Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

4 Somogyi Néplap 1987. április 15., szerda FÓRUM UTAH A televízió pécsi körzeti stúdiójának április 9-i fórumára sok kérdés érkezett. Az adásidő rö­vidsége miatt elmaradt válaszokat ezúttal kö­zöljük az érdeklődőkkel. A kérdésekre válaszol: Brandtmüller István, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Grübl László, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Ress Zoltán, a városi tanács elnöke, Monostori László osztályvezető, Gombai Győző művelődési központ igazgató, Hederics Ferenc bankigazgató, Herczog Ede és Schillinger József gyáregység-igazgató, Király János, a Kapos Volán üzemegység-igazgatója, Hornok Józsefné áfész főkönyvelő és Illés Antal, az OTP megyei igazgatóhelyettese. — Milyen elv alapján dön­tötték el, hogy mely térsé­geket nyilvánítják hátrányos helyzetűnek? BRANDTMÜLLER ISTVÁN: — A gazdaságilag halmozot­tan hátrányos helyzetű tér­ségeket — sok mutató vizs- gátota alapján — a központi szervek jelölték ki. A hete­dik ötéves tervben csak a legsúlyosabb helyzetben levő területek kerültek sorra. A megyei tanács Somogy va­lamennyi térségét megvizs­gálja, és ha a tapasztalatok indokolják, a következő öt­éves tervre kezdeményezi a marcali térség kijelölését is. — Hogyan értékelik azt a tényt, hogy 1986-ban a Me­chanikai Művek marcali gyáregységétől több közép­vezető ment el máshová dol­gozni? DR. GRÜBL LÁSZLÓ: — öt középvezető ment el 1986- ban. A munkahelyet változ­tatók magasabb beosztást, jobb anyagi elismerést biz­tosító munkaköröket foglal­tak el. Közülük hárman ter­vezett kádercserék révén mentek el. Távozásuk azt is jelenti, hogy a Mechanikai Művek olyan káderállományt tudott középvezetőik közül kinevelni, akikre alapozha­tott a város. — Lesz-e, és ha igen, mi­kor Marcaliban sportcsar­nok? DR. RESS ZOLTÁN: — A városi tanács fejlesztési ter­ve szerint a tervidőszak vé­gén, illetve a következő ele­jén megépül a gépipari szak- középiskola normál torna­terme. Ezt részben társadal­mi összefogással kell mére­tes, minden labdajátékra al­kalmas alapterületűvé bő­víteni. — írják-e a város történe­tét, s ha igen, mikor jelenik meg? DR. RESS ZOLTÁN: — A tanács vb úgy döntött, hogy várhatóan 1989—90-ben ki­adja Marcali monográfiáját. Háromtagú szerkesztőbizott­ságot kér fel a feladat irá­nyítására. — Mikorra tervezik a ti­zei, a boronkai és a horvát- kúti városrész vezetékes ivó­vízzel való ellátását? DR. RESS ZOLTÁN: — Terveink szerint 1990-ig mindhárom városrész lakos­sága egészséges ivóvizet kap. Bizén már elkészült a víz­mű, az ivóvízellátás megol­dódott. Elkészült a Boronkát Marcalival összekötő vezeték is, az utcákban javában fo­lyik a vezetékek lefektetése, Befejezése az idén várható. Megkezdtük a horvátkúti vízmű előkészítését is. Ha a társulat megalakul, 1989-re várható a víz. — iMikor indul meg az au­tóbusz helyi járat a déli vá­rosrészben?. DR. RESS ZOLTÁN: — A tanács anyagi eszközei vár­hatóan csak 1988. végén te­szik ezt lehetővé. — Milyenek Marcaliban a fiatalok lakáshoz jutási le­hetőségei? DR. RESS ZOLTÁN: — A fiatal házaspárok általában az igényjogosultságtól szá­mított két éven belül lakás­hoz jutnak. Az elmúlt két éviben 60 lakást lehetett új­ból elosztani; döntő többsé­güket szociális alapon, és fiatal házasok kapták. Ezen­kívül a tanács 75 családnak, elsősorban letelepedni szán­dékozó fiatal szakemberek­nek és fiatall értelmiségi dol­gozóknak 6,2 millió forint, úgynevezett kedvezményes tanácsi építési, illetve lakás- vásárlási kölcsönt is nyújt. — Milyen az általános és középiskolai oktatás színvo­nala? Megvannak-e a tárgyi és személyi feltételek? Mi­lyen eredményei vannak a második idegen nyelv beve­zetésének? MONOSTORI LÁSZLÓ: — Az általános iskolai oktatás jó, a szakmunkásképzés az átlagost meghaladó, a gim­náziumi és szakközépiskolai oktatás átlagos színvonalú. Az általános iskolai tanter­mek száma kevés, a közép­fokú intézményeké kiemel­kedően jó. A taneszközökkel való felszereltség átlagos; a számítógépek és a video te­kintetében jó. Az általános iskolák szak­tanári ellátottsága megköze­líti a 100 százalékot, ugyan­ez a szakmunkásképző inté­zetben csak folyamatos kép­zéssel biztosítható. A gimná­zium és szakközépiskolában egyes szakos tanárok króni­kus hiánya gondot okoz. A második idegen nyelv oktatását a Mikszáth utcai iskolában vezettük be. A né­met nyelv oktatása bővíti a pályaválasztási lehetősége­ket, és a gimnáziumban évente haladó német nyelvi osztályok indulhatnak. — Milyen a közművelődé­si központ kisugárzó hatása a városkörnyékre? GOMBAI GYŐZŐ: —Évek óta az egész vonzáskörzet­ben végzünk közönségszer­vezést, így a rendezvények látogatóinak 20—25 százalé­ka a vonzáskörzet lakosságá­ból tevődik össze. A telepü­léseknek segítséget nyújtunk, egyeztetjük munkájukat, és igényük szerint biztosítjuk a művelődési központ szolgál­tatásait. — Milyen új vállalkozáso­kat támogat Marcaliban és környékén a kereskedelmi és hitelbank? HEDERICS FERENC: — Bankunk a jövedelmező vál­lalkozások bankja. A gazda­ságos és hatékony üzleteket lebonyolító gazdálkodó szer­vek hiteligényeit igyekszünk maximálisan kielégíteni. Ko­rábbi tevékenységünk fak­toring és lízing ügyletek le­bonyolításával, külföldi ve­gyes vállalatok alapításának közvetítésével és abban való közreműködéssel, kereske­delmi hitelnyújtás refinan­szírozásával és váltóleszámí­tolással bővült. — Mennyiben nőtt a Me­chanikai Művek marcali gyáregységének önállósága? Várható-e és mikor a kor­szerűbb termékszerkezet ki­alakítása? HERCZOG EDE: — A gyáregységet igazgatósággá szervezték át. Az önállóság révén lehetővé vált, hogy költség- és munkaügyi ter­veket, havi termelési prog­ramokat, gyártástechnoló­giákat készítsünk, és egyes fejlesztéseket is megvalósít­sunk. Az anyagellátás, a ke­reskedelmi és kooperációs tevékenységet az idén veszi át az igazgatóság. A korszerűbb termékszer­kezet érdekében elsősorban olyan termékek gyártását honosítottuk és honosítjuk meg, amelyek exportképe­sek, illetve importot válta­nak ki. De nem mondunk le GERENCSÉR MIKLÓS í m Hí ír avagy mit mesél a valódi vőlegény 37. Ilyeneken morfondíroztam igaza mély elkeseredéssel, olytképp vigasztalva magam, hogy még mindig jobb egy nemzetközi főpályaudvaron csetelni-botolni, mint elvisel­ni, hogy konyhakés hegyével csiklandozzák a hátamat. Erősen alkonyodortt a lécsi bulevárdön, épp kigyúltak az utcai lámpafüzérek higany­gőzös izzói, amikor mögöttes léptekre neszeltem. Még egy elkárhozott lélek sem volta közelben. Újra kivert a ve­rejték. A hátam mögött egy­re fenyegetőbben döngtek a sietős léptek. Semmi kétség, Zita menesztett bérgyilkost a nyomomba, hogy mégse az ő kezéhez tapadjon ember­vér, ami ugyebár mégis csak komolyabb dolog a csirke- vérnél. Elszömyedésemben az agyamba nyilallt: végem van! És késedelem nélkül peregni kezdett lelki szeme­im előtt egész addig megélt életem. A pergés egyre gyor­sult, őrülten1 kergették egy­mást a képek, már-már ösz- szemosódtak az elviselhetet­len sebességtől. Persze, ért­hető volt ez a viharos tem­pó: le akartak peregni azok a szerencsétlen képek, mi­előtt hátulról baltával fejbe vágnak. Mert változatlanul hittem, a bosszúálló Zita egy balrtás orgyilkost szalasztott utánam életem kioltására. A képek már messzire ju­tottak, pontosabban a szege­di Kecsege Halászcsárda mű­tőszobájáig, amikor futtom- bain egészen barátságos hang ütötte meg fülemet: — Ne loholj annyira, II- léském, kiszakad a tüdőm ... Mit csigázzam szükségte­lenül a kíváncsiságot — meg­mondom egyenesen, a hang tulajdonosa az én különleges barátom volt. Bár erős, nagy szüggyel rendelkezett, vagy­is a tüdeje sem lehetett ép­pen csenevész, mégis rám rosikadt, félájultan a kime­rültségtől. Ebből fogalmat le­bet alkotni, mekkora siet­ségre késztetett engem a fájdalmas megbántottság. — Csak arra ne akarj rá­beszélni, hogy menjek visz- sza! — tettem eleve lehetet­lenné mindenféle alkudozást. — Én se mennék vissza semmi kincsért — borult a keblemre összetörtén sze­gény Lukáts Imre. Csak tud­tam volna mit vett ennyire a pzívére. -v­— Talán beléd is kést akart döfni az a böllérasz- szony? Arcát egészen kiforgatta rendes vonásaiból a lelki fájdalom. — Ekkora szégyent!... El­űzni a lányom lakodalmából az életem megmentőjét!... Ebben a beállításban per­sze már teljesen érthető volt, miért fáj annyira a lelke. — Na nem olyan nagy baj — vigasztaltam férfiasán, míg paskolgattam azt a zo­kogástól rángatózó vállát. — Neked ott a helyed a nász­lakomán. Én meg bújdosásra adom a fejem, mint az a Sobri Jóska. Nekem már tel­jesen mindegy ... Szándékom ellenére a vég­ső lemondás érződhetett ki szavaimból, mert esdeklőn markolta meg mellemen a kabátot. — Hogy beszélhetsz így! Ez borzasztó istenkísértés!... . — Szép tőled, hogy ilyen erősen ragaszkodsz hozzám. Köszönöm, hogy letépted a kabátom elejét. Ez a sza­kadtság illik hozzám a leg­jobban. Igen, igen... Ne­azofcnaik a termékeknek a gyártásáról sem, amelyek a belföldi piac igényeit elégí­tik ki. — A ruhagyár amerikai céggel kötött szerződése le­jár. Gyártanak-e továbbra is farmernadrágot?_ Ha nem, mi lesz a gyáregység profil­ja? SCHILLINGER JÓZSEF: — Nagyvállalatunk tárgyal az amerikai céggel közös vállalat, kft., vagy hasonló szervezet létrehozásáról. Ha nem jön létre ez a szerző­dés, akkor is elsősorban far­mertermékek gyártása vár­ható. — Mit tettek azért, hogy a nemesdéd—nemesvidi úton meginduljon a rendszeres autóbuszjárat? KIRÁLY JÄNOS: — Ezen az útvonalon csaknem egy évig — a Kaposvári Ruha­gyárral kötött szerződés alapján — olyan járatot köz­lekedtettünk, amelyen min­den utazási igény kielégíté­sét lehetővé tettük. A ruha­gyár dolgozóin kívül azon­ban az átlagos utaslétszám nem érte el a járatonként az egy személyt. A ruhagyár decemberben lemondta a já­rat további közlekedtetését. Ez is bizonyítja: nincs olyan tömegű utazási igény, ame­lyet a közúti közlekeídésnek kellene kielégíteni. A Hor­vátkút—Somogysámson kö­zötti összekötő út átadását követően a Marcalitól nyu­gatra eső terület közlekedé­sét átszervezzük. Akkor igyekszünk Nemesdéd és környékének utazási lehető­ségeit is javítani. — Mit tesznek azért, hogy sok vendéglátó egységünk közül legalább 3—4 színvo­nalas idegenforgalmi célokat is szolgálhasson? HORNOK JÖZSEFNÉ —: Folytatjuk a Baglas étterem korszerűsítését, ahol a kis­termet bárszerű berendezé­sekkel tótjuk el. Tervezzük a szálloda 3—5 szobájának felújítását, berendezéseinek cseréjét és összkomfortosítá- sát. Felújítjuk a Tavasz esz­presszó kerthelyiségét, és növelni fogjuk a Kanizsa sö­röző étel- és italkínálatát. — A panel OTP-s lakások nagy része penészesedik. Tudnak-e erről az illetéke­sek, és mit kívánnak tenni? ILLÉS ANTAL: — A pa­nel lakások penészesedéséről tudunk, országos gond. A ki­vitelező javítja ezeket a hi­bákat, bár sokszor nem kel­lő hatékonysággal. Több új anyaggal, eljárással kísérle­teznek, de kevés eredmény­nyel. Az OTP országos köz­pontja intenzíven foglalko­zik a kérdéssel. Több per is folyamatban van. Országo­san keresik a hathatós meg­oldást. kém már teljesen mindegy. Végső döntésem az, hogy bánatomban megyek a föld alá ... — Hiszen én is oda akar­lak hívni! — csapott át hir­telen ugrándozó örömbe az örömapa. — Csak nem kívánsz ve­lem együtt meghalni? — tu­dakoltam elborzadva. — Akar ám a galócaházi rosseb! megyünk a pincém­be, fel a búshegyi Nagy­púpra! Jellemtelen piszok lennék, ha cserben hagynám életem megmen tőjét! For­dulj csak vissza, vágj neki a Sírszurdoknak, futok én is utánad, csak hozom a pince- kulcsot! Módfelett lázba hozta a saját elgondolása. Nagy iz-' galmába tipródoltt és hova­tovább a néptánc kirakós lépteihez kezdett hasonlítani ez a lelkességgel teli tipró- dás. De mielőtt futásnak eredt volna a pincekulcsért, kérdést intéztem hozzá: — Imrusom, nem sejted úgy egészen véletlenül, hogy honnan tudhatta meg titkai­mat ez a konyhakéses nős­ténytigris? Imrusom mozgása lelas­sult és taglejtéseiben vala­mi szégyenkezést véltem fel­fedezni. Kelletlenül huzigál­ta a fülcimpáját. — Te Illés, akár hiszed, akár nem, ez olyan nő, hogy mindent kinyomoz, amit csak akar... <Folytatjuk.) A Sefag zselici erdésze­te 17 ezer hektár erdő­vel gazdálkodik. Erre az évre 82 ezer köbméter vastag fa kitermelését tervezik. A Sefag erdé­szetei közül ez a gazda­ság dolgozik a legnehe­zebb terepviszonyok kö­zött, ennek ellenére ők vágják ki a legtöbb fát. A legjellemzőbb fafajok a bükk, a tölgy, a cser és a hárs. A kitermelt fa egy részét a bőszénfai fűrészüzemben dolgozzák föl, Széchenyi, Montecuccoli és Piroska 50 ÉVES A BÉCSI IBUSZ Ezekben a napokban bécsi nagykövetségünkön ünnep­séggel is megemlékeznek az egyik nagymúltú bécsi uta­zási iroda megalakításának 50. évfordulójáról. Az IBUSZ-ról van szó, amely 1937-ben a m. kir. állam- vaisútaik hivatalos idegenfor­galmi irodájaként látott munkához az osztrák fővá­ros szívében, a Kärtner- Strassen, ahol azóta is mű­ködik. A jubileum alkalmá­ból előásott krónikák szerint egyébként az IBUSZ jog­elődje, az Idegenforgalmi és Utazási RT (Széchenyi, Sza- páry és Eszterházy grófok irányításával) már 1902-ben megalakult Budapesten — másfél évtizeddel az első osztrák, német, vagy olasz nemzeti utazási irodák előtt. A oég ezután 1916-ban bécsi fiókot nyitott: tehát 71. év­fordulót is ünnepelhetnének idén... A huszas években egyéb­ként már évente csaknem tízezer osztrák utazott Bu­dapestre és a Balatonhoz, s a forgalom további növeke­dése tette szükségessé köz­ponti IBUSZ-éroda felállítá­sát. A megnyitás évében az IBUSZ 720 utast hozott ha­zánkba és 460 magyart Ausztriába. Á számok, fél évszázad múltán, tavalyról: 85 000 osztrák, illetve 32 000 magyar turista (csak az IBUSZ szervezésében, per­sze). Ausztria náci bekebelezé­se, majd a háború befa­gyasztotta az idegenforgal­mat, a forgalom szinte meg­szűnt, miközben a 40-esévek elején bizonyos Montecuccoli gróf volt az IBUSZ—Wien igazgatója... Az ötvenes évek pangása idején toto- irodának is otthont adott az IBUSZ, hogy aztán a hatva­nas évektől máig tartó len­dületes fejlődésnek induljon. Sorozatosan bővíteni kellett az irodákat, egyúttal a bécsi IBUSZ egyik alapítója volt a vállalat NSZK-beli képvi­seletének és fiókot nyitott Stockholmiban is. A legrégibb magyar uta­zási iroda, versenyben immár nem csak osztrák, hanem a reform jegyében szárnyat bontó hazai vetélytársaival is, változatlanul vezető sze­repet játszik a hazánkba irá­nyuló, túlzás nélkül töme­gesnek mondható osztrák idegenforgalomban. A válla­lat, ahol többségben osztrák alkalmazottak dolgoznak, egyre fontosabb szerepet ját­szik más országok turistái­nak egyéni, vagy csoportos utaztatásában is. Eszményi helyen levő irodáját, — ki­rakatában a „Piroska” figu­rával, népművészetünk mo­tívumaival, — rengeteg Bé­cset járó külföldi turista is felkeresi. A vágósertések minőségének javulása = több jövedelem a termelőknek! Ez elérhető a kiváló teljesítményű apaállatokkal: már megrendelhetők DUROC NAGYI FEHÉR HOLLAND LAPÁLY tény ész kansüldők, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátnál. LEVÉLCÍM: Sertéskereskedelem és Szaktanácsadás 2943 BÁBOLNA Telex: 27 211 Telefon: 34/69-111, 69-333 (92760)

Next

/
Oldalképek
Tartalom