szolgáltatást kínál, s arra törekszik, hogy a részvényesek „házi bank­jává” válhasson. A távolab­bi tervek között szerepel, hogy az Általános Vállalko­zási Bank bekapcsolódik a számlavezetési és pénzforga­lom lebonyolításába is. 1988- tól szakosított pénzintézetből kereskedelmi bankká kíván átalakulni a szervezet, s eh­hez már most megkezdik a feltételek kialakítását, új üz­leti program kidolgozását. A Politikai Bizottság tagjainak látogatása Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára csütörtökön a Ganz Danubius Hajó- és Daru­gyárba látogatott. Angyal Ádám vezérigazgató és Mi­ke István, a gyár pártbizott­ságának titkára fogadta. A látogatás során Grósz Ká­roly találkozott a gyár gaz­dasági, párt-, szakszervezeti vezetőivel és a KlSZ-bizott- ság képviselőivel, akikkel gazdasági kérdésekről folyta­tott kötetlen eszmecserét. A gyár helyzetéről, gaz­dálkodási eredményeiről és feladatairól Angyal Ádám tájékoztatta a Politikai Bi­zottság tagját. Mike István a Központi Bizottság 1986. novemberi határozatának végrehajtá­sáról, a beszámoló taggyűlé­sek tapasztalatairól tájékoz­tatta Grósz Károlyt. A vendég ezután rövid üzemlátogatást tett, majd programja a XIII. kerületi pártbizottságon fejeződött be, ahol a kerületi régi párt­tagjaival találkozott. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szákszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke két­napos látogatást tett Zala megyében. Szerdán a megyei pártbizottság székhazában Karvalits Ferenc első titkár, Üjvári Sándor, a megyei ta­nács elnöke és Király Fe­renc, a Szakszervezetek Zala Megyei Tanácsának vezető titkára tájékoztatta a megye gazdaságii, társadalmi hely­zetéről, Csütörtökön a megyei ve­zetők fársaságában felkeres­te a Zalaegerszegi Állami Gazdaságot. Itt G er gye Lász­ló igazgató adott tájékozta­tást tevékenységükről, ezután a Zala Megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál Farkas Jó­zsef igazgató adott áttekin­tést a munkáról. Gáspár Sándor megtekin­tett több zalaegerszegi épít­kezést is, ezt követően a párt megyei oktatási igazga­tóságán az ott tanulókkal ta­lálkozott; időszerű gazdasági és politikai kérdésekre vála­szolt. Margaret Thatcher hazaérkezett a Szovjetunióból A látogatás fontosságú volt tr Szovjetunióbeli hivatalos látogatását befejezve szer­dán este Tbilisziből hazauta­zott és késő éjszaka hazaér­kezett Margaret Thatcher brit miniszterelnök. A látogatás mérlegét meg­vonva szerdán a Kreml György-termében rendezett ünnepélyes búcsúztatáson mind Mihail Gorbacsov, mind pedig Margaret That­cher hangsúlyozta, hogy a tárgyalások a kétoldalú kap­csolatok és a nemzetközi politika szempontjából egy­aránt kiemelkedő fontossá­gúak voltak. Margaret Thatcher a nem­zetközi problémák és lesze­relési kérdések mellett a bilaterális kapcsolatok fej­lesztéséről is tárgyalt. Nyi- kolaj Rizskov szovjet mi­niszterelnökkel megállapod­tak abban, hogy három éven belül 2,5 milliárd rubelre emelik országaik árucseréjé­nek értékét. A tájékoztatás, a kultúra és az oktatás területén meg­valósítandó együttműködés­ről aláírt okmány egyebek között előirányozza a két ország kulturális és tudomá­nyos személyiségeinek köz­vetlen véleménycseréjét, kul­turális hetek kölcsönös meg­rendezését. Tervezik közép- iskolásak csereutazásait, fia­tal előadóművészek vendég­fellépéseit. Jelentős szovjet—brit meg­állapodás született a világűr békés célú közös kutatásáról is, amely tíz évre rögzíti az együttműködés kereteit. A tapasztalatcsere mellett le­hetőséget nyújt űrberendezé­sek közös tervezésére, közös kísérletek végzésére. Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából a Parlamentben Újságírókat tüntettek ki Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a sajtó dolgozóinak. Az ünnep­ségen jelen volt Berecz Já­nos, az MSZMP KB titkára, Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Laka­tos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosz­tályának vezetője és Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének fő­titkára. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke köszöntötte a kitüntetette­ket és a megjelenteket. Be­szédében a sajtó dolgozóinak felelősségét emelte ki. Mint mondotta: ami a képernyő­re kerül, mai a rádió hul­lámhosszán elhangzik, ami a nyomtatott sajtóban megje­lenik, az valamilyen módon hatást gyakorol nézőre, hall­gatóra, olvasóra egyaránt. Érzelmeket kelt, gondolatokat ébreszt, tettekre sarkall, de képes arra is, hogy növelje a rezignáltságot, a passzivi­tást, a befelé fordulást. Köz­életünkben számos kérdésről vita folyik, s ez így van rendjén. Az alapvető egyet­értéssel megférnek a véle­ménykülönbségek. — Meg­győződésünk — hangsúlyoz­ta —, hogy a jobb megoldá­sokat kutató, felelősségteljes bírálat előbbre visz bennün­ket. A kishitűség, a romboló kritika azonban sehova se vezet. Ezért a jövőben sem engedjük át a teret azoknak, akik vívmányaink tönkreté­telére, a közmegegyezés meg­bontására törekszenek. Ünnepi beszédének befe­jeztével Bányász Rezső át­adta a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a sajtó te­rületén végzett kimagasló te­vékenységért a Magyar Nép- köztársaság Gsillagrendje kitüntetésben részesítette Benkö Ferencet, a Magyar Televízió igazgatóhelyette­sét. Április Negyediké Érdem­rendet kapott Kovács György, a Magyar Távirati Iroda Belföldi Szerkesztőségének vezetője és Vágó Tibor, a Szputnyiik főszerkesztője. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Ágoston László, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató-helyet­tese; Bilka Pál, -a Magyar Televízió főmunkatársa; dr. Kovács István, a Népszabad­ság párizsi tudósítója. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát tizenegyen, bronz fokozatát hatan vették át. Az ünnep alkalmából a Tájékoztatási Hivatal elnöke Rózsa Ferenc-díjákat ado­mányozott. E kitüntetést kapta: Borbély Pál, a Népsport szerkesztőbizottságának tag­ja; Cserhalmi Imre, a Népsza­badság rovatvezetője; Faragó Vilmos, az Élet és Irodalom főszerkesztő-he­lyettese; Dr. Follinus János, a Fi­gyelő főszerkesztő-helyette­se; Friedmann Endre, a Ma­gyar Távirati Iroda f őm un­káié nsia; Kocsis Tamás, a Daily News főszerkesztője; Nagy Jenő, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának titkára, a megyei lap volt főszerkesztője és Szapudi András, a So­mogyi Nép­lap főmunka­társa. A sajtó dol­gozói közül nyolcán a Szocialista Újságírásért, ötvenen a Ki­váló Munká­ért kitünte­tést vették át. Tömbelektródás, pályavezérelt, japán gyártmányú szikraforgácsolót állítottak üzembe a Kaposvári Villamossági Gyárban a szerszámkészítés korszerűsítése végett. Ez a sz*r- számkészítést a hagyományoshoz képest 50 százalékkal meggyorsítja. Ez a legmodernebb gép az országban Hiányos a belső úthálózat Anyagmozgatás a mezőgazdaságban Az anyagmozgatásnak a korábbinál fontosabb szere­pe van a mezőgazdasági ter­melésben ; növekednek a ter­melők rakodási, raktározási, főként pedig szállítási fel­adatai — ezt állapította meg a Központi Statisztikai Hi­vatal fölmérése. A termelés az elmúlt más­fél évtizedben lényegében megkétszereződött, s a gaz­dálkodók bátrabban vállal­koztak kiegészítő, illetve ipa­ri tevékenységre, ezért is több anyaggal van dolguk. Nagyobb mennyiségű ipari eredetű terméket, alapanya­got is felhasználnak, ami szintén fokozza a szállítási teendőket. Mindent egybe­vetve a mezőgazdasági vál­lalatoknál — egyszeri anyag- mozgatással számolva — a növénytermelésben 35—45, az állattenyésztésben pedig 17—20 millió tonnára tehető az a termény- és termék- mennyiség, amely valami­lyen mozgatást igényel. Eh­hez jönnek még az alapte­vékenységen kívüli munkák, ezek közül a kavics, a ho­mok és a terméskő együttvé­ve nem kevesebb mint 20 millió tonnát tesz ki évente. A gazdaságoknál, vállalatok­nál hatékonyabb lett az anyagmozgatás. Az ezen a területen foglalkoztatott dol­gozók teljesítménye mintegy negyedével javult öt év alatt. Az elemzés szerint szá­mos gazdaságban még min­dig hiányzik a belső úthá­lózat, bár 1980 és 1985 között mintegy ötödével nőtt a szi­lárd burkolatú utak felülete. Az utak bővítését, korsze­rűsítését folytatni kell, a. költségek ugyanis a gazda­ságosabb járműhasználattal megtérülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom