Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-11 / 59. szám

vV Y1, 1 Y'x ' , AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLIII. évfolyam, 59. szám Ára: 1,80 Ft 1987. március 11., szerda Mozogjunk többet! Bár ezekben a napokban még villogtatja fogát a tél, bizonyos, hogy hamarosan visszavonul, és utána vissza­vonhatatlanul jön a jó idő. Vele együtt azoknak a lehe­tőségeknek sora, amelyek ki­csalogatják az embereket a természetbe — a szabad le­vegőre, a sportpályákra. Szinte közhelyként hat ma már, ha a mozgás, a spor­tolás kedvező élettani hatá­sáról vagy egészségügyi ha­tásairól beszélünk. Az utób­bi években jelentősen válto­zott a mozgás, a sportolás megítélése is, de még min­dig nem annyira, amennyire szükséges volna. Korábban a tömegek spor­tolásával elsősorban a KISZ, illetve a szakszervezetek, a sporthivatalok, a sportfel­ügyelőségek foglalkoztak. Az újjáalakuló szervezeti rend­szerben az ifjúsági és sport­osztályok az elsődleges gaz­dái a szabadidősportnak. E változás azonban csak akkor hozhat hatékony előbbre- lépést, ha még többen isme­rik fel — saját érdekükben — a mozgás szükségességét. Ezen a téren sok ország­ban jóval előttünk járnak. A kocogómozgalom népszerű­ségét jelzi például az egyes kiemelt nagy versenyeken Rajthoz állók gyakran több- ezres tömege. Nálunk a ko­cogás még mindig nem vált igazán tömegigénnyé, bár az emberek már nem mosolyog­ják meg azokat, akik estén­ként vagy reggelente sport­fölszerelést öltenek és futnak az utakon. Jön a jó idő, s a téli te­remgondok végre megszűn­nek. Sokan vannak, akik az egyhangúnak tetsző futást nemigen kedvelik, ugyanak­kor szeretnek játszani. Ha­marosan használhatók lesz­nek a sportpályák, a lakótele­pi területek, öntevékenysé­get, szervezőkészséget igé­nyel csupán, hogy minél töb­ben, minél többször be is né­pesítsék a létesítményeket, s mozogjanak, sportoljanak. A szabadidősportok nép­szerűségére jellemző, hogy például a tenisz, amelyet kis­gyermekkortól nyugdíjon tú- lig lehet űzni, egyre nagyobb térhez jut. Városainkban és a Balaton-parti települése­ken, aztán néhány helyen máshol is, egyre szaporodnak a műanyag, a salakos, vagy a bitumenes pályák, s a sportág egyre nagyobb tö­megeket hódít meg. Külön létesítményt sem igényel a turisztika. Ez min­den korosztálynak örömet je­lent. A megyében igen sok helyütt található már erdei tornapálya, sőt erdeinket. dombjainkat keresztül-kasul szelik a különféle hosszúságú turistautak, amelyek á tél el­múltával hamarosan újra járhatóak lesznek. Az autós­turizmus szintén népszerű (lehet). „Szállj ki, és gyalo­golj!”, hangzik a sokszor is­mételt jelszó, s valóban hasznos tanács az autókban tespedőknek. Hazánk tájait megismerni, gyönyörű tájait bebolyongani, nemcsak esz­tétikai és kulturális élmény, hanem mozgásigényünk, le­vegőigényünk kielégítését is szolgálja. Éljünk vele! Gyarmati László Sir Geoffrey Howe befejezte magyarországi látogatását Az évezred végére elkészül a TEM Nemzetközi tanácskozás a transzeurópai autópályáról Kedden a Közlekedéstudományi Intézet székházában megkezdődött a tíz országot érintő Transzeurópai Észak— Déli Autópálya (TEM) műszaki szakcsoportjának három­napos ülése. A TEM Eurázsia egyik legnagyobb szabású műszaki lé­tesítménye, amely végső soron tízezer kilométernyi autó­pálya-hálózattal köti majd össze a Baltikumot a Földközi­tenger keleti medencéjével és a Közel-Kelettel. Nyugaton csatlakozik ' a már korábban kiépített, magas színvonalú autópálya-hálózathoz, keleten és dél felé pedig Ázsia és Afrika úthálózatával teremt — közvetlen, illetve a tengeri komphajózás igénybevételével közvetett — kapcsolatot. Sir Geoffrey Howe, Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tar­tózkodó külügyminisztere tegnap előadást tartott a Ma­gyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A brit diplomácia vezetője szólt azokról, a gazdaság minden szféráját érintő vál­tozásokról, amelyek Nyugat- és Kelet-Európa országaitól egyaránt nagyfokú alkalmaz­kodóképességet követelnek meg. Ezzel összefüggésben ismertette az Európai Gaz­dasági jKözösség törekvéseit, és kormánya gazdaságpoliti­kájának főbb irányait. Sir Geoffrey Howe kívánatos­nak nevezte a kelet—nyuga­ti gazdasági kapcsolatok erő­sítését, ami a kölcsönös biza­lom légkörére is kedvezően hatna. Az előadást követően a brit külügyminiszter a ma­gyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott az Atrium Hyatt Szállodában. A ‘sajtókonferencián bevezető­ként elmondta, mint külügy­miniszter immár másodszor jár Magyarországon. Mostani látogatása során találkozott magyar politikai és gazdasá­gi vehetőkkel, akikkel hasz­nos, nyílt eszmecserét foly­tatott. A megbeszéléseken megvitatták a kétoldalú kap­csolatok alakulását, véle­ményt cseréltek a kelet— nyugati kontaktusok jelenle­gi állapotáról. Kijelentette: mostani tárgyalásai azt bi­zonyították, hogy Magyaror­szág és Nagy-Britannia kap­csolatai erősödnek, a kölcsö­nös tisztelet és a megértés jellemzi azokat. A Várkonyi Péter külügy­miniszterrel folytatott meg­beszéléseiről szólva elmond­ta, hogy a kétoldalú kapcso­latok kérdéskörén belül kii­Megújulásra szorul a kapcsolatrendszer A bankrendszer és az élelmiszergazdaság Tegnap a MÉM-ben Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kereskedelmi bankóik veze­tőivel folytatott megbeszé­lést. A találkozón megálla­pították, hogy mivel a bank- rendszer korszerűsítése kö­vetkeztében megváltoztak a gazdálkodók, így a mező- gazdasági, élelmiszeripari és erdőgazdasági vállalatok hitelezési körülményei, ezért megújításra szorul a mi­nisztérium és a bankok kap­csolatrendszere is. Megvitat­ták az ágazati fejlesztési cé­lok megvalósítását segítő pénzintézeti üzletpolitika elveit és gyakorlatát. Átte­kintették az agrárpolitika időszerű kérdéseit, és a me­zőgazdaság világbanki prog­ramjainak finanszírozási feltételeit. Elemezték a ke­reskedelmi bankok szerepét a súlyosan eladósodott me­zőgazdasági nagyüzemék hi- telterheindk mérséklésében. Tárgyaltak arról, hogy a hitelezési gyakorlatban mi­ként lehetne megkülönbözte­tett figyelmet fordítani a tárca kiemelt programjaira, így az állattelepek rekonst­rukciójára, a melioráció- és öntözésfejlesztésre, az ültet­vénytelepítésre, az élelmi­szerfeldolgozó kapacitás bő­vítésére stb. Az értekezleten megállapodtak abban, hogy a feladatok megoldására a MÉM és a banki szervek között közvetlen információs kapcsolatot alakítanak ki. lönös figyelmet szenteltek a nemzetközi terrorizmus elleni közös harc erősítésének. Sir Geoffrey Howe közölte: lon­doni látogatásra hívta meg magyar kollégáját, aki a meghívást elfogadta. A látogatás során több fon­tos egyezményt is aláírtak Magyarország és Nagy-Bri­tannia között. A kapcsolatok elmélyítésének szándékát jelzi az is, hogy brit válla­latok — évek óta először — az idén hivatalosan is részt vesznek a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Sir Geoffrey Howe az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország kapcsolatai­nak alakulásáról szólva saj­nálatosnak nevezte, hogy 1983-as magyarországi láto­gatása óta .— a? utóbbi idő­kig — nem tapasztalható je­lentős előrehaladás egy, az EGK és Magyarország közöt­ti gazdasági együttműködési megállapodás kidolgozásá­ban. Nagy-Britannia — mind politikai, mind gazdasági okokból — határozottan tá­mogat egy ilyen jellegű egyezményt. Hangsúlyozta, hogy a brit kormány az EGK-n belül továbbra is a megállapodást szorgalmazza. Ugyanakkor kiemelte: véle­ménye szerint mindkét rész­ről rugalmasságra van szük­ség ahhoz, hogy a szándé­koknak megfelelően minél hamarabb aláírjanak egy ilyen egyezményt. Sir Geoffrey Howe délután a Duna-kanyar nevezetessé­geivel ismerkedett; Szent­endrére és Visegrádra láto­gatott. Sir Geoffrey Howe, Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság külügy­minisztere hivatalos látoga­tása befejeztével kedden el­utazott hazánkból. A brit diplomácia vezetőjét vendég­látója, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Leonard Vincent App­leyard, az Egyesült. Király­ság budapesti nagykövete. Készenlétben • f i »■ rr I a jégtörők Ismét egybefüggő jégréteg alakult ki a Tisza felső sza­kaszán. A jég vastagsága megközelíti a januárit, feb­ruárit. A magyar szakaszon Tokajig 15—20, Tdkaj alatt pedig mintegy 10 centimé­terre hízott a jégréteg: Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság ezért ked­den ismét készenlétbe he­lyezte öt hajóból álló jégtö­rő flottáját. A folyó vízgyűjtőjén már csak az 500 méter magasság feletti területeket borítja hótakaró. Az e magasság alatti hó elolvadva beszi­várgott a talajba. A vízgyűj­tő területen lévő hó mennyi­sége már nem sok, így vár­hatóan különösebb gondokat nem fog okozni az olvadás. (Folytatás a 2. oldalon) Föld, ház, út Képviselők törvényjavaslati vitája A földről szóló törvény ja­vaslatát — amelyet várható­an a parlament tavaszi ülés­szakán terjesztenek a tör­vényhozó testület elé — ked­den az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága tár­gyalta meg előzetesen. Az Országiházban tartott .munkaülésen bev^etőjében Stadinger István (Budapest), a bizottság elnöke azzal ér­zékeltette a születőben levő törvény jelentőségét, hogy a nemzeti vagyonunk egyötö­dét kitevő földvagyon tulaj­donjogi, illetve használati kérdéseit országos ügynek kell tekinteni. Ezek a gondolatok a bi­zottsági vitában is vissza; térték, miután a képviselők dr. Petrik Ferenc igazság­ügyminiszter-helyettes elő­terjesztésében megismer­kedtek a törvényjavaslat ki­dolgozásának előzményei­vel, főbb törekvéseivel, új rendelkezéseivel. A minisz­terhelyettes elmondta, hogy a Magyar Népköztársaság, egyáltalán Magyarország történetében ez lesz az első önálló földtörvény. Tör­vénytárunkból ugyanis ed­dig hiányzott a földtulajdo­ni és földhasználati viszo­nyok törvényi szabályozása. A vitában felszólaló kép­viselők általában egyetérté­süket fejezték ki a törvény- javaslat szellemével és sza­bályozási formáival, de több részletkérdésben szövegezési pontosításokat is kezdemé­nyeztek. . Tudományos konferencia az Akadémián Az ipargazdaság helyzete Tegnap a Magyar Tudo­mányos Akadémián meg­kezdte munkáját az ipari vállalatok helyzetéről és fejlődési lehetőségeiről ren­dezett tudományos konferen­cia. A kétnapos tanácsko­zást az MTA Ipargazdasági Bizottsága, valamint Ipar- és Vállalatgazdaság-kutató In­tézete rendezte. Az eszme­cserén több mint 400 tudo­mányos kutató «és gyakorlati szakember vitatja meg, hogy az ipar miként alkalmazkod­hat jobban a szerkezetváltás, a minőség- és termelékeny­ségjavítás követelményei­hez. A konferenciát Láng Ist­ván, az MTA főtitkára nyi­totta meg, majd Medgyessy Péter pénzügyminiszter tar­tott előadást a pénzügyi rendszer fejlesztéséről. Ele­mezte a gazdaságpolitika, az irányítás és a pénzügyi sza­bályozás elmúlt időszakban szerzett tapasztalatait, ismer­tette az adóreformtól várt hatásokat, valamint szólt né­hány olyan intézkedésről, amelynek 1987. évi bevezeté­se a kormányzat napirend­jén szerepel. Hangsúlyozta, hogy a be­vezetendő adóreform célja az érdekeltségi viszonyok erősítése, az igazságosabb te­hervállalás megteremtése, valamint az adórendszer egyszerűsítése. A továbbiakban a minisz­ter bejelentette, hogy á ki­emelkedő jövedelmezőségű gépipari, vegyipari és köny- nyűipari vállalatok meghat tározott feltételek esetén nyereségadó-kedvezményt kapnák. A műszaki fejlesz­tés meggyorsításához ugyan­csak nyereségadó-kedvez­ményt jelentene a gyorsított amortizáció rendszerének meghatározott körben való bevezetése is. A megtakarí­tások növelését segítheti majd a kibontakozó kötvény­piac, valamint egyes lakos­sági betétek kamatainak az emelése, és új betétformák bevezetése. A tanácskozáson Román Zoltán, az MTA Ipar- és Vállalatgazdaség-kutató In­tézetének igazgatója a világ ipari fejlődéséről tartott előadást. A konferencia ezt követő­en szekciókban folytatta munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom