Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
4 Somogyi Néplap 1987. április 15., szerda FÓRUM UTAH A televízió pécsi körzeti stúdiójának április 9-i fórumára sok kérdés érkezett. Az adásidő rövidsége miatt elmaradt válaszokat ezúttal közöljük az érdeklődőkkel. A kérdésekre válaszol: Brandtmüller István, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Grübl László, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Ress Zoltán, a városi tanács elnöke, Monostori László osztályvezető, Gombai Győző művelődési központ igazgató, Hederics Ferenc bankigazgató, Herczog Ede és Schillinger József gyáregység-igazgató, Király János, a Kapos Volán üzemegység-igazgatója, Hornok Józsefné áfész főkönyvelő és Illés Antal, az OTP megyei igazgatóhelyettese. — Milyen elv alapján döntötték el, hogy mely térségeket nyilvánítják hátrányos helyzetűnek? BRANDTMÜLLER ISTVÁN: — A gazdaságilag halmozottan hátrányos helyzetű térségeket — sok mutató vizs- gátota alapján — a központi szervek jelölték ki. A hetedik ötéves tervben csak a legsúlyosabb helyzetben levő területek kerültek sorra. A megyei tanács Somogy valamennyi térségét megvizsgálja, és ha a tapasztalatok indokolják, a következő ötéves tervre kezdeményezi a marcali térség kijelölését is. — Hogyan értékelik azt a tényt, hogy 1986-ban a Mechanikai Művek marcali gyáregységétől több középvezető ment el máshová dolgozni? DR. GRÜBL LÁSZLÓ: — öt középvezető ment el 1986- ban. A munkahelyet változtatók magasabb beosztást, jobb anyagi elismerést biztosító munkaköröket foglaltak el. Közülük hárman tervezett kádercserék révén mentek el. Távozásuk azt is jelenti, hogy a Mechanikai Művek olyan káderállományt tudott középvezetőik közül kinevelni, akikre alapozhatott a város. — Lesz-e, és ha igen, mikor Marcaliban sportcsarnok? DR. RESS ZOLTÁN: — A városi tanács fejlesztési terve szerint a tervidőszak végén, illetve a következő elején megépül a gépipari szak- középiskola normál tornaterme. Ezt részben társadalmi összefogással kell méretes, minden labdajátékra alkalmas alapterületűvé bővíteni. — írják-e a város történetét, s ha igen, mikor jelenik meg? DR. RESS ZOLTÁN: — A tanács vb úgy döntött, hogy várhatóan 1989—90-ben kiadja Marcali monográfiáját. Háromtagú szerkesztőbizottságot kér fel a feladat irányítására. — Mikorra tervezik a tizei, a boronkai és a horvát- kúti városrész vezetékes ivóvízzel való ellátását? DR. RESS ZOLTÁN: — Terveink szerint 1990-ig mindhárom városrész lakossága egészséges ivóvizet kap. Bizén már elkészült a vízmű, az ivóvízellátás megoldódott. Elkészült a Boronkát Marcalival összekötő vezeték is, az utcákban javában folyik a vezetékek lefektetése, Befejezése az idén várható. Megkezdtük a horvátkúti vízmű előkészítését is. Ha a társulat megalakul, 1989-re várható a víz. — iMikor indul meg az autóbusz helyi járat a déli városrészben?. DR. RESS ZOLTÁN: — A tanács anyagi eszközei várhatóan csak 1988. végén teszik ezt lehetővé. — Milyenek Marcaliban a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségei? DR. RESS ZOLTÁN: — A fiatal házaspárok általában az igényjogosultságtól számított két éven belül lakáshoz jutnak. Az elmúlt két éviben 60 lakást lehetett újból elosztani; döntő többségüket szociális alapon, és fiatal házasok kapták. Ezenkívül a tanács 75 családnak, elsősorban letelepedni szándékozó fiatal szakembereknek és fiatall értelmiségi dolgozóknak 6,2 millió forint, úgynevezett kedvezményes tanácsi építési, illetve lakás- vásárlási kölcsönt is nyújt. — Milyen az általános és középiskolai oktatás színvonala? Megvannak-e a tárgyi és személyi feltételek? Milyen eredményei vannak a második idegen nyelv bevezetésének? MONOSTORI LÁSZLÓ: — Az általános iskolai oktatás jó, a szakmunkásképzés az átlagost meghaladó, a gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás átlagos színvonalú. Az általános iskolai tantermek száma kevés, a középfokú intézményeké kiemelkedően jó. A taneszközökkel való felszereltség átlagos; a számítógépek és a video tekintetében jó. Az általános iskolák szaktanári ellátottsága megközelíti a 100 százalékot, ugyanez a szakmunkásképző intézetben csak folyamatos képzéssel biztosítható. A gimnázium és szakközépiskolában egyes szakos tanárok krónikus hiánya gondot okoz. A második idegen nyelv oktatását a Mikszáth utcai iskolában vezettük be. A német nyelv oktatása bővíti a pályaválasztási lehetőségeket, és a gimnáziumban évente haladó német nyelvi osztályok indulhatnak. — Milyen a közművelődési központ kisugárzó hatása a városkörnyékre? GOMBAI GYŐZŐ: —Évek óta az egész vonzáskörzetben végzünk közönségszervezést, így a rendezvények látogatóinak 20—25 százaléka a vonzáskörzet lakosságából tevődik össze. A településeknek segítséget nyújtunk, egyeztetjük munkájukat, és igényük szerint biztosítjuk a művelődési központ szolgáltatásait. — Milyen új vállalkozásokat támogat Marcaliban és környékén a kereskedelmi és hitelbank? HEDERICS FERENC: — Bankunk a jövedelmező vállalkozások bankja. A gazdaságos és hatékony üzleteket lebonyolító gazdálkodó szervek hiteligényeit igyekszünk maximálisan kielégíteni. Korábbi tevékenységünk faktoring és lízing ügyletek lebonyolításával, külföldi vegyes vállalatok alapításának közvetítésével és abban való közreműködéssel, kereskedelmi hitelnyújtás refinanszírozásával és váltóleszámítolással bővült. — Mennyiben nőtt a Mechanikai Művek marcali gyáregységének önállósága? Várható-e és mikor a korszerűbb termékszerkezet kialakítása? HERCZOG EDE: — A gyáregységet igazgatósággá szervezték át. Az önállóság révén lehetővé vált, hogy költség- és munkaügyi terveket, havi termelési programokat, gyártástechnológiákat készítsünk, és egyes fejlesztéseket is megvalósítsunk. Az anyagellátás, a kereskedelmi és kooperációs tevékenységet az idén veszi át az igazgatóság. A korszerűbb termékszerkezet érdekében elsősorban olyan termékek gyártását honosítottuk és honosítjuk meg, amelyek exportképesek, illetve importot váltanak ki. De nem mondunk le GERENCSÉR MIKLÓS í m Hí ír avagy mit mesél a valódi vőlegény 37. Ilyeneken morfondíroztam igaza mély elkeseredéssel, olytképp vigasztalva magam, hogy még mindig jobb egy nemzetközi főpályaudvaron csetelni-botolni, mint elviselni, hogy konyhakés hegyével csiklandozzák a hátamat. Erősen alkonyodortt a lécsi bulevárdön, épp kigyúltak az utcai lámpafüzérek higanygőzös izzói, amikor mögöttes léptekre neszeltem. Még egy elkárhozott lélek sem volta közelben. Újra kivert a verejték. A hátam mögött egyre fenyegetőbben döngtek a sietős léptek. Semmi kétség, Zita menesztett bérgyilkost a nyomomba, hogy mégse az ő kezéhez tapadjon embervér, ami ugyebár mégis csak komolyabb dolog a csirke- vérnél. Elszömyedésemben az agyamba nyilallt: végem van! És késedelem nélkül peregni kezdett lelki szemeim előtt egész addig megélt életem. A pergés egyre gyorsult, őrülten1 kergették egymást a képek, már-már ösz- szemosódtak az elviselhetetlen sebességtől. Persze, érthető volt ez a viharos tempó: le akartak peregni azok a szerencsétlen képek, mielőtt hátulról baltával fejbe vágnak. Mert változatlanul hittem, a bosszúálló Zita egy balrtás orgyilkost szalasztott utánam életem kioltására. A képek már messzire jutottak, pontosabban a szegedi Kecsege Halászcsárda műtőszobájáig, amikor futtom- bain egészen barátságos hang ütötte meg fülemet: — Ne loholj annyira, II- léském, kiszakad a tüdőm ... Mit csigázzam szükségtelenül a kíváncsiságot — megmondom egyenesen, a hang tulajdonosa az én különleges barátom volt. Bár erős, nagy szüggyel rendelkezett, vagyis a tüdeje sem lehetett éppen csenevész, mégis rám rosikadt, félájultan a kimerültségtől. Ebből fogalmat lebet alkotni, mekkora sietségre késztetett engem a fájdalmas megbántottság. — Csak arra ne akarj rábeszélni, hogy menjek visz- sza! — tettem eleve lehetetlenné mindenféle alkudozást. — Én se mennék vissza semmi kincsért — borult a keblemre összetörtén szegény Lukáts Imre. Csak tudtam volna mit vett ennyire a pzívére. -v— Talán beléd is kést akart döfni az a böllérasz- szony? Arcát egészen kiforgatta rendes vonásaiból a lelki fájdalom. — Ekkora szégyent!... Elűzni a lányom lakodalmából az életem megmentőjét!... Ebben a beállításban persze már teljesen érthető volt, miért fáj annyira a lelke. — Na nem olyan nagy baj — vigasztaltam férfiasán, míg paskolgattam azt a zokogástól rángatózó vállát. — Neked ott a helyed a nászlakomán. Én meg bújdosásra adom a fejem, mint az a Sobri Jóska. Nekem már teljesen mindegy ... Szándékom ellenére a végső lemondás érződhetett ki szavaimból, mert esdeklőn markolta meg mellemen a kabátot. — Hogy beszélhetsz így! Ez borzasztó istenkísértés!... . — Szép tőled, hogy ilyen erősen ragaszkodsz hozzám. Köszönöm, hogy letépted a kabátom elejét. Ez a szakadtság illik hozzám a legjobban. Igen, igen... Neazofcnaik a termékeknek a gyártásáról sem, amelyek a belföldi piac igényeit elégítik ki. — A ruhagyár amerikai céggel kötött szerződése lejár. Gyártanak-e továbbra is farmernadrágot?_ Ha nem, mi lesz a gyáregység profilja? SCHILLINGER JÓZSEF: — Nagyvállalatunk tárgyal az amerikai céggel közös vállalat, kft., vagy hasonló szervezet létrehozásáról. Ha nem jön létre ez a szerződés, akkor is elsősorban farmertermékek gyártása várható. — Mit tettek azért, hogy a nemesdéd—nemesvidi úton meginduljon a rendszeres autóbuszjárat? KIRÁLY JÄNOS: — Ezen az útvonalon csaknem egy évig — a Kaposvári Ruhagyárral kötött szerződés alapján — olyan járatot közlekedtettünk, amelyen minden utazási igény kielégítését lehetővé tettük. A ruhagyár dolgozóin kívül azonban az átlagos utaslétszám nem érte el a járatonként az egy személyt. A ruhagyár decemberben lemondta a járat további közlekedtetését. Ez is bizonyítja: nincs olyan tömegű utazási igény, amelyet a közúti közlekeídésnek kellene kielégíteni. A Horvátkút—Somogysámson közötti összekötő út átadását követően a Marcalitól nyugatra eső terület közlekedését átszervezzük. Akkor igyekszünk Nemesdéd és környékének utazási lehetőségeit is javítani. — Mit tesznek azért, hogy sok vendéglátó egységünk közül legalább 3—4 színvonalas idegenforgalmi célokat is szolgálhasson? HORNOK JÖZSEFNÉ —: Folytatjuk a Baglas étterem korszerűsítését, ahol a kistermet bárszerű berendezésekkel tótjuk el. Tervezzük a szálloda 3—5 szobájának felújítását, berendezéseinek cseréjét és összkomfortosítá- sát. Felújítjuk a Tavasz eszpresszó kerthelyiségét, és növelni fogjuk a Kanizsa söröző étel- és italkínálatát. — A panel OTP-s lakások nagy része penészesedik. Tudnak-e erről az illetékesek, és mit kívánnak tenni? ILLÉS ANTAL: — A panel lakások penészesedéséről tudunk, országos gond. A kivitelező javítja ezeket a hibákat, bár sokszor nem kellő hatékonysággal. Több új anyaggal, eljárással kísérleteznek, de kevés eredménynyel. Az OTP országos központja intenzíven foglalkozik a kérdéssel. Több per is folyamatban van. Országosan keresik a hathatós megoldást. kém már teljesen mindegy. Végső döntésem az, hogy bánatomban megyek a föld alá ... — Hiszen én is oda akarlak hívni! — csapott át hirtelen ugrándozó örömbe az örömapa. — Csak nem kívánsz velem együtt meghalni? — tudakoltam elborzadva. — Akar ám a galócaházi rosseb! megyünk a pincémbe, fel a búshegyi Nagypúpra! Jellemtelen piszok lennék, ha cserben hagynám életem megmen tőjét! Fordulj csak vissza, vágj neki a Sírszurdoknak, futok én is utánad, csak hozom a pince- kulcsot! Módfelett lázba hozta a saját elgondolása. Nagy iz-' galmába tipródoltt és hovatovább a néptánc kirakós lépteihez kezdett hasonlítani ez a lelkességgel teli tipró- dás. De mielőtt futásnak eredt volna a pincekulcsért, kérdést intéztem hozzá: — Imrusom, nem sejted úgy egészen véletlenül, hogy honnan tudhatta meg titkaimat ez a konyhakéses nősténytigris? Imrusom mozgása lelassult és taglejtéseiben valami szégyenkezést véltem felfedezni. Kelletlenül huzigálta a fülcimpáját. — Te Illés, akár hiszed, akár nem, ez olyan nő, hogy mindent kinyomoz, amit csak akar... <Folytatjuk.) A Sefag zselici erdészete 17 ezer hektár erdővel gazdálkodik. Erre az évre 82 ezer köbméter vastag fa kitermelését tervezik. A Sefag erdészetei közül ez a gazdaság dolgozik a legnehezebb terepviszonyok között, ennek ellenére ők vágják ki a legtöbb fát. A legjellemzőbb fafajok a bükk, a tölgy, a cser és a hárs. A kitermelt fa egy részét a bőszénfai fűrészüzemben dolgozzák föl, Széchenyi, Montecuccoli és Piroska 50 ÉVES A BÉCSI IBUSZ Ezekben a napokban bécsi nagykövetségünkön ünnepséggel is megemlékeznek az egyik nagymúltú bécsi utazási iroda megalakításának 50. évfordulójáról. Az IBUSZ-ról van szó, amely 1937-ben a m. kir. állam- vaisútaik hivatalos idegenforgalmi irodájaként látott munkához az osztrák főváros szívében, a Kärtner- Strassen, ahol azóta is működik. A jubileum alkalmából előásott krónikák szerint egyébként az IBUSZ jogelődje, az Idegenforgalmi és Utazási RT (Széchenyi, Sza- páry és Eszterházy grófok irányításával) már 1902-ben megalakult Budapesten — másfél évtizeddel az első osztrák, német, vagy olasz nemzeti utazási irodák előtt. A oég ezután 1916-ban bécsi fiókot nyitott: tehát 71. évfordulót is ünnepelhetnének idén... A huszas években egyébként már évente csaknem tízezer osztrák utazott Budapestre és a Balatonhoz, s a forgalom további növekedése tette szükségessé központi IBUSZ-éroda felállítását. A megnyitás évében az IBUSZ 720 utast hozott hazánkba és 460 magyart Ausztriába. Á számok, fél évszázad múltán, tavalyról: 85 000 osztrák, illetve 32 000 magyar turista (csak az IBUSZ szervezésében, persze). Ausztria náci bekebelezése, majd a háború befagyasztotta az idegenforgalmat, a forgalom szinte megszűnt, miközben a 40-esévek elején bizonyos Montecuccoli gróf volt az IBUSZ—Wien igazgatója... Az ötvenes évek pangása idején toto- irodának is otthont adott az IBUSZ, hogy aztán a hatvanas évektől máig tartó lendületes fejlődésnek induljon. Sorozatosan bővíteni kellett az irodákat, egyúttal a bécsi IBUSZ egyik alapítója volt a vállalat NSZK-beli képviseletének és fiókot nyitott Stockholmiban is. A legrégibb magyar utazási iroda, versenyben immár nem csak osztrák, hanem a reform jegyében szárnyat bontó hazai vetélytársaival is, változatlanul vezető szerepet játszik a hazánkba irányuló, túlzás nélkül tömegesnek mondható osztrák idegenforgalomban. A vállalat, ahol többségben osztrák alkalmazottak dolgoznak, egyre fontosabb szerepet játszik más országok turistáinak egyéni, vagy csoportos utaztatásában is. Eszményi helyen levő irodáját, — kirakatában a „Piroska” figurával, népművészetünk motívumaival, — rengeteg Bécset járó külföldi turista is felkeresi. A vágósertések minőségének javulása = több jövedelem a termelőknek! Ez elérhető a kiváló teljesítményű apaállatokkal: már megrendelhetők DUROC NAGYI FEHÉR HOLLAND LAPÁLY tény ész kansüldők, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátnál. LEVÉLCÍM: Sertéskereskedelem és Szaktanácsadás 2943 BÁBOLNA Telex: 27 211 Telefon: 34/69-111, 69-333 (92760)
