Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-12 / 60. szám

1987. március 12., csütörtök Somogyi Néplap 3 A józanság: norma Inni lehet, behozni nem! — Mit tesznek az egészsé­ges életmódra nevelésért a kollégiumban? — Ismeretterjesztő elő­adássorozatot indítottunk, amelyen olyan témákról be­széltek egészségügyi szakem­berek, mint az AIDS, a nar- kománia, az alkohol, azután „Sport és turisztika — szesz helyett”, valamint „A balese­tek és az alkohol” címmel. Az utóbbi például azért is sikeres volt, mert dr. Tóth Jenő, a rendőrség fiatal or­vosa nagyon jól megtalálta a hangot a fiatalokhoz. — A kollégistáktól hallot­tam arról, hogy az egyetem által kezdeményezett bormi­nősítő verseny is elmaradt, s most attól félnek, hogy a ha­gyományos köcsögavatót, a végzősök búcsúztatóját is „semleges pályán” kell majd megrendezni. — Ezt mi is szóvá tettük legutóbb a budapesti szak­maközi találkozón. Azt a vá­laszt kaptuk, hogy az intéz­ményi utasítás szerint kell cselekedni. Ez nálunk előír­ja — tehát nemcsak a kollé­giumban —, hogy nem lehet szeszt tárolni és fogyasztani a dénesmajori oktatási köz­pontban. Így valóban új szín­helyet kell választani a ha­gyomány megőrzéséhez vagy bor és sör helyett át kell tér­nünk a kólára. Fröccsdömping A munka alapfeltétele A történet a közelmúltban játszódott le a Somogy Me­gyei Nyomdaipari Vállalat­nál. Munkára jelentkezett egyik volt dolgozójuk, aki­ről mindenki tudta, hogy iszákos ember. Annak ide­jén ezért bocsátották el. Olyan szerződést kötöttek vele, hogy egy próba hónap döntse el, valóban megvál­tozott-e. — Már szinte örültünk — mondta Bárdos Csaba szak- szervezeti titkár —, hogy 29 napig nem volt vele sem­milyen gondunk. Akkor az­tán kitört rajta iszákos múlt­ja. Természetesen mennie kellett. Nálunk a munka alapfeltétele a józanság, hi­szen termékeinket emberek nézik, olvassák. A nyomdai hagyományok is megkövete­lik a józan, politikus cselek­vést. — Szerintem nem voltak ellenzői a mostani igazgatói utasításnak — szögezi le Horváth József kéziszedő —, csak a megvalósítását vitat­tuk. Konkrétan a szondá­zásra gondolok, hogy ki kit szondáztathat. A mostani utasítás szerint esetleg ki­búvókat lehet találni arra, hogy valakit ne szondáztas- sunk, mást pedig igen. Alap- követelmény, hogy itt ne igyunk. Azt azonban meg kell gondoni, hogy valaki például délutános, akkor már reggel nyolckor sem ihat meg egy sört, mert dél­után kimutatja a szonda. Mike Ferenc, a nyomda igazgatója az elsők között támogatta, hogy a vállalatok területéről tiltsanak ki min­den szeszes italt. Iszunk vagy dolgozunk, ez két kategória — mondta. — Az igazgatói utasítás egy kicsit mindig olyan, mintha csak a dolgozókra vo­natkozna. Nem erről van szó! S ma már az sem megy, hogy bort iszunk és vizet prédikálunk. Az utasítás el­sősorban rám és utána a munkatársaimra vonatko­zik. Ezért határoztuk el, hogy dolgozóink havi ötszá­zalékos szondáztatását abba­hagyjuk, amint megérkezik a „szeszmikrofon”. Ez a kitűnő technikai találmány — talán közismert — a beszédből is megállapítja, hogy tki meny­nyit ivott. Természetesen nem csak az elcsukló beszéd kapcsán, hanem a lehellet vegyvizsgálata nyomán. Ak­kor például egy osztáTyt vagy üzemrészt pillanatok alatt ellenőrizhetünk. A műszer „beszél”, nem a szondabi­zottság. Szóba került az is. hogy már beérkezéskor el­rendeljük a mikrofon hasz­nálatát. így mindenkit ki­szűrünk, aki ivott a munka­kezdés előtt. A nyomdászok elmondták: régebben névnapokon előfor­dult, hogy néhányan szeszt hoztak be, s főként a dél­utános műszakban volt, aki nem tudta este nyolc felé megállni helyét a gép mel­lett. Most fehér holló az ilyen, hiszen a közösség ki­zárja a szeszbarátokat. A közös pénze lesz kevesebb, és ennek senki sem örül. Az alkohol elleni harcot a Kapos Volánnál nagymérték­ben meghatározza, .hogy a közlekedési vállalat dolgo­zóinak mintegy 80 százaléka rendelkezdik gépkocsiveze­tői engedéllyel. — A munkavédelmi sza­bályzat megszabja a bánás­módot, és ez összhangban van a központi elvárásokkal is — mondta dr. Ács And­rás, a Kapos Volán igazga­tói titkárságvezetője. — Nálunk ketté kell vá­lasztani a (dolgozóinknál tör­ténő alkoholszondás ellenőr­zéseket a forgalmi utazó és az egyéb áillományra. A forgalmi utazók tíz szá­zalékát a szolgálati helyükön naponta kötelezik erre a vizsgálatra, különböző idő­pontokban. Az ellenőrzéseket úgy szervezik meg, hogy ha­vonta egyszer minden dolgo­zóra sor kerüljön. Az egyéb állománynak naponta 5 szá­zalékát szondáztatják. Mivel az utazók emberéletért felel­nek, ezért kerül sor náluk gyakrabban ellenőrzésre. — 1986-ban több mint 16 ezer értékehető alkoholszon­da-vizsgálatot végeztünk a vállalatnál. Ez a szám nem tartalmazza saját forgalmi ellenőreink eilenőrzéséseit és azt sem, ha más megyében szondáztatták gépkocsiveze­tőinket. Ellenőreink tavay majdnem kétezer ellenőrzést tartottak. E nagyszámú vizsgálat so­rán 30 esetben mutattak ki alkoholos állapotot. A dolgo­zók tisztában vannak a sze­szesital-fogyasztás esetleges következményeivel. Csök­kent az ittasan munkába ál­lók száma. Egy évvel koráb­ban még 37 esetben kellett fegyelmi eljárást indítani. — A gépkocsivezetőket és a rakodógépkezelőket, ha alkohol befolyása alatt vég­zik munkájukat, fegyelmi út­ján azonnal elbocsátják a vállalattól. 1985-ben 14 dol­gozótól kellett megválnunk, tavaly 10-et küldtünk el. A Kapos Volánnál minden üzemi balesetkor végeznek alkoholvizsgálatot. A balese­tek és az ittasság között — a tapasztalatok szerint — nincs összefüggés. A válla­latnál munkavédelmi szem­léken is nagy súlyt helyez­nek az alkohol elleni küzde­lemre, a munkavédelmi ok­tatáshoz is hozzá tartozik. A gépkocsivezetőknek előírták a szolgálatbalépés feltétele­it. — A vállalat magatartása az alkohollal szemben a jö­vőben sem fog változni. Még az említett harminc esetet is soknak tartjuk. Ki a legény a gáton? Győzött az alkohol A kijózanítóban Állomás. A rendőrségi autó vagy a mentőkocsi utasai közül kevesen tudják, hogy hová is érkeztek. De hama­rosan kiderül, amikor meg­kezdődik a kezelés a megyei kórház kijózanító állomásán. Dr. Boldizsár Ferenc főor­vos: — A részeg embereknek csak a csekély hányada ke­rül hozzánk. Azokat szállít­ják be, akik már magatehe­tetlenek vagy a környezetük­kel szemben agresszívek. Munkaidőben ritkán érkez­nek hozzánk súlyosan ittas emberek, a késő esti órák a forgalmasabbak. No, és a ne­vezetes névnapokon nő meg a forgalmunk; most éppen a József-nap közeleg... A fi­zetésnapok, az ünnepi alkal­mak is a forgalmasabbak kö­zé tartoznak. Somogybán csupán a me­gyeszékhelyen van kijózanító állomás. A forgalmat ugyan bírja, de a távolról érkezett vendég szinte már kijózano­dik, amikor itt elkezdődhet a kezelés. No, és a szállítási költség is magas. — Mit térít a kijózanodás után a páciens? — A szállítást taxitarifával számolják. Ha a kocsi tisztí­tásra szorul, akkor annak a költsége is terheli. Ezenkívül egységesen ötszáz forintot fi­zetnek, attól függetlenül, hogy milyen orvosi beavat­kozásra volt szükség. A kijózanítóból nem vezet egyenes út az elvonókúrára. Ám az állomás dolgozói fi­gyelemmel kísérik a vissza­térőket, s a figyelmeztetésen, tanácsokon túl javasolják is az elvonókúra megkezdését. — Emelkedik-e az önkén­tes jelentkezők száma? — A környezeti ráhatás erősödőben van az önkéntes­ségre. Az ilyen esetek száma nőtt az elmúlt években. Azok is az önkéntesség mellett döntenek, akiknek a hivata­los felszólítására már ráütöt­ték a pecsétet. Nem várnak intézkedésre. A kijózanító állomáson hiába állítunk föl statisztikát arról, hogy hány részeg, erő­sen ittas ember rontja saját egészségét, környezetének életét. Kevesen jutnak közü­lük erre a helyre. A munka­helyekről a legkevesebben, de lakossági bejelentésre a mentők szép számban szál­lítanak a kijózanító állomás­ra magatehetetlen vagy ép­pen közterületen dühöngő részeget. Főképp olyanokat, akik nem először kóstolták meg a méregnyi mennyiségű italt. Sajnos, emelkedik az italozó nők száma. Ez még nem tükröződik a kijózanító állomás forgalmában; míg egyet beszállítanak közülük, tizenöt férfi is megfordul az állomáson. Ám ha ezen a szokáson nem változtatnak a nők, utolérik a férfiakat — állapította meg a főorvos. Szesz. Maga a szó is nyelvi játékot in­dít el az emberben. Szesz, szeszély, szeszélyes, veszélyes. A szesz veszélyes! Egy pohár talán még nem. Az csak egy baráti csapatba hí­vogat. Kettő sokaknak már sok. Megoldódik a nyelv és arányt téveszt az ember. Erősöd­nek az energiák, elszaladnak az indulatok, és gyengül a kitartás. A harmadik pohár után legyintés jön! Mi közöm ezekhez?! Hiszen ezek józanok! De- lírium-világ. Fékevesztett, aránytévesztö a poharazó valóság. Megszűnik a munka igen­lése, helyébe tunya és torz árnyékélet lép. A legfontosabb hát: a mérték. Felismer­ni - időben - a határokat. Hogy ez kinek ho­gyan sikerült, hogyan védekezik a mértékte­len ivás ellen az ember és közösség, ezt a kérdést járták körül munkatársaink. Tiltás helyett mértékletesség Január elsején alakult meg a megyei tanács ifjúsá­gi és sportosztálya. Az osz­tály munkatársai részt vál­lalnak a káros szenvedélyek megelőzéséből is, egyelőre azonban mindössze javaslat­tal. — Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal előírta, hogy év végéig olyan javaslatokat dolgozzunk ki a káros szen­vedélyek megelőzésére, ame­lyek útmutatók és nem jog­szabályok — mondta Klen- csár Gábor osztályvezető. — Tehát javaslatokat teszünk, és közreműködünk az intéz­kedések végrehajtásában. Csak a felvilágosítást és a megelőzést követheti az el­rettentés, a tiltás. A gyógyí­tás már „tűzoltás” .. . — Az alkoholfogyasztás visszaszorítása szerteágazó feladat — folytatta Tóth Anna osztályvezető-helyettes. — A helyes megoldásokat nem szabad csak a társada­lomra hárítani. A szülők, a családok felelőssége óriási. Ma már az általános isko­lákban el kell kezdeni az alkohol káros hatásainak is­mertetését. Eredményként könyvelhet­jük el, hogy az ifjúsági klu­bokban már nem árusítanak szeszes italt, a fiatalok szá­mára tartott rendezvények többségén sem az alkohol a főszereplő. Tartalmas prog­ramokat kell szervezni az ifjúság részére, s töltsék kel­lemes környezetben a sza­badidejüket. A városi KISZ- bizottságok és az alkhol el­leni bizottság szervezésében Kaposváron és másutt létre­hozott diáktanyák például si­keres kezdeményezések. De ez csak egy lehetőség. Nem teljes absztinenciát hirde­tünk, hanem mértékletessé­get. Azt kell tudatosítanunk, hogy az akohollal is lehet élni, ám ha visszaélnek ve­le, a hatás visszafordíthatat­lan. — A teljes tiltás nem le­het célravezető — fűzte hoz­zá Klencsár Gábor. — Sze­retnénk a földerítésben, a veszélyeztetett fiatalok meg­találásában előrelépni. Fon­tos, hogy érvényt szerez­zünk a jogszabályoknak; in­dítsanak eljárást azok ellen a vendéglátóipari vezetők el­len, akik fiatalkorúakat sze­szes itallal kiszolgálnak. — Sok segítséget kapha­tunk a helyi tanácsoktól — mondta Tóth Anna. — A vétkes üzletvezetők ellen ha­tásos büntetéseket alkalmaz­hatnak, felülbírálhatják a már kiadott italmérési enge­délyeket, esetenként be is vonhatják. Szinte elcsépelt dolog arra a jogszabályra hivatkozni: iskola szomszéd­ságában nem lehet italmé­rés. Hát ne hivatkozzunk rá, hanem cselekedjünk! A közelmúltban a rádió jól sikerült riportműsorban foglalkozott egy budapesti egyetem kollégiumának tilta­kozó beadványával. A diákok kérték: oldják fel legalább esetenként azt a drákói uta­sítást, amely mindennemű szeszt kitilt a diákotthonból. Huszonévesek esetében ez mégiscsak túlzás — mondták a fiatalok. Mi a helyzet egy kaposvári kollégiumban? Erre az Ag­rártudományi Egyetem Ka­posvári Állattenyésztési Kara kollégiumának vezetőjétől, Horváth Józseftől kértünk véleményt. — Nálunk korábban sem lehetett szeszt hozni a kollé­giumba, de a józan ész ha­táráig azért nem kerestünk bűnbakot, ha véletlenül vala­melyik szobából egy-egy sö­rösüveg előkerült. Január 1-jétől azonban teljes tiltás lépett életbe; ez most beke­rül a kollégium szervezeti és működési szabályzatába. — Az egyetemisták tehát ihatnak, mondjuk a közked­velt „Muskátli-tanszéken”, szeszt azonban nem hozhat­nak be. Nincs ebben ellent­mondás? — Nincs, mert felnőtt em­berekről van szó; saját éle­tüket maguk irányítják. A kollégium azonban szociális lehetőség, itt közösségi sza­bályok szabják meg, hogyan éljenek a fiatalok... Az egészséges életmódhoz kultu­rált környezet tartozik, nem pedig ágy alá dugott, bűzlő sörös- és borosüvegek. Húszezer ellenőrzés

Next

/
Oldalképek
Tartalom