Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

1987. április 18., szombat Somogyi Néplap 3 Eredmények és ellentmondások Létbiztonság Minél bizonytalanabb a világ, minél kiszámíthaitát- lainabb a jövő, annál na­gyobb az ember vágya a biztonságra. Békét akarunk, hogy felnevelhessük gyer­mekeinket. Közrendet, köz­biztonságot alkarunk, hogy éjszaka ne kelljen félnünk az utcán. Ellátási biztonság­ra vágyunk, arra, hogy mindent megvehessünk az üzletekben, amire szüksé­günk van. Árbiztonságot szeretnénk, hogy tudjunk a család jövedelmével kalku­lálná. Gazdaságunk fejlesz­téséhez, hazánk védelmi ere­jének szintemtantásával gon­doskodunk a nemzetbizton­ságról. De a legalapvetőbb biztonság, amire igényt tar­tunk: a létbiztonság. A szo­cializmus egyik alapvonása, hogy a létbiztonságot igyek­szik minden eszközzel ga­rantálni az állampolgárok számára, még nehéz idők­ben is. Igyekszünk fenntartaná a teljes foglalkoztatást, gyor­san elhelyezni azokat, akik a visszafejlesztendő tevé­kenységeknél felszabadul­nak. A szociálpolitika olyan rendszerét alakítottuk ki, amely társadalmilag szerve­zett segítséget nyújt mind­azoknak, akik akaratukon kívül elviselhetetlen hely­zetibe kerülnek. Igyekszünk a minimális bért úgy kiala­kítani, hogy ez a társadal­milag indokolt szükségleti minimumot az egyén vagy a család részére fedezze. Gondot jelent napjaink­ban, hogy a létbiztonság iránti igény sokkal maga­sabb szükségleti szinten je­lentkezik, minit régen. Nem azt jelenti csupán, hogy senki ne haljon éhen, senki ne fagyjon meg. Magyaror­szágon a létbiztonság kultu­rált emberi élethez, életvi­telhez valló jogot, lehetősé­get teremt. Ezt pedig egyre nehezebb állatni pénzekből garantálni. Ma mát* csak néhány százezer ember elé­gedne meg az ingyenkony- hával, az ingyenes éjszakai menedékkel, A létbiztonság­hoz napjainkban sakkal több kell, Társadalmunkban ez teljesen természetes. A létbiztonság — ezen belül az egzisztenciális és jövedelmi biztonság —■ már nemcsak foglalkoztatási, ke­reseti biztonságot jelent, ha­nem ingyenes egészségügyi ellátást állampolgári jogon; az alapszükségletek jövede- lemszitttitől független kielé­gíthetőségét; esélyegyenlősé­get, egyenlő hozzáférést az infrastruktúra elemeihez; reális alternatívák közötti szabad választást; a 'létmi­nimum-felettiség jogát, ezt, hogy önhibáján kívül senki ne éljen szegénységben, A létbiztonság magában fog­lalja az áruellátás í, szolgál- tatáiéi, infrastrukturális ellá­tást biztonságot; a reálkere­setek teljesítményétől függő garaintáltságát; a pénzben i társadalmi juttatások reál­értékének garantáltságát. Mindehhez a feltételek megteremtése igen sok pénz­be kerül. Gondoljunk csak arra, milyen nehéz megte­remteni, hogy mindenütt az országban legyen jó ivóvíz, legyen áramszolgáltatás^ jár­ható út, kényelmes és gyors közlekedés, színvonalas üz­lethálózat, kielégítő iskola­hálózat, színvonalas egész­ségügyi és kulturális ellá­tás. A nem-termelő infra- Strutktúra egyes régiók kö­zötti színvonal -külön bségei - nek csökkentése alapvető emberi jogok érvényesítését jelenti, és az egyenlőség esz­méjének fontos tartalmi ele­mét képezi. A régiók közötti színvo­nal-kiegyenlítés követel­ménye magában foglalja azt az igényt is, hogy fékezzük egyes területek túlfejleszté- sét, amely egyebek között, elviselhetetlen közlekedési, levegőszennyezési gondok­kal,, zajártalmakkal, közbiz­tonsági problémákkal jár, és túlterheli a közműveiket is. Ä létbiztonságot szolgáló környezetvédelem magában foglalja a jövő nemzedék számára szükséges termé­szeti környezet, nyersanyag- források, biológiai környe­zet védelmét, a természeti kincsekkel való rablógazdál­kodás elkerülését is. A létbiztonság az aktív korú, munkaképes lakosság­nál elsősorban a foglalkoz­tatás biztonságát jelenti. Ez nem adott munkakör vagy beosztás feltétel nélküli ga­rantálását jelenti. hanem annak lehetőségét, hogy az egyéni életpályákon szükség esetén esetleg többször is változtatni lehessen munka­helyet, esetleg szakmát is. Sürgető kialakítanunk a munkaközvetítés szolgáltatás jellegű intézményrendszerét, összhangban az új típusú, speciális át- és továbbkép­ző rendszer létrehozásával. Indokolt bővítenünk az al­ternatív munkavállalási te­vékenységek körét. Szüksé­ges jobban kihasználni a ru­galmas foglalkoztatási for­mák lehetőségeit. A létbiztonság mint szo­ciális biztonság főleg az időskorúakat és a tartósan vagy átmenetileg munka­képteleneket érinti. Ez fel­tételezi az anyagi biztonság fokozását, a társadalmi jut­tatások differenciált fejlesz­tését, az egyéni és családi biztosítási formák kialakí­tását, a szociális ellátásokat szolgálitaitásszerűen nyújtó intézmények kiépítését. A családi létbiztonság fő Veszélyeztetője hazánkban ma nem a kereső foglalko­zás. a munkahely elvesztése. Hiszen ahol elbocsátások vannak, ott azt megelőzően legtöbb esetben komoly és körültekintő munkát végez a vállalat személyzeti és munkaügyi osztálya, a vál­lalati szakszervezeti bizott­ság, a helyi és a megyei ta­nács — igyekezve mindenki számára megfelelő munka­helyet találni, Még arra is ügyelnek, hogy az új helyen a kereset lehetőleg ne le­gyen alacsonyabb a réginél. Csak néhány körzet van je­lenleg az országban, ahol a felszabaduló munkaerő ne­hezen tud elhelyezkedni szakmájában vagy rokon­szakmában, de különösen szakképzettség hiányában. A létbiztonság fő veszé­lyeztetője — keresők és nyugdíjasok számára egy­aránt — az árak és a bérek versenyfutása, a folyamatos és gyors árszínvonal-emel­kedés. néha pedig egyen- súlyjavítási célzattal egy- egy áremelés előrehozása, Mit tehet egy család, ha jö­vedelme nem nő, de az árak igen? Csökken, majd meg­szűnik a szabad rendelkezé­sű, a többféle célra elkölt­hető jövedelme, nem tud időben ruhát, cipőt, kultúr- eikket venni, mert minden pénze elmegy élelemre, lak­bérre, gázra, villanyra, tör­lesztésre, esetleg idős hozzá­tartozói támogatására. So­kan gyűjtik a pénzt televí­zióra, hűtőgépre, s amikor már majdnem együtt van a pénz. olykor megemelik ezek árát. Sok család évente csak annyiiit tud lakásra félreten­ni, mint amekkorát emelke­dik évente a lakás ára. (Kü­lön elemzést kívánnak a nagycsaládosokat és a kis­nyugdíjasokat fenyegető ve­szélyek.) Az egyének, családok lét- biztonsága függ a nemzet, a népgazdaság biztonságától, jövőépítő erejétől. A csalá­dok jövője függ a nemzet jövőjétől, az egyén biztonsá­ga a nemzet biztonságától, helyzetstablLitása a politikai és gazdasági stabilitástól. Ezért is fontos, hogy időiben és rendre megoldjuk prob­lémáinkat, ne halmozzuk, ne csúsztassuk azolkat. A mara- diság, a megszökött módsze- nékhez, gazdaságpolitiká­hoz való ragaszkodás csak látszólag és időlegesen szol­gálja a stabilitást, a bizton­ságot, távlatban azonban aláássa azt. Dr. Pirityi Ottó Pénzzel, munkával segít a vései téesz Termelőszövetkezet a falvakért — A termelőszövetkezet érdeke a működési területén levő települések fejlesztése, az ott élő lakosság lakóhelyi körülményeinek javítása, hi­szen a téesz tagjai onnan mennek munkába, gyerme­keik ott járnak iskolába, ott szeretnének sportolni. Fon­tosnak tartjuk azt is, hogy a háztáji gyümölcstermesz­tési kedv megmaradjon: kell az onnan származó alap­anyag a közös gazdaság fel­dolgozójába és exportra ak­kor is, ha a nagyüzem új telepítéssel növeli is a közös termőterületet — mondta Jobbágy János, a vésel köz­ségi pártvezetőség és egyben az Üj Élet Tsz alapszerveze­tének a titkára. Vele és a községi közös tanács elnökével, Csatár Fe­renccel beszélgettünk arról, hogyan vesz részt a tanács a közigazgatási térség tele­püléseinek fejlesztésében, miként segíti a lakossági igé­nyek jobb kielégítését Vé- sén, Varászlón, Nemesdéden az Űj Élet Tsz. A tanácsel­nöktől hallottam: mindig és minden faluközösségi célú feladatnál számíthatnak a téeszre éppúgy, mint a Böhö- nyel Állami Gazdaságra, amely közigazgatásilag ugyan a böhönyei tanácshoz tar­tozik, viszont mintegy száz­húsz dolgozója ebből a tér­ségből indul munkába regge­lente. A vései tanácshoz tartozó településeken több mint 2400- an llaknak. Hogy mikor és milyen közös feladatok adód­nak, arról a tanácselnök, a termelőszövetkezet elnöke és a párttitkár rendszeresen vé­leményt cserél, ilyenkor azt is megbeszélik, kikre szá­míthatnak a megvalósítás­ban. A tanácsnak nyolctagú építőbrigádja van, a szerelé­seket és a lakatosipari mun­kákat a téesz szakemberei végzik, A szövetkezet és a tanács összefogásának kiváló példája volt évekkel ezelőtt a Dédet Viddal összekötő több mint hatklLométeres út építése, tavaly pedig Varász- lót kötötték össze Pattal egy csaknem kétkl lomé teres út­tal. A szövetkezet térítés­mentesen adta át területét és részt vállalt az építőanyag szállításából. — Az idén kezdődik a víz- müépítés, most alakul a tör- pevízmű-társulat: a három községben egyszerre indul a mintegy 42 millió forint ér­tékű beruházás — tájékozta­tott a tanácselnök. — Egy kútunk már van, egyet pe­dig az idén furatunk. Az Üj Élet Tsz kétmillió forinttal segíti az egységes vízmű­rendszer megvalósítását. A vései tanács területén tavaly 180 ezer forint értékű munkát végzett a szövetke­zet térítésmentesen, de volt időszak, amikor ennél is na­gyobb összegű volt a támo­gatás. A faluban híd készült a gyalogosoknak — a beto­nozást, a vasszerkezetet a szövetkezetiek készítették, szerelték. A vései kézilabda- pálya, a kőszállítás Gyenes- diásról, a szolgálati lakások és az Iskolák felújítása, a parkok feltöitése, Nemesdéd és Vése egy-egy utcájának lekövezése éppúgy a téesz közreműködésével valósult meg, mint ahogy a szakcso­portok megalakulását is a szövetkezet szorgalmazta és azóta is gyámolítja. — A lakosság többletjö­vedelemhez juthat a közös gyümölcsös részes művelése révén — mondta a párttit- kér. — Segítjük a málnater­melőket, s a három faluban levő takarmányboltunkkal az állattenyésztőket és -hizlaló­kat, függetlenül attól, hogy ezek a gazdák téesztagok-e vagy sem; csak az a fontos, hogy a ml körzetünkben lak­nak. A dédlek és a véseiek együttvéve 20—30 vagon al­mát termelnek a háztájiban évente, ezt a szövetkezet felvásárolja, de vesz árut a térségben az áfész is. A téesz tavaly mintegy 200 vagon lé- almát vett a kistermelőktől és az áfészektől, s ez a bevé­tel is az Itt élő emberek pén­zét gyarapította. — Még az Idén szeretnénk megnyitni szolgáltatóegysé­günket Vésén, a Vörös Had­sereg utcában, Az új épületet u település központjában emeljük, s helyet kap benne a fodrászüzlet, a marcali Gelka javítórészlege, a böhö­nyei tanáccsal közösen alkal­mazott cipész és esetleg a böhönyei áfésszel együtt lé­tesítendő papírbolt meg egy trafik is. Ennél a munkánál az Üj Élet Tsz, a Böhönyei Állami Gazdaság, a marcali Gelka, a község kisiparosai­nak és természetesen a ta­nács építőbrigádjának a köz­reműködésével számolunk. A termelőszövetkezet vállalta a tetőszerkezet elkészítését, az ajtók-ablakok gyártását, összesen mintegy 100 ezer fo­rint értékben ... A tanácselnök elért és meg­oldásra váró fejlesztési cé­lokat sorolt, s szinte mind­egyiknél számottevő „patró- nusként” említette az Üj Élet Tsz-t, Munkájának kézzel­fogható nyomait látni Va­rászlón, Vésén, Nemesdéden, akár gázcseretelepről vagy sportpályáról, akár pedig utakról, Iskolákról van szó. Miből telik minderre a tsz-nek? — Az Üj Élet Tsz 1986-ot 10,4 millió forint nyereséggel zárta, erre az évre 13 millió­ról szól a terv — mondta a párttitkár. — Talán feltűnő, de így igaz: amikor egyre szorítóbbé váltak a gazdál­kodási körülmények, nálunk épp akkor indultak dinami­kus fejlődésnek a települé­sek. Évtizedek óta húzódó gondok enyhültek az utóbbi években, oldódtak a társköz­ségek között a korábbi fe­szültségek. — S a folyamatnak nincs vége: a varészlói posta ta­valy új helyre került — ve­szi át a szót a tanácselnök. —■ Miután Déden tavaly szol­gálati lakásokat vettünk és felújítottuk a művelődési há­zat, az Idén Vésén Is sort kerítünk rá. összefog itt min­denki: a lakosság „első ne­kifutásra” megszavazta a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lást öt évre, évi 500 forint­tal, pedig a vízműhozzájáru- lás Is sokba kerül... Viszont mindennek az itt élő emberek látják a hasz­nát. Hernesz .Ferenc A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Április derekán túl is csak kóstolót kaptunk a tavasz­ból. A hét elején folytatódott a többnapos hideg, az eső tovább növelte a tavaszi me­zőgazdasági munkák 3—4 he­tes lemaradását. A hét köze­pén azután végre megyeszer- te elindulhattak a gépek. Nem túlzás, hogy az idei ta­vaszi vetésnél minden percet ki kell használni. A hosszú tél okozta gondok orvoslása és a nyári előkészületek sok feladatot adnak ezekben a napokban. Végre megkezdődött a fagymarta kátyúk kijavítása, ám nem árt az óvatosság, mert például a kaposvári Budai Nagy Antal utca még sok helyen tengelytöréssel fenyeget. Aki. szerencsésen eljutott a Somogy Áruházig, az ott tartott divatbemutatón már a nyár színeiből kapott előzetest. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának kezdemé­nyezésére indult a nagysza­bású „Magyarország fényké­peken, felszabadulásunk 40. évében” társadalmi akció. Ennek eredményeit is össze­gezte a megyei néprfontel- nökség e heti ülésén. Az el­múlt két évben csaknem 160 somogyi településről 35 ezer felvételt készítettek, melye­ket értékes kordokumentum­ként őriznek majd az orszá­gos és a megyei levéltárban. A sok helyen még fol^tatódó_akció során a megyében eddig mintegy félmillió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek a lelkes lokálpatrió­ták. Az általános iskola nyol­cadik osztályába járó gyen­gébb tanulóknak ma is sok helyen mondják: jó leszel a tsz-be. önmagát túlélt elő­ítéletből fakadó szemlélet ez, hiszen már korántsem mind­egy, hogy milyen felkészült­ségű emberek kerülnek a milliós értékű mezőgazdasá­gi gépekre. A magas techno­lógiai színvonalú, iparszerű mezőgazdaság a fejlesztési források mellett a nagyobb szellemi tőkét sem nélkülözheti. A mező- gazdasági szakemberellátott­ság és -képzés gondjaival két fórum, a megyei tanács mezőgazdasági bizottsága és a KISZ megyei bizottságá­nak ülése is foglalkozott. Az utóbbin hangzott el, hogy az ágazatban továbbra is nagy a szakképzetlen fiatalok ará­nya. Csökkent a felsőfokú végzettségűeké, mivel sokan más területen keresnek mun­kát. A szakmunkásképzés színvonalának gyorsabb nö­velését gátolja, hogy az in­tézmények kellő számú je­lentkező híján kénytelenek fölvenni alapkészségekkel sem rendelkező, gyenge eredményű tanulókat is. A megoldás érdekében sok ten­nivalója van a gazdaságok­nak és az ágazatban működő KISZ-szervezeteknek is. Egy, a Kaposvártól több mint 1300 Tdlométernyire zajlott eseménysorozat is krónikánkba kívánkozik. Tízévé« ugyanig a bulgáriai Kardosai! ég Somogy testvér­kapcsolata. Ebből az alka­lomból Kardzsaliban ünnep­ségeket, kulturális progra­mokat, baráti találkozókat rendeztek. A barátsági napo­kon somogyi küldöttség vett részt. A BM Kaposvár Tánc- együttese három városban mutatta be műsorát. Ugyancsak a hagyományos barátság jegyében nyílt meg a Lengyelországot bemutató kiállítás a kaposvári Doroty- tya Szálló nagytermében. En­nek kapcsán a rendező uta­zási irodák több turistacsa­logató kedvezménnyel, a szálló pedig lengyel ételkü­lönlegességekkel rukkolt ki. A háziasszonyok számára a húsvét előtti bevásárlás okozott fejitörést. Füstölt­áruból, a gyerekeknek szánt édességekből bőven került az üzletekbe. Résen kellett lenniük azonban a „nyuszi­káknak”, ha azt akarták, hogy déligyümölcs is jusson a fészekbe. Bíró Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom