Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-11 / 59. szám

1987. március 11., szerda Somogyi Néplap 5 Ai idén végei az első osztály Korszerű művelődés és a számítógép Megújulnak az oktatási intézmények Iskolabővítés Fonyódon (Tudósítónktól.) Látványos beruházási program kezdődik tavasszal Fonyódon, s ennek során megújulnak az oktatási ''in­tézmények. Az évtized végé­ig mintegy 80 millió forintot fordít a nagyközségi közös tanács az iskolák bővítésére, tatarozására. — Nyomasztó tanteremhi­ány teszi szükségessé ezeket a beruházásokat — mondta Hajmási József vb-titkár. — A legsürgetőbbek a tenniva­lók az általános iskolában. Az elmúlt években minden lehetőségünket kimerítettük, hogy elkerüljük a kétmű- szakos oktatást: ideiglenes tantermeket alakítottunk ki a tanácsház melletti épület­ben, hasonló célra használ­juk a volt napközistermeket és a tornaszobát. Szeretnék, ha ezek az új iskolaépületek a nagyközség arculatában is meghatározó szerepet kapnának. Ezért kérték föl egyrészt tervezés­re, másrészt véleményezésre Makovecz Imre építészmér­nököt. — Versenytárgyalásokat hirdettünk a kivitelezésre — tájékoztatott Toiler Zoltán gamesz-vezető. Nagyon ke­vesen jelentkeztek, ezért gondot okoz az igényes mun­ka. A gimnáziumot részben tetőtér-beépítéssel bővítjük; ehhez a munkához kiváló ácsok kellenek, de a kivite­lezésre jelentkező cég ezt nem tudta vállalni. A gim­náziumot egyébként négy tanteremmel bővítik, és tá­gasabbá teszik a tanári szo­bát. Az épület északi olda­lához építik az aulát; ez ad otthont az új művelődési központ elkészüléséig a je­lentősebb társadalmi és köz- művelődési rendezvények­nek is. A szakmunkásképző tavaly híradásipari szakközépiskolai részleggel bővült. Itt is négy tanterem, valamint tornate­rem építését tervezik. Ennek kivitelezője a somogyvári ktsz, amelynek negyven ta­nulója jár az intézetbe. A diákok gyakorlati munkájuk során iskolájuk építésén dol­goznak majd. — Az általános iskola bő­vítését három szakaszban végezzük, s anyagi lehetősé­geink szerint ütemezzük. Itt is lesz tetőtér-beépítés: há­rom tanterem és három kis­csoportos-foglalkoztató kia­lakítását tervezzük. A ké­sőbbiekben újabb tantermek, tornaterem, aula és irodák építése szerepel a program­ban. Mindhárom iskolánál 1988. szeptember 1-je az át­adási határidő. A zeneiskola felújítása má­jusban kezdődik, s október közepére tervezzük az - át­adást. Az intézményt három tanteremmel és kamarakon­certre alkalmas előadóterem­mel bővítjük. Folyamatban van a középiskolás-kollégi­um felújítása és bővítése. Ezt a postaforgalmi és hír­adásipari szakközépiskola iránti igény indokolja. Községeink változó arca A falu lakosságmegtartó ereje alaposan megcsappant. Általános a falvak elörege­dése, termékkibocsátó szere­püknek a csökkenése. Merre tart ma a falu? Kik azok, akik ismerik a kis települé­sek gondjait és egyúttal se­gítik az állami döntések elő­készítését? Dr. Berényi Ist­vánnak, a földrajztudomány doktorának, az MTA Föld­rajztudományi Kutatóinté­zet társadalomföldrajzi osz­tályvezetőjének szociológiai csoportja is illetékes ez ügy­ben.- Mennyiben különbözik az önök által művelt szociál- geográfia a falukutatástól? — A társadalomföldrajz megpróbálja térben bemutat­ni a ma valóságát. Így te­hát nem a rész megítélése, összegzése a dolga, hanem az, hogy az emberek vagy ép­pen a közösségek érdekei milyen módon jelennek meg a társadalom vérkeringésé­ben. Magyarán: jó néhány éve módunk van azt hinni, hogy létezhet külön érdeke a társadalomnak és külön érdeke, mondjuk, egy ma­gyar falunak. Hogy ezek mennyire kapcsolódnak szer­vesen egymásba, végül is áz a megoldás. Munkánkkal, a falu élethű bemutatásával ezt próbáljuk az állami dön­tésekkor segíteni.- Önök nyolcon mennyire tudnak javitani a falu nehéz helyzetén? A Szentbalázsröl készült tele­pülésföldrajzi térkép — A szociálgeográfiának főként Nyugaton vannak ha­gyományai. Mi csaknem egy évtizedes kötélhúzás után kaphattunk jogosítványt. A magyar falukutatás is in­kább a konzervatív, archaizá­ló, néphagyományokat meg­őrizni szándékozó szárnyhoz húzott. Mégis optimista va­gyok: egyre több'Viegye je­lentkezik és igényli munkán­kat. Jó példa erre, hogy a Somogy Megyei Tanács egyeztető megbeszélésre hí­vott bennünket. A mi dol­gunk az, hogy alapos képet nyújtsunk tudományos cso­portunk vizsgálatai alapján a megye vezetői számára.- Hogyan dolgoznak? — Nagyon egyszerűen. Minden lehetséges adatot összegyűjtünk, amely a fa­luban vagy településcsoport­ban lakó emberek szempont­jából meghatározó. Ezeket tudományos vagy éppen gya­korlati, tehát például megyei szempontok alapján rendsze­rezzük, s beillesztjük a tér­ség rendszerébe. Magyarán: lemérjük a megye mércéjé­vel.- Mindez hasonlít a nyu­gati sikerteremtö menedzse­ri irodák munkájához? — A produktumokban igen. Valaki információt rendel meg tőlünk, ebben igen. Ab­ban viszont nem, hogy itt azért jóval bonyolultabb tár­sadalomtudományról van szó, egyúttal társadalomfor­máló célok és reformok se­gítéséről.- Mi indokolja leginkább az önök munkáját? — Az, hogy dönteni csak tudományosan megalapo­zott információk birtokában lehet. Másrészt pedig az: ha egy döntésről egy idő után bebizonyosodott, hogy rossz, akkor meg kell változtatni. De nem ad hoc, hanem újabb meggyőző ismeretek birtoko­saként. Mi a magyar faluról Nem mese — a mesekönyvekről A kisgyerekek különösen fogékonyak a költészet iránt, hiszen szinte eszmélésük pil­lanatától kíséri őket vala­milyen formában a vers él­ménye. S tőlünk, felnőttek­től függ, hogy milyen hatá­sokat érünk el fogékony bel­ső világukban. A rímbe fa­ragott napi foglalatosság vagy a didaktikai tudniva­lók, játék- és cselekvésre­ceptek azonban nem tartoz­nak a költészet körébe. Az igazi gyermekvers egész vi­lágot ragyogtaf föl' előttük saját, hihetetlenül teljes kis világukban. Először fölfi­gyelnek a képre, azután meghallják a zenét: a rímet, a ritmust. A közelmúltban azonban számos olyan ver­ses mesekönyv látott napvi­lágot, amely sem tartalmá­ban, sem képi megfogalma­zásában nem alkalmas a gyerekek ízlésformálására. Pálné Leingergef Ágotát, a megyei könyvtár gyerékrész- legének vezetőjét kérdeztük: — Mi a véleménye ezekről a mesekönyvekről? — Az elmúlt néhány év­ben kiadott mesekönyvek zö­mében jók, színvonalasaik; vannak azonban másfélék is. S a könyvtár egyik kerek asztala pár perc alatt meg­telt rossz, bárgyú, láthatóan olvasat lan könyvekkel. — Előfordul, hogy tartal­mában kiváló könyve^ csap­nak agyon igénytelen vagy giccses illusztrációkkal. Pél­dául a József Attila Altató című, gyönyörű versét tar­talmazó kiadványt Füzesi Zsuzsa giccses, túlrajzolt alakjai tették tönkre. A költő bizonyára nem így ál­modta meg a kisgyereket: söprűs szempillákkal, piros szemmel, s az anyukát sem csillagok tarkította, libbenő szőke hajjal. Az előző ki­adás Würtz Ádám rajzaival kiváló volt. A legszörnyűbb azonban, tartalmát és rajza­it tekintve, A három buta nyúl című könyv. Gyakran előfordul, hogy a szerzők régi, ismert meséket dolgoz­nak át, ám a gyerekeket nem lehet becsapni. Közben Jékely Zoltán Cso­damalom a Küküllőn című nagyszerű könyvét lapozgat­tam. Gyulai Líviusz rajzai azonban kiábrándítóak, feke­te-barna színeivel elferdült mesevilágot tükröznek. A gyerekek nem szívesen ve­szik kézbe ehiiátt. — Egyre inkább hangsú­lyozzuk a gyerekek esztéti­kai nevelésének fontosságát és hogy azt minél koráb­ban kell kezdeni. Ezt a fo­lyamatot nehezítik a több ezer példányban forgalomba hozott, színvonalon aluli könyvek. Ezt a korosztályt elsősorban a kép fogja meg: ha az illusztráció felkelti az érdeklődését, ismerni akarja a könyv tartalmát is. Ha azonban a rajz színtelen és kusza, nincs türelme a meg­értéshez. A jó illusztráció nem feltétlenül fényképsze­rű. Heinzelmann Emma kis­sé bumfordi, de nagyon bá­jos, ötletes alakjait például kedvelik a gyerekek. Az asztalon számos kül­földi szerző könyve is ott van, többek között egy né­met mesekönyv — Tordon Ákos fordításában —, a Né­zegessünk építősdit! Lapjain „elmés” gondolatok: „Nő, napról napra nő a telep, láz­ban ég az új munkaterep. Elkészült már a ház kívül­ről, dolgoznak rajta még belülről”. — Magyar költőknek szá­mos olyan kedves és tanul­ságos versük van, amely megérdemelné a kiadást. Mi­ért van szükségünk hát ilyen és hasonlóan rossz kül­földi könyvékre? A kinyitogatott meseköny- vékten fin forgott a mese­világé Néhány vonallal föl- pingált madkó, fölismerhe- tetlennül modern tyúkanyó, dzsungelben megbújó (látni sem lehet) leopárd, fekete­fehér „napsütötte” rét. Meg­annyi fricska gyermekeink ízlésformáláJához. T. R. ilyeneket gyűjtünk. Nem pa- nelszerűen, mint ahogy ez sokáig zajlott, hanem vala­milyen okos cél érdekében. Mozgósít bennünket, hogy a társadalompolitikai vezetők látják: á falu helyzete nem tűri a tétlenséget; tenni kell.- Ha valamelyik nehéz helyzetben levő községről megállapították a látleletet, akkor mi következik? — Mindig valami megol­dást, megvalósítást is „sú­gunk”, miután a megbízók erre fel is kérnek bennün­ket. így tehát megoldás kö­vetkezik. Néha persze nem. Az a helyzet szerencsés, ha- a tanácsok a tervezett meg­oldásokhoz alkotó dörftéselő- készítő partnert látnak ben­nünk.- Végezetül: mit vár a somogyi lehetőségtől, van-e itt olyan feladat, amelyik különösen izgatja? ­— A közeljövőben alap­kutatásunkat is le kell ten­nünk a Magyar Tudomá­nyos Akadémia asztalára, s több közös külföldi munkánk Is van. Mindezeknél jobban izgat azonban egy újabb közigazgatási egység problé­mája. Somogybán az Agrár- tudományi Egyetem Kapos­vári Állattenyésztési Kara kollégiumának vezetője ,és hallgatói segítségével már vizsgáltunk falvakat. Éppen a hagyományos paraszti múlt és a falu mindmáig tartó közösségvállalása miatt vonz bennünket ezia feladat. Más­részt az itteni tervek szerint Csurgón egy fejlődő nagy­község társadalomföldrajzi vizsgálatát is elvégezzük. B. J. A számítógépek elterjedé­se maga után vonta a szá­mítástechnikai szakember- képzés elindítását. Az orszá­gos elterjedést figyelembe véve mindenképpen az él­mezőnybe tartozik a kapos­vári Noszlopv Gáspár Köz- gazdasági Szakközépiskola, hiszen már négy évvel ez­előtt külön szakként meg­szervezte a számitógépes fo­lyamatszervező ágazatot. Bényei Imréné az ágazat gyakorlati oktatója, progra­mozó matematikus: — A képesítés, amelyet ta­nulóink megszereznek, új­donságnak számít. Az or­szágban is csak hat iskolá­ban folyik ilyen oktatás. A kis szám ellenére (mégsem speciális, keveseket érintő oktatási program. Az igény hozta létre; az egyre-másra terjedő számítógépek és a vállalati folyamatok közötti, gyakran még ma sem meg­levő összhang. Az eddigi gya­korlat szerint ugyanis a kö­zépszintű szakemberek egy része a folyamatszervezéshez értett, míg a másik csoport­ból kerültek ki azok, akik a programozásban voltak já­ratosak. Ez a jelenlegi for­ma a kettő ötvözetét nyújt­ja. Kapocs a vállalati folya­matok és a programozás kö­zött. Temesi László igazgatóhe­lyettes elmondta, hogy a t most érettségizők elsősorban ott hasznosíthatják tudásu­kat, ahol számítógépet alkal­maznak a vállalati folyama­tok megszervezéséhez, vagy ott, ahol ezt a közeljövőben kívánják meghonosítani. Az érettségi bizonyítvány mellé képesítést is kapnak a tanu­lók. Az igazgatóhelyettes ar­E napokban értékelik a szakértőkből álló bíráló bi­zottságok az Országos Diák­napok (ODN) pályázataira beérkezett pályamunkákat, s közülük a legjobbakkal — kiállításokon, bemutatókon —'■ a nagyközönség is megis­merkedhet majd. A KISZ Központi Bizott­sága az ODN amatőr művé­szeti minősítő bemutatóit, diákfesztiváljait és pályáza­ra is kitért, hogy ma még a vállalatok nem ismerik eléggé ezt a képzési formát, talán nem is tudják, melyik területen alkalmazhatnák a fiatalokat. — Elképzelhetőnek tartom — mondta —, hogy a taná­csok a kezdeti időszakban egyfajta közvetítő szerepet vállaljanak, hiszen a Dél- Dunántúl területén ez az el­ső végzős évfolyam. Hogy mit tanulnak a négy év alatt a szakközépiskolá­sok, azt Horváth Péter, a szervezési ismeretek tanára foglalta össze: — A szervezési ismeretek és a számítógépes rendszer- technika érettségi tárgyként is szerepel, ezenkívül progra­mozási ismereteket tanítunk. A másodikosok szervezési, a harmadikosok programozási gyakorlaton vesznek részt. (Természetesen -a személyi számítógépekhez is értenek ' tanulóink.) Megismerked­nek továbbá 'az „igazi” szá­mítógéppel, hiszen iskolánk összeköttetésben van a SZÜV R—22-es központi gépével. Az elsajátított ismeretek mellett ugyanolyan fontos ta­nulóink látásmódja. Ök már képesek lesznek arra, hogy vállalati rendszerekben gondolkodjanak, képesek azt kialakítani és hatékonyan alkalmazni. Ez az ágazat kitűnő lehe­tőséget nyújt a továbbtanu­láshoz. de az elhelyezkedés­hez is. Nap nap után talál­kozunk hirdetésekkel, ame­lyekben rendszerszervezőket keresnek. A lehetőség adva van, a többi a vállalatoktól függ; most már nekik kell • lépniük. Balogh P. Ferenc tait azzal a céllal hirdette meg, hogy egységes keretben ösztönözzék a tizenéveseket az iskolai és az iskolán kí­vüli kulturális tevékenység- rei. A diákírók és diákköltők számára kiírt négy kategó­riából — vers, próza, műfor­dítás és tanulmánykritika — leginkább az elsőt kedvelték a fiatalok: a csaknem négy­száz pályázó fele verset írt. Értékelik az ODN-pályázatokat A falu helyzete nem tűri a tétlenséget INTERJÚ DR. BERÉNYI ISTVÁN KANDIDÁTUSSAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom